Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

V PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Áll A 80 FILLÉR 1974. JÜNIUS 21., PÉNTEK Szófia Ma fejeződik be KGST 28. ülésszaka Határozat a jubileumról A KGST 28. jubileumi ülés­szaka csütörtökön délelőtt a szófiai Park szálló tanács­termeiben munkacsoportok­ban, illetve az ülésszakon el­fogadásra kerülő dokumen­tumokat szövegező szerkesz­tőbizottságok ülésein folytat­ta munkáját. A délelőtt folyamán került sor a KGST végrehajtó bi­zottsága 68. ülésszakának meg­tartására is. Délután a delegációik, élü­kön a tagországok kormány­főivel plenáris ülést tartottak, s azon folytatták a vitát Ta- no Colovnak, a végrehajtó bi­zottság elnökének és Ivan Ilievnek, a tervezési együtt­működési bizottság elnökének beszámolója felett. Az előbbi a végrehajtó bizottságnak a 27. ülésszak óta végzett mun­káját elemzi, Iliev jelentése pedig a tagországok tervkoor­dinációjának kidolgozása során kapott előzetes eredményeket és tapasztalatokat összegezi. Csütörtökön ülést tartott a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága is. A nap folyamán számos kétoldalú találkozóra került sor a delegációvezető kor­mányfők között. Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke ta­lálkozott Piotr Jaroszewicz- csel, a Lengyel Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­kével, Manea Manescuval, a Román Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökével és Dzsemal Bijediccsel, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) el­nökével. Mint már jelentettük, a szófiai ülésszak határozatot fo­gadott el a KGST jubileu­máról. Ezt a dokumentumot a 2. oldalon ismertetjük. Ma, a szófiai ülésszak utol­só napján írják alá a jubileu­mi ülésszak dokumentumait, majd Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt KB első titkára, az államtanács elnöke fogadást ad a delegá­ciók vezetői és tagjai tiszte­letére. Koszigin felszólalása Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, mint már je­lentettük, felszólalt a KGST 28. ülésszakának szerdai mun­kaülésén. Koszigin a többi között ki­jelentette: A küszöbönálló 1976—80-as ötéves terv az első szakaszt jelenti az 1990-ig terjedő idő­szak hosszú lejáratú tervei­nek megvalósításában. Ezek­nek a terveknek az a célki­tűzése, hogy társadalmilag és gazdaságilag jelentős előbb- rejutást érjünk el mind az egyes KGST-országokban, mind pedig az egész szocia­lista közösségben. A szoviet kormányfő el­mondotta: az SZKP Központi Bizottsága arra ösztönzi a Szovjetunió gazdasági és ter­vező szerveit, hogy a tizedik ötéves terv kidolgozása során a lehető legteljesebb mérték­ben vegyék figyelembe a Százhalombattáig 210 kilométer Magyar—csehszlovák államközi egyezmény az Adria vezeték magyar szakaszának megépítéséről Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Alois Hloch csehszlovák kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes csütörtökön Budapesten magyar—csehszlovák államkö­zi egyezményt írt alá az Adria kőolajvezeték magyar szaka­szának megépítéséről. Az egyezmény szerint a magyar fél beruházásához a csehszlovák kormány hitelt nyújt, amelynek keretében a kőolaj- vezeték létesítéséhez szükséges csöveket, tartályokat és szi­vattyúkat szállítanak és a ve­zeték felének kivitelezését végzik. Az építés ez év végén, illetve a jövő év elején kezdő­dik és a jugoszláv szakasz megépítésének időpontjáig — 1976 végéig — befejeződik. A magyar szakaszon meg­építendő vezeték hossza Száz­halombattáig 210 kilométer. Innen a már korábban üzemelt — de a Barátság II. vezeték megépítésével felszabaduló — Barátság I. vezetéken tör­ténik a szállítás a cseh­szlovák átvevőhelyig, Tu- páig. A szerződés aláírásánál jelen volt dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és dr. Lő­rinc Imre nehézipari államtit­kár. KGST-országok gazdasági in tegrálódásának feladatait, amelyek a közösen elfogadott komplex programból és más gazdasági— megállapodásokból fakadnak. Az 1976—80-as idő­szakra szóló népgazdaságfej lesztési terv összeállításánál a fő figyelmet a gazdaság inten- zifikálásának olyan irányzatai­ra összpontosítjuk, amelyek valamennyi szocialista ország szempontjából jelentősek — mondotta Koszigin, majd hoz­záfűzte: a szocialista országok népeinek kollektív sikerei minél jobban bizonyítják a szocialista világ óriási poten­ciális lehetőségeit. A tőkésvi­lágban tapasztalható ellent­mondások, a súlyos valutáris és energetikai válságok mel­lett, különösen jól kidombo rodnak a KGST-országok kö­zötti tervszerű munkamegosz­tás előnyei. A szónok a továbbiakban példákkal illusztrálta a szo­cialista integráció komplex programjának megvalósulását, majd érintett több jelentős gazdasági problémát, beleért­ve a KGST-országok energeti­kai bázisának további fejlesz­tését, a gépgyártás integráció­ját és más problémákat. A szovjet miniszterelnök végezetül megemlítette, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött egyre növekszik a KGST szerepe. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága június 20-án ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a Politikai Bizottság tájékoztató­ját időszerű nemzetközi, valamint gazda­sági kérdésekről és döntött hatáskörébe tartozó szervezeti és személyi kérdésekben. Az ülésről közlemény jelenik meg. GONDOSKODÁS AZ EMBEREKRŐL' Egyenesben Szentendrén és Vácott is Szakszervezeti elemzés a hat kiemelt nagyvállalatnál Az érintett szakszervezetek a SZOT közreműködésével elemzést készítettek annál a hat kiemelt nagyvállalatnál végrehajtott termelési átszer­vezésről, ahol a termelést a gyárfcmánystruktúra megvál­toztatásával és a vállalatok pénzügyi egyensúlyának — részben központi eszközökből való — biztosításával lehetett csak gazdaságossá tenni. A szakszervezetek központi szer­vei a gazdasági, pénzügyi és műszaki feltételek változásán túlmenően főként a dolgozók helyze­tének alakulását elemez­ték és ezzel kapcsolatban meg­állapították: a nagyvállalatok­nak úgy sikerült talpraáll- niuk, hogy a sokrétű emberi problémák csak rövid ideig okoztak feszültséget a mun­kahelyeken, a vállalati átál­lásokra az emberekről való gondoskodás jegyében került sor. Miután a nagyvállalatok át­szervezése több mint 50 ezer embert érintett, a szakmák vezető szervei és a szakszer­vezetek nagy körültekintéssel ha­tározták meg a teendő­ket. A vállalati igazgatók például kidolgozták az átszervezés vég­rehajtását szolgáló intézke­dési terveket, amelyeknek leg- ritmikusabb része volt a mun­kaerő-átcsoportosítás. Az át­állást ugyanis csak nagyará­nyú munkahelyváltozással le­hetett megoldani, például a Vörös Csillag Gépgyárban 1400, a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél — amelynek Szentendrén és Vácott is van gyáregysége — pedig mintegy 1000 dolgozó került új mun­Hazánkba érkezett T. Ragcsa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese A magyar—mongol gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszakára csütör­tökön Tumenbajarin Ragcsa, a mongol minisztertanács el­ső elnökhelyettese, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottságának póttagja, a kormányközi bizottság mon­gol tagozatának elnöke veze­tésével hazánkba érkezett a baráti ország küldöttsége. A delegáció tagjai: Dumagin Szcodom, az állami tervbi­zottság elnöke, Barudordzsin Barsz vízgazdálkodási minisz­ter, Pavangin Damdin könnyű- és élelmiszeripari miniszter, Cendin Mólóm pénzügymi­niszter, D. Cerenszanzsa kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, Cs. Hűre fűtőanyag-, energetikai ipari és geológiai miniszterhelyettes, Cs. Zsam- bal, erdő- és fafeldolgozóipa­ri miniszterhelyettes. A Ferihegyi repülőtéren a mongol küldöttség fogadására megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a kor­mányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, De­gen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Hetényi István, tervhivata­li államtitkár, Földi László könnyűipari államtitkár, dr. L énári Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, ott volt Kádas István, hazánk úlánbátori, és P. Sagdarszuren, Mongólia buda­pesti nagykövete, akik a ma­gyar, illetve a mongol delegá­ció tagjaként szintén részt- vesznek a kormányközi bizott­ság ülésszakán. (A kormányközi bizottság ülésszakáról kommentárunk a 2. oldalon.) kahelyre. Az üzemekben alap­elv volt: egyetlen embernek sem szabad felmondani. A vállalatoknál 1974-re ál­talában kialakult az állan­dónak tekinthető üzenni lét­szám, amely nem alacsonyabb a korábbi éveknek A dolgozók az átszervezett üzemekben anyagilag is megtalálták számításukat, ezt bizonyítja, hogy egy év alatt — 1972-ről 1973-ra — nyolc-tíz százalékkal nőtt a bérszínvonal, mégpedig a ter­vezettnél valamivel nagyobb arányban. Elérték tehát azt a célt, hogy az átmenet idején nem csökkenhet a dolgozók jövedelme. A szakszervezeti vizsgálat ezt az eredményt an­nál is. inkább nagyra érté­kelte, mert a jövedelmekkel egy időben valamennyi nagy­üzemben nőtt a termelési ér­ték is. ily módon a vállalatok túlnyomórészt saját erőből gazdálkodtak ki a bérfejlesz­tést. Bonn-Bariin Megbízólevelek átadása Dr. Michael Kohl, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője csütörtökön délelőtt Bonnban átadta megbízóleve­lét Gustav Heinemann szövet­ségi elnöknek-----­Wi lli Stoph, az NDK állam­tanácsának elnöke csütörtökön Berlinben, az államtanács épületében fogadta Günther Gaust, az NSZK állandó NDK- beli képviseletének vezetőjét, nogy átvegye Gaus megbízó- levelét. Tej — újabb 15 községnek Űjabb 15 községet kapcsol­tak be abba a hálózatba, amely csaknem 1500 települést foglal magában, s ahová a Közép-unagyarországi Tejipari Vállalat naponta friss pasztő­rözött tejet szállít. Mint a vál­lalat illetékesei elmondták 4 megyében dolgozó 13 üzemük jó munkát végzett az első fél­évben. Bár számszerűen nem Bel■ és külkereskedelem, egészségügy, szociálpolitika Bizottsági tanácskozások a Parlamentben Palkó Sándor elnökletével csütörtökön a Parlament go­belintermében ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és fel­szólalt dr. Vincze Imre pénz­ügyminiszter-helyettes is — a képviselők az államháztar­tás tavalyi zárszámadását, ezen belül is a belkereskedel­mi, illetve a külkereskedelmi minisztérium 1973-as költség- vetésének végrehajtását ele­mezték. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi államtitkár a hazai forgalom, Veress Péter külke­reskedelmi miniszterhelyettes az export-import tevékenység tavalyi mérlegéről adott át­tekintést. Az előterjesztéseket követő vitában központi téma volt a világpiaci áremelkedések ha­tása kivitelünkre és behoza­talunkra, s többen vizsgál­ták a hazai áruellátás alaku­lását. A vitában elhangzott, hogy lehetőségeinkhez mér­ten szaporítani kell az előre­csomagolt áruk választékát. A képviselők sürgették a köz- étkeztetés fejlesztését, s fel­hívták a figyelmet: fokozot­tabban ellenőrizzék a tej- és tejtermékek minőségét. ★ Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága csütörtökön dr. Pesta László elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta az Egész­ségügyi Minisztérium, a SZOT társadalombiztosítási főigaz­gatósága, valamint üdülte­tési és szanatóriumi főigazga­tósága ■ 1973. évi költségveté­sének végrehajtásáról készült jelentéseket. Dr. Aczél György egészség- ügyi miniszterhelyettes a vitát bevezető előadásában meg­állapította, hogy tavaly álta­lában megvalósultak a terv­ben előirányzott ^feladatok. Ezután dr. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője, majd Kiss Károly, a SZOT üdültetési és szanatóriumi fő- igazgatóságának vezetője tá­jékoztatta a képviselőket A tájékoztatókat követő széles körű vitában a felszó­lalók hangot adtak a lakos­ság észrevételeinek, az egész­ségüggyel szemben támasztott követelményeinek. A felszólalásokra dr. Aczél György és dr. Bartos István válaszolt. tudták ismertetni eredményei­ket — végleges adatok csak július közepén állnak rendel­kezésre —, beszámoltak arról, hogy a felvásárlás, az értéke­sítés és a műszaki fejlesztés egyaránt kedvezően alakult, az értékesítés például eléri az 1972-es szintet. Jelentős szere­pe van ebben az újabb tej­termékfélék gyártásának, a választékbővítésnek is. Javult az áruterités is, ma már nem éri el a százat azoknak a te­lepüléseknek a száma, ahová nem szállítanak naponta friss tejterméket. (E települések­nek körülbelül 50 százaléka nem is igényli, mert önellátó.) BECS Plenáris ülés Rövid plenáris ülést tar­tottak csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről tárgyaló dele­gációk. Portugália Portugáliában csütörtök reggel a szakszervezet elren­delte az immár hétfő óta tartó postássztrájk befejezését, mi­után a sztrájkolok és a kor­mány képviselői egész éjjel tárgyaltak. Az április 25-i for­dulat óta ez volt a legnagyobb méretű portugáliai sztrájk. A legjelentősebb angolai szervezet, az MPLA (Ango­lai Népi Felszabadítási Moz­galom) bejelentette: felhagy a harci tevékenységgel és po­litikai eszközökkel harcol to­vább Angola függetlenségéért. Kristian Eldjarn, az Izlandi Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének az Izlandi Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból küldött üdvözlő távira­táért. Carl Henrik Winqwist főtit­kár vezetésével, a magyar gazdasági élet tanulmányozá­sára, négy napig Budapesten tartózkodott az International Chamber of Commerce (Nem­zetközi Kereskedelmi Kama­ra) delegációja. A küldöttséget fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Baczoni Je­nő külkereskedelmi ' államtit­kár, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és dr. Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese. A delegáció csütör­tökön elutazott hazánkból. Iván Vacskov legfőbb ügyész vezetésével — dr. Szénási Géza legfőbb ügyész meghí­vására — csütörtökön hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezett a Bolgár Népköztársa­ság ügyészi delegációja.

Next

/
Thumbnails
Contents