Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

1974. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK HEGYEI «// « L_J| 111 * 1 1 Jól sikerült est Az ünnepi könyvhét alkal­mából falunkban két kedves vendéget fogadtunk: Fehér Klára írónőt és Nemes László írót. A meghirdetett találko­zóra több mijnt ötvenen gyűl­tek össze a , községi tanács nagytermében. Hat órakor már sokan várták az előcsar­nokban a rríegnyitót. Addig a kitett könyveket nézeget­ték és szinte mindenki vásá­rolt, többen nem is egyet. Utassy Miklós tanár beveze­tője után az írók vették át a szót. Színesen, változatosan beszéltek élményeikről, mun­kájukról. Szinte elröppent az a két óra, amit együtt töltöt­tünk. A legközelebbi író-olvasó találkozón bizonyára még töb­ben lesznek. A jól sikerült es­tének híre kelt a faluban. Borzák Tibor Kocsér Villám veszély Tavaly július elején egy albertirsai mozdonyvezető és családja kimentek a rétre, szénát gyűjteni. Nem törőd­tek vele, hogy felhős az ég, munkához láttak. Néha cse- pergett, de a család szorgal­masan dolgozott. Egyszeresek meghasadt a felhő, a harminc­nyolc éves családanyát és 19 éves fiát villámcsapás érte, a helyszínen meghaltak. Az eset, érthetően, meg­rázta az egész falut. Sajnos, ez a rét nevezetes arról, hogy gyakran éri villámcsapás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője, dr. Sza­bó Emilné adta meg a felvi­lágosítást, miért veszélyes az albertirsai rét. Rendkívül ma­gas ugyanis a talajvíz szintje, és ez vonzza az elektromos ki­sülést. Most Ismét itt van a kaszálás, a szénagyűj tás ideje. Akik kimennek a rétre, gon­doljanak a villámveszélyre. Ha rossz az idő. hagyják abba a munkát, néhány csomó szé­náért nem érdemes az életü­ket kockáztatni. Virág Mihály Albertirsa Elkésnek a munkából ötven aláíró nevében írta meg panaszát Pallós Ist­ván Isaszeg, Árpád úti ol­vasónk. Gödöllő felől érkező egyik személyvonat Isaszegről 12 óra 18 perckor indul. Érke­zési ideje a Keleti pályaud­varra — a menetrend sze­rint — 13 óra., A valóságban azonban gyakran késik, leg­többször 13.30-ra fut be. Ez­zel a vonattal igen sokan utaznak a községből; délutáni műszakba mennek. A legtöb­ben emiatt elkésnek, vagy csak 14 órakor léphetnek be munkahelyük kapuján. Külö­nösen azok. akik a Keletitől távolabb dolgoznak, mondjuk Budán. Két javaslatuk is lenne a közlekedés meggyorsítására. Az egyik: a déli vonat 25 percig vesztegel Pécelen, amíg Pest felől át nem, halad két gyorsított vonat. Csökkentsék ezt a várakozási időt. A má­sik megoldás: 1972-ben még Isaszegen is megállt a miskol­ci gyorsított vonat. Ma ez a járat, meg még két másik vonat is tíz percen belül úgy halad át az isaszegi állomá­son, hogy nem áll meg. Ha valamelyik járatot megállí­tanák, az állomáson, a dél­utáni műszakiba járók nem késnének naponta rendsze­resen. Hiába keressük Filléres dolgot keresünk eredménytelenül Budapesten, Aszódon és Hatvanban. Vil­lanybojlerünkben gyakran ki­ég a. biztosíték. Ha van tarta­gas, kényelmes üzemi étte­rem. Az ott dolgozók azt is elmondották, elégedettek a ke­resettel, a gyár vezetősége gondoskodik róla, hogy min­denki végzett munkájának arányában megfelelő jövede­lemhez jusson. Tinka György Dunakeszi Felszállott a páva Ezzel a címmel, ünnepi műsorral, nyitotta meg a tá- piószecsői Damjanich Műve­lékalkatrész, egy mozdulattal beszerelhető, családunkban van is szakember, aki ért hozzá, és megcsinálja. Csak­hogy a kis alkatrészt nem le­het megvásárolni és ezért kénytelenek vagyunk a Gel- kához fordulni, ami tetemes kiszállási költség felszámítás­sal jár, arról nem is szólva, hogy néha napokig kell vár­ni. Varga János Bag A hűtőházban jártunk Szabó József, a dunakeszi hűtőház igazgatója egész na­pos látogatásra hívta meg a váci járásban élő veteránok közül mindazokat — család­tagjaikkal egyetemben —, akik a Szocialista Hazáért Ér­demrend birtokosai. Valamennyiünk nevében ez­úton mondok köszönetét az emlékezetes napért. Renge­teg élményben, látnivalóban volt részünk. A hűtőház Bu­dapesttől 17 kilométerre a ma­gyar élelmi szer-g azdasá.g és hűtőipar egyik erőssége. El­mondották, hogy a járulékos költségekkel együtt 260 mil­lióért építették, befogadóké­pessége 11 ezer tonna. Fel­szerelése modern, termékei­nek minőségét az európai pia­cokon is elismerik. Legna­gyobb nyugati vevőik közé tartozik az NSZK és Svéd­ország. A hűtőház gazdaságos üze­meltetését és a megfelelő nyersanyagok beszerzését a mezőgazdasági üzemekkel kö­tött szerződések biztosítják. Ezenkívül a gyár körzetében 1200 hektáron új gyümölcsöst telepítettek, ennek zöme mál­na, ribiszke és szamóca. Nagyon tetszettek a szociá- iliis berendezések, a fekete-fe­hér öltözők, a fürdők és a tá­lődési Ház Páva irodalmi klubját. A zsúfolásig megtelt helyiségben a fővárosi Épü­letkerámiaipari Vállalat, a Szerelőipari Vállalat vezetői és képviselői is helyet foglal­tak, akikkel a falusi szak­maközi bizottságnak igen jó a kapcsolata a bejáró dolgo­zók érdekében. Megjelentek a járás művelődésügyi kép­viselői, a nagyközség vezetői és a társadalmi munkások valamennyien, akik nagy részt vállaltak A Hazafias Népfront felhívására a művelődési ház átépítésében. Mint Ofella Sán­dor, a művelődési ház igaz­gatója elmondotta, a közel nyolc hónapig tartó munká­hoz nagy segítséget adtak a meghívott vállalatok és a húsz társadalmi munkás, akik közel ötvenezer forintos ér­tékkel járultak hozzá a régi épület szépítéséhez. Munká­jukat a köszönetén kívül dí­szes klubigazolvánnyal jutal­mazták. A ház jelenlegi for­májában a Páva irodalmi klubnak is helyet ad, vala­mint az öregek napközi ott­honának. Az ünnepélyen a művelő­dési ház művészeti csoport­jai adtak műsort. A me­nyecskekórus beköszöntője után Keres Emil színművész önálló irodalmi programja kö­vetkezett, majd az asszony- kórus adta elő Bort-búzát- békességet című műsorát. A jól sikerült estet a szak­maközi bizottság rendezésé­ben baráti találkozó zárta. Murai Károly, Tápiószecső A határidők kötelezők! Ez év februárjában az álta­lunk megrendelt telekmeg­osztást az Országos Geodé­bította a gödöllői járási föld­hivatalhoz. Ennek az eljárás­nak egy hónap az elintézési határideje. Azóta már két íz­ben sürgettem az engedélyt, mindkétszer ígéretet kaptam a mielőbbi intézkedésre — hiába. Kilenctagú családom­mal hiába várjuk, mikor ad­hatjuk be az építési enge­délyhez szükséges iratokat, amelyhez a Geodéziai Inté­zet által elvégzett megosztás­ra is szükség van. Perei Imre, Pécel ★ Telefonérdeklődésünik után sem tudjuk olvasónkat kedvező válasz- szal megörvendeztetni. A telek­könyvi hivatal egyik munkatársa közölte, hogy az ezzel a munkával megbízott személy jelenleg Kis- tarcsa állami felmérését végzi. Emiatt a záradékolási munka va­lóban vontatottan halad. Igen sok a kérelem, s ezeket beérkezési sorrendben dolgozzák fel. Mindez igaz. De nem pótolja az építési engedély benyújtásához nélkülözhetetlen ügyiratot. Az pe­dig végképp érthetetlen, hogy le­vélírónknak ottjártakor miért ígér­ték meg kétszer is, hogy a záradé­kolást két héten belül elintézik, ha már akkor tudták, hogy torlódás miatt a törvényes határidőket nem tudják betartani. Szerkesztői üzenetek Dr. K. P.-né, Táborfalva: Kö­szönjük jelentkezését, szeptember­ben feltétlenül felkeressük. K. A., Törtei: A kiskunsági pász­tor- és lovasnapokat a Dömsöd melletti Apajpusztán idén július 20—21-én rendezik meg. M. L.., Nagykőrös: Kérdésükre a Pest megyei Hírlap jogásza ad vá­laszt. Válaszolnak az illetékesek ziai Vállalat végrehajtotta. Az erről szóló írást záradékolás végett március 9-én továb­A május 30-i számban meg­jelent Postabontásban Irházi Mária levelezőnk arról tudó­sított, hogy a sáros úton az autóbuszok minden óvatos­ság nélkül hajtanak, lefröcs­kölik a gyalogjárón haladók ruháját. A bejelentés nyomán a Vo­lán 20. számú Vállalat levelet küldött szerkesztőségünknek és Nagy Jánosné károsult ÁFÉSZ-bolti dolgozónak. Ebben megírták, hogy má­jus 6-án 6 óra és 6 óra 30 perc között két autóbuszuk — a GC 20—67-es és a GC 22—07 számú — közlekedett a jelzett úton. Mivel a cikk nem tar­talmazta, melyik volt az el­követő, így mindkét vezetőt figyelmeztették eljárásuk hely­telenségére, ugyanakkor fel­hívták figyelmüket a foko­zottan óvatos közlekedésre. „Fentiek alapján gépkocsi- vezetőink helytelen maga­tartásáért elnézést és vála­szunk szíves tudomásulvéte­lét kérjük” — fejeződik be a levél, amelyet dr. Pártay Ti­vadar főosztályvezető és So- hár István osztályvezető írt alá. A társulat: két fő Bábműsorök Tökölön Pamacs kutya, Róka Rudi és a többiek Róka Rudit nem sajnálja senki sem. Még a gyerekek sem, pedig neikik még őszinte, tiszta szívük van. Éppen ezért. Mert mióta világ a világ, a bábszínpadon a róka mindig ravasz, alantas, sötét- szándé­kú volt, egy szóval intrikus szerepet töltött be. ö az el­lenség, az ellenfél, akit le kell győzni. Emlékszem még óvodás-, kisiskolás koromból, mennyi­re vártuk a bábozást. Ha kel­lett, érte még jól is viselked­tünk. Utána is. Akkor már azért, mert a tapsifüles, a mókus, meg a többiek megta­nítottak arra, hogy az á he­lyes, ha szót fogadunk szü­léinknek, az óvó néninek, a tanító néninek, hisz mind­annyian értünk dolgoznak, ja­vunkat akarják. És láttuk azt is, micsoda csúnya dolog, ha valaki úgy tör a másik veszté­re, árt neki, bántja, mint Ró­ka Rudi. Ezért nem is bán­kódtunk, ha végül rács. mögé került. Sikerül-e? Aztán évek múltak, az álta­lános iskola utolsó osztályait jártuk már, amikor, mint egykori óvodások, vissza­mentünk az óvodába báb ózni a kicsiknek. Hogy vártak min­ket! Az a sok kíváncsi arc, figyelő szempár. A történetet ott találtuk ki, „menet köz­ben” a paraván mögött. Egy volt a lényeg: a végén vesz- szen a róka. Végig érezni le­hetett: lélegzet visszafojtva figyelték a csöppségek: sike­rül-e megmenekülni a kiska­csának? És milyen boldogok voltak ... Sikert arattunk, és mi is osztoztunk kis hőseink és lelkes közönségünk örö- mében. Anyák napján az iskolában báboztunk az édesanyáknak egy sok tanulás árán meg­szerzett, megérdemelt ötösről, és arról, miképpen segített a bábfiú édesanyja a lecke megmagyarázásával, kikérde­zésével. Bundies Péter tököli tudósí­tónk levelét olvasva idéztem fel a múltat, gyermekkoro­mat. Személyes tapasztalat­ból tudom, hogy milyen fon­tos a gyermek életében talál­kozása, kapcsolata a bábozás­sal, melynek segítségével igen fiatalon megismerkedik bizo­nyos fokig a színházzal. Mert a színjátszás egyik fajtája tu­lajdonképpen a bábozás is. A levélben arról értesültünk, hogy erre került sor Tökölön a művelődési házban most, az iskolások nyári szüneté­ben többször is. Ilyenre ter­mészetesen volt már példa a nagyközségben, most azonban mindössze két fő alkotja a társulatot: Simándy József bábművész és felesége. Mereven — eleven Nem véletlen, hogy a bábo­zással kapcsolatban elsősorban a gyermekpublikumról van szó és a tököli bemutatók né­zői is az óvodásokból, kisis­kolásokból kerülnek ki E sa­játos művészeti ág szülőföld­je ugyanis a Távol-Kelet: Ázsia. Kialakulásában nagy szerepet játszott a vallás, amely szerint az embernek nincs szabad akarata, hanem az istenség hatalmában van. S ahogy a bábuk idegen akarat szerint mozgatják tagjaikat, ugyanúgy cselekednek az em­berek is. Európában a XIV. századtól a bábozás egyre in­kább szakított a vallással, és a világi színjátszás irányába fejlődött. A keleti színjátszás­ban a maszk, a ritusos mozgás bábjellegűvé tette az élő szí­nész produkcióját is. Nyugaton viszont a reneszánsz óta a színdarabok dinamikus, eleven hősei győztek a bábjátékok kész, változatlan egyéniségein. Más a helyzet a gyermekeknél, akiknek ugyan nincs kialakult életfelfogásuk, világnézetük, ám igen nagy fantáziájukkal képesek élővé képzelni a pri­mitív bábalakokat. Mesél az erdő — Milyen figurákkal és mi­kor találkozhatnak a tököli gyerekek? — kérdeztük Si­mándy Józseftől. — Mesél az erdő címmel három előadást tartunk. Az el­sőt most vasárnap, június 23-án, délelőtt 10-kor, majd július 21-én és augusztus 25-én. Minden alkalommal más és más állatmesék, tör­ténetek elevenednek meg. A szereplő állatok mindig azono­sak, jól ismertek a gyermekek körében; a torkos mackótól az ellenfél rókáig, farkasig felvonul az erdő apraja, nagy­ja. — Mi kapcsolja össze ezeket a történeteket? — A főhős, Pamacs kutya, aki az erdőt járja gazdájával, a vadásszak Ezt a vadászt is én alakítom, de teljes ember­ként Ugyanis több ízben, per­sze, mindig dramaturgiailag indokoltan előjövök a paraván mögül, és kikérdezem a gyere­keket: mit láttak, mi a véle­ményük. Így még intenzívebbé válik az előadó—közönség kapcsolat: segítenek nekem és azoknak az erdei állatok­nak, „akikkel” az erdőt járva találkozunk. — Miben kapcsolódik a já­ték a gyerekek világáhozT — Ezek az állatok olyan er­kölcsi, a munkával, tanulás­sal, viselkedéssel stb. kapcso­latos problémákat hoznak a felszínre, melyek megoldása a gyermekeknek hasznos tanul­sággal szolgál. A szereplők úgy emberiesülnek, pontosab­ban gyermekiesülnek, hogy megszüntetve-megörzik jel­lemző állati tulajdonságaikat is. Nem mája, málja Róka Rudit feltehetően a tököli előadáson sem sajnálja senki sem. Mett a róka értéke csupán azon bizonyos málja, mely Vörösmarthy Mihály: Pétiké című verse szerint a szomszéd bibliájával együtt nem kell a főhősnek. A vers az előadók hibájából gyakran úgy hangzik el, hogy májnak értjük ezt a szót — helytelenül. A róka mája való­ban nem sokat ér, de a málja, azaz a hasa alatti, tehát meg­kímélt. védett részén levő prémje annál többet. Ehhez azonban el kell fogni a rókát, ami nem megy könnyen. Re­méljük, hogy Pamacs kutya és a tököli gyerekek segítségé­vel ezúttal is sikerül! Dalos Gábor MOST VÁSÁROLJON - MOST ÉRDEMES! Június 20-tól 29-ig A NŐI MŰBŐRCIPŐK 20%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A PILISVDROSVÁRI, ÉRDI, MONORI, GÖDÖLLŐI, RÁCKEVEI, CEGLÉDI, NAGYKŐRÖSI, SZENTENDREI CIPŐSZAKUZLETEIBEN, A VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZBAN ÉS A SZIGETHALMI RUHÁZATI KISARUHAZBAN I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents