Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
2 POLGÁRI VÉDELEM A huszonSmrmadik „trófea" Minden műszakban vannak ütőképes tűzoltók Eh a pv-ben is Mindenki képzettsége szerint Állandó készenlét a DHV-nél A Duma-menti Hőerőmű Vállalat tűzjelző központjának műszerfalán kigyulladt a TŰZ felirat és egyidejűleg riasztó hangjelzések szólaltak meg. Az ügyeletes mérnök a gőzduda kapcsolójához ugrott és három egy percig tartó éles, az egész környéken hallható jelzést adott, kis szünetekkel. Az emberek az elsőre felfigyeltek, a másodikra a tűzvédelmi egység tagjai telefonokhoz siettek, hogy megtudják, hol lehet a tűz, és a harmadik jelzés elején már ki futva, ki pedig kerékpáron közeledett a tűzhöz legközelebb eső haboltó készülékhez. Akkor már tudták ugyanis, hogy a tűz keletkezési helye az erőmű olajállomása. A készülékről leszakították a plombát, a helyszínre gurították, és a riasztás első pillanataitól számított hat perc múlva habbal árasztották el a tűz helyét. Tűz ugyanis nem volt, hanem gyakorlat, amelyet azonban nagyon komolyan, pontosan és valósághűen hajtottak végre. A helyszínre érkező vezérigazgató és a polgári védelmi törzs tagjai elismeréssel állapították meg, hogy a gyakorlat kitűnően sikerült. A másodpercekért Hosszú hetek, hónapok, sőt évek kiképző, szervező és előkészítő munkája előzi meg az ilyen gyakorlatok sikerét. Kezdetben jó néhány perccel tovább tart, mint később, aztán egyre rövidül, mígnem olyan kis időszakhoz ér, hogy már csak fél perceket lehet lefaragni. Akárcsak a minőségi sportolók teljesítményéből. — Mi talán azért vagyunk sok tekintetben előnyösebb helyzetben más üzemekhez képest, mert állományunk hatalmas többsége magas általános műveltséggel és szakmai képesítéssel rendelkezik — mondja Nagy István, a DHV tűzvédelmi vezetője, a polgári védelem törzsparancsnoka. — A másik helyzeti adottság,' hogy a mi üzemünk a békés mindennapok során is bizonyos mértékig veszélyes, ahol rendkívül fegyelmezetten kell élni és dolgozni, elővigyázat- tal kezelni a berendezéseket, műszereket, elektromos vezetékeket, kazánokat, olajellátó szerkezeteket. A DHV dolgozói azzal is tisztában vannak, hogy bármily baj késedelmes vagy nem tökéletes elhárítása nagy problémákat okoz nagyon sok állampolgár munkájában másutt, sőt még a mindennapi, családi életében, vagy teszem azt szabad idejében, pihenésében. A legkisebb részekig Sorra vesszük az egységeket, amihez Nagy Istvánnak nem kell semmiféle kimutatás vagy táblázat. Fejből mondja a fontossági sorrendet, a szakmai felépítést, a feladatokat, a kiképzések módját Ismeri az üzemet a legapróbb részekig. Nem csod;a, mert lakatosként kezdte aztán különféle iskolákat végzett, kazángépész, majd blokk-kezeié lett Később a szakma* fejlődéssel párhuzamosan megismerte és megszerette a polgári védelmi tevékenységet. Ekkor újabb tanfolyamok következtek. így alakúk: ki a mai gondolkodás- módja amelynek állandó középpontja a polgári védelem, a tűzvédelem. Amint mondani szokás, ha álmából hirtelen felébred akkor is azonnal tudja a legfontosabb műszaki, létszám-, eszköz- és területi adatokat Most persze, nem a számok fontosak, hanem, hogy egy ilyen magas szintű ipari, energiaellátó óriásból milyen útmutatásokat lehet adni más, talán kisebb, de hasonló ob- lektu mok _,szá mára. — Egyik legfőbb elvünk, hogy nemcsak a vezetőknek kell állandó készenlétben lenniük, hanem minden egyes beosztottnak. Ezért például minden hónap első szerdáján, pontosan déli tizenkét órakor megszólaltatjuk a tűzriasztó gőzdudánkat. Ezzel nemcsak a berendezést ellenőrizzük, hanem ismételten emlékeztetjük magunkat és kollégáinkat arra, hogy ha a jelzés más időben szólal meg, akkor azonnal cselekednie kell Békében és támadásnál Az akciókat nehezítik az esemény váratlan mozzanatai, különbözőségei, de némiképp könnyít a teendőkön, hogy mindenki tudja a helyét és a szerepét. — A kárhelyreállító alegység három szakasza az üzemviteli, a kazán javító és a turbinájává tó egység. Szerepük békeidőben vagy rendkívüli körülmények között megegyezik abban, hogy nevüknek megfelelően a károkat azonnal helyre kell állítaniuk, a kisebb, vagy nagyobb üzemzavarokat haladéktalanul megszüntetni. Rendkívüli esetiben persze — háborús helyzetre gondolok —, munkájuk feltehetőleg nemcsak jóval nagyobb, de bonyolultabb is. Az erőművet ért esetleges támadás során ugyanis a legkülönbözőbb berendezések meghibásodásával, sőt. esetleg sugárszennyeződésre is számolnunk kell. Ekkor következik a kárhelyreállító alegységen belül a villamos helyreállító raj szerepe is. Munkájukhoz persze, azonnal ; kapcsolódniuk kell az egészségügyi alegység tagjainak, vagy például a műszaki-mentő alegységnek. Utóbbiak kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, lakatoshegesztő és más szakember tagjai mintegy felderítőkként, részben párhuzamosan dolgoznak a kárhelyreállítókkal, akiknek az útjából eltakarítják az akadályokat, hogy újra működésbe hozhassák az etekromos, fűtő-, hajtómű berendezéseket, generátorokat, transzformátorokat, szívó- és nyomóventillátoroka. Számíthatnak egymásra Újságcikk keretében nem lehet részletezni, hogy menynyire bonyolult és ugyanakkor milyen átgondolt a Duna-menti Hőerőmű Vállalat polgári védelme. A parancsnoki törzs részben képzettsége folytán, részben pedig az ügyeletes diszpécsernél elhelyezett intézkedési terv alapján pontosan tudja, hogy adott esetben mit kell tennie. Ugyanez vonatkozik a riasz- tó-elsötétítő, a rendfenntartó vagy például a vegyvédelmi alegység tagjaira. — Az egyik legfontosabb és leghatásosabban dolgozó részlegünk az egészségügyi alegység. Fő bázisa az üzemben egy éve megnyílt szakosított orvosi rendelő. Kedvező továbbá, hogy Százhalombatta városában több kocsival mentők állomásoznak, akikre szintén számíthatunk — mondja még befejezésül Nagy István. — Egyik legnagyobb erőnk azonban az önkéntesség és a lelkesedés, amellyel az erőmű dolgozói nehéz munkájuk mellett a polgári védelmi feladatokat is vállalják. Az egészségügyi alegység keretében például a férfiak komolyan veszik a sebesültszállítások, a nők, az elsősegélynyújtás gyakorlását,: a nagyszámú munkavédelmi őrség pedig aktívan folytat megelőző tevékenységet a békés mindennapok során is, hogy üzemzavar, sérülés sehol ne forduljon elő. E jelek alapján egységes közhangulat alakult ki, az emberek tudják, hogy számíthatnak egy. másra. Mindez lehetővé teszi munkánk további fejlesztését is. Pacsay Vilmos A gondosan rendben tartott tűzoltószertár falán valóságos oklevél-tenger, valamennyi szépen bekeretezve, szám szerint huszonkettő. A legutóbb szerzett, sorrendben a huszonhármadig mint azt tisztelgő szemlélődésem elején megtudom, még nincs a helyén. A megszerzésének körülményeiről a tűzrendészed előadó, Győrfi Tamás beszél, aki egyben a Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérőgyárának polgári védelmi törzsparancsnoka is. — Ismeretes, hogy a községi önkéntes és a vállalati létesítményi tűzoltók járási seregszemléjét évenként, megyei és országos versenyét pedig minden négy évben rendezik meg, ahol a különböző egységek a rivalizálás mellett, elsősorban felkészültségükről adnak számot. Az 1973. évi járási önkéntes tűzoltóversenyt a közelmúltban, május 26-án tőlünk nem messze, Galgahévízen rendezte meg a gödöllői járási-városi tűzoltóparancsnokság. Azt a bizonyos huszonhar- madik trófeát Galgahévízen nyújtották át az árammérőgyáriaknak. — Az összetett versenyben, amely a percenként 800 liter teljesítményű kismotorfecsken- dő szereléséből és a stafétából állt, négy induló csapat közül a miénk bizonyult a legjobbnak. Kilencfős legénységünk igazán becsülettel helyt állt. Nem volna tejes a kép, ha nem ejtenénk néhány szót a korábban megszerzett elismerésekről. Előkerül a belső zsebből a szemüveg, s máris tolmácsolhatom olvasóinknak: 1964. július 26-án, Baján ugyancsak az iménti katgóriá- ban tiszántúli országrészi versenyen az Árammérőgyár csapata a nagyon szépen csengő második helyet szerezte meg. Több megyei első helyezést dokumentáló oklevél szomszédságában ott szerénykednek a korábbi járási szintű diadalokat dokumentáló kitüntetések. S a kompozíció közepén gyönyörű serleg díszeleg, hirdetve, hogy a KGM-vállalatok önkéntes tűzoltóegységeinek versengéséből egyízben a gödöllői gyár csapata került ki győztesen. A nem mindennapi „tárlatlátogatás” után Győrfi Tamás irodájában ismerkedem tovább az egység múltjával, munkájával, elkötelezettségével, szakmaszeretetével. Az üzemnek 33 létesítményi tűzoltója van. Valamennyien férfiak, többségükben fizikai állományú dolgozók. A készenléti állapot lényegében egész évben folyamatosan tart, hiszen tűzrendészetileg a C kategóriába tartozunk. — Mit jelent ez gyakorlatilag? — Éz azt jelenti, hogy az önkéntes tűzoltóknak — áldozatvállalásukat ez bizonyítja legékesebben — egész évben van elfoglaltságuk. Évről évre 54 órás elméleti és gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni: a feladatokat minden esetben lelkesen és lelkiismeretesen hajtják végre. Győrfi Tamás fiatalokat megszégyenítő tűzzel beszél a felügyelete alá tartozó önkéntes tűzoltókról. Pedig munkáséletének utolsó esztendejét tapossa — jövőre nyugdíjba megy. Majd tíz éve adta le a gyár munkaügyi osztályán a munkakönyvét. Négy évig betanított munkásként dolgozott, azután nevezték ki tűzrendé- szeti előadónak, 1959 óta polgári védelmi törzsparancsnok. — A létesítményi tűzoltók a már említetteken kívül ellátják az egyes üzemrészek tűz- felelősi teendőit is. Lényege ennek a megelőző tűzrendé- szeti utasítások betartásának ellenőrzése. Így sikerült elérni, hogy immár hat esztendeje nem volt tűz a gödöllői árammérőgyárban. A legutolsó tüzet — mindenki jól őrzi az emlékezetében — 1968. május elsejének hajnalán történt. Nagyobb mennyiségű festék érkezett ezt megelőzően a festődébe. A tűz következtében teljesen leégett a műhely elszívó berendezése. — A jelenlegi létesítményi állományunk nagyobb feladatok megoldására is képes. Minden műszakban, természetesen éjjel is, ütőképes tűzoltóink vannak. A felszereltségre nem panaszkodhatunk. Bevallom, kicsit zavartan búcsúzkodtam az ismerkedés végeztével. Mivel valójában Győrfi Tamástól tanultam meg — aki egy esztendőn belül mond búcsút — fájó szívvel — választott hivatásának, a parancsnoki tisztségnek —, hogy a népgazdasági vagyon tűzkártól való megóvása elszánt, közösségben gondolkodó emberek hivatása. Kertész Péter OkSafiófilm — igény szerint A polgári védelmi filmek vetítésének nagy szerepe van megyénkben is a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok kiképzésében, az üzemi dolgozók oktatásában és a lakosság felkészítésében egyaránt. Változatos témákat feldolgozó, tartalmas oktatófilmek állnak az igénylők rendelkezésére, melyek jól kiegészítik az egyéb szemléltető eszközöket. A megyei honvédelmi agitá- ciós és propagandabizottság az elmúlt években a járásokban és a városokban több alkalommal rendezett polgári védelmi filmnapokat. Az akciók sikerét bizonyítja, hogy a vetítéseken csaknem hatvanezren vettek részt a legutóbbi négy évben. Újszerű feladatok a vegyvédelmi kiképzésben fl három slopvctő szakszolgálat egyike a vegyivédelmi. A műszaki és egészségügyi szolgálattal együtt, szorosan összefüggő, alapvető feladatokat kell ellátniuk adott esetben. Mint mobilizálható alakulatokkal rendelkezők, nemcsak a szervezési helyükön kell feladatok végrehajtására felkészülniük, hanem esetleg távoli kárterületen, csapást szenvedett városokban is helyt kell állniuk. Az élet és az anyagi javak mentése — mentesítése a fő feladatuk, mely Pest megye esetében — tekintettel Budapest fővárosra — még fokozottabb hangsúlyt kap. A megye vegyivédelmi erőinek parancsnoki állománya 1972 és 1973-ban végrehajtotta az alap- és szakkiképzést. A beosztott állomány 1973-ban alapkiképzésben részesült. A célellenőrzések, a tesztvizsgák alapján megállapítható volt, hogy az eredmények jók. A parancsnoki állomány alkalmassá vált alárendeltjeik vezetésére. Elismerés illeti munkájukért a szakszolgálatok és az önvédelem valamennyi szintű parancsnokát. Természetesen nincs megállás, a munkát folytatni kell és az idei kiképzési év feladatai sem könnyebbek, mint az eddigiek. E feladatok nagy vonalakban a következők: 1. A parancsnoki állomány és a törzsek — magasabb szinten, komplex törzsfoglalkozásokon és gyakorlatokon sajátítják el mindjobban a vezetés, irányítás bonyolult, egész embert kívánó feladatait. 2. A beosztott állománynak ebben az évben végre kell hajtania a szakkiképzést. Ez utóbbival bővebben kell foglalkozni, mert e feladat az eddigiekhez képest változást jelent. Amíg az alapkiképzés túlnyomó részének formája elméleti előadás, ismeret- terjesztő foglalkozás, film- és diavetítés volt, addig a szakkiképzésen a gyakorlatiasság kerül előtérbe. Ez azt jelenti, hogy a beosztásnak megfelelően mindenki megismerkedik a rendszeresített szaktechnikai eszközökkel, felszereléssel, elsajátítja azok kezelését. Gyakorlati feladatot hajt végre úgy a felderítő, mind a mentesítő beosztott, beöltözve az egyéni védőeszközökbe. A kiképzés színhelye természetesen nem lehet tanterem, hanem elsősorban terep vagy kijelölt objektum. Mindenkinek azt kell megtanulnia, amit adott helyzetben tennie kell — ezt pedig be kell gyakorolni. A másik alapvető különbség, hogy amíg az alapkiképzésnél 20—30 fő egy tanteremben — egy előadóval közösen foglalkozott, addig ebben az évben rajkötelékben a rajparancsnok vezetésével kell megtartani a kiképzést. Néhány tárgykör az mindössze, melyet szakaszkötelékben lehet átvenni. Ez a forma ad lehetőséget arra, hogy minden beosztott kézbe vegye, megismerje, megtanulja technikai eszközének használatát. A magasabb parancsnoki állomány feladata, hogy módszertani foglalkozásokon felkészítsék a raj- és szakaszparancsnokokat. Döntő időszakhoz érkezett a polgári védelmi kiképzés. Ennek az évnek kell megalapoznia azt. hogy a vég nélküliséget valóban le tudjuk zárni. Ha az idei szakkiképzés eredményesen zárul — akkor a további évekre tervezett komplex gyakorlatok időszakonkénti végrehajtásához elegendő lesz a megszerzett tudás frissen tartása és az esetleges néhány új fogalom, eszköz használatának elsajátítására. Az üzemekben az önvédelmi alakulatoknál is hasonló a helyzet. Itt fokozottabb figyelmet kell fordítani a differenciált kiképzésre, az üzem profiljára, termékeire, sajátosságaira. Mint a szakszolgálatoknál, itt is kisebb csoportokban — esetleg brigádokban — kell a kiképzést megszervezni és végrehajtani. Hajóssy János PV.KISLEXIKON SZÜKSÉGKÓRHÁZ: Rendkívüli körülmények között, ideiglenes jelleggel, szükségfelszereléssel — ipari katasztrófa, természeti csapás, ellenséges csapás után — működő, nagy tömegű sérült befogadását, első szakorvosi ellátást, végleges gyógykezelést és ápolást biztosító intézmény. SZÜKSÉGÓVÓHELY: Az épület alatti pincehelyiség, mely kisebb ráfordítással, illetve átalakítással az épületben lakók védelmét biztosítja, továbbá az épületeken kívül, a lakosság által építendő árokóvóhelyek. TÁMADÓFEGYVEREK: A hagyományos és korszerű fegyverek, melyek alkalmasak személyekben, építményekben, a gazdaság különböző területein maradandó károkat okozni, illetve azokat elpusztítani. A TÁMADÓFEGYVEREK HATÁSAI ELLENI FELKÉSZÜLÉS: Azon rendszabályok összessége, melynek célja, hogy a szervezett polgári védelmi erők képesek legyenek a támadófegyverek által okozott károk csökkentésére, illetve a mentő — mentesítő munkák végrehajtására. A felkészülés a békeidőszakban szervezetten és tervszerűen történik. TÁMADÓFEGYVEREK HATÁSA ELLENI VÉDEKEZÉS: Azon rendszabályok összessége, melyeket a lakosság, az állatállomány, élelmiszer, víz, takarmány védelme érdekében. a támadást megelőző időszakban hajtunk végre. TÁVOLSÁGI VÉDELEM: A lakosság, és az állatállomány kollektív védelmének egyik leghatásosabb formája. A lakosságot és az állatállományt a veszélyeztetett területekről kevésbé veszélyeztetett területekre telepítik ki, vagyis kivonják a csapás körzetéből. TELJES ELZÁRKÓZÁS: Az atom- és vegyi csapás körzetében, a radioaktív felhő, vagy vegyi harcianyag-felhő vonulási irányába eső területeken a kollektív védekezés módszere. A teljes elzárkózás esetén a nyílászáró szerkezetek légmentes elzárásával, valamint levegőszűrő berendezések alkalmazásával biztosítjuk, hogy a szennyezett levegő ne jusson be az óvóhelyekre, lakóházakba, gazdasági épületekbe. TELJES ROMBOLÁS ZÓNÁJA: Az a terület (zóna), amely a robbanás központjától (centrumától, epicentrumától) az 1 kg/négyzetméter túlnyomás! értékig terjed. Ezen a területen az összes épületek lerom- bolódnak, helyreállításuk lehetetlen. TELJES SUGÁRMENTESÍTÉS: Személyekről, eszközökről, építményekről, terepről a sugárzó anyagok végleges, teljes eltávolítása. TELJES SZEMÉLYMENTESlTÉS: • A személyek teljes testfelületéről a sugárzó, mérgező és biológiai harcanyagok teljes eltávolítása. Ezt a személymentesítő állomásokon hajtják végre. TÖMEGPUSZTÍTÓ ESZKÖZÖK: Radiológiai, biológiai, vegyi harcanyagok, harceszközök, melyek tömegpusztítást, tartós szennyeződést és fertőzést képesek előidézni. Leghatásosabb a nukleáris fegyver. TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVER ROBBANÄSKÖVETKEZMENYEINEK FELSZÁMOLÁSA: A szervezett polgári védelmi és más, egyéb erőknek az a tevékenysége, mely a túlélést és az életműködés újbóli megindulását hivatott biztosítani. TROTIL (TNT) EG YENÉRTÉK: Az a mértékegység, mely az atomfegyver hajtóerejét fejezi ki, vagyis azt, hogy az atombomba robbanásának pillanatában felszabaduló energia előállításához mennyi trotilnak a felrobbantására lenne szükség. — (kt). A TNT egyenértéke megadható: tonnában (t), kilotonnában és megatonnában (Mt).
