Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANACS LAPJA A KGST 28., ünnepi ülésszakára Szófiába érkezett a Fock Jenő vezette magyar küldöttség A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 28. üléssza­kára Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel hétfőn elutazott a magyar küldöttség Szófiába. A dele­gáció tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztár­saság KGST-képviselője, Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizott­ságának elnöke, Romány Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Mar­jai József külügyminisztériumi államtitkár, Szita János mi­niszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztár­saság KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, Hétfőn délután különgépen Szófiába érkezett Fock Jenő, a PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter búcsúzik Fock Jenőtől a repülőtéren. Minisztertanács elnöke és az általa vezetett delegáció, amely részt vesz a megalakí­tásának 25. évfordulóját ün­neplő KGST 28. ülésszakán. A KGST-tagországok lobo­góival feldíszített szófiai re­pülőtéren Fock Jenőt és a ma­gyar delegáció tagjait Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, Tano Colov, a politikai bizottság tagja, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese, a KGST Végrehajtó Bi­zottságának elnöke, Peko Ta kov. a politikai bizottság pót­tagja, a Bolgár Államtanács elnökhelyettese és Andon Trajkov, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Fock Jenő és a küldöttség tagjainak üdvözlésére megjelent Nyiko- laj Faggyejev, a KGST titká­ra, valamint Böjti János nagy­követ vezetésével a szófiai magyar nagykövetség diplo­matái. Miniszterelnökünk a repülő­téren adott rövid sajtónyilat­kozatában kifejezte meggyőző­dését, hogy a 28. ülésszak eredményes munkát végez majd, méltóan a KGST fenn­állásának negyedszázados ju­bileumához. XVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1974. JÚNIUS 18., KEDD Magas fokú politikai aktivitás a legfelsőbb tanácsi választásokon A magas fokú politikai akti­vitás, s a vártnál is nagyobb arányú részvétel jellemezte a Szovjetunióban vasárnap meg­tartott legfelsőbb tanácsi vá­lasztásokat. Mint a központi választási bizottság vasárnap kora este kiadott jelentéséből kitűnik, a választópolgárok túlnyomó többsége már a dél­előtti órákban leadta szavaza­tát a kommunisták és párton- kívüliek tömbjének képviselő- jelöltjeire. A vasárnap este külön­kiadásban megjelent moszkvai délutáni lapok, az Izvesztyija és a Vecsernyiaja Moszkva már fényképes riportban szá­mol be Brezsnyev, Podgornij és Koszigin szavazásáról. Mindhárman a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavaztak. Leonyid Brezsnyev, miután leadta szavazatát, nyilatkoza­tot tett a Moszkvában műkö­dő külföldi tudósítók előtt Ni­xon amerikai elnök közelgő szovjetunióbeli látogatásáról. A főtitkár egyebek között kijelentette: „Derűlátó vagyok és újabb, jó megállapodásokat várok.” Mint mondotta, az Egyesült Államok bizonyos köreinek és személyiségeinek borúlátása ellenére úgy gon­dolja, hogy a látogatás ered­Lconyid Brezsnyev, az SZXP Központi Bizottságinak főtitkára leadja szavazatát. A helytállás az országepíto munkában: a világ haladó erőinek gprapítása Járási hékenagygyűlés Budakalászon ményeivel az emberek elége­dettek lesznek mind az Egye­sült Államokban, mind pedig a Szovjetunióban. Közölte, hogy a találkozón „igen sok témát” vitatnak majd meg. Nixon programjával kapcso­latban elmondotta, már előze­tesen tervbe vették, hogy Ni­xon elnökkel együtt Jaltába repülnek, de a programot még véglegesen nem egyeztették. Mint mondotta, Nixon kérte, hogy Szibériába, a Bajkál-tó- ra, Volgográdba és a Krim- félszigetre utazhasson és hoz­záfűzte, lehetővé teszik az amerikai elnök számára, hogy megtekinthesse, ami érdekli. Brezsnyev azt is közölte, hogy az amerikai elnök szovjetunió­beli látogatása körülbelül egy hétig tart. Az első országos jelentés a választói részvétel arányáról vasárnap esti közlemény sze­rint: annak ellenére, hogy a szavazóhelyisége’ket minde­nütt tízig tartják nyitva, este hát órára már a választópol­gárok több mint 99,3 százalé­ka adta le szavazatát a köz­társaságokban, autonóm köz­társaságokban és területeken, valamint nemzetiségi körze­tekben és a „területen kívüli” választási körzetekben. Ez utóbbiak száma meghaladta az ezret. Mindezek az adatok termé­szetesen csak a választásokon való részvétel magas arányát jelzik. A legfelsőbb tanács 15Í7 képviselőjére adott igen­lő szavazatok arányát mutató összesítést csak később hozzák nyilvánosságra a komputerek segítségével elvégzendő köz­ponti szavazatszámlálás befe­jeztével. (A választásokról kommen­tárunk a 2. oldalon.) A májusi békehónap gyűlé­sei, demonstrációi során több tízezren tettek hitet a béke ügye mellett Pest megyében is. A béke, a barátság és a szoli­daritás eszméjének erősítése azonban nem kötődik egy idő­szakhoz, része mindennap­jainknak. A többi között ez a gondolat is hangot kapott hét­főn délután Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat művelődési termében, az MSZMP szentendrei járási bi­zottsága és a Hazafias Nép­front járási bizottsága által szervezett járási békenagygyű­lésen. Elsőként Veszelovszki László, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallga­tója szavalta el Paul Eluard: A béke arca című költeményét, majd a főiskola hallgatói mu­tattak be műsort. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Császár Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak tagja, a szentendrei járási bizottság első titkára, Nagy J. Tiborné, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Szender Ist­vánná, Budakalász megyei ta­nácstagja, Borzák István, a Lenfonó és Szövőipari Válla­lat budakalászi gyárának igaz­gatója és Ehrmann János al­ezredes, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola tisztje. Csuto- rás Lászióné, a Hazafias Nép­front járási alelnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának tit­kára mondott beszédet. Méltatta a nemzetközi és a magyar békemozgalom, a leg­szélesebb demokratikus tö­megmozgalom negyedszázados múltját és eredményeit, s a békemunka szerepéről szólt. — A békeharc lényege ma: a haladás erőinek gyarapítása, a békéért folyó nemzetközi harc erősítése, szélesítése, a szocializmus politikai, gazda­sági erejének növelése, a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának sokoldalú segítése, az enyhülés folyamatának vissza­fordíthatatlanná tétele, az eny­hülés ellen fellépő erők lelep­lezése, elszigetelése, az ellenük folytatott harc, a nemzetközi együttműködés támogatása, fejlesztése. Kovács Antalné a továb­biakban méltatta a Szovjet­unió szerepét a béke megőrzé­sében. Ezt követően azokról az emberekről beszélt, akik min­den tőlük telhetőt megtesznek a béke érdekében. — A béke igazi harcosának sokfajta jellemvonása van. Emeljük ki azonban a | legfontosabb jellemvonást, a | helytállást az országépítő munkában, a szocializmus tel­jes felépítésében. Azok a mun­kásgyűlések, amelyeken Cse­pelen, a Dunai Vasműben, a Tiszai Vegyikombinátban, a Cement- és Mészművekben, a Bólyi Állami Gazdaságban és szerte az országban a munká­sok felajánlásokat tettek a párt XI. kongresszusa, vala­mint felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére, egyben békegyűlések is voltak. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkező, korszakot renge­tő változások mögött megany- nyi hétköznapi tett rejlik. Ezután Kovács Antalné a békemozgalomban végzett ki­emelkedő tevékenységért az Országos Béketanács emlék­lapját nyújtotta • át a járás, a község és az üzem tíz aktívá­jának, dolgozójának. A békenagygyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Koppány György felvételei J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára táv­iratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak és Losonczi Pálnak azokért a jókívánságo­kért, amelyeket a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja elnökségének elnökévé tör­tént megválasztása alkalmából hozzá intéztek. Dán szociáldemokrata párt- küldöttség érkezett hazánkba hétfőn, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására, Anker Jörgensennek, a párt elnökének vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára fogadta. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, aki a jugoszláv kormány meg­hívására néhány napos hiva­talos, baráti látogatáson' vett részt Jugoszláviában, vasárnap este hazaérkezett. Karakas László munkaügyi miniszter hétfőn visszaérkezett Genfből, ahol részt vett és felszólalt a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet 59. konferen­ciáján. Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára, az Or­szágos Béketanács meghívásá­ra hazánkba érkezett. Dr. R. Sobhan térvezésügyi államminiszter vezetésével bangladesi kormánydelegáció érkezett Budapestre. Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének vezeté­sével — a Nagy Népi Hurál elnöksége meghívására — va­sárnap tanácsi küldöttség uta-' zott a Mongol Népköztársaság­ba. A KGST 25 esztendős jubileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mondat: „ ... ma már lehetetlen kü­lönválasztani, hogy az eredményekből mennyi származott a nemzeti erő­feszítésekből és mennyi a szocialista országok nem­zetközi összefogásának ere­jéből”. Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés ne­hézségére hívja fel a fi­gyelmet, hanem sokkal in­kább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzet­közi gazdasági együttműkö­désben rendkívül dinami­kus és nagy lendítőerejű kölcsönhatás érvényesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek végétől? Nos, mert e cikk­nek nem lehet célja a rész­leteket egytől egyig szám­ba venni — maradjunk egyetlen körülménynél: ha­zánk negyedszázad alatt a gazdaságilag közepesen fej­lett országok felső régiójá­ba emelkedett, ezért az MSZMP X. kongresszusa már megfogalmazhatta a programot: a 70-es években fel kell zárkózni a velünk összehasonlítható fejlett ipari országok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán huszadik századi iparág­nak? Az elektronikát, szá­mítástechnikát, az ezekre épülő automatikát, az atomenergia-technikát, a vegyipart. Azt a gazdaságot tekinthetjük tehát igazán a kor színvonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazda­ságban ezek mindegyike je­len van már, hosszabb-rö- videbb ideje, és a leggyor­sabb fejlődést évről évre ezek érik el s egyre na­gyobb részét adják a kül­kereskedelmi forgalomnak és a nemzeti jövedelemnek is. E legkorszerűbb ágaza­tok fejlesztése egyben a legköltségesebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac adta háttérrel vállalhatja egy ország. A kisorszáeok — saját határaikon belül — ilyennel nem rendelkeznek. A szocialista országok gaz­dasági egvüttmfiködése azonban az első pillanattól kezdve megteremtette ha­zánknak — s valamennyi KGST-tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkülözhe­tetlen felvevő piacot. A szakosodás és a kooperáció pedig azok a nagy haté­konyságú együttműködési formák, amelyekkel — _a Diac mellett — a fejlesztés további nagy biztonságát ; nvűithatják egymásnak a JÍGST államai. Ezeken a “Programokon munkálkodva — mert valamennyi egybe­esik a legkorszerűbb nem­zetközi irányzatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és gazdasá­gi világversenyben. Legne­vesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is létezett — hírét, eredményeit an­nak köszönheti, hogy min­denekelőtt jól gazdálkodtak a KGST nyújtotta lehetősé­gekkel. I tt kezdődik azután a kölcsönhatás másik ol­dala. Egyfelől ugyanis az együttműködés a szo­cialista országok között sok merész terv megszerkesz­tését és kivitelezését en­gedte meg, másfelől viszont a korábbi tervek végrehaj­tása, a jó színvonalú gaz­dálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsö­ző termelési, fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé s helyez kilátásba még in­kább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült orszá­gok állampolgárainak. A szocialista nemzetközi gaz­daságra alapulhattak az életszínvonal fejlesztésének tervei — 25 éven át — valójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörülményekben, az emberek anyagi helyzeté­ben. Az életszínvonal je­lentése, tartalma átalakult az utóbbi években — és ez a legékesebb bizonyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bővítette a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot. Sokszorta magasabb szín­vonalon termelünk és fo­gyasztunk ma, mint a KGST megalakulásának esztendejében — és sok­szorta magasabb szintre kell emelkednünk a fejlő­déssel együtt haladva. Eh­hez egyre hatalmasabb anyagi és szellemi kapaci­tások szükségesek, ame­lyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttmű­ködésével, együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és valószínű­séggel — valamennyiünk számára. A KGST Szófiában sor­ra kerülő ülésszakán, a szervezet fennállá­sának negyedszázados év­fordulóját minden bi­zonnyal úgy ünnepük a tagországok küldöttei, hogy további hatékony intézke­déseket tesznek a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésére, a munkameg­osztás, a kooperáció, az együttműködés elmélyítésé­re. Gerencsér Ferenc Kis nemzetek nagy lehetősége

Next

/
Thumbnails
Contents