Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANACS LAPJA A KGST 28., ünnepi ülésszakára Szófiába érkezett a Fock Jenő vezette magyar küldöttség A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ülésszakára Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn elutazott a magyar küldöttség Szófiába. A delegáció tagjai: Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselője, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnöke, Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Hétfőn délután különgépen Szófiába érkezett Fock Jenő, a PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter búcsúzik Fock Jenőtől a repülőtéren. Minisztertanács elnöke és az általa vezetett delegáció, amely részt vesz a megalakításának 25. évfordulóját ünneplő KGST 28. ülésszakán. A KGST-tagországok lobogóival feldíszített szófiai repülőtéren Fock Jenőt és a magyar delegáció tagjait Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Tano Colov, a politikai bizottság tagja, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, Peko Ta kov. a politikai bizottság póttagja, a Bolgár Államtanács elnökhelyettese és Andon Trajkov, a külügyminiszter első helyettese fogadta. Fock Jenő és a küldöttség tagjainak üdvözlésére megjelent Nyiko- laj Faggyejev, a KGST titkára, valamint Böjti János nagykövet vezetésével a szófiai magyar nagykövetség diplomatái. Miniszterelnökünk a repülőtéren adott rövid sajtónyilatkozatában kifejezte meggyőződését, hogy a 28. ülésszak eredményes munkát végez majd, méltóan a KGST fennállásának negyedszázados jubileumához. XVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1974. JÚNIUS 18., KEDD Magas fokú politikai aktivitás a legfelsőbb tanácsi választásokon A magas fokú politikai aktivitás, s a vártnál is nagyobb arányú részvétel jellemezte a Szovjetunióban vasárnap megtartott legfelsőbb tanácsi választásokat. Mint a központi választási bizottság vasárnap kora este kiadott jelentéséből kitűnik, a választópolgárok túlnyomó többsége már a délelőtti órákban leadta szavazatát a kommunisták és párton- kívüliek tömbjének képviselő- jelöltjeire. A vasárnap este különkiadásban megjelent moszkvai délutáni lapok, az Izvesztyija és a Vecsernyiaja Moszkva már fényképes riportban számol be Brezsnyev, Podgornij és Koszigin szavazásáról. Mindhárman a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavaztak. Leonyid Brezsnyev, miután leadta szavazatát, nyilatkozatot tett a Moszkvában működő külföldi tudósítók előtt Nixon amerikai elnök közelgő szovjetunióbeli látogatásáról. A főtitkár egyebek között kijelentette: „Derűlátó vagyok és újabb, jó megállapodásokat várok.” Mint mondotta, az Egyesült Államok bizonyos köreinek és személyiségeinek borúlátása ellenére úgy gondolja, hogy a látogatás eredLconyid Brezsnyev, az SZXP Központi Bizottságinak főtitkára leadja szavazatát. A helytállás az országepíto munkában: a világ haladó erőinek gprapítása Járási hékenagygyűlés Budakalászon ményeivel az emberek elégedettek lesznek mind az Egyesült Államokban, mind pedig a Szovjetunióban. Közölte, hogy a találkozón „igen sok témát” vitatnak majd meg. Nixon programjával kapcsolatban elmondotta, már előzetesen tervbe vették, hogy Nixon elnökkel együtt Jaltába repülnek, de a programot még véglegesen nem egyeztették. Mint mondotta, Nixon kérte, hogy Szibériába, a Bajkál-tó- ra, Volgográdba és a Krim- félszigetre utazhasson és hozzáfűzte, lehetővé teszik az amerikai elnök számára, hogy megtekinthesse, ami érdekli. Brezsnyev azt is közölte, hogy az amerikai elnök szovjetunióbeli látogatása körülbelül egy hétig tart. Az első országos jelentés a választói részvétel arányáról vasárnap esti közlemény szerint: annak ellenére, hogy a szavazóhelyisége’ket mindenütt tízig tartják nyitva, este hát órára már a választópolgárok több mint 99,3 százaléka adta le szavazatát a köztársaságokban, autonóm köztársaságokban és területeken, valamint nemzetiségi körzetekben és a „területen kívüli” választási körzetekben. Ez utóbbiak száma meghaladta az ezret. Mindezek az adatok természetesen csak a választásokon való részvétel magas arányát jelzik. A legfelsőbb tanács 15Í7 képviselőjére adott igenlő szavazatok arányát mutató összesítést csak később hozzák nyilvánosságra a komputerek segítségével elvégzendő központi szavazatszámlálás befejeztével. (A választásokról kommentárunk a 2. oldalon.) A májusi békehónap gyűlései, demonstrációi során több tízezren tettek hitet a béke ügye mellett Pest megyében is. A béke, a barátság és a szolidaritás eszméjének erősítése azonban nem kötődik egy időszakhoz, része mindennapjainknak. A többi között ez a gondolat is hangot kapott hétfőn délután Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művelődési termében, az MSZMP szentendrei járási bizottsága és a Hazafias Népfront járási bizottsága által szervezett járási békenagygyűlésen. Elsőként Veszelovszki László, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatója szavalta el Paul Eluard: A béke arca című költeményét, majd a főiskola hallgatói mutattak be műsort. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Császár Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának tagja, a szentendrei járási bizottság első titkára, Nagy J. Tiborné, a megyei pártbizottság munkatársa, Szender Istvánná, Budakalász megyei tanácstagja, Borzák István, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának igazgatója és Ehrmann János alezredes, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tisztje. Csuto- rás Lászióné, a Hazafias Népfront járási alelnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Méltatta a nemzetközi és a magyar békemozgalom, a legszélesebb demokratikus tömegmozgalom negyedszázados múltját és eredményeit, s a békemunka szerepéről szólt. — A békeharc lényege ma: a haladás erőinek gyarapítása, a békéért folyó nemzetközi harc erősítése, szélesítése, a szocializmus politikai, gazdasági erejének növelése, a békés egymás mellett élés politikájának sokoldalú segítése, az enyhülés folyamatának visszafordíthatatlanná tétele, az enyhülés ellen fellépő erők leleplezése, elszigetelése, az ellenük folytatott harc, a nemzetközi együttműködés támogatása, fejlesztése. Kovács Antalné a továbbiakban méltatta a Szovjetunió szerepét a béke megőrzésében. Ezt követően azokról az emberekről beszélt, akik minden tőlük telhetőt megtesznek a béke érdekében. — A béke igazi harcosának sokfajta jellemvonása van. Emeljük ki azonban a | legfontosabb jellemvonást, a | helytállást az országépítő munkában, a szocializmus teljes felépítésében. Azok a munkásgyűlések, amelyeken Csepelen, a Dunai Vasműben, a Tiszai Vegyikombinátban, a Cement- és Mészművekben, a Bólyi Állami Gazdaságban és szerte az országban a munkások felajánlásokat tettek a párt XI. kongresszusa, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére, egyben békegyűlések is voltak. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkező, korszakot rengető változások mögött megany- nyi hétköznapi tett rejlik. Ezután Kovács Antalné a békemozgalomban végzett kiemelkedő tevékenységért az Országos Béketanács emléklapját nyújtotta • át a járás, a község és az üzem tíz aktívájának, dolgozójának. A békenagygyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Koppány György felvételei J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak és Losonczi Pálnak azokért a jókívánságokért, amelyeket a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja elnökségének elnökévé történt megválasztása alkalmából hozzá intéztek. Dán szociáldemokrata párt- küldöttség érkezett hazánkba hétfőn, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására, Anker Jörgensennek, a párt elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára fogadta. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a jugoszláv kormány meghívására néhány napos hivatalos, baráti látogatáson' vett részt Jugoszláviában, vasárnap este hazaérkezett. Karakas László munkaügyi miniszter hétfőn visszaérkezett Genfből, ahol részt vett és felszólalt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 59. konferenciáján. Romesh Chandra, a Békevilágtanács főtitkára, az Országos Béketanács meghívására hazánkba érkezett. Dr. R. Sobhan térvezésügyi államminiszter vezetésével bangladesi kormánydelegáció érkezett Budapestre. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével — a Nagy Népi Hurál elnöksége meghívására — vasárnap tanácsi küldöttség uta-' zott a Mongol Népköztársaságba. A KGST 25 esztendős jubileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mondat: „ ... ma már lehetetlen különválasztani, hogy az eredményekből mennyi származott a nemzeti erőfeszítésekből és mennyi a szocialista országok nemzetközi összefogásának erejéből”. Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés nehézségére hívja fel a figyelmet, hanem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben rendkívül dinamikus és nagy lendítőerejű kölcsönhatás érvényesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek végétől? Nos, mert e cikknek nem lehet célja a részleteket egytől egyig számba venni — maradjunk egyetlen körülménynél: hazánk negyedszázad alatt a gazdaságilag közepesen fejlett országok felső régiójába emelkedett, ezért az MSZMP X. kongresszusa már megfogalmazhatta a programot: a 70-es években fel kell zárkózni a velünk összehasonlítható fejlett ipari országok csoportjához. Mit tekinthetünk igazán huszadik századi iparágnak? Az elektronikát, számítástechnikát, az ezekre épülő automatikát, az atomenergia-technikát, a vegyipart. Azt a gazdaságot tekinthetjük tehát igazán a kor színvonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már megfelelő arányban léteznek. A magyar gazdaságban ezek mindegyike jelen van már, hosszabb-rö- videbb ideje, és a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el s egyre nagyobb részét adják a külkereskedelmi forgalomnak és a nemzeti jövedelemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fejlesztése egyben a legköltségesebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac adta háttérrel vállalhatja egy ország. A kisorszáeok — saját határaikon belül — ilyennel nem rendelkeznek. A szocialista országok gazdasági egvüttmfiködése azonban az első pillanattól kezdve megteremtette hazánknak — s valamennyi KGST-tagországnak ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkülözhetetlen felvevő piacot. A szakosodás és a kooperáció pedig azok a nagy hatékonyságú együttműködési formák, amelyekkel — _a Diac mellett — a fejlesztés további nagy biztonságát ; nvűithatják egymásnak a JÍGST államai. Ezeken a “Programokon munkálkodva — mert valamennyi egybeesik a legkorszerűbb nemzetközi irányzatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és gazdasági világversenyben. Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a többség 30 éve még nem is létezett — hírét, eredményeit annak köszönheti, hogy mindenekelőtt jól gazdálkodtak a KGST nyújtotta lehetőségekkel. I tt kezdődik azután a kölcsönhatás másik oldala. Egyfelől ugyanis az együttműködés a szocialista országok között sok merész terv megszerkesztését és kivitelezését engedte meg, másfelől viszont a korábbi tervek végrehajtása, a jó színvonalú gazdálkodás az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző termelési, fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé s helyez kilátásba még inkább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült országok állampolgárainak. A szocialista nemzetközi gazdaságra alapulhattak az életszínvonal fejlesztésének tervei — 25 éven át — valójában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörülményekben, az emberek anyagi helyzetében. Az életszínvonal jelentése, tartalma átalakult az utóbbi években — és ez a legékesebb bizonyítéka a gyarapodásnak. A korszerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bővítette a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot. Sokszorta magasabb színvonalon termelünk és fogyasztunk ma, mint a KGST megalakulásának esztendejében — és sokszorta magasabb szintre kell emelkednünk a fejlődéssel együtt haladva. Ehhez egyre hatalmasabb anyagi és szellemi kapacitások szükségesek, amelyeket csakis a szocialista népgazdaságok együttműködésével, együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és valószínűséggel — valamennyiünk számára. A KGST Szófiában sorra kerülő ülésszakán, a szervezet fennállásának negyedszázados évfordulóját minden bizonnyal úgy ünnepük a tagországok küldöttei, hogy további hatékony intézkedéseket tesznek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére, a munkamegosztás, a kooperáció, az együttműködés elmélyítésére. Gerencsér Ferenc Kis nemzetek nagy lehetősége