Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
4 1974. JŰNIUS 15., SZOMBAT Ma nyílik a vérségi falumúzeum Verseg község tanácsa és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, ma, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megnyitja a vérségi falumúzeum állandó kiállítását. Megnyitót mond Barinkai Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. A vérségi falumúzeum egy kis Pest megyei palóc település példáján igyekszik bemutatni, hogy a múlt emlékeinek megbecsülése nélkülözhetetlen jelenünk építéséhez, eredményeink egyértelműbb értékeléséhez. A falu krónikásasszonya, Marton Pálné Homok Erzsébet nyomtatott és most is íródó sorai mellé tárgyakat, egy egész házat állít a kiállítás bizonyságul s egyben tanulságul. KIÁLLÍTÁS VÁCOTT ÉS DUNAKESZIN A cél és a megvalósítás azonosságai Blaskó János, Gyurcsek Ferenc és Sáros András Miklós tárlata Pénteken délután nyitotta meg Vácott a múzeum kiállí- valósítás egyre meredekebb totermében dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnökbe- magaslatain. ... lyettese Blaskó János szobrászművész tárlatát. Losonci Miklós Ma, szombaton délután 4 órakor nyílik Gyurcsek Ferenc szobrászművész és Sáros András Miklós grafikusművész közös kiállítása a József Attila művelődési központban Dunakeszin, a művészeti napok keretében. A tárlatok hétfő kivételével naponta tekinthetők meg július 7-ig. Életmű - kisplasztikában A Derkovits-ösztöndíjas Blaskó János erőssége a kisplasztika. Ez jelenti számára a felkészülés közegét és határait. Ebben az oly fontos műfajban tisztázza az életmű további állomásait. Megjelennek a gyökerek és források, de úgy, hogy az egyúttal Medgyessy Ferenc eszményeinek időszerű folytatását szorgalmazza. Ebben a szellemben jutott el Kendős fejének maradéktalanul sikeres megvalósításához. Ha az első eredményeket tekintjük, akkor az ólomból készült Dolmen alakjaink enyhe roggyantsága, a felevő női bronzfigurák példás megoldása és különösen az Ölelkezők egyedi problémafelvetése biztosítja az elmélyülést és műélvezetet. A báj átvált markáns mozdulatra, ha a szobrásza eszme a Harcos lelkületűt kutatja. Egyáltalán: Blaskó János stílusérzéke jó arányokkal közelíti a kitűzött gondolat anyagba öntését, fő erénye a cél és megvalósítás azonos minősége. Világa bensőséges. Horgászt figyel, terhes asz- szonynál időzik, bepillant Petőfi lelkületűbe. E költői egyetemességből ö a „természetem komoly, mint hegedűink első hangjai” hangulatát ragadja meg Petőfi telítetten sovány alakjában, nemcsak az oszké- zist, hanem az erőt. Blaskó 1972-ben költözött Vácra, s a Duna-műhely tagjaként gyorsan bekapcsolódott a közművelődési feladatok szobrászi segítésébe, nemes hangvételű érmeket készített a várős 900 éves fennállásának tiszteletére és a Duna-kanyar dalostalálkozóra. Érdeklődéssel várjuk a váci Géza király téri szobortervének gyors kivitelezését, hiszen ez lesz az a pillanat, amikor átvált a kis- szobrok világából a köztéri emlékművek társadalmi tudatra ható sorozatához. Formát, eszmét, sűrítve Gyurcsek Ferenc a munkások szobrásza. Dózsája maga a sereg, a támadásra kész, a századunkig meghosszabbodó eszme, a bennünk élő Dózsa, akik számára e nagy per kellemes része: az alkotás jutott. Minden műve, az Internacionalisták, az ülő munkások legalább ezer embert hordoznak, az osztály derékhadát vagy előőrsét láttatják. Nagy felismerése a Tükröződés. A víz előtt álló női forma nemcsak megismétlődik a látványban, hanem hatványozódva módosul. Ezt a látomást a kilenc fejre osztódó asszonytekintetben, és a táborrá növekvő soktestű Dózsa alakjában is felhasználta, formát, eszmét sűrítve általa. Nagy feladat előtt áll a művész: miután megnyerte a 900 éves Szolnok részére készítendő emlékmű pályázatát, teljes erővel dolgozik a Tanuhegy gigantikus méreteinek megvalósításán. E tizenkét méter magas szoborépítmény tömbjének kilenc rétegre osztott oldalfalán mintegy 80 figura testesíti a történelmet, a honfoglaló ősöket, Dózsa népét, Rákóczi, 1848 és 1919 harcosait, egy ezredév közös munkáját, a szilaj pásztorkodástól a modem vegyiparig. A dómborművonu- lat kezdő és záró része a család, mely számára napjainkban már nincs szükség a pajzs védelmére. E szoborépületnek jövőre állnia kell. Innen a lázas tempó, a kéz és a szellem izomzatúnak feszülése, hogy e Gyurcsek Ferenc: Tükröződés monumentum késés nélkül megszülessék. Nemes veretű rajzok Szellemben, témában egyaránt méltón társulnak Gyurcsek Ferenc szobrainak dunakeszi bemutatkozásához Sáros András Miklós grafikái. E ne- nernes veretű grafikák Dózsa földet betöltő kaszás népétől a kalászok ringásáig és a repülés dicséretéig terjednek, a múlt gyökereitől napjaink feszüléséig tartanak.- Abban is megegyeznek e különböző technikával készült lapok a szobrok lendületével, hogy az igazságot közelítik a művészi megBlaskö János: Táncoló!; A községi tanácsházán Szombati Ilona vb-titkárral beszélgetünk a község holnapjáról. Homlokán nemcsak a holnap, a ma gondjai is barázdát vonnak. — Van ugyan óvodánk — mondja — és hogy a kelleténél kevesebben férnek el benne, az másfelé sem ritkaság. Óvodánk van, ismétlem, csak óvodaépületünk nincsen. Ügy adta kölcsön az Üj Barázda Tsz használatonkívüli magtárát óvodának, mert új építésére nem volt és sajnos, most sincs pénze a tanácsnak. A tsz viszont az épületet visszakéri, szüksége van rá, miután a községnek nincs művelődési háza és az Űj Barázda hetven fiatal dolgozójának helyben akar szórakozási lehetőséget biztosítani. Kedvükbe akar járni, nehogy szórakozást, aztán munkahelyet is máshol keressenek. Az Üj Barázda Tsz, hogy tavasztól őszig ifjú tagjainak, de a község egész fiatalságának legyen hol szórakoznia, ifjúsági parkot épített és adott át nemrég a tanácsnak. Ebből is látható, hogy az óvodaépület tulajdonosa és bérlője, vagyis a tanács viszonya jó. Mégis, a régi magtár átadása, ha nem is azonnali hatállyal, minél előbb esedékes. — Megígérte a tsz — folytatja Szombati Ilona —, hogy miután annak idején a magtár óvodává alakítására és azóta az épület karbantartására mintegy 300 ezer forintot költöttünk, anyagi erejétől függően mindennel, amivel csak képes, hozzájárul az új óvoda építéséhez. Egyelőre azonban túl sok a kiadása. Most kezdi építeni üzemi konyháját meg éttermét, és más szociális helyiségeket. Ezekre is sürgős szükség van. Üj oktatásügyi intézkedések Pest megyében A színvonalkülönbségek csökkentése — Nagyobb egységekbe szervezik az iskolákat A Központi Bizottság 1972. júniusi oktatáspolitikai határozata után az MSZMP Pest megyei Bizottsága is meghatározta az alsó- és középfokú állami oktatásra vonatkozó megyei tennivalókat, a A költségvetés Pest megye általános és középiskoláiban kereken százezer tanulót tanít több mint 6000 tanár és tanító, emellett ezernél több óvónő vezetésével 22 000 kisgyermek ismerkedik a közös munka és játék örömeivel. Óriási közvagyont jelentő épületek százai, százmilliókat érő felszerelés és berendezés szolgálja az oktatás ügyét megyénkben. A tanácsok költségvetési kiadásainak közel 40 százalékát — 1973-ban 619 millió forintot — a felnövekvő nemzedék, a 3—18 évesek iskolai nevelésére költjük el. Nagy „fogyasztó” tehát az oktatásügy: nem véletlenül egyre több figyelmet szentelnek világszerte annak, hogyan hasznosulnak, mennyire gazdaságosak, az oktatásba fektetett összegek. A megyei oktatáspolitikai helyzet- elemzések is igyekeznek képet adni az oktatási intézményhálózat gazdasági-pénzügyi helyzetéről, problémáiról; a nevelési célokkal szerves egységben jelentkeznek a tervezési, gazdálkodási, beruházási feladatok. Azonos feltételeket A KB határozatában rögzített országos helyzetképpel megegyezően Pest megyében is az alapfokú iskolai oktatás igényli a legnagyobb figyelmet. Akadnak még bőven, akik nem végzik el a 8 osztályt iskolaköteles koruk betöltéséig, mégis az alapfokú megyei tanács végrehajtó-bizottsága pedig intézkedési tervet fogadott el, amelyben konkrét feladatokat írt elő a megyei oktatáspolitikai célok megvalósítása érdekében. 40 százaléka oktatás már valóban általánosnak mondható hazánkban. De vajon egyenlő lehetőségeket, azonos feltételeket biztosítunk-e minden gyermek tanulásához? Az anyagi feltételek vizsgálatánál egyik legjobb megközelítési mód az egy tanuló- csoportra, illetve egy tanulóra vetített költségvetési kiadások mérése. Az 1972. évre vonatkozóan végzett felmérésnél az egyenlő számú tanulócsoporttal rendelkező Pest megyei községeket hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy az azonos nagyságú községek között is jelentős eltérések mutatkoznak. Egy-egy kategórián belül — például a 13—16 tanulócsoportos községeknél —, van, ahol 24 000 forint kiadás jutott 1972-ben — bérek nélkül — egy tanulócsoport működésére, és van, ahol csak 7000 forint. Az eltérések ilyen nagy mértékét csak részben magyarázzák meg a vizsgált év egyedi problémái egy-egy községnél. A különbségek nagyobbrészt hosszabb idő alatt kialakult és tartósan mutatkozó valóságos ellátottsági szintkülönbségek. A megyei tanács megkezdte a szintkülönbségek kiegyenlítését: a 13 legrosszabban ellátott község idei költségvetéséhez olyan mértékű kiegészítést adott, hogy átlagos szintet biztosíthassanak az általános iskoláknak. A megyei összkép az intézkedések nyomán javul, de a helyi tanácsok fenntartásában, az ugyanazon településen belül működő iskolák között is mutatkoznak jelentős különbségek. Ezek ésszerű és fokozatos kiegyenlítése a helyi tanácsi szervek feladata. vítható tényezője ez a szint- különbségeknek. A taneszköz-ellátottság általános iskoláinkban átlagosan alacsony szinten van, de igen nagy különbségek tapasztalhatók ezen a téren is. A legfontosabb taneszközök tekintetében egységes színvonalú ellátás megvalósításáért dolgozunk. 1973-ban 11,7 millió forintot, ebben az évben már 13,9 millió forintot fordít a megyei tanács — központi támogatást is igénybe véve — taneszközbeszerzésre. Reményünk van arra, hogy néhány év alatt a nagyobb hátrányt jelentő lemaradást minden iskolában felszámoljuk. Az osztályok létszámának változásai Hogyan alakul az osztások létszáma iskoláinkban? A kisebb községekben általában 15—40 tanulót találunk egy- egy osztályteremben. Ha a tanulók száma eléri a 41-et, akkor a miniszteri utasítás szerint külön két osztályt kell szervezni. A kis településeken tehát egyértelműen adott a mindenkor lehetséges osztálylétszám: a megfelelő korú gyermekek általában mind együtt, azonos osztályban tanulnak. Más a helyzet a nagyobb településeken, ahol több párhuzamos osztály szervezésére van mód, vagy éppen több iskola is működik. Sajnálatosan gyakori az egy községen vagy városon belüli iskolák olyan merev szervezeti elkülönülése, amelynek következtében azonos évfolyamon egyik iskolában zsúfolt, nagy létszámú osztályokat találunk, míg 600 —800 méterrel odább — néha közelebb is — lényegesen kisebb létszámmal folyik a munka. Az utóbbi osztályokban tanulók pedagógiai és pénzügyi értelemben vett előnye nyilvánvalóan csak az előbbiek rovására biztosítható. Az aránytalanságok kiegyenlítését sokszor gátolja az érintett családok ellenállása is. Zsúfolt osztály helyett kisebb A régi magtár azonban egyelőre óvoda maradt, mert a tanácsnak nincs miből felépíteni az újat. Községfejlesztési alapjának évi bevétele mindössze 266 ezer forint és ennek körülbelül a felét még további két esztendőn át kell OTP- hitel törlesztésére fordítania. Öt és fél kilométer vízvezeték-hálózat épült Tá- piószőllősön, ahhoz kellett a kölcsön. Nem is lehet eldönteni, mi a sürgősebb és fontosabb, az egészséges jó ivózív vagy az óvoda, amikor tulajdonképpen mind a kettő egyformán az. A vb-titkár mondja: — Mostani óvodánkban harminc gyerek számára volna hely, mégis harmincöt szorong benne és további tizenöt jelentkezőt már nem tudtunk felvenni. E pillanatban tehát ötvenszemélyes óvodára lenne szükségünk, mire azonban az újat megépíthetjük, ennyi hely is kevésnek bizonyulna. A védőnőnktől tudom, hogy ebben az esztendőben, holott még az első félév sem telt el, már harminc, anyai örömöknek elébe néző asszonyt vett gondozásba. Máris többet az előző teljes évek átlagánál. Az óvoda építése tehát nagyon sürgős, három-négy év múlva feltétlenül meg kell nyílnia. — Akárhogyan lesz, meg is nyílik. 1975-ben belefogunk és a következő két évben befejezzük építését. Számítunk a lakosság társadalmi munkájára, valamint az építkezés utolsó évében, miután addigra a kölcsönt már visszafizettük, újabb bankhitelre. Persze, ha gyorsabban megnyithatnánk az új óvodát, sokkal üdvösebb lenne. Sz. E. Az iskolaépületek rendkívül változatos műszaki állapotát most csak megemlítjük; nagyon nehezen és lassan, nagyon költséges építésekkel jaA fejleszt A helyi tanácsoknak, mint iskolafenntartóknak, nagyon körültekintően kell megvizsgálniuk iskoláik fejlesztési igényeit. Pest megyében a tanteremhiány éppen a több iskolával rendelkező, dinamikusan fejlődő nagyközségekben a legnyomasztóbb; ezért nagyon fontos a meglevő kapacitás jó, kihasználása. Egyes kisebb körzetek vagy egy-egy iskola szűkén értelmezett érdeke ne akadályozhassa ezt a törekvést. Különös figyelmet érdemelnek a példánkból leszűrhető tanulságok most, a következő tanévet előkészítő tervezőszervező időszakban. Megyénkben nagyon jelentős tanteremépítés folyik központi erőből és a helyi tanácsok forrásaiból is, de a gyorsan duzzadó településeken a tervezettnél nagyobb mértékű iskolafejleszési eredmények mellett is nehéz biztosítani a növekvő tanulólétszám oktatását. Olyan időszak előtt állunk, amikor gazdaságosan kell kihasználnunk viszonylag szerény tantermi kapacitásunkat. A helyi tanácsoknak és az iskolák igazgatóinak a nagyobb településeken rendezniük kell — szükség esetén átcsoportosítások útján is — a létszám viszonyokat. Ez nagyon gondos szervező munkát igényel, de a legkörültekintőbb eljárás mellett is lesznek családok, amelyeket kedvezőtlenül érint egy-egy intézkedés; esetleg kissé távolabbra kell járnia iskolába valamelyik létszámú csoportban tanulni előnyös; megéri, hogy talán 10 —15 perccel többet gyalogoljon a gyermek, különösen, ha már felsőtagozatos. és irányai gyermeknek, mint eddig. A néhol szükséges átcsoportosításoknál inkább a nagyobbakat fogják valamivel messzebbre járatni; ezzel a kicsinyek nagyobb részének jobb körülményeket lehet biztosítani. A szülök megértő támogatását igényi ez a munka, amelynek az a célja, hogy lehetőleg minden tanuló megfelelő, pedagógiailag egyenértékű iskolai nevelésben részesüljön. Az iskolák nagyobb egységekbe szervezése megindult, érlelődnek a gépesítés feltételei is. A bonyolultabb, nagyobb szervezetek létrehozása és működtetése nagyobb mértékben igényli a gazdasági szakemberek közreműködését. Már most kezd bebizonyosodni, hogy az oktatáspolitikailag és pedagógiailag hatékony konstrukciók általában pénzügyileg is gazdaságosak — és viszont. Ez a felismerés ösztönzi azokat a törekvéseket, amelyek szervezeti és gazdálkodási eszközökkel is az eddiginél bátrabban szeretnék szolgálni a megyei oktatáspolitikai célokat. Ezek között kiemelten fontos az általános iskolák színvonalemelésének és ellátottsági szintjük kiegyenlítésének megoldása: ezzel biztosíthatjuk csak alapjában a művelődéshez való jog ténylegesen egyenlő mértékű érvényesülését gyermekeink nevelésében. Meszlényi Miklós, a Pest megyei tanács művelődésügyi osztályánál gazdasági csoportvezetője i TÁP1ÓSZÖLLÓS Megépül az óvoda
