Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

1974. JÜNIUS 14., PÉNTEK %MúaD Körúton az üzletekben Kielégítően fejlődik Vác kereskedelmi hálózata A KPVDSZ főtitkárának ankétja a város illetékes szakembereivel Vácnak és környékének kereskedelmi ellátásával, a keres­kedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeivel ismerkedett csötörtökön Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi- és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkáfe. Elkísérte rír. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, valamint Lippai József, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára és Kántor Sándor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoport- vezetője. Tennivalók a peremkerületekben nőnként egy általános iskolá­ban tanulnak, alig férnek el. Bernét Kálmánná, a szakisko­la igazgatónője javasolta: a rövidesen megüresedő Gábor József utcai iskolát alakítsák át az érdekelt vállalatok se­gítségével szakiskolává. Sző volt arról is, hogy legyen a városban érettségi bizonyít­ványt adó kihelyezett keres­kedelmi szakközépiskola. Révay János, a Váci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója terveik ismer­tetése során elmondotta, hogy jövőre új élelmiszer-áruhá­zait adnak át, amelynek alap- területe meghaladja majd az Gödön, a vendégeket Ba­rát Endre, a váci járási párt- bizottság első titkára fogad­ta. Valamennyien megtekin­tették a 149-es számú ÁBC- áruházat. A tágas, választé­kos árukészlettel rendelkező üzletben Révay János, a váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kalauzol­ta az érkezőket. Vácott a városi pártbizott­ságon Papp József ' első tit­kár adott széles körű tájé­koztatást. Elmondotta a töb­bi között, hogy a város ke­reskedelmi hálózata, áruellá­tottsága általában jónak mond­ható. Jobb mint a megyei át­lag, a peremkerületekben azonban kevés még az élel­miszerbolt. E téren tehát sür­gős teendői vannak a város és a kereskedelem vezetőinek. A tájékoztatón és a körút to­vábbi részén dr. Lukács Fe­renc, a városi tanács elnöke is a vendégekkel tartott. Tóth B. András, a Pest me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat vezérigazgató-helyettese mutatta be a Kőkapu étter­met, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jár- műboltját pedig örsi Ferenc igazgató. ? Dunakanyar és Naszály áruház A legtöbb időt a város két legnagyobb boltjában, a Pest megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat Dunakanyar áruházában, valamint a Vác és Környéke ÁFÉSZ Naszály iparcikkáruházában töltötték. A Dunakanyar áruházban dr. Békési Sándor igazgató- helyettessel járták sorra az osztályokat. Perceken belül élénk beszélgető csoportok alakultak ki, hiszen szak­szervezeti vezetők, a szakma örömeinek és gondjainak jó ismerői voltak a partnerek. Már itt sok szó esett a július 1-én bevezetendő 44 órás munkahétről. Az eladók öröm­mel mondtákjel: ebben az áru­házban érdemes dolgozni, mert jó a kereset, szépek a szociá­lis helyiségek, törődnek az emberekkel. A szocialista bri­gádok képviselői nem mu­lasztották el az alkalmat, hogy a látogatást a naplók­ban megörökítsék. A szomszédvárban Kovács László, az ÁFÉSZ elnöke a Naszály áruház forgalmi ada­tairól szólt. Elmondotta: kész­letük 16 milliót ér, szerelvé­nyekből azonban, sajnos, nem kapnak annyit, mint amennyit a vevők keresnek. Szeretik a b*>ltot, messze környékről fel­keresik őket, gyakran a fővá­rosból is. Ligeti László itt kü­lön elismeréssel szólt a Ke- ravill-osztály célszerű, tág előteréről. Szabad szombat túlóra nélkül Az üzletlátogatások után a Városi tanács nagytermében gyülekeztek az említett válla­latok. párt-, KISZ- és szak- szervezeti vezetői, a szocialis­ta brigádok vezetői és kül­döttei. Papp József, a pártbizott­ság első titkára vitára szólí­totta a megjelenteket: mond­ják el, milyen eredményeket ■ értek el és mihez kérik a szak­szervezet támogatását. Nem kellett sok biztatás. Egymás után álltak fel a ke- , reskedelmi szakemberek, s el­sősorban a 44 órás munka­héttel kapcsolatos teendőkről, a szocialista brigádmozgalom . szükségességéről és az után­pótlás gondjairól szóltak. A jelenlegi váci kereskedelmi tanulóiskola diákjai délutá­1800 négyzetmétert Az eme­letes épület makettjét mind­járt be is mutatták a jelen­lévőknek. A hozzászólóik mindegyike érintette valamilyen formá­ban az átállás nehézségeit' a 44 órás munkahétre. Véle­ményük szerint lehetőleg nem túlórával, hanem tényleges szabad idővel kell a kereske­delmi dolgozók helyzetén könnyíteni. Ligeti László nemcsak az érintett problémákra adott választ, hanem széles körű ismertetőt is tartott a keres­kedelem előtt álló legfonto­sabb feladatokról, s utalt rá, a kereskedelem-vendéglátás­ban a szakácsok és cukrászok béremelése utón elsősorban a pénzügyi dolgozók fizetésé­nek rendezése került előtérbe. Lippai József, a KPVDSZ megyei titkára köszönte a résztvevők aktivitását, majd a tanácskozás a délutáni órák­ban Papp József zárószavai- vtal ért véget. K. M. A Naszály Aruház önkiszolgáló élelmiszerosztályán. Balról Jobbra: Kántor Sándor, Kovács László, Révay János, Ligeti László, Novák Márton, Lippai József és dr. Dobi Ferenc. Koppány György felvétele A 25, évfordulón Ünnepi ülésszak a műszaki egyetemen A Magyarország és Szovjet­unió közötti műszaki-tudomá­nyos együttműködésről szóló kormányközi egyezmény alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából hazánk műszaki egyetemeinek, főiskoláinak és tudományegyetemeinek természettudományi. karai kétnapos tudományos ülés­szakot tartanak a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ünnepi plenáris ülést csütörtökön délelőtt dr. Pe­rcnyi Imre, a Budapesti Mű­szaki Egyetem rektora nyitot­ta meg, majd dr. Kézdi Ár­pád rektorhelyettes tartott ünnepi beszédet. Felszólalt az ünnepségen Sz. V. Nadezsdin professzor, a Moszkvai Ener­getikai Intézet rektorhelyet­tese, az ünnepségen részt ve­vő szovjet delegáció vezető­je is. Három átfogó témakör az 1974—75-ös KISZ-oktatásban A KISZ KB intéző bizott­ságának határozata alapján az 1974—75-ös tanévben a KISZ-oktatás minden formá­jában, három témát kell köte­lezően feldolgozni. Az első téma átfogó címe: Hazánk a szocialista átalakulás útján. A második témakörben — A szocializmus teljes felépí­téséért — szocialista építő- munkánk jelenlegi szakaszá­nak és nemzetközi feltételei­nek jellemzése, a munkásosz­tály és az MSZMP vezető sze­repének érvényesülése és erő­sítése, a gazdasági építőmun­ka eredményei és feladatai, a szocialista kulturális forrada­lom, a társadalmi tudat fejlő­désének folyamata, helyzete és távlatai kaptak helyet. Végül a harmadik témakör — Az ifjúság, az ifjúsági mozgalom szerepe a szocializ­mus építése során — összefog­lalást ad a magyar ifjúsági mozgalom fejlődéséről, a párt ifjúságpolitikájáról, azokról a tettekről, amelyekkel a fiata­lok hozzájárultak társadalmi fejlődésünkhöz, és azokról a feladatokról, amelyek ma áll­nak a magyar fiatalok előtt. A KISZ-oktatás jövő évi rendje továbbra is lehetőséget ad a központilag meghatáro­zott, kötött tematikájú körök mellett részben kötetlen, a he­lyi igények alapján kialakított rendű oktatás megszervezésé­re is. A felszabadulás 30. év­fordulója jegyében szervezik meg a Szabad hazánkban ok­tatási kört. Munkahelyük: a Láng Gépgyár Évek — utazással Zakatol - a vonat. Az ablak mellett monoton egyhangú­sággal tűnnek fel és marad­nak el a távírópóznák. Né­hány utasnál könyv, újság, ar­rébb javában tart az ultiparti, itt-ott előkerül a házi pálinka is. Többen alszanak. Senki sen" nézi a feltünedező háza­kat, az ébredő falvakat, az állomások álmos ablakait. Üjat úgysem látnának. Bejárók. Reggel korábban kelnek, mint a városlakók, munka után sietnek a vonat­hoz, az autóbuszhoz. Többet utaznak, mint bárki más. ön­tők, lakatosok, esztergályo­sok, szerszámkészítők. Bejá­róik. A KISZ-esek Gödre mentek Major József, a Láng Gép­gyárban dolgozik, az öntödé­ben. Gödön most fejezi be a házát, már csak a lakhatási engedély hiányzik. Tavaly nő­sült. — Egy óra alatt érek a gyárba. A busz háztól házig visz, de ezt szó szerint kell érteni. Véletlen szerencse. Ko­ra reggel még kevesebben utaznak. így kényelmes. Az időt olvasással töltöm, ez a legkedvesebb szórakozásom Hamar eltelik az az egy óra. főleg, ha jó a könyv. Moziba, színházba Pesten járunk, gyakran a KlSZ-alapszerve- zettel. A feleségem is a gyár­ban dolgozik, szintén az ön­tödében. Alapszervezeti tit­kár vagyok, ezért gyakran későn megyünk haza. Major József több időt tölt Pesten, mint a lakhelyén. De tavaly a Láng-gyár KISZ-esei mentek Gödre: KISZ-esküvö volt. Kovács Editet azóta hív­ják Major Józsefnének. Az öntő négy éve tartozik a bejárók tóborába. Gödön nem tudna elhelyezkedni, a szakmájában nincs munkale­hetőség. Csaknem ezer nap Berencei László huszonöt éve naponta vonatra ül: Pi­listől a Nyugati pályaudvarig utazik. Onnan villamossal a Lángba, a Váci úti „turbina­gyárba”. A vasúti bérlet ki­lencven forintjába kerül, a vállalatnak négyszázötvenbe. A városban villamos- és busz­jegyet vesz — a bérlet nem fizetődik ki. Két gyermek ap­ja. a nagyobbik tizenkét éves, a kisebb három. Felesége szintén a városban dolgozik, Kőbányán. — A vonatban télen csak aludni lehet. Sötét van. Ha fel akarom gyújtani a vil­lanyt, hogy olvassak, min­denki hőbörög. Aludnának. Szabad idő? Még nem volt. Házat építettem, két szoba összkomfortosat. Mindig van otthon valami munka, valami ternivaló. Moziba, színházba ritkán jutunk eL Akkor is in­kább Pesten, munka után. De nem kényelmetlenebb Pili­sen lafcni, mint a fővárosban. Az utazásra így is, úgy is sok idő elmegy. Berencei László, a pilisi szerszámkészítő, huszonöt év alatt csaknem ezer napot töl­tött utazással. Majdnem há­rom évet. Kaposi Pál mérnök Főiről iár Budaoestre. - vónat hat­kor indul, fél óra az út, az újpesti állomástól sem több, így már hét előtt bent van a Láng Gépgyárban. A munka­idő negyed nyolckor kezdő­dik, de a kazángyár műszaki osztályán van tennivaló bő­ven. A vonat zsúfolt, legalább­is annak, aki Foton száll fel. Fél óra ácsorgás a peronon. Közben előveszi az Élet és Tudományt, vagy egy napila­pot. műszaki folyóiratot. Ha nem, akkor beszélget. A tá­rnia idényjellegű, télen, esős időben az időjárás, hétfőn, kedden a labdarúgás. Jó idő­ben, szerdától szombatig a politikai események, a mun­ka, a szórakozás. Java ihatna a közlekedés — Foton nincs megfelelő munkalehetőség. Az emberek a tsz-ben, boltokban, a postán dolgoznak. De a legtöbben va­lamelyik budapesti üzemben, gyárban, hivatalban. Főt — alvóváros. Vagy inkább al­vófalu. A tanácstagi beszá­molón hallottam, hogy nem is tervezik az ipar fejleszté­sét. Csak abban reményke­dünk, hogy a közlekedés ja- v"l. Budapest mindössze nyolc kilométer. — Foton van mozi, műve­lődési ház. Igaz, az utóbbit évek óta tatarozzák. De szó­rakozni amúgy is csak Pestre járunk. Tulajdonképpen min­den a fővároshoz köt. A mun­ka, a szórakozás, a tanulás — Pesten jártam iskolába —, a bevásárlás. És azt hiszem, nemcsak én érzem ezt. Bejárók. A személyi iga­zolványuk betűjele más, mint a fővárosiaké. Vidéken lak­nak, Budapesten dolgoznak. Budapesten élnek. Takács András országok üzletemberei is gyak­ran nyilatkoznak elismerés­sel a magyar ipar termékei-1 röl. I A vedlő pléd Okkal, joggal. Ám ki ta­gadhatná, hogy jócskán van még tennivalónk a minőség javítása terén? Erre is tu­dunk — saját tapasztalatból — példákat sorolni. Tavaly december 18-án 478 forintos csizmát vásároltam egy József körúti cipőbolt­ban. Bőrf elsőrészű, habszi­vaccsal bélelt műbőrszárú női csizmát. Pontosan egy hónap­pal később felfedeztem, hogy a csizma, valódi, bőrfelső­része mindkét oldalon kire­pedt. A fejénél, ahol a lábbe­li az ujjak tövénél meghaj­lik. .. Más. Szintetikus ballon­kabátomat a minap tisztít- tatni vittem egy Expressz Ru­hatisztító szalonba. Az alkal­mazott megtagadta az átvé­telt: kidobott pénz lenne, mondta, ezt a kabátot szára­zon nem lehet vegytisztíta­ni. Miért nem, hiszen eddig is úgy tisztították? Mert meg­ázott! Mi tagadás, mégpedig alaposan, ismertem be. De­ltát elvégre nem Cukorból van, hanem poliészterből. Annak csak szabad megáznia?! Per­sze, helyeselt az alkalmazott, csakhogy utána már nem le­het a ballont tisztítani. Ha­nem? Mosni kell. Igenám, de a bélése viszont nem szinte­tikus anyagból készült, s ha kimossák, összemegy. A múltkor fültanúja voltam egy . vitának, amely vevő és eladó között zajlott egyik járási székhelyünk ÁFESZ- áruházában. A vevő rekla­málni jött, joggal: néhány napja vásárolt, sárgás-drapp színű műszál takarója úgy hullatja szőrét, mint a ved­lő komondor ősszel. Bizony­ságképpen végighúzta, alkar­ját a takarón, s kabátujja szempillantás alatt sárgás­drapp színű lett a rátapadt bolyhoktól. Világos volt, hogy ez a pléd sem takarózásra, sem rekamiévédőnek nem alkalmas. Nem is vitatta e tényt az áruházban senki — az eladón kívül... A pórtszcrvezst felelőssége A példák sorát kiki maga is hosszan tudná folytatni. Nem véletlenül látott napvi­lágot az a párthatározat, amely a minőségszabályozá­si rendszer továbbfejleszté­sét, nemzetközi versertyképes- ségük fokozását, a szolgálta­tások színvonalának és minő­ségének javítását írja elő, s egyben leszögezi: a termékek minőségének javításáért, a la­kosság szükségleteinek jobb kielégítéséért nemcsak a gaz­dasági vezetés, hanem a ter­melő üzem, illetve a szolgál­tató vállalat pártszervezete is felelős. A kommunista felelősség példája nyilvánult meg a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál, ahol a gyermekcipők gyakran kifogásolt minőségének javí­tása érdekében — a pártszer­vezet kezdeményezésére — a dolgozók 98 százalékát szak­mai továbbképzésben része­sítették; ha kell, újra és újra elmagyarázzák, bemutatják az új technológia, a ragasztá­sos eljárás fortélyait, köve­telményeit; a pártszervezet ja­vaslatára a KISZ-esek véd­nökséget vállaltak a nemrégi­ben bevezetett Dolgozz hi­bátlanul! munkarendszer fe­lett. Az eredmény: az I. osz­tályú áruk aránya a koráb­bi 58—60 százalékról az utób­bi időkben 80 százalék fölé emelkedett! A Pa műt fonóipari Válla­lat váci Finompamutfonó és Cémázó Gyárában a jó­val a határidő előtt — vég­rehajtott rekonstrukció ered­ményeképpen az addigi évi 650-ről 800 tonnára emelke­dett a fonaltermelés, mégpe­dig pamut helyett a sokkal korszerűbb, keresettebb szin­tetikus fonalakból! A nagy- vállalat gazdasági és párt­vezetése most azt a követel­ményt állította a váci gyár dolgozói elé, hogy a termelés­mennyiségi fokozása helyett a továbbiakban minden esz­közzel törekedjenek a minő­ség javítására. A gyár veze­tése ennek elősegítésére be­vezette a rendkívül ösztön­zőnek bizonyult minőségi bé­rezést, és számtalan olyan munkásellátási és szociális in­tézkedést tett, amely kedve­zően befolyásolja a dolgozók munkakörülményeit, és mun­kahelyi közérzetét. Nemcsak jó szándék kérdése Még felsorolni is hosszú lenije azoknak a megyei vál­lalatoknak, kis- és nagyüze­meknél?, ipari szövetkezetek­nek, és szolgáltató vállala­toknak a nevét, amelyeknek dolgozói — mindenekelőtt a szocialista brigádok tagjai —, épp ezekben a hetekben vet­ték számba: mi mindent te­hetnének még a termelékeny­ség növeléséért, a minőség ja­vításáért, csatlakozva a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyhez. A dolgo­zók — akik a hibás áruk vá­sárlásakor maguk is károsod­nak, s bosszankodnak — mint már annyiszor, bizonyára most is megteszik majd a magukét. Ám a minőségvédelem nem csupán jő szándék kérdése, s nem is csak a dolgozóktól függ; függ az alkatrész, a nyersanyag minőségétől, az energia- és anyagellátás fo­lyamatosságától, á munka szervezettségétől, az irányí­tás szakszerűségétől, és — nem utolsó sorban — a belső mi­nőségellenőrzéstől. A jól végzett munkán, a példamutatáson kívül e fen­tiek érdekében tehetik a kom­munisták a legtöbbet! Ny. É. fi nemzetközi márkák színvonalai Minőség - gondos munkával „Az elmúlt években kor-1 szerűbb termékek kerültek forgalomba, kedvezőbb lett a gyártmányok minőség sze­rinti összetétele, az ipari ter­mékek közül több elérte a vezető nemzetközi márkák színvonalát" — állapította meg tavaly decemberi ülésén a Minisztertanács. Mi, fogyasztók valamennyi­en tanúsíthatjuk a megálla­pítás igazát. Mostanában sok­kal több a jó minőségű, di­vatos konfekcióruha, kabát, kötöttáru, mint még néhány évvel ezelőtt. Híradástechni­kai iparunk termékei mél­tán aratnak sikert a külföl­di vásárokon. Élelmiszeráru­ink, konzerveink nemzetkö­zi hírneve közismert. Ha min­den igényt neim is tudunk még kielégíteni, ám kétség­telenül több ma már a jó minőségű, korszerű bútor is, mint a korábbi években. A nagy nemzetközi vásárokon nyersanyagban lényegesen gazdagabb, iparilag fejlettebb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents