Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
4 x/fhhn> 1974. JÜNIUS 12., SZERDA Irodalmi est után Szerződésben — brigádokkal Munkásművelődés a vád H AGY-ban SZEPTEMBERTŐL Egységes nemzetiségi nyelvoktatás az óvodákban TANÁCSKOZÁS BUDAÖRSÖN Balázs János kiállítása Több mint három éve — a tévé ióvoltából — kapta szárnyra a hír az akkor 60 éves salgótarjáni cigány festőt. Balázs Jánost, akinek műveit azóta sokan megismerték nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Salgótarján városi tanácsa 1975-ben a művész munkásságát és életét bemutató kiállítást rendez a József Attila művelődési központ üveg- csarnokában. Audiovizuális eszközrendszerek Tegnap szakmai bemutatón ismertették a MüM Országos Továbbképzési Kutató Intézetében az audiovizuális eszközrendszereket. Az audiovizuális eszköz- rendszerek és programok ösz- szehangolt fejlesztésére az kimúlt év végén szerződést kötött a MüM Országos Továbbképzési Kutató Intézete, a Eudapesti Elektroakusztikai Gyár és a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztatási Intézete. Most az első eredményekről tájékoztatták a szakembereket: bemutatták a szakemberképzésben és továbbképzésben alkalmazható oktatóeszközöket és programokat. Hogyan lehet több száz embert bevinni szombaton színvonalas irodalmi estre a gyárba, ráadásul szabad szombaton? Napjaink egyik izgalmas kérdése ez. Nemcsak azért, mert a Központi Bizottság márciusi határozata óta az érdeklődés előterébe került a közművelődés, azon belül is elsősorban a munkásművelődés, hanem azért is, mert ma még nem általános, hogy a munkások ilyen nagy számban vegyenek részt irodalmi programokon. Érdekes ellentmondásokkal találkozunk e téren. Az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitóján, Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat halijában rendezett kiállításra például talán ha húszán jöttek el. Ott, ahol szinte karnyújtásnyira több mint kétezer munkásember él a szállásokon! S alig valamivel többen vettek részt Százhalombattán azon az irodalmi esten is, amelynek programjában Nagy László Kossuth-díjas költő, Czine Mihály irodalomtörténész és Tímár Béla színművész lépett dobogóra. Vajon miért érdekli a munkásokat az irodalom a váci gyárban, s miért nem ennyire Százhalombattán, a DKV-nél? Viszont — mint arról már hírt adtunk — a Híradástechnikai Anyagok Gyárának irodalmi estjén Juhász Ferenc költő, Féja Géza író, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Berek Kati színművész és Dévai Nagy Kamilla ének- és gitárművész mintegy 300 gyári dolgozó előtt lépett a pódiumra. Részletre, de rendszeresen — Két gyári könyvesboltnak vagyok a vezetője — mondta Törőcsik Ernőné, miután bemutatta az irodalmi est előtt megnyitott, korszerűen berendezett — igaz nem nagy, de a célnak tökéletesen megfelelő — könyvesboltot, mely közvetlenül a gyári főbejáratnál kapott helyet. — A DCM-ben tavaly mintegy 150 ezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgozók, itt kétszázötvenezer forint értékben adtam el. Hogy kiknek? A legtöbb vásárlóm munkásember. Részletre veszik a könyveket, s nem is keveset. Fabi Sándorné, a Muoi Ly szocialista brigád tagja, rendszeresen megveszi az Orosz drámaírók sorozat és a Világirodalom remekei sorozat köteteit. A férjének rádió-televízió szakkönyveket vásárol. Az idén eddig 488 forintért vett könyveket. Vagy itt van például Feuer- stahler Gyuláné — veszi elő a részletfizetési kartonokat — a X. kongresszus szocialista brigád vezetője. Tavaly 2500 forintért vásárolt, az idén eddig 817 forintért. Csitári Jó- zsefné anyagnormás szintén törzsvásárlóm. Hogy miket vett a közelmúltban? O’Neil- kötet, Ullysess, A francia irodalom a XX. században, a Látás művészete. Simkó Gyuláné bemérő több mint háromezer forintot hagyott itt tavaly, az idén pedig már 885 forintot. A Magyar remekírók és a Világirodalom remekei mellett megvette az Űj magyar lexikon köteteit, gyermekének a Bölcs Bagoly sorozat új könyvét, valamint a Játsszunk matematikát című könyvet. Sorolhatnám még hosszan, kik vásárolnak s mire költik a pénzüket a gyárban dolgozó munkásemberek ... Sokoldalú programok — Nem igaz, hogy a munkásemberek nem szeretik az irodalmat — folytatom a megkezdett beszélgetést később Petővári Gyulával, a gyár szakszervezeti könyvtárának tiszteletdíjas vezetőjével. Nem a könyvtárosság a főállása, a szakképzettsége technikus, s a gyár Bolyai Farkas szocialista brigádjának vezetője. — Amikor 1968-ban átvettem a könyvtár vezetését, alig kétezer kötet között válogathattak az emberek. Ma hatezer kötetet találhatnak könyvtárunk- j ban. S ez elsősorban o gyár közművelődést szerető és támogató vezetőinek az érdeme. Évente tizenötezer forintot kapunk könyvtárfejlesztésre, de ha túllépem ezt a keretet, azért sem jár szemrehányás. Jelenleg 350 olvasónk van, kilencven százalékuk munkás. Szerződést kötöttünk tizenhat szocialista brigáddal. Nemcsak könyvekért jönnek ide szívesen a munkások, a rendezvényeinken is mindig több százan megjelennek. Már volt Veres Péter, Sarkadi Imre emlékestünk, megrendeztük Nagy László és Darvas József szerzői estjét. Olyan író vendégeink voltak, mint Németh László, Illyés Gyula, Kónya Lajos, Hubay Miklós, Vészi Endre, Fábián Zoltán és Sze- berényi Lehel. A további terveink: Erdei Ferenc, Móricz Zsigmond és Szabó Pál emlékest. Az ősszel előadássorozatot indítunk a modern színházművészetről színészek, rendezők és kritikusok részvételével. Hogy miért? Tavaly száznyolcvan színházbérletes dolgozót tartottunk számon. Tervezzük azt is. hogy még az idén három szerkesztőséggel — Népszabadság, Népszava, Pest megyei Hírlap — rendezünk találkozót. Igény van rá, az emberek nemcsak könyveket olvasnak szívesen, hanem újságokat, folyóiratokat is. Jelenleg mintegy harminc jár rendszeresen a könyvtárba. Figyelnek az igényekre íme, két válasz, miért olyan népszerű a könyv, miért szeretnek olvasni a munkások a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, Vácott. Nemcsak lehetőséget biztosít rá a gyári vezetés, hanem olyan lelkes és önzetlen irodalompártolói is akadnak a gyárnak, mint Petővári Gyula vagy éppen Tö- röcsik Ernőné. Sokkal többet tesznek annál, mint ami a kötelességük: ismerik az embereket, azok igényeit, sőt, még azt is, kinek mi a hobbyja. Ezért is szerepel például a könyvtár idei tervei között egy olyan kiállítás megrendezése is, amelyen ki-ki bemutathatná nemes szenvedélyét. — Kertész Sándor technikusnak gazdag fegyver- és éremgyűjteménye van. Lövész György esztergályos szenvedélye a régi várakról szóló könyvek 'gyűjtése. Pécsi Dániel művezető szintén érmék gyűjtésével foglalkozik. Toman Gyula esztergályos hobbyja a festészet. Minderre itt, a könyvtárban jöttem rá — magyarázza Petővári Gyula —, amikor a hobbyjukkal kapcsolatos könyvek, kiadványok után érdeklődtek. Itt, a könyvtárban szívesen kitárulkoznak az emberek, a könyvtáros dolga, hogy füle legyen meghallani mindazt, ami elhangzik. A példák sora bizonyítja, hogy jó füle van a gyárban mindazoknak, akiknek feladata s egyben szívügye is, a munkásemberek művelődése. Prukner Pál A nemzetiségi nyelvoktatás a Pest megyei óvodákban rohamléptekben fejlődik, öt esztendővel ezelőtt például még csak 5 óvodában foglalkoztak nemzetiségi nyelvoktatással, ma viszont németre 16. szlovákra 8 és szerb-hor- vát nyelvre öt óvodában tanítják a legkisebbeket. Az országban kereken száz olyan óvoda van, ahol nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Hogy ebből 29 Pest megyei, az egyaránt kifejezi megyénk lakosságának összetételét és azt, hogy nálunk csakugyan nagyon sokat törődnek a nemzetiségiek anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével. E lendületes fejlődés ellenére is igen sok gonddal, megoldandó tennivalóval küszködik a legkisebbek nevelésének ez az ágazata. Tavaly ugyan megjelentek olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint a nemzetiségi óvodai nyelvoktatás programja, s a hozzá kapcsolódó kézikönyv: az első üyen tartalmú magyar nyelvű munka. Az idén — kibővített, átdolgozott formában — románul és szlovákul is kiadták ezt az anyagot. Még hátra van egyrészt e fontos dokumentum szerb-horvát nyelvű kiadása — megjelenése jövőre várható —, másrészt a nemzetiségi nyelvoktatásban részt vevő óvónők továbbképzése —, az óvodai nyelvoktatással foglalkozóknak nincs nyelvszakos diplomájuk —, valamint a szervezeti keretek fejlesztése és megszilárdítása. A Pest megyei nemzetiségi napok programjában tegnap délelőtt ezekről az időszerű kérdésekről tanácskoztak a budaörsi 1. sz. óvodában a nemzetiségi nyelveket oktató óvónők. Bevezető előadás' — Rudolf Ottónak, a megye továbbképzési kabinet veze tőjének megnyitója után — Szabó Gyula, a Tankönyvki adó főszerkesztője tartót Előadásának középpontjában . szeptemberben bevezetendi szervezeti változások terve álltak. A nemzetiségi nyelv- oktatás eddigi fejlődése — mint egyebek közt kifejtette — megteremtette a tanítás tartalmát, azaz azt, mit oktassanak a kicsinyeknek. Most annak a meghatározása a feladat, hogy az oktatás milyen módon, mikor, és milyen mennyiségben történjen. Ebben a tekintetben a Pest megyei óvodákban is meglehetősen tarka a kép. Vannak óvodák, ahol hetente egyszer „nemzetiségi napot” tartanak. Ilyenkor minden foglalkozás anyanyelvű. Másutt heti egy vagy két alkalommal tanítják az anyanyelvet. A szeptemberben bevezetendő tervek — többek között — ezt is rendezik majd. A budaörsi tanácskozás megállapodott abban, hogy a nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése mindenekelőtt a legkisebbek életkori sajátosságaira épüljön. Másrészt hangsúlyozta a továbbképzés fontosságát. Ezzel kapcsolatban Rudolf Ottó bejelentette, hogy jövőre az óvónők számára intenzív nyelvtanfolyamot szerveznek, amelynek elvégzése után középfokú képesítést kapnak. A tanácskozás befejeztével a résztvevők megtekintették a művelődési házban rendezett óvodai kiállítást, amelyen a nemzetiségi nyelvoktatás szemléltető anyagai is helyet kaptak. JÜNIUS 13-TÖL JÜNIUS 19-IG CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS, SZENTENDRE Terem SZENTENDRE, Kert ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillaq ÉRD FŐT GYAL KtSTARCSA 40NOR NAGYKATA "IUSVOROSVAR ’OMA2 1ACKEVE iZlGETSZENT. MIKLÓS VECSES 13—16: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 17—19: Lóháton, ágyútűzben 13—16: János vitéz 17—19: Sztrogof Mihály 13—16: Sötét Torinó 17: Kő a szájban 18—19: Spartacus I—II. 13—16: A törökfejes köp ja 17: Anna és a farkasok* 18—19: Csendesek a hajnalok I—n. 13—16: Kamaszkorom legszebb nyara* 17—20: Az Ezüst-tó kincse 13—14: Várunk, fiú! 15— 16: Szegény gazdagok 17—19: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 13— 16: Kabaré* 17— 19: Mindenki szép, mindenki kedves 14— 15: Oázis 16— 17: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 18— 19: Az Angyal vérbosszúja 13—14: Ne csalj, kedves! 15— 16: Életünk legszebb napja 17— 18: A törökfejes kopja 13—16: Apacsok 17—19: Periszkóp a fjordok között 12— 13: Hét tonna dollár* 15— 17: Mese Szaltán cárról 19—20: Hétszer hét 13— 16: Fogják el Oichit élve vagy holtan! 17—18: Sutjeska 13: Csendesek a hajnalok I—II. 14— 15: A diktátor 16— 17: Illatos út a semmibe 13—16: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 17— 18: Szerelem a tengeren 13: Pókháló 14: Szegény gazdagok 15— 16: Szikrázó lányok 17—19: Sötét Torinó 13— 14: A préri 15—16: A szemtanú* 17—19: Farkashorda 14— 16: Macbeth* 17—19: Merénylők 13—14: Szerelem a tengeren 15— 16: Dacolva élni 17—18: Egy különös szerelem 13: Pókháló 14: Spartacus I—n. 15—16: Mindenki szép, mindenki kedves 17—18: Életünk legszebb napja 13—14: Életünk legszebb napja 15—18: ó, maga rettenetes 13—17: Volt egyszer egy zsaru 18—19: Idegen a cowboy ok között I—II. •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT J ö. L. ÚJ KÖNYVEK Művészetről mindenkinek A CORVINA KIADÓ már második kiadásban jelenteti meg a Művészetről mindenkinek című kötetét, amely joggal tekinthető hézagpótló műnek. Szerzője, M. Kiss Pál nehéz feladatra vállalkozott, s azt nagy hozzáértéssel, aprólékos gonddal, magas színvonalon látta el. A könyv címe foglalja össze legfrappánsabban megjelentetésének célját, tulajdonképpeni programját: röviden, közérthetően, mégis a téma súlyának, művészi-emberi értékeinek megfelelő színvonalon összefoglalót adni a képző- és iparművészet, valamint az építészet történetének legfontosabb korszakairól, a legjelentősebb irányzatokról, s kapcsolatukról az adott kor politikai-társadalmi valóságával. A téma így szinte átfoghatatlanul széles. Az őskortól századunkig kell bemutatni a különböző korok jellegzetes művészeti irányzatait, természetesen a legjelentősebb és legismertebb alkotásokkal együtt. Az egyes stílusokat, ízlésáramlatokat röviden, de találóan jellemezni nem egyszerű dolog. Az építészet, a szobrászat, a festészet, az iparművészet és más kisebb-nagyobb művészeti ágak alkotásai együttesen adják az illető művészeti korszak képét. A könyv érdeme, hogy tömör, lényegretörő, de a legfontosabb tényezőket, legjellemzőbb vonásokat egytől- egyig felsoroló ismertetést ad az emberiség történetének legjelentősebb művészeti korszakairól. Emellett csaknem ezer illusztrációt is bemutat, valamennyit néhány soros ismertetés kíséretében, amelyek az alkotások elemzését és keletkezésük körülményeit is tartalmazzák. Végül pedig összefoglaló táblázatban együtt láthatjuk legfontosabb művészeti korszakok jellemző stílusirányzatainak legismertebb alkotásait, a megemlített művészek és művészeti szakkifejezések lexikális rö- vidségű felsorolásával. „A művészet az emberiség tudatra ébredése” — idézi a szerző előszavában Babits Mihályt. Az idézett szép gondolathoz méltó tudatossággal kalauzolja olvasóját a művészetek rejtelmeiben. A könyv élményt, jó szórakozást, s rengeteg tudnivalót nyújt a művészetről a legkülönbözőbb korú, műveltségű, foglalkozású és érdeklődési körű olvasóknak — mindenkinek. A. ★ a művészét kiskönyvtára sorozat legújabb — 88. füzeteként — Sugár Andor munkásságával ismerkedhet az olvasó. FájSugár András: Külváros (1928) dalmasan szép ismerkedés, hiszen a munkáscsaládból származó, tehetséges, kommunista festőművész csak nemrég lett volna hetvenéves, és már harminc éve halott. A fasizmus ölte meg. „ígéretes életműve akkor szakadt meg — írja a kis kötet előszavában Oelma- cher Anna és Theisler György —, amikor a fasizmus veresége már nyilvánvaló volt, és hazánk a szocialista átalakulás küszöbére érkezett. Művészi hagyatéka azonban túlélte a pusztítást. Festői világa félbehagyottságában is teljes. Három évtized távlatából egyre tisztábban látjuk életművének helyét és jelentőségét az ellenforradalmi korszak szocialista eszmeiségű művészi törekvéseinek összképében.” „Sugár Andor egész életével és művészetével mindvégig következetesen haladt abban a csapatban, amelynek élén Derkovits Gyula, József Attila és Radnóti Miklós állt, és legjobbjainak zöme tragikus módon éppen az annyira óhajtott jövő küszöbén bukott el. Ez utóbbiak között Sugár Andor életműve sajátos, egyéni színfoltot képvisel.” A kiskönyvtár sorozat ennek megismeréséhez segíti hozzá az olvasót, elemző bevezető tanulmánnyal és 54 alkotásának — részben színes — reprodukciójával.