Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
Már beköltöztek Gyermekek napja Nemrégiben nagyszabású gyermekünnepség színhelye volt az ikladi Ipari Műszergyár. Az ünnepségen hét község — Bag, Iklad, Domony, Kartal, Galgamácsa, Aszód és a Nógrád megyei Bércéi — iskoláinak küldötteit látták vendégül a gyár vezetői. A délelőtt folyamán sport- és ügyességi versenyeken, tréfás vetélkedőkön, kórus-' és szavalóversenyeken mérték össze tudásukat az iskolák. A versenyben legjobb eredményt elért diákok összesen 15 ezer forint értékű ajándékot kaptak a gyártól. I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1074. JÚNIUS 9., VASÁRNAP Hat. életveszélyesnek nyilvánított épületben lakó kistaresai isalá- dot költöztettek ebbe a mostanában átadott szép lakóházba, amely a helyi szövetkezeti vállalat munkásainak kezét dicséri. Koppány György felvé.eie Vácegresen, Isámbokon niitts Napirenden: az ifivezetők Közös végrehajtó bizottsági ülést tartott legutóbb a KISZ gödöllői járási bizottsága, valamint a járási úttörőelnökség. Az egyik napirendi pont ugyanis a következő vo.lt: az ifivezetők munkája a gödöllői járásban. Szó esett az ifivezetők tevékenységének fontosságáról, hiszen az ifjúsági szervezet hatása rajtuk keresztül jut el legközvetlenebbül az úttörőkhöz. Vannak persze gondok is. Míg elegendő ifivezető dolgozik Kistarcsán, Pécelen, Túrán és Veresegyházon, addig sajnos nagyon kevesen vannak — a csapatok létszámához viszonyítva — Aszódon, az 1-es iskolánál. Domonyban, Erdőkertesen, Galgamácsán... Egyáltalán nincs ifi vezető Vácegresen és Zsámbokon; fontos feladat ez utóbbi két községben munkába állításuk. Sok gondot okoz az is, (hogy a KlSZ-lcorú fiatalok zöme nem a saját lakóhelyén dolgozik, vagy tanul, így általában későn érnek haza, sok esetben éppenséggel csak a foglalkozások végén tudnak részt venni. Ez egyik magyarázata annak, miért is kevés az ifik száma a különböző úttörő technikai szakkörökben. Bsgi programok A bagi művelődési központban június 10-én délután tartják a felsőtagozatos tanulók rajzszakkörének záró klubdélutánját. A művelődési központ gyermekklubjának tagjai 11-én budapesti kiránduláson vesznek részt. Esy nappal később az ifjúsági klub szervez ki- i rándulást Visegrádra. Reklám Hétköznap délelőtt Gödöllőn, a Szabadság téri bisztróban. — Mit óhajt? — Reggelizni szeretnék. — Mit hozhatok? — Egy pohár kakaót és két szendvicset kérek. — Kakaó nincs. Talán valami mást?... — Akkor tejeskávét... — Sajnos, az sincs. Talán valami mást?... — Akkor tejet. — Sajnos... Felállók az asztaltól és hörgő gyomorral indulok kifelé. Az ajtóban még megállók egy pillanatra és visszanézek. A pult fölött öles transzparensen akad meg a szemem. Sántikáló ríme arról tájékoztat, hogy: „Tej, tejeskávé, kakaó Bolti áron állandóan kan- ható.” Lehet, hogy ott a pult mögött mindezt még csak nem is sejtik? ... Berkó Kartal, Veresegyház, Erdőkertes Hogyan készült az óvoda? Községfejlesztés, összefogva a lakossággal — Dányban szabadtéri ünnepség keretében zárják a helyi pártszervezet, a tanács és a Hazafias Népfront által szervezett bákehónapot. A június 9-i rendezvényen a szovjet déli hadseregcsopoirt 100 tagú művészegyüttese lép fel. Minden esztendőben meghirdetik Pest megyében a községfejlesztési és szépítést versenyt. A felhívások március-április táján érkeznek meg a községekbe, s utána elkezdődik a számítgatás, a mérlegelés: hogyan lehetne a lakosságot bevonni a soron- kovetkező, a fejlesztési tervben is szereplő feladatokba, tennivalókba? S ahogy az már a gödöllői járásban megszokott: a községek vezetői sohasem csalódnak a lakosságban. A munka értéke Lássuk a legutóbb lezárult verseny helyezéseit, ismerkedjünk meg a nyertesekkel. A megyei versenyben, a nagyközségek között Veresegyház második lett, a számok tanúsága szerint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 584 forint volt. Az úgynevezett közepes nagyságú községek között — ugyancsak a megyei versenyben — Kartal is második lett. Az egy lakosra eső társadalmi munka értéke ebben a községben szokatlanul magas, pontosan 1005 forint volt! 140 ezer kötet a járásban Könyvtáros-értekezlet, gondokkal Kik olvasnak és mennyit? A gödöllői járás könyvtárosai a közelmúltban találkoztak a járási, városi és Juhász Gyula Könyvtár olvasótermében, hogy közösen értékeljék az elmúlt év munkáját, eredményeit, és megbeszéljék a további tennivalókat. A területen működő 26 könyvtár tevékenységéről, körülményeiről Hagy Lajosné, a könyvtár vezetője adott átfogó képet beszámolóiában. Szorgalmasak a gyerekek Elmondta, hogy a járás lakosságának mindössze tíz százaléka jár könyvtárba, s ez az arany, a megyei átlagot tekintve nem kedvező. Az olvasók többsége az idősebb korosztályból és a diákok köréből kerül ki. A könyvtárak legkevésbé a középkorosztályra számíthatnak, akiknek ideje nagy részét a megélhetés és a család gandjai foglalják le. Ök csak akkor jönnek könyvtárba, ha továbbtanuláshoz, vagy szakmai képzésükhöz keresnek irodalmat. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése és a munkások számának növekedése a könyvtári olvasók összetételének változásában is megmutatkozik. 1966-ban a könyvtári tagok több mint 5 százaléka mezőgazdasági dolgozó, hét év múlva már a két százalékot sem éri el ez az arány. Sajnos, a munkásolvasók száma nem emelkedett a megfelelő mértékben, hét év alatt mindössze egytized százalékkal. Arányuk ma tizenhat és fél százalék. A gyerekek viszont igen szorgalmas olvasók, mintesv 46 százalékuk könyvtári tag Ez az arány megnyugtató, hiszen könyvet szerető, könyvtárba szokott generáció nő fel. s ha a községi könyvtárak kellő mértékben tudnak foglalkozni az ifjúsággal, akkor évről évrei több lehet az olyan felnőtt, akinél az olvasás, könyvtárba járás természetes igénv. • Megoldás négy községben Sokat elárulnak az olvasók ízléséről, műveltségéről a kölcsönzött kötetek témái. A járásban korábban a romantikus könyveket vitték a legtöbben, ma már a népszerű listán a tudományos-fantasztikus irodalom áll az első helyen. Kedvező irányú változását jelzi az érdeklődésnek, hogy mind több műszaki, technikai témájú könyvet kölcsönöznek. Ennek okát a könyvtárosok abban látják, hogy a munkások jnár kezdik felismerni a szakmai önképzés szükségességét. A könyvtárak látogatottságát jelentős mértékben meghatározza, hogy az olvasók milyen körülmények között juthatnak könyvekhez és milyen a választék. Aszódon, Csömörön, Isaszegen, Túrán, Veresegyházon jók a lehetőségek, de annál kevésbé felel meg a helyiség és a választék Bagón, Kistarcsán. Mogyoródon, Vác- egresen, Váckisujfalun és Valkon. Általában elmondható, hogy a járás könyvtárai mintegy egyharmad résszel kisebbek a szükséges alapterületnél. Ez a helyzet még a korábbi évek rossz körülményéinél? öröklődése, bár a közelmúltban majd mindenütt nagyobbak lettek a helyiségek. Egyedül Váckisújfalun romlott a helyzet; önálló helyiséggel rendelkező, szabadpolcos könyvtárból visszafejlődött szekrényes, tanteremben elhelyezett könyvkölcsönzővé. Az elmúlt esztendőben négy községben oldódott meg a könyvtár gondja: Domonyban, Ikladon, Szadán és Versegen. Domonyban a veit tanácsház két helyiségét alakították át, Ikladon nem fértek be ugyan a klubkönyvtárba a könyvek, de még egy helyiséggel bővült a könyvtár. Szadán Székely Bertalan egykori lakóházában, két helyiségben működik november óta szabadpolcos könyvtár. Versegen új klubkönyvtár épült, ahová a megyei tanács által új bútorokkal a könyvtár is beköltözött. Túrán a művelődési ház segített: egy körülbelül 16 négyzetméteres helyiségéről lemondva, kis különálló gyermekrészleg nyül. Csömörön nincs remény Több községben kísérleteznek gyermekrészlegek kiálakí- tásával. Isaszegen és Túrán már van, Aszódon — egy lakást csatolva a könyvtárhoz — most építik. Pécelen azt tervezik, hogy gödöllői mintára az isirolóban, az általános iskolával közösen létesítenek kölcsönzőt a gyerekeknek. Csömörön. a művelődési ház nem mond le egy helyiségéről sem, a tervezett építkezésre pedig anyagi fedezet nincs — így itt remény sincs a megoldásra. A gödöllői városi könyvtár gyermekrészlegének kihelyezésével olyan kísérlet indult el, amelynek célja az általános iskolás gyerekek jobb könyvellátása, a könyvközpontú oktatás lehetőségeinek megteremtése. Erre nagy szükség van, nemcsak Gödöllőn, hanem a járás más községeiben is. Mert minden iskolában van ugyan könyvtár, de általában rossz körülmények között, szekrényben, folyosón, tanteremben kölcsönöznek. A könyvek száma is kevés, sokhelyütt újak vásárlására sincs lehetőség. Csaknem 140 ezer kötet könyvet tartanak számon a község könyvtárai. És akármilyen nagynak tűnik ez a szám, az ország más könyvtáraihoz viszonyítva mégsem elég. Egy lakosra a járásban alig több mint egy kötet jut, s e tekintetben a járás utolsó az országban. Ennek egyik oka, hogy a különböző intézmények egyre kevesebbel költenek a könyvtárakra, különösen a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek támogatása csökkent. A könyvtári könyveknek majdnem a fele szépirodalmi mű, s az egyre növekvő érdeklődésnek megfelelően alakul az ismeretterjesztő irodalom aránya is: a könyvek egyharmada tartozik ebbe a műfajba. Üjabb színt jelent a járás néhány könyvtárában az egyes nemzetiségiek nyelvén írott könyvek megjelenése. A megyei tanács Csömörre, Domonyba, Iklad- ra, Nagytarcsára és Vácegres- re ajándékkönyveket küldött, az ott élő nemzetiségiek anyanyelvén. E községek könyvtárosai elmondták, hogy vig propagandamunkájuk hatására sem élnek a lakosok az olvasás új lehetőségével. A próbálkozásokat mindenesetre folytatják. Ötletek, tervek A könyvtáros-értekezleten a községek képviselői elmondták, hogy a tanácsok figyelemmel kísérik munkájukat. Általába:) kát évenként tárgyalja a végrehajtó bizottság a könyvtárak tevékenységét. Az elmúlt esztendőben Csömörön, Dányban, Galgamácsán, Erdőkertesen, Kartalon. Kistarcsán, Nagy tárcsán, Szadán, Veresegyházon, Versegen és Zsám- bokon tárgyalta a községi tanács a könyvtár munkáját. A következő időszak feladatairól élénk eszmecsere alakult ki a könyvtárosok között. A munkásolvasók számának növeléséről beszéltek; arról, ho gyan lehetne az üzemekkel, gyárakkal, szocialista brigádokkal fölvenni a kapcsolatot.. Az elhangzott ötletek, tervek rövidesen megvalósulnak, mint Nagy Lajosné könyvtárvezető hangsúlyozta: az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődésről hozott határozatának szellemében. ö. E. [ Ami pedig a járási versenyt | illeti, nem nehéz kitalálni, i hogy a nagyközségek között I Veresegyház vitte el a pálmát, | míg a 3 ezer lakos feletti köz- : ségek között kiemelkedő ered- j ménnyel, Kartal lett az első. A ! 3 ezernél kisebb lakosságú I községek között Erdőkertes I nyerte meg a járási versenyt. 1 Náluk az egy lakosra jutó tár- | sadalmi munka értéke 643 ! forint volt. Virágok, parkok Veresegyház lakossága mindig is híres volt közéleti aktivitásáról, a közösséggel ya- ló törődésről, és örömmel végzett társadalmi munkájáról. Látványos létesítmények ugyan nem árulkodnak munkájukról, hacsak az utóbb elkészült ifjúsági házat nem soroljuk ide. Ellenben a nagyközség minden utcájában megtalálható a kezük nyoma: parkosítástól az építésig mindent szívesen csinálnak, akár mun- [ ka után, akár a hét végeken van szükség munkájukra. Ta- j Ián ez is jellemző adat: köz- j ségszépítéssel, tehát virágo- sítással és parkosítással 1 millió 300 ezer forint értéket hoztak létre a veresegyháziak. Építettek 8150 négyzetméternyi járdát, s ki tudja háú^ utcát rendeztek, töltöttek fel, | s társadalmi munkával készítették el a pajtásoknak az úttörőparkot is. Végül még egy érdekes adat: Veresegyházon a lakosság összesen 17 millió 885 ezer forint értéket hozott létre lelkes és odaadó munkájával. Említettük, a legkisebb települések között az erdőkertesek érték el a legszebb eredményt. Nos, látványos létesítményt ők sem tudnak felmutatni, ellenben összesen 1 millió 920 ezer forintos társadalmi munkát végezve számos utat rendeztek és töltöttek fel ők is, sőt, a falu néhány pontján — ott. ahol már csakugyan nagyon égető szükség volt rá — földutakat is építettek. Dolgoztak a sportöltöző építésén, s ők készítették el az MHSZ-lőteret is. Mennyibe került? Utoljára hagytuk Kartalt; lakosai a társadalmi összefogás nem mindennapi példáját mutatták meg, alaposan ' rászolgálva a megyei versenyben elért második helyezésre. Kartalon egy 100 személyes óvodát építettek, 4 millió 400 ezer forintos beruházási költségvetéssel. Az óvoda elkészülte után a községi tanács azonban mindössze 1 millió 300 ezer forintot fizetett ki a kivitelezőknek. Hogy ez a pénz honnan volt, s többre miért nem volt szükség? Ennek története van! Tulajdonképpen nagyon egyszerűen hangzik: az ikladi Ipari Műszergyár félmillió forintot adott, hiszen ebben a gyárban sokan dolgoznak a lakosok közül. Ugyanennyit adott a Pest megyei Tanács, 96 ezer forinttal járult hozzá a Budapesti Konzervgyár, s 15 ezer forinttal a Buúapest- Vidéki Postaigazgatóság; lOj) ezer forintot kaptak az Agrár- tudományi Egyetem tangazdaságától. Segített a lőrinci Mát- ravidéki Erőmű, a 23-as Állami Építőipari Vállalat, az aszódi ÁFÉSZ, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Könnyűipari Gépalkatrész- gyár ... így kaptak építőanyagot, berendezési tárgyakat, s a nélkülözhetetlen fuvart — ingyen. Többségük bejáró Így aztán könnyű óvodát épiteni — mondhatná bárki. Igen, de ehhez szükség van — mint már említettük is — a lakosság megértésére, aktivitására, önzetlenül végzett munkájára. De mindenekelőtt arra, hogy átérezzék és megértsék lakóhelyük, községük égető gondjait. Azt talán kevesen tudják, hogy a gödöllői járásban Kartalon van a legtöbb gyermek, itt a legnagyobb a születések aránya, ám a szülők többsége eljár a községből dolgozni. Elképzelhető hát milyen nagy- nagy szükség volt erre az óvodára. A 100 személyes óvoda építésén a lakosság 2 millió 700 ezer forint értékű munkát végzett, összesen 14 ezer társadalmi munkaórát töltve az építkezésen. Mint megyei helyezettek, Veresegyház 250 ezer, s Kartal 150 ezer forint jutalmat kapott a Pest megyei Tanácstól. Fehér Béla SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Vasutassiker - „négy lépés” előre Sokszor leírtuk már, de most is ide kívánkozik: egyre népszerűbb Gödöllőn a kispályás labdarúgó-bajnokság. A legutóbb lejátszott forduló eredményei: Erdő- és Vadgazdaság—G. Posta 2:6, G. ÁFÉSZ—Kisállattenyésztési KI 7:5, Humán—G. Vízmű 3:2, ,MGI—G. Pedagógus 3:6, MÁV Állomás—Építőipari Szöv. 5:3, JLSZ—KKMV 11:6. A tabella jelenlegi állása: 1. JLSZ 5 5 — — 40:14 10 2. Humán 5 5 — — 22:10 10 3. G. Posta 5 4 — 1 24:12 8 4. G. Pedagógus 6 4 — 2 26:22 8 5. Erdő- és Vadgazdaság 5 3 1 1 18:12 7 6. MÁV Állomás 6 3 — 3 18:25 6 7. KKMV 5 2 1 2 25:14 5 8. Építőipari Szövetkezet 5 2 — 3 17:18 4 9. MGI 5 2—8 13:15 4 10. G. Vízmű 5 2 — 3 15:19 4 11. G. ÁFÉSZ 5 113 12:19 3 12. G. Petőfi Tsz 4 — 1 3 5:17 1 13. Kisállattenyésztési KI 5 — — 5 9:20 0 14. Volán 4 — — 4 4:24 0 A vasutasok győztek, így négy hellyel feljebb kerültek a tabellán! Cs. J.
