Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

1074. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK miiem 4fl? W KSimfW 7 Ybi A/bertirsán Ybl Miklós kiváló építé­szünk 1814-től 1891-ig élt. Ne­véhez fűződik egyebek közt a budapesti Operaház épületé­nek tervezése. Több évig lakott Irsa községben, a Pesti út 4-es számú házban. A község kép­viselője is volt. Munkásságát őrzi az albertirsai Szopári és az Irsai kripta is. Virág Mihály Albertirsa Az üveg mestere Az utcai és alagsori tábla ritka mesterséget hirdet: Weichner Ferenc üvegtechni­kus. A 79. éves, ma is dús hajú ősz mester a törékeny üvegből formál kézzel különböző tár­gyakat, eszközöket, figurákat, szerszám nélkül. Kevesen tud­ják, hogy Thüringiából hozta magával az üveg és hőmérő gyártásának tudományát. Az első világháború utáni évek­ben 65 fajta hőmérőt készített. Joggal lehetünk tehát büszkék a hőmérő magyarországi meg­honosítójára. Készült itt hő­mérő mindenféle célra: ablak-, szoba-, fürdő-, pincehőmérő; az ipariak közül: dohánybála-, ecetkád- égetőkemence-, hűtő­házi, a mezőgazdaságiak közül cefre-, kazalhőmérő és így to­vább. Nagy-nagy szeretettel bánik az üveggel, hisz az ér­zékeny portéka, millió darabra képes szétesni, ha vigyázatlan kézbe kerül A hőmérőt ma már korszerű eszközökkel gyártják, de a mester ma is fáradhatatlan a szakmájában: öt éve a felha­gyott hőmérőgyártás helyett mint üvegtechnikus más cik­keket állít elő. Jó munkáját bizonyítja egyebek közt az a huszonöt oklevél, melyeket újí­tásaiért kapott. Padányi Lajos Budakeszi Az idősekért Dunakeszin 1965 óta a szak­maközi bizottság kezdeménye­zésére minden évben megren­dezik az öregek napját. Az idén a József Attila Művelő­dési Otthon nagytermében gyűltek össze a 75 éven felü­liek. A nagyközség három pontjáról mikrobusz hozta el az idős embereket, akiket a bejáratnál úttörők fogadták és vezették be. A János utcai óvoda kicsi­nyeinek bemutatójával kezdő­dött a műsoros délután. Az énekszámok után virággal kedveskedtek a megjelentek­nek, majd dr. Korda Kálmán, a tanács vb-titkára mondott ünnepi beszédet. Felhívta a figyelmet, hogy a nagyközség­ben törődjenek még többen az idős emberekkel. Beszéde vé­gén sok boldogságot és egész­séget kívánt. Az általános iskolások és zeneiskolások szerepeltek ez­után. A két jelenlevő legidő­sebbnek, Kovács Györgyné 95 éves és K. Tóth Ferenc 93 éves ünnepeltnek külön jutalmat is adtak. Solymosi László Dunakeszi ★ Az ócsai gázkészülékgyár Bocskai brigádja kellemes meglepetést szerzett az ócsai szociális otthon gondozottjai­nak. Kis ünnepségen aján­dékcsomagokkal kedveskedtek, és egyben társadalmimunka­A KÖZÉPÜLETÉPÍTÓ VÁLLALAT FELVESZ korszerű acélzsaluzatos és könnyűszerkezetes lechnológiával építkező munkahelyeire szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat A szakma elsajátítására betanító tanfolyamokat indítunk. Heti 44 órás munkaidő, vidékieknek munkásszállás. lelentkezni lehet: Budapest V„ Molnár u. 19. Munkaerőgazdólkodás. AZONNALRA ALKALMAZUNK ÚSZNI TUDÓ MATRÓZOKAT, DEREGLYEKORMÁNYOSOKAT ÉS HAJÓINKRA SZAKÁCSNŐKET. Jelentkezés: a FOLYAMSZABÁLYOZÓ ÉS KAVICSKOTRÓ VÁLLALAT Dunai kirendeltségén, XIII., Cserhalom u. 2. (a Dagály strand mellett^ Tel.: 490-744. Hét nap munka, hét nap pihenés. felajánlást is tettek. Igen örül­tünk, hogy ennyire törődnek velünk, de nemcsak ők, hanem otthonunk vezetői is, akik sokat fáradoznak, hogy ne érezzünk hiányt semmiből sem. Ezúton mondunk köszönetét. Kovács Antalné szociális gondozott Ócsa Újságolvasó — újság nélkül Én és nagyon sok sülysápi lakos, több napi- és hetilap előfizetői, az utóbbi három hétben vagy hetenként egy­szer, vagy egyszer sem kap­tuk meg lapjainkat. Ismerjük a posta nehézségeit, ezt a ha­nyag kézbesítést azonban még­sem tudjuk megérteni. Már csak azért sem, mert az előfi­zetési díj összeszedésére eddig még mindig volt postai dolgo­zó, az azonban úgy látszik, senkinek nem jut eszébe, hogy ezért a pénzért valamit adni is kellene. Én személy szerint előfizetője vagyok a Népszavá­nak, a Pest megyei Hírlap­nak, a Nők Lapjának és az Autó és Motornak. Szeretnék a lapokon keresztül is folya­matos tájékoztatást kapni a politikáról, a gazdasági élet­ről, fejlődésünkről, de így, ilyen körülmények között ez lehetetlen. így csak a pénzem­től szabadulok meg, illetve a pénzemért bosszúságot kapok. Én magam vasutas voltam, vagyis tudom, hogy mind a vasút, mind a posta szállításra kötelezett vállalat. Nagyon szégyelltem volna magamat, hogy ha azért, mert a vasúttól elment egy ember üdülni, vagy beteg volt, tehát ha ezért például Nyíregyházára nem ment volna el a vonat. Ügy érzem, hogy jogos pa­nasznak a fenti néhány sorom is sok lett volna, mindehhez azonban még hozzáteszem: szombaton vagy vasárnap még akkor sem kapom meg a lap­jaimat, ha a postára elmegyek értük. így kénytelen vagyok újabb forintokért megvenni azokat. Országjáró úttörők A Petőfi adón sugárzott Országjáró úttörők című mű­sorban négy megye gyere­kei vetélkedtek. Pest me­gyét a ceglédi Táncsics isko­la úttörőcsapata képyiselte, mely 49 pontjával első lett és így bejutott a középdön­tőbe. Kiderült: a pajtások jól ismerik szülőföldjüket. föld­rajzi, történelmi, irodalmi szempontból egyaránt. A kö­zépdöntőket vasárnaponként a Kossuth adón Vjl 1-kor su­gározzák. Reméljük, hogy a ceglédiek továbbra is sikere­sen helytállnak. Maczelka Tibor Cegléd Kigyúl a fény Tavaly nyáron a Postabon­tásban jelent meg levelem, melyben az albertirsai Sza­badság-telep villamosításá­val kapcsolatban írtam meg az ott lakók panaszát. Né­hány hét múlva szintén a lap hasábjain Kis Ferenc ta­nácselnök válaszolt: sajnos, nem áll rendelkezésre a szük­séges anyagi fedezet, mivel csak később derült ki, hogy transzformátorcserére is szük­ség van, amely jelentős költ­ségeket okoz. Mi, a Szabadság-telep vil­lany nélküli lakói akkor azt gondoltuk, hogy jó néhány év­re még le kell mondanunk megépült új házaink villa­mosításáról. Most azonban örömmel számolok be arról, hogy elkészült a Szabadság­telepen az új hálózat, és né­hány hét múlva lakásainkban kigyullad a villany. Galló Pál Albertirsa A honvédek sírja Gödöllőn, a Szabadság tér­től néhány száz méterre levő temetőben is nyugosznak 48- as honvédhősök. Felettük az eléggé magas halmon szép emlékmű: fejét meghajtó nő, akinek palástja egy ágyúra omlik; bal kezében földig eresztett zászló. A talapzaton azonban a felírásokat már elég nehéz elolvasni. Sokáig betűzgettem, míg megfejtet­tem, hogy az isaszegi csatá­ban megsebesült és Gödöllőn elvérzett hős honvédek em­lékének emelte a kegyelet. Jobbra is, balra is található három-három kőből rakott szögletes, lapos jelöletlen sír, egyesek szerint itt is hon­védek nyugosznak. Ha ez így van, ők is megérdemel­nének valamilyen felírást, a fősír betűit pedig olvasha­tóvá kellene tenni. Nagy Sándor Budapest Szerkesztői üzenetek M. J.-né, Szigetújfalu: Köszön­jük a beszámolót. J. B., Gomba: Ezúton kívánunk joöbuiást a betegnek. B. P., Tököl: Köszönjük a kül­dött híreket, tudósításokat. Szom­bati számunkban közöltünk már belőlük. Sch. A- Pánd: A levélben em­lített tanácsi előadótól megtudtuk, hogy mivel ön szociális gondozott, kérésével először gondnokát keli felkeresnie. K. B., Nagykőrös: Az intézettől kapott válasz szerint semmiféle ár­talmas anyagot nem tudtak kimu­tatni a mintából. Ez azonban nem zárja ki a mérgézés lehetőségét, mivel a teljes bizonyossághoz kö­rülbelül ISO fajta vizsgálatot kel­lene elvégezni. Azt javasoljuk: semmiképp se fogyasszon az Ital­ból. Az eredményről egyébként részletesen tájékoztatták önt. Sz. Zs., Domony: Panaszát a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályához továbbítottuk. U. 3., Nagykáta: A megfejtést elküldtük a magyar rádióhoz. Válaszol az illetékes Március 7-i Postabontá­sunkban Hűtött árut is cím­mel jelent meg Virág Mi­hály levele, melyben albert- irsai olvasónk azt kérte, hogy az utasellátó pavilonjában is áruljanak tejet, és egy hű­tőpult beállításával növeljék az áruválasztékot. Erre a le­vélre kaptunk választ Paskó Györgytől, az Utasellátó Vál­lalat Komárom—Nógrád— Pest megyei Igazgatóságának vezetőjétől: „Az albertirsai MÁV-állomáson üzemelő 503-as számú kiskereske­delmi egységünk üzletköri besoro­lása szerint a levélben felvetett igényt ki lehetne elégíteni. Üj áru­cikkek értékesítését és a hűtőpult beállítását a jelenlegi adottságok azonban nem teszik lehetővé. Egy­ségeink fejlesztése, új egység ki­alakítása, illetve a meglevők bőví­tése rendszerint a vasútfejlesztés­hez kapcsolódva valósul meg. Tu­domásunk szerint a MÁV Buda­pesti Igazgatósága nem tervezi az albertirsai állomás korszerűsítését a közeli években. Amennyiben az igények mégis indokolttá teszik, előzetes felmérés alapján megvizs­gáljuk egy új, korszerű egység lé­tesítésének módozatait.’* Juhász Béla gombai olva­sónk levelében a monori vas­útállomás mellékhelyiségének minősíthetetlen állapota miatt panaszkodott. Levelét eljut­tattuk a MÁV illetékes bu­dapesti igazgatóságához, ahon­nét Fülöp Lajos, a III. for­galmi osztály vezetője vála­szolt: „Juhász Béla gombai olvasójuk jogos észrevételét köszönettel vet­tem. A levélben foglaltakkal kap­csolatban értesítem a szerkesztősé­get, hogy a monori állomáson a helyiség teljes rendbehozatalá­ról intézkedtem.” A fent leírtak alapján ké­rem, hogy a lapokra a múlt hónapban befizetett előfizetési díjamat vagy a posta, vagy az, aki ezért hibáztatható, fizesse vissza. HA MEGSZŰNIK A VASÚT Csemői figyelmeztetés Sós Mihály Sülysáp A Janus-arcú Vácrátót Pompázó virágoktól a sö­tétségig. .. Ha valaki egy éjszakát a vácrátóti arboré­tum fái alatt töltene, a ko­ra reggeli napsugarakkal együtt madárdal, és az ébre­dő, pompázó virágok illata fogadná. Ilyen éjszakát talán csali az arborétum bentlakó dolgozói élhetnek át. A kert falain túl azonban kissé más­fajta az ébredés. A park út­jait naponta szorgalmas ke­zek gereblyézik, de odakint nehéz járda- vagy sportte­lepépítő kezeket találni. A virágok nem feledtethetik el a kinti port, illatuk nem tud­ja legyőzni a kavargó por különös szagát, mely köhö­gésre ingerel. Jó lenne, ha a falakon túlra is jutna fény (rossz a közvilágítás), és öröm. A helybéli termelő- szövetkezet adott egy darab földet sporttelep létesítésé­re. A hely elég ahhoz, hogy legyen itt aktív. sportélet, sajnos azonban a futópályán nincs célszalag, a labdarú- eóoályán kapu, partvonal. Társadalmi összefogással sok mindent meg lehetne oldani. Rom Leó Vácrátót Csak két tábla Ifjabb Istvánfi Károly cse- moi (IV. Szabó dűlő 2.) olva­sónk levelében a Cegléd— Hantháza között közlekedő vo­nat közel jövőbeni állítólagos megszüntetésétől tart. Idézzük a levelet: „Csemő lakossága szétszórtan, tanyavilágban él. A vonat sok olyan tanyai részt érint és köt ösz- sze, ahol nincs közút, tehát autó­busz-közlekedés sem. Az a hír ter­jedt el, hogy 1075-ben megszűnik a vasút, és autóbusz bonyolítja le majd a forgalmat. Arról viszont nincs terv, hogy utakat építenének ott, ahol eddig a vonat járt. Mind­ez hátrányosan érintené az itt élő parasztembereket. Egyrészt a ter­mesztett zöldség-gyümölcs beszál­lítása Ceglédre lehetetlen lesz. másrészt a betegek nem tudnak a Cegléden levő SZTK-rendelőbe el­jutni. A vonat megszüntetését mi is helyeseliük: piszkos, füstös, las­sú szerelvény, és ráadásul gyak­ran késik. Az autóbusz-közleke­dést viszont sürgősen meg kellene oldani Csemő lakosai részére.” Eddig a levél. A község ta­nácselnöke, Kerekes Lajos jól ismeri ezt a problémát, és a tanácsi vezetőkét is régóta foglalkoztatja a csemői közle­kedés orvoslása. 1973 júliusá­ban a MÁV és a KPM illeté­keseivel együtt koordinációs ülésen vitáztak a vasútvonal és a közút sorsáról. Csemőben 8 kilométer hosszú és 3 méter széles útvonalon van lehető­ségük a gépjárműveknek meg­közelíteni a házakat, a vasút­vonal pedig 13 kilométer hosz- szú: jelenleg 3 kocsis vonat közlekedik itt. Valóban: a vas­út egyre korszerűtlenebb köz­lekedési alkalmatosság ezen a területen. Ezzel párhuzamosan a közúti forgalom szerene egy­re nő. Ezen a tavalyi koordi­nációs ülésen a csemőiek kér­ték a jelenlegi utak korszerű­sítését: a már meglévő úthá­lózat minőségének javítását és a földutak kikövezését. A KPM ezt a kérdést elintézte azzal, hogy a belterület két szélére egy-egy 40 kilométeres sebességkorlátozó-táblát he­lyezett ki. Az utak különösen esős időkben veszélyesek, mert ilyenkor 15—20 centiméteres padka képződik, amelyen könnyen megcsúszhatnak a járművek még akkor is,' ha a tábla szabályozta 40 kilomé­teres sebességgel haladnak. Ez a sebesség a mai igényeknek azonban nem felel meg. Sajnos, még mindig van olyan tanya is, ahonnan egy órát kell gyalogolnia a vonat­ra felszállónak és ha a vonat megszűnne, a buszmegállóig másfélszeresére nőne a távol­ság. A vonat kivonása nem­csak a lakosságot érintené hát­rányosan: a téeszeket és az erdőgazdaságot is. Csak egy példa: a helyi szövetkezetek részére évente 2500 vagon trágya szükséges, amelyet a Tiszántúlról hoztak eddig vas­úton. A jövőben ezek szerint a gépkocsiparkot kellene növel­ni, hogy a szállítás zavartalan maradjon. Ehhez viszont javí­tani kellene az úthálózatot. Már most sem elég A teljes képhez tartozik az is, hogy a jelenlegi autóbusz- járat száma sem elegendő a lakosság közlekedtetéséhez, különösen piaci napokon. Hét­köznap hét, vasárnap négy já­rat közlekedik Cegléd és Cse­mő között. Ez kevés. A keddi és a pénteki piaci napokon kü­lönösen: ekkor a lakosság ko­sarakkal, zsákokkal megra­kodva szeretne Ceglédre jutni. A ceglédi piac 30 százaléka csemői termék ... Az úgynevezett ereSklyési ré­szen két kilométer hosszúság­ban megépítettek egy útsza­kaszt, de az autóbuszközleke­dés bevezetéséig még 5 kilo­méteres utat kellene kiépíteni — erre azonban nincs mód eb­ben az ötéves tervben. A Rá­kóczi Tsz vállalná az Albert­irsai út megépítését — termé­szetesen állami támogatással. A Vett út és a Lajosmizsei út közti Bállá dűlőben körülbelül négykilométeres szakaszt kel­lene betonozni — ez viszont 8 millió forint... Csemőben 14 ezer holdas te­rületen négy és fél ezer lakos él. Több jel is arra vall, hogy fejlődik ez a vidék: az egyik téesz kutakat furatott, fiatal telepítésű nyárfák sok holdnyi területen szépen növekednek, sok tanyára eljutott már a villanyvilágítás, az itteniek zöme gyárakban, üzemekben dolgozik, és a munkahely je­lentősen befolyásolja a gon­dolkodásmódot. A vasút valóban korszerűt­len. Mégis úgy véljük, alapo­san meg kellene fontolni, hogy mi legyen a jövő útja. Egy biztos: a vasúti sineket már nem kell lefektetni... Összefogással Az illetékes Volán 20-as Vállalat ismeri a problémát, a megoldásról azonban még nem nyilatkozott. Széles társadalmi összefogással bizonyára köny- nyebben lehetne enyhíteni a gondokon. S mint ahogy nem­csak egy embert érint a cse­mői közlekedés, úgy a „mi- képp”-ről is többeknek kelle­ne gondolkodni, hasznos ta­náccsal. tervvel szolgálni. D. G. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents