Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

1974. MÁJUS 8., SZERDA 5 Három falu közös gazdasága A Zöld Mező távlatai a Uj korszak: az iparosodás nyitánya A pestiek Balatonja Napirenden: ...a készletgazdálkodás Kedden anyag- és készlet­gazdálkodási konferencia kez­dődött a Technika Házában. A vitaindító előadást Kiss Er­nő kohó- és gépipari minisz­terhelyettes tartotta, amelyben vázolta, hogy a népgazdaság és az egyes ágazatok milyen fel­adatok megoldását várják a vállalati anyag- és készletgaz­dálkodásról. A csütörtökig tar­tó konferencián előadások hangzanak el többek között a készletgazdálkodás hatékony­ságának időszerű kérdéseiről, a gépipari termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatok problé­máiról, a költségek szerepéről a készletoptimalizálásban. ... a közlekedésgazdaság Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében kedden meg­kezdődött az V. országos köz­lekedésgazdasági konferencia. Az ország valamennyi száraz­földi, vízi és légi közlekedési vállalatának mintegy 400 ve­zetője, szakembere vesz részt a tanácskozáson. Elsősorban a tudomány szerepét, jelentősé­gét vitatják meg az ország közlekedésének fejlesztésében, összesen 12 előadás hangzik el a különféle tudományos ku­tatóintézetek, egyetemek ilyen irányú tevékenységéről. ...az anyagmozgatás A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kedden rendezték meg a felsőoktatási intézmé­nyek anyagmozgatási ismere­teket oktató tanszékeinek kon­ferenciáját A gödöllői, a mis­kolci, a budapesti műszaki, a soproni, a keszthelyi egyete­mek és a pécsi műszaki főis­kola küldöttei számoltak be az anyagmozgatás-oktatás és kutatás helyzetéről, az eddig elért eredményekről, a mér­nöktovábbképzés tapasztala­tairól. Meglehetősen ritka ese­mény: egyik Pest megyei gaz­daságnak két kiváló szövet­kezet címet adnak át az idén. A szóban forgó tsz a valkói Egyesült Zöld Mező Terme­lőszövetkezet, amelynek csak­nem 6000 hektáros határa három község, Valkó, Vác- szentlászló és Zsámbok — az első két falubeli jogelőd érdemelte ki az említett ki­tüntetést — közös gazdasá­gának január elsején tör. tént egyesülésekor kereke­dett ki. A fővárostól mint­egy félszáz kilométerre lel­hető erdős, dombos vidék pa­rasztsága számára új kor­szak kezdődött e napon: a nagyüzemi gazdálkodás erő­teljes iparosodásának nyitá­nya. Tsz-krónika másfél évtizedről Kovács László, az Egyesült Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese, aki tavaly még a valkói tsz élén állt, a közel­múltban dolgozta föl régi szövetkezetének történetét — közösen dr. Böle Emil egye­temi adjunktussal — fölvá­zolván a monográfiában Val­kó történetét, a felszabadu­lás előtti gazdasági és társa­dalmi viszonyait, az Üj Élet Termelőszövetkezet 1959-es megalakulásának körülmé­nyeit A krónikás emlékezete szerint: „A valkói paraszt- ember hangja ugyanúgy el­csuklott, niint sorstársaié az országban mindenütt, ami­kor földjét, lovát a közösbe adta. S tulajdonképpen csak az első évek keserves csa­lódásai döbbentették rá, hogy nem elég csak várni a job­bat, tenni is kell érte." Ha­sonlóképpen alakult a terme­lőszövetkezeti sors Vácszent- lászlón és Zsámbokon is. Né­hány év múltán azonban mind többen tértek vissza az ipar­ból a földhöz — „fehérebb lett a kenyér, több a hús’’ —, és a régi parasztemberek jó részéből traktoros, növény­termesztő-gépész, tehenész­szakmunkás lett. Sokan dere­sedé fejjel ültek az iskola­padba, szereztek technikumi vagy felsőfokú képesítést S hamarosan a vezetők sorá­ba léptek a fiatal értelmi­ségiek is, lehetőséget kap­ván szaktudásuk, képessé­geik kibontakoztatására. Nagyarányú beruházások kez­dődtek, új épületek emel­kedtek, egyre korszerűbb gé­pek dolgoztak a földeken. Ami a tsz-parasztság mun­kakörülményeit illeti, elég csupán a tehenészetbeli fe­kete-fehér öltözőt, s meleg vizes fürdőt említeni, vagy hogy a hagyományos szalon­na-hagyma ebédek helyett kétfogásos, frissen főtt ételt szállítanak a munkahelyekre. A gazdaságok szervezete kül­földi túrák, tapasztalatcsere­látogatások során a tagok más országok mezőgazdasá­gának eredményeivel ismer­kedhettek. ... s ha azt honi fejlődésükhöz-gyarapodásuk- hoz hasonlították, nem kel­lett szégyenkezniük. Külön-kiilön is az élen 1973-ban a három tsz — gazdálkodását szinte teljesen a mezőgazdaságra alapozva — korábbi eredményeikhez képest is sikeres esztendőt zárt. (Bizonyíték erre a két kiváló cím.) A tagok szinte mindenütt elégedettek, meg­találják számításukat, nem vitás többé a nagyüzem elő­nye. A munkaerő-utánpótlás azonban nem könnyű, a kor­szerű gépek, gépsorok telje­sítményéhez képest pedig szűkös a terület. A vezetők jól tudják, hogy továbbra is eredményesen gazdálkod­hatnak külön-külöin, de az összefogás szinte beláthatat­lan lehetőségeket teremt. Föl­vetődik tehát a kérdés: terü­leti összevonással avagy anya­gi, műszaki eszközeik kon­centrálásával — társulásban — teremtsék-e meg a korsze­rű technika hatékony érvé­nyesülésének körülményeit. 1973. december 6-án meg­születik a döntés: a három falu gazdái megszavazzák az egyesülést. Milyen távlatok nyílnak ezáltal az 1673 főnyi tagság előtt? A kérdésre Furulyás János, a korábbi vácszentlászlói tsz- elnök. az Egyesült Zöld Me­ző Tsz vezetője válaszolt: — Tagságunk jól tudja, hogy az egyesüléssel létrejött tőkeerős nagyüzem hozzáértő szakmai irányítással csakis eredményesen gazdálkodhat és ez a tény érzékelteti a veze­tők felelősségét. A még külön- kiilön produkált termelési ér­ték tavaly elérte a másfél mil­lió forintot, közös vagyonunk jelenleg 154 millió forint. Gépparkunk — 12 nehéz trak­tor és több mint 50 erőgép s a hozzátartozó munkagépek sora — lehetőséget nyújt az ipart termelési rendszerek al­kalmazására, a gabona, a ku­korica, a zöldborsó és a pil­langós takarmányok termesz­tésében. A növénytermesztés­ben még nem hoz kiemelkedő változást az első esztendő, hi­szen a gazdasági év nem ja­nuárban kezdődik, az őszi ve­téseket örökségként hozta a három gazdaság. Kertészet. szarvasmarha-tenyésztés Ez utóbbi megállapításhoz kiegészítésül kívánkozik, hogy az ágazat nem egy „műfajá­ban” országos hírre tett szert, például a vácszentlászlói ala­pító tsz. Néhány hónapja egy Fejér megyei termelőszövetke­zeti küldöttséget láttak ven­dégül. s tájékoztatták őket az öntözött kertészetben elért ho­zamokról. (Hétszázezer köb­méteres, 52 hold víztükrű víz­tárolójukból jelenleg 300 hol­dat öntöznek.) Vajon milyen termesztéstechnikai titkok lappanghatnak az elképesz­tően magas termésátlagok mö­gött, tűnődtek a vendégek, akik hektáronként 514 mázsás paradicsom, 312 mázsás hagy­ma és 178 mázsás uborkater­mésről alig hallottak. A házi­gazdák válasza: az öntözés és a jó növényvédelem. A zöld­borsó termesztését teljes egé­szében gépesítették, ám a kézimunkaigényes növények hozama a tagság szorgalmán is múlik. Géppel palántáznak, de azért csak akad kapálni való is, az eredmények ala­kulásában számottevő ténye­ző: időben leszedik-e a ter­mést. A szedés hajnaltól nap­estig tartó fáradságos munka, de egyben a tagok fő jöve­delemforrása is, hiszen java­dalmazásként a paradicsom és az uborka árának 33—34 szá­zalékát vihették haza. Az összefogás előtt mindhá­rom termelőszövetkezetben a szarvasmarha-tartás volt az állattenyésztés fő ága, össze­sen 2864 szarvasmarha — eb­ből 1180 a tehén — teszi ki há­rom üzemegységük állomá­nyát. A tejhozamok magasan meghaladják az országos és az annál jobb megyei átlagot is, elérve a 3200 litert. A leg­jobb eredmény a valkói tehe­nészeté: itt egy magyar-tarka tehénre éves átlagban 3536 li­ter tej termelése jut. A Zöld­mező Tsz egyébként összefo­gója és jogelődjei révén meg­alapítója a Galgatej nevű szö­vetkezeti tejfeldolgozó társu­lásnak. A vezetők1 felelőssége — Az összes beruházásra, egyebek között a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztésére, a zsámboki lucernaszárító üzem teljesítményének bővítésére, műtrágyatároló telepre, sze­mestermény szárítóra 40 mil­lió forintot szavazott meg a közgyűlés — említi Furulyás János. — Még meg kell szok­nunk az ilyen nagy számokat — teszi hozzá. Bizonyára egykettőre meg­szokják majd, alkalmazkodva a megváltozott helyzethez, hi­szen a három falu szövetkeze­tének egyesülése révén nem­csak a terület és a tőke ösz- szegződött, hanem az eddig külön-külön is nagy hajtóerő­nek bizonyuló szellemi kava- citás. Az egyesülést követően 22 egyetemet és főiskolát vég­zett, s általában nagy gyakor­lattal rendelkező szakember, — agrármérnök, gépészmér­nök, állatorvos, közgazdász, jogász — került a szakvezetés élére, 18 technikus és 250 szakmunkás tevékenykedik a gazdaságban. A tagság min­denesetre bizalmat szavazott nekik, az egyes munkaterüle­tek irányítói teljes öná',7'^''Ot kapnak, A. Z. Ráckeve közkedveltségének oka legjobban a szigetre íve­lő hídról érzékelhető. Észak felé bal oldalon a törzstele­pülés hangulatos vízparti há­zai, feljebb a folyón, az An­gyali-sziget és a Balabán, a horgászok paradicsoma, a jobb parton többségükben pa­rányi házak, amelyek mel­lett már épül a Finomkerá­mia Ipari Vállalat új, 120 személyes nagy üdülője. Dél­re fordulva, jobbra Ráckeve régi jelképei, a híres négy torony, a katolikus, a refor­mátus, a ’ szerb templomé, meg a tanácsházáé. Alattuk a parton szombatonként zsú­folt a piac, pompás keleti vá­sár, nyüzsgő emberáradat. Az utóbbi években tovább nőtt a népesség és az üdü­lők, kirándulók száma. Hét­végeken Ráckeve és Sziget­becse mintegy tízezer állan­dó lakosa mellett, család­tagjaival több mint négyezer nyaraló tulajdonos, öt horgász nagyegyesület kétezer tagja pihen itt. Utóbbiak négyötö­dében munkások. Az új telep beépült A gyorsan növekvő igé­nyek és szükségletek nem kis munkát rónak a helyi vezetőkre, köztük a csaknem 20 éve tanácselnök Tóth Gá­borra és Varga Józsefre, a nagyközségi pártbizottság tit­kárára, akikkel egy kis, idény eleji körjáratra indulunk. A hídtól délre, balra fek­vő Újtelep 60 holdján a több­ségében csak néhány éve ki­osztott 500 parcellán ma min­denütt épületek. Az út ele­jén az MHSZ szép kis klub­háza, mögötte faházbemuta- tó-telep, egyben kemping, éj­szakánként 20 forintért. Ugyanitt az eredeti finn szau­na, ahová télen is járnak a környékbeliek, izzadnak a gőzben, majd kimennek a jégre, a Dunára. Állítják, ez a legjobb gyógymód hűlés el­len. A faházak felett öt-hat emeletnyi magas nyárfák hajladoznak a változó, észak- déli szélben. — Rossznyelvek szerint ez a szólj árás Idehozza a felső iparvidék levegőjét — mond­ja Varga József —, ennek azonban az ellenkezője igaz, kitisztítja a levegőt. A nap­fényes órák száma itt több, mint a Balaton körül. — Az ide áramlók száma saját tapasztalataik alapján nőtt meg az utóbbi időben — fűzi hozzá a tanácselnök. — Ezért is született tavaly év végén minisztertanácsi hatá­rozat a reg’Onális rendezés és a vízgazdálkodás fejlesz­téséről. Uj strandok A magánhorgász- és fürdő- zőhelyek mellett bővültek a szabadstrandok is. A rácke­vei 1000 és a szigetbecsei 300 személyes szabadstrandok egyre kedveltebbek. Az utób­bi helyén egy kisöbűiből az ottani hajóállomást áttelepí­tették és kétszázezer forint­ból rendezték a terepet. Ráckeve egyik legújabb vállalkozása — nem kis kül­ső támogatással — egy új melegvizű strand építése a nagyközség északi részében. A tíz hektár területet hozzá a több mint másfél ezer tagot számláló és 200 millió fo­rint értéket termelő helyi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet adta, a kútfúrás 3 millió 100 ezer fo­rint költségét az Országos Vízügyi Hivatal fedezte. Ott- jártunkkor a hatalmas sík terület közepén vígan öm­lött a kész kút tolózárai mö­gül a 42 fokos termálvíz. Jö­vő héten olasz műszakiak és munkások érkeznek, másfél hónap alatt megépítik az első — könnyűszerkezetes — me­dencét, amelyet két másik követ a tsz építési üzeme ki­vitelezésében. A későbbiek­ben a tíz hektárt övező nagy területen elsősorban vállala­toknak és nagycsaládos munkásoknak szándékoznak üdülőhelyet biztosítani, fel­frissülésre, esetleg gyógyu­lásra. mert a melegvíz-for­rásnak máris igen jó híre van. A HÉV meg a kastély Utunk kis vargabetűvel új­ra a nagyközség központja felé vezet. Ezen a tájon épül a helyi vízügyi központ, vas­beton szerkezetének tetején messziről jelzi a kőművesek bokrétája, hogy elérték —ré­gi szakmai szóhasználattal élve — a gleichnit, egyfajta fordításban, a falegyent. Ma­gyarán: már a tető, a kül- burkolás és a belső munkák következnek. Az út előtte kissé rázós, sajnos, a szigeten át idáig vezető több mint 20 kilomé­teres szakasz is. Kalauzaim azonban bizakodva közük, hogy idén megkezdődik a tel­jes újjáépítés és utána nem kell tíz kilométernyit Kis- kunlacháza felől kerülni. Az elővárosi vasút végál­lomásának korszerűsítése is megkezdődött, 40 millió fo­rint költséggel. Erre nagy szükség volt, mert hétvége­ken zsúfolt a pályaudvar és a járatok. Egyébként végle­ges megoldást csakis a Tö­költől meghosszabbodó, má­sodik vágánypár szolgáltat­ná. Addig mentesítő vonato­kat is ritkán lehet indítani. Rövid szemlére megállunk a csaknem kétszáznyolcvan esztendős híres-nevezetes Sa- voyai-kastélynál, amelynek sorsa a helyi vezetők értesü­lése szerint szintén rendező­dik. A Műemléki Felügyelő­ség irányításával országos vállalatok fejezik be a hely­reállítását és elsősorban a Magyar Építőművész Szövet­ség, valamint a finomkerá- mia-ipari és üvegipari válla­latok művész-mesterei hasz­nosítják alkotóházként és ki­állítások helyszínéül. Sok minden egyéb A nagyközség vezetői és számos segítőtársuk — a ter­melőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a Pest megyei Szolgáltató Vállalat és a lakosság tavaly csaknem 1,8 millió forint társadalmi munkájával — so­kat fáradozik a fejlődés gyor­sítása érdekében. A látotta­kon kívül sok egyebet is fej­leszt, amelyek egyszerre szol­gálják a lakosság érdekeit és a fővárosi, valamint a kör­nyékbeli üzemek dolgozói­nak pihenését. Az egészség- védelem fokozása, az ivóvíz- vezetékek és a szennyvízháló­zat bővítése, a kereskedelmi ellátás növelése egyaránt a közös célokat szolgálja. Talán két-három éve kezd meghonosodni efmek a táj­nak egy új elnevezése, amely így hangzik: „a pestiek Bala­tonja". Ez, persze, jelenleg még túlzás. A helyi és az or­szágos erőfeszítések nyomán azonban idővel bizonyára nem sántít majd a hasonlat, netán még a bicegése is meg­szűnik. Pacsay Vilmos A BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA FELVESZ ÉRETTSÉGIZETT FIATALOKAT MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁR-ÜGÍELEIESNEK, ÁLLOMÁSPÉNZTÁROSNAK Bérezés — a kiképzési idő alatt is — a munkaköri besorolás szerint. Felveszünk továbbá MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI TECHNIKUSOKAT Felvétel: a Budapest XIV., Hungária krt. 46. sz. alatti felvételi irodán (földszint 60.). Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, • bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS” KSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Exportra: hárommillió A Pomázi Fatömegcikk Szövetkezetben évente 3 millió különböző méretű fakanalat készítenek NSZK-beli megren- l dekliknek. Képünkön: csiszolják, finomítják a fakanalakat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents