Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
kMrifW 1974. MÁJUS 5., VASÁRNAP P ell t megyei barangoíaóo oiáóoh 116. KEMENCE-BERNECEBARÁTI II. ^ ajon van-e és milyen a folytatása a Kemence 8J0 éves történeti léte alkalmából 1956-ban rendezett ünnepség folklórt felelevenítő népviseleti kiállításának, dalainak, táncainak — ezzel a kérdéssel fejeztük be múlt vasárnapi barangolásunkat. A válasz nem egyszerű és nem is egyértelmű. Tudatos folytatásról ugyanis aligha lehet szó, s mégis, mintha valami féii'ben- maradt, elsenyvedt szép kezdeményezés most újra feltámadna. A közös tanácsú Kemence és Bernecebardti egyesített erővel nyilván hatékonyabb művelődési munkára képes, mint az elmúlt két évtizedben. A kemencei művelődési ház, és bernecebaráti szűkös kultúrterem tevékeny kihasználásáról immár függetlenített művelődési otthon gondoskodik, s az eredmények máris szembetűnőek. A kötelező feladat: a szakkörök működtetése, a további serénykedés: az idegenből ideinvitált kultúrosoportok, a pesti kabaréművészek vendég- szerepaltetése — ez utóbbi a kemencei 800 férőhelyes kul- túrháztermet zsúfolásig töltő látogatottsággal — remény- kedtető, ha nem is kielégítő életjelek. Sokkal jelentősebb, mert aktívan önművelő, bizalmat, belső kielégülést adó kulturális megmozdulás, a 25 személyes kemencei Röpülj pávakor megvalósulóban levő terve. Képzett, szakértő pedagógus vezetésével a kemencei énekesek, táncosok, muzsikusok régi palóclakodalmat, aratóünnepet felidéző folklór- műsort szerveznek, amit odahaza és idegenben is be akarnak mutatni. Vessük össze ezt a múltba tekintő, s a jelent szépítő tevékenységet azzal a meglepően modern létesítménnyel, amivel Bernecebaráti büszkél- kedhetik. A község egyik kiselejtezett épületét ugyanis rendkívül fontos ipari terméket előállító üzemmé alakították át. Hetven bernecebaráti asszony dolgozik itt két műszakban, s mint a FIM — a Kőbányai Porcelángyár — kihelyezett részlege, porcelán- kondenzátorokat készítenek a Videoton és az Orion gyár tévékészülékei számára. És itt álljunk meg- egy pillanatra. Sem idő, sem hely nincs arra, hogy a kezdést és a kialakulást részletesen elmeséljük. Annyit azonban meg kell mondanunk, hogy azok a bernecebaráti asszonyok, akik az ezüstözés, az ónozás, a precíziós mérés, az ellenőrzés rendkívül aprólékos menetét végzik, rövid idővel ezelőtt még csak nem is sejtették, hogy ilyen mechanikai alkatrészek, eszközök, munkafolyamatok léteznek. Valamennyien úgynevezett „betanított munkások”, vezetőiket is a részleg létesítésekor képezték és nevelték ki. Ezek a porcelán- kondenzátorok, többféle méretben, parányi kis mechanikai elemek. Finom érzék, finom kéz, szoros figyelem, odaadó gond kell kialakításukhoz és a hetven bernecebaráti kondenzátorkészítő nő napi átlagban mintegy 32 000 teljesen kész darabot termel. Mennyi lehetőség rejlik az évszázadok óta falusi munkához, házimunkához szokott asszonyokban ...! Mi mindenre képesek, mi mindent tudnak, ha fejlődésükre alkalmat kapnak. Mielőtt teljesítem múlt heti ígéretemet, s beszámolok Bernecebaráti helyi nevezetességeiről, hadd említsem meg, hogy a Bernece és Baráti településekből egybetapadt község bernecei részéről mára XIII. század közepén írásos feljegyzést találunk. Barátiról tudjuk, hogy a XV. században az esztergomi főkáptalan birtokolta. s hogy a kettős község eredetileg Bernecéhez tartozott római katolikus templomának nemrég restaurált körfala a régmúlt egyetlen látható emléke. > Közelebbi múlt emlékeiből két személyt emlegetnek legsűrűbben Bernecebarátiban. Egy „betyárt” és egy „urat”. A betyár: Sisa Pista, aki mint Magyar Ponyva Pitaval című utóbb megyei levéltáros, a korban összeegyeztethetetlen legenda nélkül is megérdemli a bernecebarátiak emlékezését és jeles érdemeket hirdet a község utcája, amely nevét viseli. Szokolyi Alajos, mint a Magyar Athlétikai Club versenya _. . a r, , w i ß özem* lap MAGYAR LEN Pest megyében A budakalászi székhellyel működő — egyébként öt gyára, hét rostkikészítő üzeme, számos telephelye révén országos érdekeltségű — Lenfonó- és Szövőipari Vállalat üzemi újságot indított. A vállalat MSZMP szervezetének kiadásában megjelenő új lap első száma a munkásosztály nemzetközi ünnepére, május elsejére jelent meg azzal a céllal, hogy a vállalat 7500 dolgozója, a különböző területeken tevékenykedő munkáskollektívák jobban megismerhessék egymás munkáját, véleményét, terveit, gondjait. Az első számban dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára vezércikkben köszönti a kezdeményezést, egyben felvázolva a nagyvállalat előtt álló legfontosabb feladatokat is. Az elmúlt év munkájáról és az idei esztendő konkrét terveiről Beck Tamás vezérigazgató írása nyújt részletes tájékoztatást, a műszaki fejlesztésről pedig Reményi István műszaki igazgató. A nyolc újságoldalnyi terjedelmű üzemi lapban a vállalat dolgozói és újságírók cikkei egyaránt megtalálhatók, máris bepillantást adva e nagyvállalat sokszínű életébe, amelyről ezentúl hónapról hónapra nyerhetnek majd változatosnak ígérkező képet az olvasók. Talajtáplálék: a Mikramid Megkezdték az Üzemszerű gyártását A Mikramid nevű új, rendkívül hasznos talajtáplálék gyors elterjesztésére a Péti Nitrogénművek megállapodást kötött a Nehézvegyipari Kutató Intézet mezőgazdasági kemizálási szolgálatával. Az együttműködés keretében 15 állami gazdaságba és termelőszövetkezetbe már eljuttatták az első Mikramid- szállítmányt a nagyüzemi alkalmazáshoz. Az elbocsátott csapos esete NEHEZ A MOZGATÓRUGÓKAT MEGTALÁLNI Effy finoinkczü bernecebaráti konctenrátorkészítünö. Gárdos Katalin felvétele könyvemben is megírtam, a múlt század hetvenes éveiben inkább csak zsiványszámba mehetett — a bernecei öregtemetőben nyugszik, mészből faragott kőkeresztjét ellepte már a moha. De a helyi hagyomány, nyilván a róla költött dalok és állítólagos kalandjairól szerzett, először 1375-ben kinyomtatott ponyvaklapanciák nyomán, alakjára rámásolja az 1848 előtti és az 1849 utáni évtizedek úri elnyomás és Idegen hatalom ellen küzdő igazi betyárjainak társadalmi valóságát és szabványlegendáit. Sisa Pista — anyakönyvezett nevén: Benkó István, eredetileg, így mondják, vadőr volt a Börzsönyben, jó puskás, s „betyárkodása” idején a bemecebaráti völgy egyik barlangjában húzódott meg. A róla keringő históriák a gazdagokat kifosztó, szegényeket pártoló, romantikus betyárideálok ismert kalandjainak elemeiből tevődnek össze, s az elnyomó hatalommal való hősies szembenállást már csak a hajdani szegénylegények feje fölé font glória visszfénye világítja meg. Az elképzelhető, hogy a börtönből szabadult Sisa Pista ismét erdőkerülő lett — betyárból lesz a legjobb pandúr, de az már valószínűtlen, a hetvenes évek derekán hurokra került Sisa Pistát Bernece- baráti másik nevezetes embere: Szokolyl Alajos szabadította volna ki. Szokolyi Alajos ugyanis 1871-ben született Kisgaram községben. ^ iszont Szokolyi Alajos, a sportember, földbirtokos, zője, az atlétika szinte minden ágát művelte és 13 országos rekordot állított fel. Az első modern olimpián, Athénben, 1896-ban, ahol Hajós Alfréd műépítész, az első magyar olimpiai bajnok, 100 és 1200 méteres úszásban aranyérmet nvert, Szokolyi Alajos 100 méteres síkfutásban III. helyezést ért el, s így a hazai plim- piai helyezettek első sorába került. Egy év múlva, 1897-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Athlétikai Szövetség, s ettől kezdve számít e nemes sportág „felfutása”. Az ő személyében megvalósult az ’ „ép testben ép lélek” elve. Szokolyi, aki az I. világháború után visszavonult bernecei birtokára gazdálkodni, emberséges magatartása következtében az egyszerű emberek körében őszinte rokonszenvnek örvendett. Hogy humanitása nem úri felületesség volt, azt 1919-ben, a proletárdiktatúra bukása után. bátor kiállásával bizonyította. Amikor a fehérterroristák kicsavarták a hatalmat a tanácskormány kezéből, szinte minden községben elkezdődött a statáriális megtorlás. Bernecebarátin három direktóriumi tagot fogtak el és tárgyalás, ítélet nélkül már vitték is a három kommunistát Ipolyságra, hogy ott, a főtéren felakasszák őket. Ekkor lépett közbe Szokolyi Alajos, tekintélyével és erélyével sikerült az elhurcolást megakadályoznia és ezzel megmentette a három munkástanácstag életét. Békés István Kük fordulnak munkaügyi bírósághoz? Azok, akiket a munkaügyi vitákban valamilyen valódi, vagy vélt sérelem ért és úgy érzik, hogy ügyükben a vállalati döntőbizottság sem hozott megnyugtató határozatot. Ebből az is kitűnik, hogy nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is kérhetik egy- egy ügyben az elfogulatlan testület döntését. Az üzemi demokrácia segíthet — A munkahelyi vitás ügyeknek alig egyötöde kerül a döntőbizottságok elé, és az itt alulmaradtak ugyanilyen arányban fellebbeznek a döntés ellen, vagy fordulnak a bírósághoz — mondja dr. Ben- kö Ottó, a Pest megyei Munkaügyi Bíróság tanácsvezetője. — Mégis, évente csak Pest megyében több ezer ügyet tárgyalunk és a bíróság ítéleteivel a döntőbizottságok határozatainak csaknem a felét megváltoztatja. A nem helytálló munkahelyi döntéseknek számos összetevője van: lehet például jogi tájékozatlanság is, de leggyakrabban arról tanúskodnak, hogy az adott helyen sokat kell még tenni a hatékony üzemi demokrácia megteremtéséért. A kifogások Gál József, a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ vendéglőjének vezetője: — A vendégek többször panaszkodtak Horváth Sándor csaposra, hogy türelmetlen, nem megengedhető hangot használ kiszolgálás közben, önmagát általában rabszolgának nevezte, s a szó kezdőbetűjét a köpenyén is feltüntette, sőt, számlákon is használta ezt a szignót. Többször figyelmeztettem, hogy hagyjon fej ezzel a viselkedéssel, de nem hatott rá. — Azt sem nézték például jó szemmel munkatársai, hogy a vendégektől kapott borravalóra nem tartott igényt, volt. hogy az asztalra dobta, azzal; osszák ki a konyhai dolgozók között. Október 27-én négyszemközt beszélgettem vele, ismét figyelmeztettem, hogy viselkedjen tisztességesen, valamint azt is szóvá tettem, hogy tartson nagyobb rendet és tisztaságot, ö erre A FŐVÁROS ÚJ, NEGYEDIK HÁZGYÁRÁBA valamint ÉPÍTÉSI-SZERELÉSI MUNKAHELYEIRE azonnali belépéssel felveszünk kőműves, asztalos, villanyszerelő, szerkezeti lakatos, panelszerelő, híddarus, könnyűgépkezelő, hegesztő, csőszerelő, betonozó szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat valamint házgyári művezetőket. A Pest megyei lakosokat saját autóbuszunkkal naponta hazaszállítjuk, vagy munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvétel: a 43. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 4. sz. Házgyárában, Budapest XI., Hunyadi J. út 162. Megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről a 9-es, vagy a 47-es villamossal. (A Budafoki SZTK-nál kell leszóllni.) letette a kötényt és azt mondta: „Ha nem tetszik, csináld a dolgot egyedül, én nem vagyok hajlandó veled együtt dolgozni”. Ezután bejelentés és engedélyem nélkül itthagyta a munkát, és azóta sem jött be dolgozni. Néhány nap múlva betért a vendéglőbe néhány társával, és az egyik felszolgálónővel minősíthetetlenül durva üzenetet küldött nekem. Mindezek alapján kértem a fegyelmi eljárás elindítását. — Különben meg kell jegyeznem, hogy Horváth megbízhatóságával kapcsolatban semmiféle kifogásom nem merült fel, sőt, csalc a legjobbakat tudom mondani róla. Mint munkaerő hiányozni fog, de magatartása nem engedhető meg a kereskedelemben. A másik oldal Horváth Sándor csapos: — Addig a bizonyos napig semmi problémánk nem volt egymással. Ha dolgozni kellett, rám mindig számíthatott. Ha kellett, felszolgáltam, takarítottam, vagy épp eltávolítottam az ittas vendégeket. Soha nem néztem a munkaidőt, sőt, a szabadnapjaimon is bejöttem segíteni, ha valamilyen rendezvény volt. Ezért aztán többen — még a központban is — rabszolgának neveztek, nem tartottak egészen normálisnak, hogy ennyi terhet vállalok. Különösen soha egyetlen vendég nem panaszkodott rám, és a főnököm sem figyelmeztetett semmi olyasmire, amit most a fegyelmi során említ. Azon a napon, október 27-én, négy- szemközt kijelentette. hogy 500 forint standhiányom van. Ez a gyanúsítás nagyon felháborított, hiszen soha nem volt velem ilyen probléma, én még senkinek egy fillérjét el nem vettem. Különösen az dühített föl. hogy soha nem volt munkakezdetkor tételes áruátadás, -átvétel, honnan tudhatja tehát, hogy pontosan 500 forint a hiányom Ezután haragomban valóban otthagytam az üzletet és a központban jelentettem a gyanúsítást. Nem sokkal később Gál József is bejött, és ő is elmondta a magáét. Ekkor indult ellenem a fegyelmi, olyan vádak alapján, amelyeket akkor hallottam először. Szóbeszéd és tények A tárgyalásokon mind a szövetkezet, mind a felperes több tanút vonultatott föl. Az eljárás elhúzódása miatt kétszer is el kellett napolni a tárgyalást. Kiderült, hogy a vádaskodások jó része szóbeszédre alapult, legalábbis elfogulatlan tanúkkal nem lehetett egyértelműen bizonyítani. Ugyanígy a legsúlyosabbnak ítélhető vétség, a vezetőnek küldött durva hangú üzenet hiteles szövegére sem derült kétséget kizáróan fény. Kiderült azonban olyasmi is, hogy a vendéglőben nincs meghatározott munkaidő, a dolgozók szóbeli megállapodás alapján vállalnak túlórákat és a jelenléti ívet sem a legszabályosabban vezették. Egyáltalán túl sok minden történik a „szükség törvényt bont” elv alapján, akár a túl, órázás, akár a helyettesítés, vagy a munka elosztása, az anyagi felelősség, az elszámolási rend tekintetében. Az ilyen viszonyok, persze, kedveznek a munkahelyi súrlódásoknak. A munkahelyi légkör Dr. Benkő Ottó: — A fegyelmi ügyekben gyakori, hogy nem látjuk tisztán a belső mozgató rugókat. A kölcsönös vádaskodások, a körömszakadtáig élezett fenekedés mögött sokszor egészen más van, mint amit a hivatalos jegyzőkönyvek, vallomások tükröznek. Ilyenkor csak egy dolog világos: a fegyelmi ürügyként szerepel. Célja a leszámolás, a megfélemlítés, az erő fitogtatása. Az ilyesmi ellen pedig a jogszabályok nem mindig tudnak a gyakorlatban kellő védelmet nyújtani. Hiszen oz Ítélet csak tüneti kezelés, az okokat, a magatartásforma újratermelődését áz adott helyen önmagában nem képes megakadályozni. A megelőzés egyedüli biztosítéka az a bizonyos, sokat emlegetett munkahelyi légkör, a közösség kollektív felelősségérzete, az emberi kapcsolatok minősége, Elfecsérelt hat hónap A Pest megyei Munkaügyi Bíróság dr. Benkő Ottó tanácsa a fenti fegyelmi ügyben megváltoztatta a munkahelyi döntőbizottság határozatát. Kimondta; a fegyelmi büntetést az 1973-as nyereség- részesedés megvonására enyhíti. A Dabas és Vidéke ÁFÉSZ a továbbiakban is köteles foglalkoztatni a felperest. és a kiesett időre az átlagkeresetét megtéríteni. Az elbocsátó fegyelmi határozat és az ítélet között azonban csaknem hat hónap telt el. E félév alatt' több tucat ember kárba ment ideje, több mint száz oldal immár fölöslegessé vált jegyzőkönyv — s ami a legszomorúbb —, a kárvallott hosszú időn át tartó feszült idegállapota, végső soron egy nem körültekintően, méltánytalanul lefolytatott fegyelmi eljárás terméke. S ez az ügy egy a sok ezer közül. Vajon tényleg nem lehet mindezt elkerülni? M. J.
