Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

1974. MÄJUS 4., SZOMBAT iMitm Összehangolt intézkedések a közlekedés biztonságának fokozásába Közös tanácskozás a veresegyházi útmesterségen CSALÁDI TANÁCSOK A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya és a KPM Budapesti Közúti Igazgatósá­ga pénteken összevont érte­kezletet tartott a járási köz­lekedésrendészeti vezetők és útmesterek részére a veres­egyházi útmesterségen. Az ér­tekezlet résztvevőit Mihály István rendőr alezredes, a gödöllői rendőrkapitányság vezetője üdvözölte, majd Tóth Gyula rendőr alezre­des, a főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának ve­zetője ismertette az év első négy hónapjának baleseti helyzetét. Mintegy 17 százalékkal több baleset történt Pest megyében, mint az előző év hasonló időszakában. A legfőbb okok között az em­beri felelőtlenség, a gyorshaj­tás, a szabálytalan előzés, a szabálytalan kanyarodás, a követési távolság be nem tar­tása és az ital szerepel. Kü­lön szólni kell ismét az ital­ról: a baleseteket okozó gép- járművezetők 21 százaléka ital hatása alatt közlekedett. Súlyosbodtak a következmé­nyek is. Több a halott és a súlyos sebesült. Á közlekedés- rendészeti osztály vezetője el- moiídta: a rendőri szervek minden erővel és eszközzel el akarják érni, hogy a közleke­désben részt vevő emberek ráébredjenek: ma már fele­lősség a közlekedés résztve­vőiének lenni. Soltész Béla, a KPM Buda­pesti Közúti Igazgatóságának igazgatója alátámasztotta a közlekedésrendészeti osztály- vezetőnek azt a korábbi meg­állapítását, hogy a megye közúti forgalma az átlagosnál lényegesen sűrűbb. Egyetlen nap alatt 2265 jár­mű halad át Pest megyén, az országos átlag viszont csak 1151 jármű. Nyilvánvaló, hogy ilyen úthasználat mellett a burkolat is gyorsabban ko­pik. A közúti igazgatóság ép­pen ezért arra törekszik, hogy lépést tartson az igényekkel. A jövőbeni legfontosabb feladatokról szólva Soltész Béla hangsúlyozta, hogy az igazgatóság fényvisszaverő KRESZ-táblákkal kívánja el­látni a szintbeni vasúti ke­reszteződéseket. A 4-es, 6-os és 70-es úton korlátozni kí­vánják a lassú járművek for­galmát. Folytatják a baleset- veszélyes helyek, csomópon­tok „kiszűrését”, és ezáltal csökkenteni kívánják a bal­eseti gócpontokat. Sokakat érintő kérdés, hogy a közel­jövőben naoirendre kerül a 11-es számú főút vasárnapi forgalmi torlódásainak — kü­lönböző megoldásokkal törté­nő — megszüntetése is. Dr. Abrahám Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője arról beszélt, hogy az örökké változó élet üteme az útügyi szervek­re is mindig újabb és újabb feladatokat, köve­telményeket ró. Valamennyi intézkedés az embert szolgálja. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke megköszönte Kovács Istvánná országgyű­lési képviselőnek a közleke­dők, gépjárművezetők és — főként — gyalogosok érde­kében tett erőfeszítéseit. A képviselőasszony fárado­zásainak is köszönhető, hogy megvalósult a 3-as számú főútvonalon a fokozottan védett gyalogos átkelő­helyek rendszere és az ehhez csatlakozó, meg­felelő, korszerűsített közvilá­gítás. Ezután Kisteleki Antal, a Betonútépítő Vállalat főépí­tésvezetője tájékoztatta a je­lenlévőket az M—3-as autó­pálya építéséről. Elmondta, az új autópálya első szaka­sza a Budapest XV., Felsza­badulás úti csomópontból in­dul, és 23,5 kilométer hosz- szúságban a Babati-tavakig húzódik. Eltérően az eddigi autópályaépítésektől, ez mind­járt autópályának épül, két­szer két nyomsávú lesz. Az átadására előreláthatólag 1977 végén kerül sor. P. Zs. Utazás a BNV-re Tudnivalók a jegy vásárlási lehetőségekről Az új budapesti nemzetközi vá­sárközpontban — mint ismeretes — május 18. és 26. között rendezik meg az első tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely már ki­fejezetten műszaki szakvásár, s a beruházási javak nemzetközi kí­nálatát mutatja be. Május 20-tól 24-ig szakmai napokat tartanak, amelyeken délelőtt 10 órától dél­után 2 óráig csak szakmai jegy- gyel, szakmai bérlettel és állandó belépővel rendelkező szakemberek juthatnak be a BNV-re. A nagyközönség a szakmai na­pokon csak délután 2 órától, szom­Tíz nap rendeletéiből A kutatási fejlesztési témák országos nyilvántartásáról a 10/1974. (IV. 14.) MT-rendelet rendelkezik. (Magyar Köz­löny 27. szám.) A továbbképzésben részt vevő munkások és középfokú végzettségű szakemberek egy­séges nyilvántartásának sza­bályozásáról a munkaügyi mi­niszter 9/1974. (IV. 14.) MüM számú rendelete, és a felsőok­FELVESZÜNK kezdő és gyakorlott gépésztechnikusokat — kooperátor! — gyártmányszerkesztői — technológus MEO-vezetői munkakörbe, valamint férfi és női betanított, illetve segédmunkásokat sződligeti telephelyünkre. Jelentkezés: VÁCI AUTÓJAVÍTÓ és FÉMIPARI VALLALAT Vác, Dózsa György út 53. tatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat foly­tató szakmunkás-képesítésű hallgatók helyzetének rende­zéséről ugyanitt jelent meg a 10/1974. (IV. 14.) MüM sz. rendelet. Ez utóbbi előírja, hogy a munkáltató tanulmá­nyi szerződésben köteles meg­állapítani a hallgatónak fize­tendő pénzbeli támogatás ösz- szegét. A támogatást száza- lékszerűen állapították meg, egyrészt az átlagkereset fi­gyelembevételével, másrészt a tanulmányi eredménytől füg­gően. A vállalatoknál, intézmé­nyeknél létesített ifjúsági alap felhasználásának elveiről a Tanácsok Közlönye április 25-én megjelent 22. számá­ban található a 312/1974. PM —OIOT. (Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács) számú együttes közleménye. A lakásszövetkezetek kis­iparossal végeztetett munkái­nak egyes kérdéseiről ugyan­itt olvashatják az érdekeltek a SZÖVOSZ-tájékoztatót. A vetőburgonya forgalma­zásáról kiadott közlemény a MÉM. Értesítő 12. számában található. A mezőgazdasági nagyüze­mek és társulásaik beszerző és értékesítő tevékenységé­rő’ szóló közlemény módosí­tását is itt találják meg az érdekeltek. Kereskedelmi munkakörben dolgozók május 31-ig jelentkezhetnek A KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁRA Érettségizetteknek két év, általános iskolát végzetteknek négy év. Kérjen tájékoztatót és jelentkezési lapot! Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola, Levelező tagozat. 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. Telefon: 12-975. baton és vasárnap pedig délelőtt ló órától este 6 óráig lehet a BNV vendége. A vállalatok és intézmények a Hungexpo két főpénztárától elő­vételben szerzik be a különféle szakmai bérleteket, belépőket. Az egyszeri belépésre érvényes szak­mai jegy 60 forint, amelyet a vá­sár idején a kiállítás pénztárainál is meg lehet venni. A nagyközön­ségnek szakmai napokon a dél­utáni látogatásra, hét végén pedig az egész napos vásárnézésre érvé­nyes belépőjegy ára 15 forint. Az új vásárközpont bejáratainál 20 pénztárban árusítják majd a je­gyeket. Az általános iskolások, az ipari tanulóik és egyéb iskolák ta­nulói, továbbá a katonák belépő­jegye csoportos látogatás esetén személyenként 5 forint. A vidéki látogatók ezúttal is 33 százalékos menettérti utazási ked­vezményt vehetnek igénybe. A ko­rábbi gyakorlattól eltérően, most már nincs szükség vásárigazol­ványra j' a MÁV bármelvik vidéki pénztáránál megvásárolták a ked­vezményes menettérti jegyet, de visszautazás előtt a BNV IT-es ka­pujánál levő MAV-kirendeltség pavilonjában le kell bélyegeztet­niük. Budapesten a metróval, autó­busszal, villamossal közelíthetik meg a látogatók a BNV-t. A BKV május 6-tól június 3-ig a metró Örs vezér téri megállójától a BNV főbejáratáig és vissza, körfor­galomban 100-as jelzésű autóbuszt közlekedtet, amelyre a szokásos bérletek érvényesek, s természete­sen von a Hegy is váltható. A tava­szi BNV idegén sűrítik a 32-es és a 95-ös autóbuszjáratokat is. A villamossal közHekedők a Néoszín ház utcától a 29-es villamossal jut­hatnak el a vá«ár főbejáratához, amely a vásár ideién 6—8 percen­ként közlekedik. A BNV mogn'd. tását. követő két szombaton és va­sárnap a Baross tértől a BNV fő- beiáratái>r közlekedtetik a 29' Y ielzésű viPamost, a vá*a*r kötelé­ben levő felüljáróig pedig a 37-es villamost. A GYERMEK ES AZ ORVOS „Azérí, hogy ne légy beteg” A HATEVESEK kötelező is­kolaorvosi vizsgálatára érkezők viselkedése elárulja a szemlé­lőnek, hogyan alakították a Családban a gyermek viszo­nyát az orvoshoz. A legtöbb — különösen a volt óvodás — bátran lép be a rendelőbe, bizalommal néz a doktor nénire, doktor bácsira. Tudják — tapasztalatból is—, hogy nem kell félni tőle. Sok­szor hallották az óvodában és szüleiktől is, hogy az orvos­tól nem kell félni, hiszen nem bánt, csak megvizsgál, or­vosságot rendel, amitől meg lehet gyógyulni, ha pontosan bevesszük. Hallottam már, hogy alig 3 éves gyermeknek magyarázta az édesanyja: „Most bemegyünk a doktor bácsihoz. Egy ici-picit meg­szúr téged, úgy mint apukát, amikor beteg volt. Kicsit fáj, de nem nagyon. Okos kisfiúk nem sírnak. Te se sírj, Peti- kém! Gondolj apukára, ő sem sírt! Azért kapod ezt az oltást, hogy ne légy beteg. Jobb egy kis szúrást eltűrni, mint hetekig ágyban feküdni, kötésekkel tele, lázasan.” MILYEN OKOSAN, kedve­sen beszélt ez az édesanya! Peti büszke is volt rá, hogy ilyen „felnőttesen” megtár­gyalta vele a dolgot. Bátran lépett be a rendelőbe. 'Nem érte váratlanul a szúrás, nem is sírt. Ki jövet többször mon­dogatta: „Nem fájt! Egy ki­csit sem fájt!” Ez a gyermek később is mindig bátran megy majd az orvoshoz és nem ren­dez soha olyan jeleneteket, mint néhányan az iskolaor­vosi vizsgálaton. Ezek torkuk szakadtából ordítanak, egé­szen lilák a lélegzetvétel nél­küli zokogástól, szívük vadul kalapál, hisztérikusan topor- zékolnak, s valóban nagyon félnek. Erőszakkal kell beci­pelni őket a rendelőbe. Any- nyira felzaklatott állapotban vannak, hogy a vizsgálatot is lehetetlenné teszik. Rúgnak, van aki tehetetlenségében a felnőttektől hallott csúnya szavakat zúdítja az orvosra, aki segíteni szeretne, de nem tud. Hiába szól kedvesen a gyermekhez, akit nyilván kis korától fogva az orvossal ijesztgettek, talán ilyesféle­képpen : „Nem jössz azonnal? Nem fogadsz szót? No, megállj! Majd adatok neked a doktor nénivel rosszaság elleni in­jekciót! Jó vastag tűvel, hogy megemlegesd!” AZ IJESZTGETÉSEK EM- LEKE mind felébred a váró­teremben, már ott kezdődik a vad ellenállás, ami bent olyan jelenetté fajul, ami le­hetetlenné teszi a vizsgálatot. Az ilyen gyermeket az ol­táskor két-három felnőttnek kell lefogni, ami még csak fo­kozza a gyermek—orvos vi­szony romlását, hiszen így megint rossz emlékei marad­nak, szemben a kis „hős”- ként, bátran, bizalommal be­lépő társaival. Nagyon helytelen dolog a gyermek megtévesztése is. Sok szülő nem meri otthon meg­mondani a kicsinek, hogy or­voshoz készülnek. Becsapja. Valami egészen más céllal — sétálni, vásárolni megyünk — csalja lépre. Annál nagyobb a gyermek rémülete, s már ak­kor elkezdődik a sírás, ami­kor felismeri a rendelő épü­letét. Mennyivel jobb lett volna otthon szép nyugod­tan, őszintén, megbeszélni elő­re, hogy hová mennek, úgy, ahogyan Peti édesanyja tet­te. A legapróbb „tőrbecsalás” sem helyes. Ha oltást vagy injekciót kap a gyermek, ak­kor ne mondjuk, hogy „csak megvizsgál a doktor bácsi!” A bennünk feltétlenül megbí­zó gyermek nyugodtan hasra- fekszik, s nem egyszerre, tá- madásszerűen éri a szúrás. Felordít azért, ami tulajdon­képpen nem is fáj, de ő fél a továbbiaktól. Elvesztette a bi­zalmát bennünk, máskor sem hisz nekünk. MÄR EGÉSZEN KICSI KÖRTŐL KELL MEGKEZ­DENI a gyermek és az orvos helyes kapcsolatának kialakí­tását. Csak szépet és jót sza­bad hallania az orvos és a védőnő segítő munkájáról hogy minél kevesebb legyen az olyan gyermek, aki fél az orvostól és hisztériás zoko­gásával pánikot kelt a nyu­godtan várakozók többségé­ben is. Dr. Gergely Károlyné Fürdőruha —1974 (MTI Foto — Bara István felvétele — KS) HELYES TESTTARTÁS Az ember egyenes testtar­tását, a törzs feltámasztását a gerincoszlop végzi számos csont és Ízület segítségével. Az egyenes testtartást a szervezet számtalan izmának rendezett működése is biztosítja. Az iz­mok bonyolult munkáját pe­dig az idegrendszer szabályoz­za és irányítja. Az orvosok munkájuk során nap mint nap tapasztalják, hogy a helytelen testtartás kö­vetkeztében meglepően sok háziasszonynak fáj a háta, kar­ja, nyaka, feje stb. A háziasszonyok pedig gyak­ran észre sem veszik, hogy milyen mereven, helytelen testtartásban végzik mun­kájukat. Mosogatás közben görcsösen felhúzzák vállukat, nyakukat megfeszítik. Ha egyenes test­helyzetben, laza vállal dolgo­zunk, akkor hátunkat megkí­méljük és könnyebben tudjuk elvégezni a munkát. Ma már a legtöbben géppel mosnak és centrifugával víz­telenítik a ruhát, de ha kéz­zel mosunk: kismosásnál az edényt olyan magasra helyez­zük, hogy mellette egyenes háttal tudjunk dolgozni. Na­gyobb darabok mosásánál 4i- szont célszerű az edényt ala­csonyabbra tenni, mert így könnyebb megfelelő erőt ki­fejteni. Mosás közben ügyel­jünk, hogy a hátunk is mozog­jon. (Sokan megmerevítik a hátukat és csak a karjukat mozgatják). A ruhák csavará­sánál karunk már mellmagas­ságban felvegye a csavaró mozdulatot, mert ily módon a csavaráshoz szükséges erőt már a kar kinyújtásával elér­jük. Csavarás közben szükség­telen karunkat mellmagasság­ban tartani, vagy a csavarás­sal addig várni, ameddig ka­runkat ki nem nyújtottuk. Padlómosásnál, amikor nye­les kefével súrolunk, csak az egyik irányba fejtsünk ki erőt A másik irány a lazításé. Minden munkavégzésnek két üteme van. az első az erőki­fejtés, majd a lazítás. Ez egy­aránt érvényes valamennyi munkamozgásra. Vasalásnál a görcsösen fel­húzott váll, mereven tartott jobb kar — jelzi a helytelen testtartást. Leghelyesebb, ha laza testtartással és „szabad” vállal vasalunk. A rossz tar­tásnak oka lehet többek kö­zött, hogy az asztal nem meg­felelő magasságú. Varrás és kötés közben is gyakori a helytelen test­tartás. Változtassunk időnként moz­dulatainkon. Amikor alaposan kell figyelnünk a munkánkra, fölemelhetjük a varrást vagy kötést, így kíméljük hátunkat. A fejünket kell meghajtanunk viszont, ha ölünkbe helyezzük a varrni, vagy kötni valót. Sokszor a hosszú időtartamú munka — pl. a háziasszony sokat vasal egyfolytában — okozhat panaszokat, kóros el­változásokat. Ezért, akik úgy érzik, hogy munkájuk meg­erőltető — szabad idejükben ne terheljék magukat ugyan­úgy mint munka közben, in­kább pihenjenek. G. L. Építőipari gépszerelő, ív- és lánghegesztő, panther autódaru-kezelő, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK i Jelentkezni lehet: a „PROSPERITÁS" KSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. A gondtalan üdülés első feltétele a gyors, kényelmes utazás Tengerparti idényjáratok május 20-a és szeptember 30-a között. Egyszeri út Menettérti út Burgasz heti 3 járat 691 Ft 1382 Ft Konstanca heti 3 járat 397 Ft 794 Ft Várna heti 3 járat 673 Ft 1346 Ft Dubrovnik heti 3 járat (egy hónapon belül kedvezményes menettérti díjtétel) 1576 Ft 2224 Ft OTP-Hitellehetőségek, kedvezményes díjtételek! Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás: MALÉV Magyar Légikódekedési Valtjíat Budapest V., Vád u. 1. és Dorottya u. 2. Telefon: 186—805., valamint a megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. I A házimunkák — és a hátfájás

Next

/
Thumbnails
Contents