Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

1914. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK A vállalati üzem- és munkaszervezés az országgyűlés ipari bizottságának napirendjén A kohó- és gépipari ágazat területén megfelelő ütemben halad a szervezésfejlesztés. Az üzem- és munkaszervezés té­makörében hozott párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásá­nak eredményei már érzékel­hetők, mérhetők a vállalati gazdálkodásban — állapították meg a képviselők az ország- gyűlés ipari bizottságának szer­dai ülésén. A tanácskozás na­pirendjén a vállalati üzem- és munkaszervezés tapasztalatai­nak összegezése szerepelt, s hogy az elméleti megállapítá­sokat a gyakorlati tevékeny­séggel is összevethessék, a bi­zottságot a Mechanikai Mérő­műszerek Gyára látta vendé­gül. Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes tájékoztató előadása után a bizottság tag­jai rövid üzemlátogatásra in­dultak a gyár műhelyeiben. A látogatást követő eszme­csere során a képviselők több mint negyven kérdést tettek fel Kiss Ernő miniszterhelyet­tesnek és Fekete Rudolfnak, az MMG vezérigazgatójának. A vitában felszólalt Szigeti István, Gorjáncz Ignác, Fáik Miklós, Rujsz Lászióné, Her- czeg Károly, Valaska László, Ollári István és Jazbinsek Vil­mos országgyűlési képviselő. Egyetemlátogatás Az európai nevelésügyi új­ságírók II. UNESCO szeminá­riumának részvevői szerdán meglátogatták Veszprém me­gye egyetemeit. Kilenc ország, csaknem ötven delegátusa és a nemzetközi újságíró szerve­zetek képviselői látogatást tet­tek a keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen, s megtekintet­ték a fennállásának 25. évfor­dulóját ünneplő Vegyipari Egyetemet. Ez is üzemi demokrácia? i kapjon vállalati lakáskölcsönt? Keze a köpenye zsebében, üdvözlésre szívesen nyújtja, ám bemutatkozni nem haj­landó: — Nézze, éppen eleget be­széltünk az ügyről ahhoz, hogy kijelentsem: mindenki­nek ez a véleménye, akkor meg miért írná ki pont az én nevemet?! Az egész üzem igazságtalannak érzi, hogy ép­pen ők kapjanak kamatmen­tes lakásépítési kölcsönt a vál­lalattól, akik lakásgondjukat a maguk erejéből is meg tud­nák oldani, s akiknél vannak itt sokkal rászorultabbak. — És maguk szerint ki le­hetett a pártfogójuk? — pu­hatolom. „Idelenn" — és „odafenn" Beletúr a hajába, aztán vál­lat von: — Itt, azt hiszem, senki, hiszen kisebb ügyben sem kér­dezik meg az itteni vezetőket, odafenn pedig — ki tudja? öntsünk tiszta vizet a po­hárba: az itt, az Irodagép- technika Vállalat nagykőrösi szervizét jelenti, az odafenn pedig a pesti központot. A fiatalember, aki mindvégig ragaszkodik inkognitójához, ingerülten fricskázza messzi­re a cigarettacsikket. — Tudna olyan ügyeket em­líteni, amelyekben szintén nem kérte ki a vállalatvezetés az itteni gazdasági és pártve- zetők véleményét? — Nem is egyet. Ott volt például az S. Márta jutalma­zási esete. Ö volt nálunk a KISZ-csúcsvezetőség titkára. A városi KISZ-bizottság ja­vaslatára, tavaly nyáron a vállalat kiküldte a berlini VIT-re. Alighogy hazatért, jött a vezetőségválasztás, és S. Márta nem vállalta a titkári teendőket, csak a csúcsveze­tőségi tagságot. Azt sem csi­nálta sokáig, mert az idén tavasszal leköszönt. Rá két hó­napra megjött a papír á köz­pontból, hogy 1000 forintos pénzjutalmat kapott. Innen semmiféle javaslatot nem kértek a jutalmazásra, a köz­vetlen főnökeit meg sem kér­dezték! Nem találja furcsá­nak? Világszínvonalú stúdiómagnók Dunakesziről Dinamikus fejlődés a híradástechnikai iparban Korszerűsítés előtt a váci HAGY A híradás, és vákuumtech­nikai ipar az 1963-ban szüle­tett párthatározat értelmében kiemelt ágazattá lépett elő. A fejlődés meggyorsult, amit bizonyítanak az adatok: míg a gépipar termelése 1950 és 1975 között tízszeresére, a híradástechnikáé harminchá­romszorosára növekedik. A híradástechnikai cikkek ke­resettek, a termékek mintegy 80 százaléka szocialista pia­con talál gazdára, s a tőkés exportnál az elmúlt három évben 154 százalékos javulás következett be — mondotta tegnapi sajtótájé­koztatóján Asztalos Lajos ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes a magyar híradástech­nikai ipar helyzetét és fel­adatait elemezve. Az ágazat termékstruktú­rája nagyon sokat változott az elmúlt időszakban. Az Orion ék Videoton a KGST- országok viszonylatában ki­emelkedő színvonalú készü­lékeket nyújt a hazai ellá­táshoz és exporthoz. A mág­neses hangerősítők, stúdió- magnetofonok is kiforrott európai színvonalú termékek, a tőkés piacon is értékesít­hetők és a KGST-országok- ban egyedülállóak — e tény dicséri a Mechanikai La­bor dunakeszi gyárának kollektíváját is. A villamos fényforrásokban olyan volt a fejlődés, hogy ma már erősen megközelítjük a világszínvonalat — emelte ki a miniszterhelyettes. Több in­tézkedés született a gazdaság­talan termékek visszaszorítá­sára, ezért felhagytak a tv- képcsőgyártással —, ez az Egyesült Izzó váci gyárának gazdasági kibontakozását se­gítette, s az adott termékcso­portokon belül kedvező át­csoportosításokat hajtottak végre — például a ferrit- alkatrészeknél —, s ez a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára termelésére hatott po­zitívan. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy licencek vá­sárlásával korszerűsítették a gyártást a számítástechnikai és az átviteltechnikai vállala­toknál, s fejlődött a telefon­központ-készítés is, amely a többi között a Telefongyár gazdálkodását erősítette. A miniszterhelyettes körvona­lazta azokat a terveket, ame­lyek az ötödik ötéves terv időszakában tovább fokoz­zák a telefon, az átviteltech­nika és az alkatrészipar fej­lődését. Az alkatrészipar számára vásárolt licencek nem ol­dották meg az alapvető prob­lémákat. Munkatársunk kér­désére: milyen fejlesztés előtt áll a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára? — a minisz­terhelyettes elmondotta, hogy a nyomtatott áramkörök és a ferritalkatrészek gyártását a jövőben fokozni kell. Az ötödik ötéves tervben szükséges az úgynevezett szendvics áramkörök ké­szítésére való áttérés, de a tervek még nem olyan részletesek, hogy a váci gyár korszerűsítésének pontos me­netrendjét meg lehetne hatá­rozni. F. P. A szervizvezető irodáján kopogtatok, ám a válasz a ta­nácsteremből jön:/ ott tartja rendkívüli ülését az alapszer­vezet pártvezetősége. Az ülés napirendje: a vállalati lakás- építési kölcsön odaítélése nyomán kialakult hangulat, a pártvezetőség vétója, és ja­vaslata a kölcsön igazságo­sabb elosztására. Sok az eszkimó... Éppen Suba Tibort, a párt- szervezet titkárát illeti a szó. Öt bízta meg a pártvezetőség az érdekeltek lakáskörülmé­nyeinek tisztázásával. Az eredmény azokat igazolta, akik rosszallóan fogadták az odafenn született döntést. De pergessük kissé vissza a történteket, 1973 elejéig. Ek­kor határozta el az Irodagép- technika Vállalat gazdasági vezetése, hogy lakásépítési kölcsönalapot létesít, amely­nek 150 ezer forintos ösz- szegéből olyan dolgozóit tá­mogatja: akik: legalább öt­éves munkavisszonnyal ren­delkeznek az ITV-nél; mun­kájukat kiemelkedően jól végzik; fegyelmi büntetés­ben nem részesültek; A tavalyi kölcsönalapból egyetlen nagykőrösi sem ré­szesült. Az idén a vállalatve­zetőség az összeget 300 ezer forintra emelte, s Nagykőrös­nek 2 főnyi keretet állapított meg; január végéig lehetett beadni a kölcsönigényléssel kapcsolatos kérelmeket. A nagykőrösi szervizből ha­tan éltek a lehetőséggel. A ké­relmeket — Verbó Zoltán szerviz vezető pártfogó javas­latával kiegészítve — maguk az igénylők juttatták el a vál­lalat budapesti központjába. Egyénileg. Választ ketten kap­tak, nemrégiben: M. István művezető és C. Péter műsze­rész. Ugyancsak egyénileg. Tudatták velük, hogy az OTP- öröklakás vásárlásához szük­séges 42 000 forintos, kamat­mentes vá’lalati kölcsön rö­videsen rendelkezésükre áll. Hát ezért bozsog most a hangulat az ITV nagykőrösi szervizében. A valóság kissé más — M. István a kérelmében azt írta: szobakonyhás lakás­ban lakik, családtagként, ne­gyedmagával — feleségével és két gyermekével. Az igazság ezzel szemben az, hogy M. Istvánná és bátyja fele-íele- részben voltak tulajdonosai annak a Losonczi utca 61. szám alatti háznak, amelynek két szobájában, konyhájában, előszobájában, fürdőszobájá­ban és éléskamrájában M. Hstvánék laktak, a nagymamá­val. A városi telekkönyvi hi­vatalban eljárva megtudtuk, hogy a ház telekkönyvi be­jegyzéséhez nemrég ez a szél­jegyzet került: „Az ingatlan 1974. III. 3-án eladva Danka László és felesége, Gál Erzsé­bet nyárkútréti lakosok ré­szére; a vételár 130 000 forint.” Amennyiben M. Istvánék- nak ezt az összeget meg kel­lett felezniük az asszony báty­jával, akkor is maradt 65 ezer forintjuk. Szép összeg, de ah­hoz semmiképp sem elég, hogy egyszerre fussa belőle OTP- öröklakásra és autóvásárlásra. Márpedig, M. Istvánná, a vál­lalati kölcsönről szóló értesítés átvétele után arra kérte egyik munkatársnőjét, adja el nekik rövidesen beváltható gépko­csiutalványát. — A lakáskörülményeiről közölt, a valóságnak nem meg­felelő adatokra, a vagyoni helyzetére, s — a törzsgárda hűségpénzzel és a termelési prémiummal együtt — havi 4090 forint feletti átlagjöve­delmére való tekintettel nem érzem méltányosnak, hogy M. István lakásvásárlási kölcsön­ben részesüljön. — Ugyanezt mondhatom C. Péter esetében, aki szintén nem a valóságnak megfelelően tüntette fel kérelmében lakás­körülményeit. Azt írta, hogy feleségével és két gyermekével 14 négyzetméteres, szoba­konyhás helyiségben lakik, Az igazság ezzel szemben ez: amikor C. Péter megnősült, szülei házához új épületrészt toldottak; az új szárny egy 14 négyzetméteres szobából, egy 9 négyzetméteres konyhából, és egy harmadik i helyiségből áll, amelyet — nagyanyja ha­lála óta — ugyancsak C. Péter használ. Ehhez az épület­szárnyhoz csatlakozik a szülők kétszoba összkomfortos lakré­sze. C. Péter 1973-ban beadott lakáskérelmét a városi tanács a következő indoklással uta­sította el: „Jelenlegi lakáskö­rülményei — jogosultsága el­lenére — nem indokolják igé­nye azonnali kielégítését.” Igényjogosultságát tehát nem vitatja a tanács, ne vitassuk hát mi sem. De mindaddig, amíg több jelentkező közül kell kiválasztani a két legrá- szorultabbat, nem C. Péter lesz az első. Némi értetlenséggel hallga­tom a vitát, amelyben — ter­mészetesen — részt vesz a meghívott gazdasági vezető is. — Ha jól emlékszem, ön pártfogó javaslattal látta el a hat dolgozó kölcsönkérelmét — mondom Verbo Zoltánnak. — Ha akkor támogatta M. Ist­ván és C. Péter kérelmét, most miért vonja vissza? — Egyrészt azért, mert ak­kor még nem ismertem valódi lakáskörülményeiket: azt hit­tem el, amit a kérelemben le­írtak. Másrészt, mert arra gon­doltam: hat kérelmező közül úgyis csak kettő kaphat köl­csönt az idén, de hadd lássa a központ, hogy mekkora igény­nyel kell számolnia. Harmad­részt, azt reméltem, hogy a döntés előtt minket is meg­kérdeznek, s addig lesz időnk tájékozódni a kérelmezők szo­ciális helyzetéről. Jobb későn, mint soha... A pártvezetőség valamennyi tagja egyetértett abban, hogy a központ döntését meg kell vétózni. Csupán az volt a kér­dés: ki legyen — az időköz­ben ötre fogyatkozott jelentke­ző közül — az a kettő, aki gazdasági és társadalmi mun­kája, valamint lakáskörülmé­nyei alapján egyaránt megér­demli a vállalat anyagi segít­ségét? Szinte egyszerre mondták ki hárman is Z. Albertné és M. György műszerész nevét. Az előbbi egy gyerekkel, harmad­magával él egy 12 négyzetmé­teres albérleti szobában, ame­lyért 400 forintot fizet; az utóbbi feleségével egy 10,6 négyzetméteres, köves padlója helyiségben „lakik”, potom havi 500-ért, s a főbérlő az ő szobájukon át közlekedik az éléskamrába. Pillanatok alatt megszületett a határozat: a nagykőrösi szerviz pártalap- szervezetének vezetősége — egyetértésben a gazdasági ve­zetővel — kéri a vállalatveze­tői döntés hatályon kívül he­lyezését, s javasolja, hogy Z. Albertet és M. Györgyöt része­sítsék a lakásvásárlási köl­csönben. őszintén reméljük, a körö­siek vétója és javaslata meg­hallgatásra talál. Legalább most, utólag... Nyíri Éva A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA... Gép, idő, szervezettség dául a gépiparban 1,33 az át­lagos műszakszám, s valami­vel jobb, de nem sokkal, a korszerű, nagy értékű, terme, lékeny berendezéseké. A gép­ipar azért említésre érdemes eset, mert itt — a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezde­ményezte pályázat kereté­ben, mely bérkedvezmériyeket nyújtott a legfontosabb ter- melőbenendezések kihasznált­ságát javító vállalatoknak — tények tanúskodnak a lehető­ségekről. Több gépipari nagy­üzem ugyanis 80—120 millió forintos terven felüli terme­lést ért el, pedig „csak” any- nyit csinált, hogy a korábbi­nál jobban hasznosította kor­szerű eszközeit. Amihez per­sze szervezni kellett. Átcso­portosítani, egyenletesebbé tenni az anyagellátást, bér­ben, pótlékban vonzóbbá a három műszakot..; Megérte? De még mennyire! Cajnos, nem ritkán lehe­^ tünk tanúi annak, hogy a vállalatok még veszni hagy­ják az ilyen forrásokat. Folytathatjuk azzal, hogy sűrűn ugyan megvásá­rolják bel- vagy külföldről a korszerű gépet, de „elfelejtik” a kiegészítő berendezéseket, az előírt anyag biztosítását, s a következmény akadozó ter­melés, alacsony gépkihasznált­ság, a kiadott összeg lassú megtérülése. S az sem ritka, hogy minden együtt van, pusztán a képzett munkás hiányzik. ^ népgazdaságunkban hasz­nált gépek, gépi beren­dezések 9,5 százaléka elavult, amortizálódott. E tény min­dennél beszédesebben tanús­kodik amellett, hogy nagy szükség van a korszerű esz­közök képességeinek jobb hasznosítására. Ennek alapja — mint a kormány határoza­ta rámutatott — a fokozódó szervezettség. Célja, értelme pedig az, hogy a társadalom befektetett javainak ez az ér­tékes része is úgy kamatoz­zék, hogy kisebb és nagyobb közösség egyaránt megikapja a maga részét, hasznát. K. S. Folytatódott az ENSZ európai regionális konferenciája A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében szerdán folytatódott az ENSZ bűnmeg­előzéssel foglalkozó európai regionális konferenciája. A tanácskozás részvevői a napi­rend szerint megtárgyalják és elemzik a büntető jogalkotás, a bűnüldözés, a büntető bírás­kodás eszközeiről és módsze­reiről szóló előterjesztést. A konferencián szó lesz a rend­őrség és más jogalkalmazó szervek új szerepéről is. A jogértelmezés egysége érdekében A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése a devizagazdálkodást sértő bűncselekmények minősítéséről A közelmúltban lépett ha­tályba a tervszerű devizagaz­dálkodásról szóló törvényere­jű rendelet, amely részletesen szabályozza a devizával kap­csolatos különböző kötelessé­geket és tilalmakat. Ezekmég- szegése vagy kijátszása devi­zagazdálkodást sértő bűncse­lekmény, amelynek alapeseté­ben három évig terjedő sza­badságvesztés a büntetés. Öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekményt üz­letszerűen vagy visszaeső­ként, vagy pedig jelentős értékkel kapcsolatban kö­vették el. A Magyar Közlönyben most megjelent a Legfelsőbb Bíró­ság büntető elvi döntése, amely a jelentős érték meg- . határozásával a jogértelmezés egységét kívánja biztosítani az ítélkezési gyakorlatban. A büntető elvi döntés szerint a devizagazdálkodást sértő bűn­cselekmény általában akkor minősül jelentős értékkel kap­csolatban elköyetettként, ha az érték összege meghaladja a 40 000 forintot. A devizagazdálkodást sértő bűntettek vonatkozásában a jelentős érték irányösszegének meghatározásánál mindenek­előtt a gazdasági életünkben bekövetkezett változásokból, népgazdaságunk fejlődéséből, valamint a devizaforgalom je­lenlegi alakulásából kell kiin­dulni. Ezzel összhangban kell a devizagazdálkodást sértő bűncselekményt jelentős érték tekintetében elköve- tettként minősíteni. Az értékre vonatkozó irány­összeg meghatározásánál első­sorban az okozott deviza-ér­deksérelem jelentőségét kell alapul venni. Az irányösszeg meghatározásánál az elvi dön­tés figyelemmel van az ország ez idő szerinti népgazdasági, és ezen belül devizagazdálko­dási helyzetére, valamint ar­ra, hogy hazánkban változat­lanul tervszerű devizagazdál­kodás folyik, ami a deviza­gazdálkodási érdekek haté­kony büntetőjogi védelmét követeli meg. A büntető elvi döntés hang­súlyozza : á minősítés terén a diffe­renciálás követelményé­nek fokozott mértékben kell érvényesülnie. Nem közömbös az sem, hogy az elkövetés tárgyául milyen külföldi fizetőeszköz szolgált, továbbá az elkövetés módja és indítéka, úgyszintén az sem, hogy a bűncselekményt foly­tatólagosan, vagy pedig egyet­len alkalommal követték eL X A á A kormány 1972-ben hozott határozatot a kapacitás- kihasználás növeléséről, első­sorban is a korszerű, nagy ér­tékű gépek működtetésének javításáról. Legutóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság enökének jelentését tárgyalva — már a kezdeti tapasztalatokat összegezhette, s bár ezek elbizakodottságra nem adnak okot, kedvező vál­tozások első jeleiről minden­képpen tanúskodnak. A hatékonyabb gazdálkodás lényeges eleméről van szó, hi­szen a népgazdaság szocialis­ta szektora negyedévente 8— 11 milliárd forint értékben vásárol bel- és külföldről gé­peket, berendezéseket. A be­fektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép teljesítő ké­pessége, s a gép valóságos teljesítménye minél közelebb legyen egymáshoz. Vara erre lehetőség. Mint a most tár­gyalt jelentést megelőző vizs­gálat bizonyította, átgondolt szervezési intézkedésekkel a nagy termelékenységű, kor­szerű gépek, berendezések ki­használtságát például a hír­adás- és vákuumtechnikai iparban, a textilipar néhány ágában 20—25 százalékkal ja­vítottál? egy esztendő alatt. Ugyanakkor sok területen még mindig jelentős az eltérés — nemcsak az iparban, hanem az építőiparban is — a gépek lehetséges és tényleges mű­ködtetési ideje között 'T’avaly október végén, a háromnapos országos üzem- és munkaszervezési ta­pasztalatcserén dr. Tímár Má­tyás, a kormány elnökhelyet­tese — a sokszor emlegetett munkaerőhiánnyal kapcsolat­ban — erőteljesen figyelmez­tetett arra, hogy hatalmas tartalékok rejlenek a korsze­rű eszközök jobb hasznosítá­sában, de ehhez a szervezéssel kell megteremteni a feltétele­ket. A KNEB elnökének a kormány elé terjesztett jelen­tése most szintén azt hangsú­lyozta, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezési tevékeny­ség megítélésénél az eddigiek­nél fokozottabban szükséges mérlegelni az ésszerű kapaci­táskihasználást, illetve az an­nak érdekében tett intézke­déseket. f ndokoltan ösztökéli a JL kormány e határozatával is a vállalatokat, hiszen pél-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents