Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
1974. MÁJUS 4., SZOMBAT «er« -d/Ps R V/ftlfOP Kisebb a növekedés Irány Eger; Jászberény «MS*: Év elején kezdte meg a termelést az ikladi Ipari Műszergyár gépsora, amelyet az Industra Products INC egyesült államokbeli célgépgyár angliai, pontosabban St. Yves-i leányvállalata szállított Ikladra. A gépsor a tekercselés legfáradságosabb műveleteit végzi el: a tekercs- behúzást, a levarrást és a formázást. Kiss Kálmán gyáregységvezető kérdőíves módszerrel választotta ki azt a 32 munkást, aki két műszakban dolgozik az új gépsoron. Az „indulás” óta az úgynevezett MK 75-ös típusú hűtőgép be- tétmotorját gyártják itt, amelyet Egerbe, a Finomszerel- vénygyárba Szállítanak, ott kompresszort készítenek belőle, amelyet tovább küldenek Jászberénybe, a Hűtőgépgyárba. Az idén 273 ezer darab ilyen betétmotort készítenek el Ikladon. Még egy jellemző adat: a gépek nélküli kéziszalag egy műszak alatt 130 darab betétmotort készít el, s ugyanannyi dolgozó közreműködésével. ugyanannyi idő alatt, az új gépsor segítségével 400 munkadarab állítható elő. (Képünkön: Sztrehovszki Jó- zsefné betanított munkás a behúzógépen dolgozik.) AZ ERDŐBE BEHAJTANI TILOS! Kirátttlulóparadicsom Kerepesnél Vállalva a szóoséplés vádját, újra leírjuk: Gödöllő környéke nagyon gazdag természeti szépségekben. S hogy a szelíd domboldalakat, az erdőket még többen és még szívesebben látogassák, igyekszik ezeket az eddigieknél is otthonosabbá tenni a Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság. Két új tervük is van ... Szívesen felkeresik a turisták Isaszeg környékét, mert a természeti szépségeken kívül más is van itt, történelmi látványosság: az 184a—49-es szabadságharc emlékműve, feljebb pedig a honvédsírok. Az erdőgazdaság ezen a részen elkerített egy 171,1 hektárnyi nagyságú parkerdőt, ahová a tervek szerint május 31-ig felállítják az esőházakat, a tűz- rakóhelyeket, a padokat, a fatönk asztalkákat, székekkel. A tűzrakóhelyek különösen fontosak, hiszen az Isaszeg környéki meredek domboldalakon gyakoriak voltak az erdőtüzek, amelyeket nemegyszer éppen a gondatlan látogatók okoztak. A parkerdőt a szomszédos vaddisznóskert felől is meg lehet közelíteni — több helyen kapukat helyeztek el. Az erdőgazdaság tervezi, hogy a szabadságharc emlékére maguk is ámítanak egy emlékművet a parkerdőben. A másik parkerdő az előbbinél sokkal nagyobb, 328 hektárnyi lesz; a Gödöllő és Kerepes között elterülő erdő egy része a gödöllői dombság jellegzetes vidéke. A 3-as főközlekedési út — amely a parkerdőt átszeli — mellett nagy autóparkolót építenek, amelyen egyszerre 24 gépkocsi fér el. Okosan esett a választás erre az erdőre, hiszen annak ellenére, hogy még nincs kiépítve az autóparkoló, sokan megállnak itt pihenni, megnézni a valóban, vonzó, változatos erdőt, amelynek állandó lakói az őzek, szarvasok és a vaddisznók. Az erdőgazdaság dolgozói itt is elhelyezik a már említett esőházakat, a tűzrakóhelyeket, szeméttartókat, és a padokat; úgy tervezik, hogy még az idén átadják a parkerdőt a látogatóknak. Eddig sokan felkeresték autóval ezt az erdőt, most a széles földutakat lezárják a gépkocsik elől, „cserében” kijelölnek egy csaknem kétórás útvonalat, amely az egész erdőt átszeli, keresztülvezet a tölgyeseken, csereseken, fenyveseken... Bizonyára kedvelt kirándulóhellyé válik ez az erdő, hiszen a főváros erre eső kerületeiben lakók itt érik el leghamarabb a zöldövezetet. Hatékonyabb munkát — jobb szervezéssel A gödöllői városi párt-végrehajtóbizottság ülésén megállapították: a város termelő üzemeinek tavalyi gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a korábbi évekhez képest — s az országos átlag alatt maradva — kisebb lett az össztermelési érték növeke- kedése. Megállapították még, hogy tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, azonban a fluktuáció továbbra is nagy, javulás sem mutatkozik. Gödöllő ipari üzemeinek és szövetkezeteinek tavalyi termelése a megelőző évhez képest 6,4 százalékkal emelkedett, ez a szám azonban mintegy 8 százalékkal kisebb az 1972-es növekedési ütemnél. A jelenlegi ötéves tervidőszakban ez volt az első esztendő, hogy Gödöllőn az össztermelési érték növekedése az országos átlag alatt maradt. Az eredmények persze változók, nagyon eltérőek. Néhány példa: a Ganz Műszer- művek gödöllői Árammérő- gyárának termelése mintegy 3,6 százalékkal visszaesett, ezt a profiváltozás idézte elő. Ugyancsak visszaesett a Városgazdálkodási Vállalat termelése — körülbelül 5 millió forinttal —, mert kevesebb magas- és mélyépítési munkát végeztek. A legkiemelkedőbb eredményt a Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat érte el, tavalyi termelése 28 százalékkal növekedett. Ez a kiváló munkaszervezésnek, a kapacitás megfelelő kihasználásának köszönhetik. A legegyenletesebben a szövetkezeti ipar fejlődött. Tavaly a város vállalatainál, szövetkezeteinél összesen 924- el növekedett a foglalkoztatottak száma, jóllehet az új dolgozók több mint fele a most „feljövő”, helyi székhelyű, Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál állt munkába. Sajnálatos, hogy a fluktuáció továbbra is nagyon magas: az összes dolgozók mintegy 30 százaléka cserélődött ki egyetlen év . alatt. A végrehajtó bizottság további fontos gazdasági mutatókat is vizsgált: értékelték a vállalatok bérgazdálkodásét, a termelékenység alakulását, a beruházásokat. Lényeges, hogy az eredmények a termelékenység növelésével, az eszközök jobb kihasználásával, ne pedig a létszámnövekedéssel javuljanak, márpedig a termelés tavalyi emelkedése túlnyomóan ez utóbbinak köszönhető. A város üzemeinek, vállalatainak nyeresége 1972-ben lényegesen csökkent, tavaly fordulat következett be, a termelőüzemek átlagosan 15 millió forinttal nőve’tok nyereségüket. Itt készül a parketta A Gödöllői Állami üzeme — íelülnézetbői. Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó A párt-végrehajtóbizottság végezetül megjelölte az idei legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat. A többi között kimondták, hogy tovább kell növelni a vállalati munka hatékonyságát, javítani kell a gyártmányösszetételt és csökkenteni a gazdaságtalan és nehezen értékesíthető termékek arányát. Lényeges, hogy a vezetők nagyobb gondot fordítsanak a munkaerő- gazdálkodásra, a fluktuáció csökkentésére, a munkahelyi légkör javítására, a törzsgárda megbecsülésére. Tovább kell fejleszteni a szocialista munkavcrseny- mozgalmat és az anyagi és erkölcsi elismerés különböző ösztönző formáit. Ugyancsak a munka hatékonyságának fokozása érdekében javítani szükséges az üzem- és munkaszervezést, ennek érdekében minden termelőüzem intézkedési tervet készít. a Gödöllői tavasz programján Május 5-én az Agrártudományi Egyetem színháztermében hangversenyt rendeznek a Gödöllői tavasz kulturális eseménysorozata keretében. Este 6 ófakor a városi kamarakórus tart bemutatót Monteverdi, Mozart, Lassus, Mendelssohn és Bárdos műveiből. A kóruson kívül közreműködik Wendler Magdolna, Balogh András (hegedű), Bencsat Annamária (gordonka) és Pálfalvi Ferenc (zongora). Május 6-án kerül sor a gödöllői körzeti állami zeneiskola növendékhangversenyére, ugyancsak az Agrártudományi Egyetem színháztermében, 16- án Bagón, 24-én a péceli művelődési házban, míg 25-én a veresegyházi művelődési központban lépnek fel a növendékek. Közművesítés, tömbfűtőmű 239 ÚJ LAKÁS A gödöllői városi tanács idei, rekord fejlesztési alapjának 16 millió 221 ezer forintjából sok minden épül-szépül a városban. A legtöbbet — akár a korábbi esztendőkben is —, pontosan 143,5 millió forintot lakásépítésre költenek, az idén 239 új otthonba költözhetnek be a gödöllőiek, közöttük négy toronyházba is, az alsóparki lakótelepen. Még az idén elkészül a Kazinczy utcai lakótelep A—3-as jelű, egyben utolsó 19 lakásos épülete, s befejeződnek itt az út- és parkolóhely építések, s tovább fejlesztik a közvilágítást is. Hamarosan elkezdődik a János utcai lakótelep továbbépítésének előkészítése, hozzáfognak a közművesítéshez, az elektromos kábelek lefektetéséhez és földbe kerül a víznyomócső is. A beépítendő új rész a tervek szerint a Szőlő utcáig terjed, az első épület átadása 1975-ben várható. Ugyancsak az idén kezdődik meg a Kossuth Lajos utcai tömbfűtőmű kialakítása; innen kapják majd a meleget az ugyancsak 1975-ben átadandó Szabadság téri társasházak. OTPVevő a Royal Sluis Körkép a határból A csömöri kísérlet — Magyar tarkák „új otthonban Házhoz megy a tejeskocsi Sokfelé látni gépeket a ki- zöldült határban, s bár az utóbbi napok esőzései hosz- szan tartó száraz időszak végét jelezték, a hét elején még portölcsér kavargott a traktorok és a vetőgépek nyomában. 1 A gödöllői járás három termelőszövetkezetében érdeklődtünk a mezőgazdasági munkák állásáról; a tervekről, gondokról. GALCAPARTI TSZ Juhász József az egyesült (Aszód, Domony, lklad) Gal- gaparti Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Lassan befejezzük a tavaszi munkálatokat — mondja. — Néhány nappal ezelőtt értünk végére a kukorica vetésének — éppen most jöttem a határból —, az eleje már bújik. Szép a gabona is, annak ellenére, hogy csapadékhiány volt. A gabona vegyszeres gyomirtását is befejeztük. Á legtöbb bajunk a cukorrépáyal volt: gyökérfekély miatt 50 holdon ki kellett szántani. Pedig a magot úgy vettük, hogy fekély ellen is csávázták, de úgy látszik, a csapadékhiány így is megtette hatását: a gyökérfekélynek kedvez a hűvös, száraz talaj. A cukorrépa mellett másik bánatunk, hogy a kajszibaracktermésünket elvitte a fagy, pedig a fák 1961 óta még nem voltak olyan szépen tele virággal, niint az idén. Tagjaink jelenleg a 30 holdas uborkaföld talajelőkészítését végzik, itt a Hatvani Konzervgyár részére termelünk. Igényes munka, mor- zsás, kertszerű talajt kell kialakítani. — Az egyesülés óta sikerült összevonnunk az állattenyésztést. Aszódra csoportosítottuk a tehenészetet — ide jövőre új istálló kell —, Ikladon tartjuk a hízómarhákat. s Domonyban a növendékeket. Készülődünk a legeltetéshez. kutat, karámot kell éoíteni. Három hete már zöld takarmányt etetünk az állatokkal. Terveink között szerepel. hogy az idén egészen a törésia gépesítjük a kukoricatermelést. s ehhez rövidesen építünk egv nagy tárolószínt, az ikladi major mellett. Másik tervünk: a borsófeldóleo- zó központot áthelyezzük Aszódra, hiszen ott a tehenészet, a legtöbb takarmányra is ott van szükség. Már virágzik a legkorábban elvetett borsó, csak, sajnos, rövid a szára, nem sok takarmány marad belőle. A borsónak akkor kellene az eső, amikor virágzik. HALADÁS TSZ Juhász József kívánsága teljesült. borsóvirágzásra megjött az eső. Gonaoioin, Onoay Gedeon, a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnöke, növényvédelmi szakmérnök is azt szeretné, ha az ö óhaja is megvalósulna. A szövetkezet ugyanis egy érdekes mezőgazdasági kísérletre vállalkozott, s az elnök nagyon szeretné, ha ez sikerülne. — Kertészeti növényeink vegyszeres gyomirtását a Budapesti Vegyiművekkel közösen, nem új permetező szerekkel, hanem új módszerrel próbáljuk meg. .Gazdaságunk speciális gépeket tervezett, s készítette el ezeket itt, a műhelyben. Az új ’ konstrukciójú szórógépekkel az MP—142 elnevezésű kombinált műtrágyát kísérletképpen az öntözővízzel együtt juttatjuk a növényhez. Ennek kiegészítője, hogy a Plantosan 4—U folyamatosan ható műtrágyakeveréket az elsők között hasznosítjuk, úgy, hogy a hatóanyagot a gyökér környezetébe juttatjuk. A kísérlet rövidesen megkezdődik, a gépek készen állnak. — Tart a paradicsompalánták vegyszeres gyomirtása, s a jövő hét első napjaiban a kiültetés is elkezdődik. Telepünkön hárommillió palántát nevelünk, ebből 1 milliót értékesítünk. Tíz hektáron salátamagot, 85 hektáron borsómagot — ezt a hollandiai Royal Sluis cég vásárolja meg —, és 78 hektáron paradicsommagot termelünk. Bevételi tervünk zöldségfélékből 5 millió forint, a magfélék értékesítéséből pedig 2 millió 200 ezer forint. ÖSSZEFOGÁS TSZ Mózer István, az egyesült (Galgamácsa, Vácegres, Vác- kisújfalu) összefogás Termelőszövetkezet főmezőgazdásza is örömmel nyugtázza, hogy jól haladnak a tavaszi munkák. — A kukorica vetésével még a múlt héten, az első esős nap előtt végeztünk, jelenleg mái csak a silókukoricát vetjük, de legkésőbb május 4-én ez is befejeződik. Szépen fejlődik — ahogy mondják, már négylevélben van — a cukorrépa. Ebből összesen 115 hektárom vetettünk, kapálásához máj us első hetében hozzáfogunk. — A közös tehenészetet itt, Galgamácsán vontuk össze, jelenleg 350 tehenünk van, magyar tarkák. Az idén szeretnénk felépíteni egy 108 férőhelyes komplex tehenészeti telepet. A tejet a váci Tejipari Vállalatnak adjuk el. Fejlődésünket szépen mutatja, hogy eddig bevittük a tejet a faluba, a begyűjtőbe, onnan szállította el a tartálykocsi. Ebben a hónapban mindez leegyszerűsödik, bejön a kocsi a tejért a majorba. Nem véletlen ez a fejlődés: az összevonás óta egységes lett a tartási mód, a takarmányozás. Véleményünk szerint az esztendő végére el tudjuk érni az évi 2800 literes fejési átlagot is. A hízómarhák Váckisújfalu- ban „laknak”, ott egy 180 férőhelyes, úgynevezett kötetlem tartásos hízómarha-istálló építését kezdtük meg, saját kivitelezéssel. A tető már az épületen van, júniusban következik a belső technológiai szerelés. Az istálló a lehető legmodernebb lesz: önetetős rendszerű, gépi almozású. — Az egyesülés után alaposan megnövekedett területen, 3600 hektáron kezdtünk gazdálkodni; ennek csaknem egy- harmadát a kalászosok teszik ki. Nagyszerű,, mennyi mindent el lehet érni a megfelelő gépkihasználással, a jó munkaszervezéssel. A fejtrágyázás annak idején a galgamácsai termelőszövetkezet 600 hektárján hat hétig tartott. Ugyanezt a munkát most három hét alatt végeztük el az egyesült gazdaság összes földjén. Más munkálatoknál is általában ez a három hét az előnyünk. A kalászosok vegyszeres gyomirtásának ütemét például csökkenteni kellett, mert nem nőtt a gyom olyan gyorsan, hogy lehessen újra kezdeni ezt az elengedhetetlenül fontos munkát. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Koppány György
