Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
%mun> 1974. MÁJUS 29.. SZERDA Tegnaptól: a közös érettségi-felvételi Írásbeli vizsgák Kedden országszerte megkezdődtek a közös érettségifelvételi írásbeli vizsgák. Mint ismeretes: az idén matematikából és fizikából szervezték meg a vizsgáztatásnak ezt a formáját. A közös írásbeli vizsgán részt kell vennie mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol matematikából vagy fizikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát írtak elő. A sikeres dolgozat egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti. (Ezekből a tárgyakból a korábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán kell részt venniük, ha felsőoktatási intézménybe jelentkeztek.) A vizsgáztatás ma délelőtt fizikával folytatódik és matematikával fejeződik be. Előzetes számítások szerint mintegy 61 ezer matematika- és fizikadolgozat megírásával adnak számot a diákok a sajátos vizsgaformában. A közös írásbelik időtartama tantárgyanként 180 perc. Az idén érettségizők munkáját még ezen a héten —: értékelés és minősítés után — megküldik a maturáló diák iskolájába, és az csupán a június 26-án befejeződő szóbeli érettségiket követően jut visz- sza a szóban forgó felsőoktatási intézményhez. Közös érettségi-felvételi vizsgát szerveznek a szakközépiskolák és egyes főiskolák is. Ellentmondásos heißet Nem divatos szakma Mezőgazdasági szakmunkásképzés Pest megyében Nagy fontosságú és régóta sok gondot okozó kérdés vizsgálatát tűzte tegnapi ülésének napirendjére a Pest megyei Pályaválasztási Tanács. Káló Józsefnénak, a pályaválasztási intézet igazgatójának jelentése alapján megtárgyalta a mezőgazdasági szakmunkás- képzés ellentmondásos helyzetét. Ezek az ellentmondások — mint a 20 oldalas előterjesztés és az ülés nagyon aktív vitája egyaránt bizonyította — súlyosak, nehezen áttekinthetők, és sok olyan problémát érintenek, amelyek nem tartoznak szorosan a pályaválasztási tanács munkájához. Kevés a jelentkező Pest megyében négy szak- középiskola (Vác, Cegléd, Nagykáta, Piliscsaba) és négy szakmunkásképző (Pécel, Halásztelek, Örkény, Bia) foglalkozik a mezőgazdaságba készülő tanulók oktatásával, nevelésével, és évenként átlagban 308 végzett diákot bocsátanak ki. A nyolc iskola többsége súlyos iskoláztatási gondokkal küzd. Évek óta visszatérő probléma, hogy a vártnál kevesebben jelentkeznek továbbtanulásra, és a tanév első hónapjában, szeptemberben még közülük is sokan kimaradnak. A nevelők és a tanácsi szervek segítő közbeavatkozása szinte semmit sem segít: minden erőCEGLÉD, Szabadság CEGLÉD. Kamara NAGYKOROS. SZENTENDRE Terem SZENTENDRE. Kert ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI. Vörös Csillaq ÉRD FŐT MÁJUS 30-TÖL JÜNIUS 5-IG 29— 31: Lázadás a Bountyn I—n. 1— 2: Sietünk legszebb napja 3— 5: Periszkóp a fjord ok között 30— 2: Átkozottak vagyunk, Irina!* 3— 5: Facsemeték 39—31: fiietünk legszebb napja 1— 2: Kettős bűntény Hamburgban 3: Nem félünk a farkastól 4— 5: Kettős bűntény Hamburgban 30— 2: Volt egyszer egy zsaru 3: Audiencia 4— 5: Volt egyszer egy zsaru 30— 5: Hangverseny Bangladesért 29— 31: Kettős bűntény Hamburgban 1— 2: Solaris I—II. 3— 4: Átkozottak vagyunk, Irina!* 5— 6: fiietünk legszebb napja 30— 3: ó, maga rettenetes 4— 5: Solaris I—II. GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PltlSVORÖSVAR POMA2 RÁCKEVE S7IGETSZENT MIKLÓS VECSÉi 31— 2 3— 5 30—31 1— 2 3— 4 30— 31 1— 2 3— 5 29— 30 1— 3 5— « 30 31— 2 3— 4 30 31— 1 2— 3 30— 2 3— 4 30—31 1— 2 3— 4 5 30— 2 3— 5 31— 2 3— 5 30 31 1— 2 3— 4 31 1— 2 3— 5 30 31 1— 2 3— 4 30Egy kis hely a nap alatt Lóháton, ágyútűzben Wusa Jelszó: a puszták angyala Valerie* A szerelem határai Egymás csapdájában Egy különös szerelem A Zeppelin A „Saturnus” csapdájában I—II. Régi idők focija Hívd a férjem találkára Hét tonna dollár* Halálgyár az őserdőben I—II. Mackenna aranya Merénylők Sutjeska Némó kapitány és a víz alatti város Illatos út a semmibe Solaris I—n. A nagy zsákmány fiietünk legszebb napja A kétéltű ember Macbeth* Az elveszett kutya Érintés** Felügyelő életveszélyben , Várunk, fiú! Illatos út a semmibe Keresztesek T—II. Twiggy, a sztár Várunk, fiú! A kör bezárul Némó kapitány és Hófehérke hercege Pókháló Illatos út a semmib«' A diktátor A diktátor A kör bezárul a víz alatti varos •Csak IS éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT feszítés ellenére a helyzet esztendők óta nem változik. Nagy része van ebben annak is, hogy a mezőgazdasági szakmunkások társadalmi presztízse alacsony, és a szülők is inkább lebeszélik, mint rábeszélik gyerekeiket erre a pályára. Ennek megfelelően különösen alacsony az érdeklődés a tanulók körében a növénytermesztés iránt. Jóval vonzóbb a gépszerelő ágazat. Az állattenyésztés e ranglista közepén foglal helyet. Nagy az elvándorlás Még ellentmondásosabb kép rajzolódik elénk, ha azt vizsgáljuk, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben végzett fiatalok hogyan illeszkedtek be a mező- gazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek munkájába. A megyei pályaválasztási Intézet nemrégiben megvizsgálta a fiatal szakmunkások helyzetét és megállapította, hogy egy részüknek sikerült megnyugtatóan elhelyezkednie, igen sokan azonban — különböző okok miatt — nem érzik jól magukat munkahelyeiken, sőt ott akarják hagyni a mezőgazdaságot. Sokan ott is hagyják. A fluktuáció mértéke megdöbbentően nagy: 50— 70 százalékos. Ez az arány összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az ipari munkaerővándorlás. Sokan ebből a tényből arra következtetnek — s ezek a vélemények a tanács ülésének vitájában is helyet kaptak —, hogy jóval több szakmunkást képezünk ki, mint ahányra a mezőgazdaságnak ténylegesen szüksége van. A vita azonban ebben a kérdésben végül arra a meggyőző végeredményre jutott, hogy nincs szó túlképzésről. Az elvándorlásnak mások az okai. Panaszok és tények A fiatal szakmunkások közül sokan a keresetre panaszkodnak; nem egészen jogosan. A fiatal, 18 éves szakmunkások 1800 forintos átlagkeresete megfelel az egyetemet végzett 2J—24 évesen kezdő fizetésének. De ennél is jóval töD- bet keresnek sokan, különösen az állattenyésztők: a tehenészek például négyezer, a baromfitenyésztők 2500 forintot. Mások a rossz munkakörülményekre, az erkölcsi megbecsülés hiányára, a vezetőkkel való nézeteltérésekre hivatkoznak, ha elvándorlásuk szóba kerül. Mindez igaz. tényleges szerepet játszik ao- ban, hogy sokan hátat fordítottak a mezőgazdaságnak, vagy éppen most készülnek elhagyni. Valóban vannak olyan szűklátókörű tsz-veze- tC . akik azt mondják, amíg „János bácsi” megmetszi a szőlőt, nem fizetnek tíz százalékkal többet egy fiatal szakmunkásnak, ugyanazért a munkáért A zavarok legfőbb, leglényegesebb oka azonban az, hogy a mezőgazdaságban nincs, vagy nagyon kezdetleges a munkaerő-gazdálkodás. Ezért aztán a legtöbb helyen nem is tudják előrelátóan meghatározni, hány és milyen szakmunkásra lesz majd szükségük. Másrészt nem minden termelőszövetkezetben értették még meg, hogy a modern mezőgazdaságban nemcsak állattenyésztőkre és növénytermesztőkre van szükség, A modern mezőgazdaság—s ez ügyben a jó néhány Pest megyei termelőszövetkezetre hivatkozhatunk — nemcsak egyszerűen megtermeli, mondjuk, a gyümölcsöt, hanem fel is dolgozza például lekvárt főz belőle, sőt, még s kész terméket a gazdaságban csomagolják is. A tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak minderre, magától értetődően, előbb-utóbb fel kell készülnie. A szaktudásra szükség van Túlképzésről tehát egyáltalán nem beszélhetünk, sőt, az az igazság, hogy a valóságban kevés a szakmunkás a szövetkezetekben, s mindaddig nem is várható ebben lényeges változás, amíg a szövetkezeti munkaerő-gazdálkodás is rendezettebbé és tervszerűbbé nem válik. A szövetkezetek egy része — mint a vita is megállapította, nem a legjobbak —. nem nagyon kedveli, keresi a szakmunkásokat, megelégszik a betanított munkások teljesítményével. Csakhogy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szükség van és lesz a szaktudásra. Mást ne mondjunk, a milliós gépeket nyugodt lelkiismerettel senki sem bízhatja szakképzetlen emberekre. A tanács ülésén ezenkívül szóba került a mezőgazdasági szakmunkásképzés . számos részletkérdése, a felnőttokta tás jó néhány problémája. Vé gül az ülés egyebek közt elhatározta. tekintettel a tárgyalt kérdés fontosságára és ellentmondásosságára, a Pest megvei Tanács munkaügyi mezőgazdasági és művelődésügyi osztályának indítványozza, hogy az illetékesek, a tűzvezetők bevonásával szélesebb körű értekezleten tár- gi/alják meg a tennivalókat. Ezután az ülés, amelyen a vitát Kátai Szilveszter, kollégiumi igazgató, a tanács elnöke vezette, második napirendi pontként Vass Istvánnának, a megvei ÁFÉSZ oktatási előadójának előterjesztése alapján megvitatta a Pest megyei ÁFÉ^Z-ek szakmunkás rtánnótlásának időszerű kérdéseit. ökrös László Jubilál a Tankönyvkiadó Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli a Tan- könyvkiadó Vállalat. Az évforduló alkalmából tegnap délután ünnepi könyvkiállítás nyílt a Fáklya-klubban. A ki állítás bemutatja az állami tankönyvkiadás fejlődését és eredményeit 1949-től napjainkig. Szombaton kezdődik a könyv ünnepe Hétfőn: Pest megyei megnyitó Százhalombattán A szombaton kezdődő ün- ’ népi könyvhét programját ismertette tegnap délelőtt a Zeneművészek Klubjában Simon István, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyettese. A többi között elmondotta, hogy ez az első nagyobb szabású eseménysorozat az MSZMP Központi Bizottsága művelődéspolitikai határozatának megjelenése óta. A határozat szelleme mind az országos, mind a megyei programban tükröződik. Az országos megnyitó színhelye szombaton déli 12 órakor a csepeli Tanácsház tér lesz. Pest megyében az ünnepi könyvhét eseményei tulajdonképpen már tegnap megkezdődtek, a pilisvörösvári községi könyvtárban megnyílt a Rzlogh László grafikusművész könyvillusztrációiból rendezett kiállítás. A kiállítás péntekig tekinthető meg Pilisvörösvá- rott, majd hétfőtől Százhalombattán, a DKV Irodaházának előcsarnokában. Június 3-án hétfőn, Százhalombattán tartják a könyvhét megyei megnyitóját. A városi tanács nagytermében este 6 órakor kezdődő irodalmi esten Kondor István, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője mond ünnepi beszédet, maid a műsor résztvevői lesznek Nagy László Kos-suth-díjas költő. Czine Mihály irodalomtörténész. Horváth István folklórénekes és Tímár Béla színművész. Ugyancsak június 3-án, délután mutatja be a Váci Kötöttárugyárban Szemes Mari színművésznő önálló irodalmi összeállítását. A műsort június 4-én a gödöllőiek, június 7-én pedig a Csepel Autógyár dolgozói is meghallgathatják. Az irodalom és a festészet, illetve az irodalom és a zene kapcsolatáról állítottak össze műsort a könyvhét megyei rendezői, s ezt Pomázon június 4-én, Tiny- nyén június 5-én és Budaörsön június 6-án, illetve Abony- ban június 5-én, Albertirsán június 6-án és Gödöllőn június 7-én mutatják be. A műsorokban közreműködnek többek között Baranyi Ferenc és Nemes Nagy Ágnes költők, Fasang Árpád zongoraművész, valamint Kovács P. József, a tv bemondója. Az Űj Írás című irodalmi folyóirat szerkesztőségi estjét június 5-én Szentendrén, június 6-án pedig Túrán rendezik meg. A megye számos településén író—olvasó találkozókra kerül sor, többek között Soós Zoltán költővel. Mesterházi Lajos íróval, valamint a Fehér Klára és Nemes László íróházaspárral. Az ünnepi könyvhéten. Nagykőrösön és Vácott rendeznek kiállítást a Szép gyár könyv versenyének jazott köteteiből. madíPest megyeiek a Szombathelyi Tavaszi Tárlaton A hagyományos Szombat- helyi Tavaszi Tárlaton Pest megyével is találkozunk. Tájaival és képzőművészeti életének hatásaival. Pirchala Imre pilisi hegyeket fest, igényes munka V. Tóth László zebe- gényi látképe, ahol érdekes nézőpontból figyeli és láttatja a házsorok találkozását a Dunával. A kiállítás egyik kiemelkedő műve Vértesi Péter „Hódolat Szentendrének” című festménye. A gondosan munkált felületen házak emblémái és ikonélmények jelennek meg tartalmas szerkezeti rendben, a képi gondolat magabiztos tagolásában. Nemcsak mi tájékozódunk a megyehatárokon túl, mások is művekkel érdeklődnek a ml szűkebb pátriánkról. Szolnok mellett Szombathely is olyan művelődési központ, mely Vác—Zebegény— Szentendre irányában orientálódik, kapcsolatot keresve a tájjal és művészeivel. Mindez sürgeti, hogy kiterjesszük vendégfogadó energiáinkat a hazai táj minden szögletére. Engedetlen szeretők Új magyar zenés komédia a Déryné Színházban Ó, Palánta térkő, mért vagy te csak kertek rózsáinak nevelője, Tagadd meg atyád, Bika Sámuel tehenészt, és dobd el neved, S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé — S majd én nem leszek Fújtató Sámuel téesz-elnök Engedelmes Borbála lánya tovább! Ez a mondat ugyan nem hangzik el a Déryné Színház előadásán Padisák Mihály: Engedetlen szeretők című zenés vígjátékában, de enélkül is világos, hogy itt is két ellenséges család egymásba szerelmes gyermekeinek sorsáról van szó. Shakespeare ebből a témából írta Rómeó és Júlia című halhatatlan tragédiáját, mely a fiatalok halálával végződik. Az új magyar darab írója nem ily „kegyetlen”: a fiatalok a muzsikás, dalos komédia végén egybekelnek a „bámészkodók mulattatására és okulására”. A szerző ugyanis mai témáját nagyon régi, több száz esztendős hagyományra. a vásári színjátszásra alapozva, azt megújítva írta meg. Ez azt jelenti, hogy az egykori népi színjátszást megnem egy községben élnek még mindig olyan ellenlábasok, akik a napjainkban oly divatos szerzési mániában szenvednek: mindent megvásárolnak csak azért, hogy a másikat utolérjék vagyonban. A műfaj végül is a Shakes- peare-tragédiához viszonyítva másfelé irányítja a befejezést. Lőrinc barát nyomdokain itt Nadragulya néne főzi a bűvös italt, ettől azonban az igazi szerelmek még jobban fellángolnak. A vőjelölt Nagybajuszé János agronómus egy csöppet sem bánkódik Borbála viselkedése miatt, hisz neki Tűzrőlpattant Klárcsi helyi KISZ-titkár tetszik. A tanácselnök pedig elszereti a téesz- elnök feleségét, Szapuló Te- rust. A két történetet elsősorban az azonos lényeg kapcsolja össze: a vak gyűlölet ostobaságán, a szülői zsarnokságon győznie kell a minden gátat áttörő szerelemnek. Egykor Veronában éppúgy, mint most Nekeresden — mindig és mindenütt. Szerencsésen találkoznak a színház adottságai a szerzők szándékával. Bár az echós sze szüntetve-megőrizve gazdago- I keret felváltotta a modern dott a meseszövés, és helyet | autóbusz, az eldugott kis falkaptak az alakok nemcsak jellembeli, hanem társadalmi vonatkozású cselekedetei is, a zenés színpad, a musical elemei. Balázs Árpád írt a történethez helyenként fülbemászó vakban a világot jelentő deszkák ma is elég kis teret adnak a játéknak, tehát a színrevi- telnél számolni kellett a szerényebb lehetőségekkel. És ami a fő: a zömében nyílt, őszin (de stílusban nem illeszkedő. | tén szókimondó közönséggel túlságosan eklektikus) zenét Hajnal István szellemes, csak a szereplők hibájából időnként teliesen érthetetlen szövegére. Ne keresd, hol van Nekeresd. a történet helyszíne, mert könnyen megtalálhatod — akár Pest megyében is. Hisz A mű nagyszerűen alkalmas arra, hogy jó szórakozás’ nyújtson „némi” tanulsággal A rendező. Petrik józse* jelszava- mindent a közönsé gért Hárem mutatványo „mozgatja az eseményeket”, vagyis csattognak, dobolnak, mókáznak, ha kell véleményt kérnek, hogy aztán a nyájas publikum óhaja szerint alakuljanak a továbbiak. Jó rendezői ötlet az is, hogy a szereplők élőképek alakjaiként elevenednek meg. Legnagyobb érdekessége és furcsasága a darabnak és az előadásnak egyaránt, hogy a második rész — ellentétben a mai magyar színművek sajnálatosan bevált gyakorlatával — sokkal jobb, mint az első. Amint fordítanak egyet a cselekményen. több szál fut, de világos, könnyen érthető a szerkezet, a vidámság is helyére billen: az első rész túlságosan külsőséges. harsány előadásmódja helyébe lép a művészi szórakoztatás. Egyre jobban érezzük magunkat, és azon sem botránkozunk meg, amikor kiderül: a fiatalok a szerelem terén ugyancsak a „tettek mezejére léptek”. A darabbeli körülmények közt ez teljes mértékben érthető és helyeselhető. Óergelj. István kifestőkönyvszerű díszletmegoldása jól illik a darabhoz, Vágvölgyi Ilona jelmezei kevésbé. A szereplők teljes szívvellélekkel játszanak. Külön is megdicsérjük az egyébként kitűnő együttesből Czéh Gittát, Hollósy Pált és Lestyán Katalint Szapuló Terus, a tanácselnök és Tűzrőlpattant Klárcsi szerepében. Dalos Gábor ★ A Déryné Színház az Engedetlen szeretőket Pest megyében június 23-án Üjhartyánban. 24-én Nagymaroson, 26-án Százhalombattán, 27-én Döm- s'klön és 28-án Bagón mutatja be. i 1
