Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

6 /fan,, 1974. MÁJUS 26.. VASÄRNAP P»l megijei LarcingofáóoL------- 119.-------------------­IK LAD-DOMONY II. Hat-hét évszázadra vissza­nyúló adatokkal is kezdhettük volna a két szomszédos köz­ség egybevetését. Elmondhat­tuk volna, hogy Iklad neve először egy 1356-ban keltezett okiraton bukkant fel — Do­mony hitelesítése fiatalabb: DAMON formában egy 1378- as oklevél ad hírt létezéséről. A török hódoltság mindkét fa­lut elpusztítja — újratelepíté­süknek idején, a XVIII. szá­zad kezdetén-közepén Iklad- ra német bevándorlók, Do- monyra magyarok és szlová­kok kerülnek. Ikladon a leg­nevezetesebb nagybirtokos di­nasztia a Ráday grófoké volt, 1848-ig Jókai „Lélekidomár”- ja, a későbbi hírhedett szege­di betyárvallató: Ráday Ge­deon gróf volt a község föl­desura. Domonyban három kastély is emlékeztet a haj­dani birtokos urakra. Közna­pi feladatot tölt be az egykori Segesváry—Ónod y-kastély — lakóház lett belőle. Fontos hi­vatást adott társadalmunk a domonyiak hatalmas park kö­zepén álló, kitűnő karbantar­tott régi kastélyának. A tágas épület 75 gondozott, szociális beteg-otthona. Az ápoltak visszatérése a mindennapi életbe szinte reménytelen, s az intézet vezetői, alkalmazot­tai emberséggel és a munka- teráoia változatos formáival igyekeznek elviselhetővé ten­ni nemegyszer a léten kívüli állapot határát súroló létü­ket. Igen sokrétűen hasznosítot­ták Domonyban a Both-Baghy kúriát. Itt kapott helyet a pártszervezet, a tanácsi kiren­deltség, az orvosi rendelő és az orvosi lakás, a két csoport­tal működő napközi otthonos nak megfelelő gépekkel való kiegészítése, továbbá a vegy­szeres gyomirtás, a kemizá- lás fejlesztése. A következő év munkálatai sem egyszerűek. A Galga sza­ráért való mindennapos hadjá­ratokban vagy elfásulnak — vagy megszállottakká válnak. Pest megyei barangolásaim során gyakorta találkoztam az utóbbi típussal, néha még csak a magamegszállottság rohamo­zó állapotában, néha már úgy, domonyi kastély szociális betegotthon Gárdos Katalin felvétele óvoda, az általános iskola -két ^ előtti kezelést megfelelő osztálya, bályozása következtében lehe­tővé vált a rétek és legelők te­rületének felújítása és újrate­lepítése. Ennek a munkának elvégzése egyfelől teljesen fe­dezi majd a takarmányszük­ségletet, másfelől ezáltal ed­dig takarmánytermesztésre használt szántóterületeket sza­badít fel. Az egyesült termelőszövet­kezet aszódi tehenészetét a közeljövőben ugyancsak kor­szerűsíteni, tökéletesíteni kí­vánják. A munkálatokon be­lül sort kerítenek az istállók bővítésére, s a kifogástalan hűtést, a szeparálást, a szállí­-. . egy • pedagóguslakás és' a közáégí' ‘fiöffy’vßuK Á zsú­foltságon enyhíteni fog a re­mények szerint ez. évben te­tő alá kerülő hat tantermes új iskola, amelynek rég óhaj­tott megvalósulása, három ha­táros termelőszövetkezet egyesítésének egyik értékes eredménye. | Három község, Aszód, Delid és Domony termelőszö­vetkezeteinek tagsága 1974. január 1-én hozott határoza­tot arról, hogy Galgaparti Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet néven közös nagygazda­ságot alakítanak. Aszód 1739, Iklad 1290, Domony 2507 holdat „hozott” a társulásba, így lett az egyesített tsz 5536 katasztrális hold. A termelőszövetkezet pro­filja olyként alakult, hogy a növénytermesztésen felül — gabona, pillangós kukorica — igen jelentős a szántóföldi zöldség részesedése, ebben is kiemelkedő szerepet játszik a jelenleg 250 holdon termelt borsó. Minthogy a tsz területéből 644 hold rét és legelő, ezek az adottságok indokolják a je­lenleg hétszázon felüli szarvas- marha és hétszázat megköze­lítő juh tartását. De az egyesítés szélesebb körű, merészebb és moder­nebb tervezési lehetőséget is biztosít. A folyó év hozamnö­velő létesítményei: gabonatá­roló és szénaszárító üzem, a kukoricatermesztés komolex gépesítése, a téesz géppark já­berendezésekkel és körűimé­it yekkél biztosító ‘ tej ház építé­sére is. Az új nagy mezőgazdasági üzem domonyi részlege nem köti le teljesen a helyi mun­kaerőt. Sokan dolgoznak az iparban — az Ikladi Műszer­gyáron kívül bérautóbuszok szállítják a domonyi munká­sok gárdáját Budapestre az Ikarus-gyárba, az Országos Gumiipari Vállalat és a 21-es, valamint 23-as Építőipari Vál­lalat telepeire. Ha rádióval, tévével, kerék­párral, motorkerékpárral, autóval mérhetjük a kultúrát, akkor Ikladon és Domonyban egyként elégedettek lehetnénk. Mindkét község bővében van a gépforgalmi és tömegkom­munikációs eszközöknek. Ha a művelődés az életszínvonal egyenes függvénye lenne, ak­kor sem kellene félteni a Gal­ga menti községeket — csak az életszínvonal magasságához állandóan hozzá kellene iga­zítani a közművelődés szintjét. Az Ipari Műszergyárról adott múlt heti rövid beszámolónk­ban meg kellett értenünk és értetnünk a nehézséget, ami­vel 3800 dolgozó heterogén tö­megében a művelődés szorgal­mazóinak meg kell küzdeniük. S méltányoltuk azt a fáradsá­got, azt a törekvést, amit az adott nehézségek leküzdésére szánnak. Ami magukat a köz­ségeket illeti — mindegyiknek van külön művelődési ottho­na, közös függetlenített igaz­gatóval. Azt hiszem, nem té­vedek. ha azt állítom, hogy a magyar kisközségek művelő­dési otthonainak, művelődési házainak igazgatói a kultú­hogy egyre-másra hódította meg az érdektelenség, a tu­nyaság, a nemtörődömség had­állásait. És találkoztam velük diadalaik teljében, amikor már a hazai művelődés kis helyi népseregei sorakoztak körü­löttük ... Iklad és Domony művelődési otthonainak nevezetessége a Napsugár színjátszó együttes. Ha egyéb jeleskedést nem is sikerült felkutatnom a két község kulturális munkájában, nagyon figyelemre méltó tü­net, hogy a főváros közelben öntevékeny kultúrcsoportot si­került alakítani, amely ered­ményesen — s főleg kedvvel — munkálkodik. Nem tudom, ki hogy van vele ... Én jobban örülök, ha egy jéles irodalmi, költői, prózái, színpadi müVe két kedvelő — nem „műked­velő” — csoport szűkebb körű sikeréről hallok, mint ’ arról, hogy egy híg „slágerparádét a községi kultúrterem pótpad­jait is megtöltő tömeg tapsol ta végig. Békés István Büfék a gyár előtt A kiásott harci bárd Jól öltözött bácsi áll' köz­vetlen előttem a sorban. Fé­lig üvegezett szemüvege mö­gül bátorítóan hunyorít rám: legyek csak egészen nyugodt, itt mindig van sör. Méghozzá fájintos kőbányai világos, ami méltó folytatója a Dréher-ha- gyománynak. ö maga a má­sodik üveggel készül felhajta­ni — van még annyi ideje a HÉV-indulásig. Sajnos, tu­dom meg. miközben eggyel előbbre lódul a sor, pájinka meg rum egy idő óta nem kapható, de majd csak lesz előbb-utóbb. Többen biza­kodva rábólintanak. Két per­cig, ha beszélgetünk, de úgy látszik, ennyi idő bőségesen elegendő arra újdonsült is­merősömnek, hogy szívébe zárjon. Csakhogy elsőre kakaó után érdeklődöm, majd a nemleges válasz után beérném cólával is, de csak narancs­italt kapok a tíz deka sonka­szalámi s a jó szívvel mért nagy karéj puha kenyér mel­lé itókának. Mondanom sem kell, hogy sörpárti öreg bará­tom az árulóknak kijáró meg­vetéssel mustrálgat. Sok a haszon Mindez a Csepel Autógyár főbejáratától néhány kar­nyújtásnyira lévő, a Csepel Vendéglátó Vállalat Stop név­re hallgató büféjének, ha úgy tetszik, szabadtéri söntésében zajlott le az elmúlt napok egyikén, valamivel reggel ki­lenc óra után. Jól emlékszem: éppen ekkor landolt az ivó előtt a biharnagybajomi tsz négytonnás teherautója, amelyről szaporán pattant le vagy egy brigádnyi, bajszát, vagy bajsza helyét birizgáló napszítta magyar — e hagyo­mányos mozdulattal illuszt­rálva, hogy közvetlenül ivás előtt állnak. Miért mesélem én ezt? Nincs ebben semmi rendkí­vüli. Régen tudja azt a ven­déglátóipar, hogy mennyire kifizetődő gyárak elé kocs­mákat, vagy ahogy napjaink­ban a magyarosítás után hív­ják az alkohol eme szenté­lyeit: büféket telepíteni. Nincs az a belvárosi eszpresszó — szintén magyarosított név — Kivitte a rozstáblába Gyorsított eljárással A monori járásbíróság dr. Kerekes Györgyi tanácsa szombaton gyorsított eljárás­sal tárgyalta a Monoron nagy Közfelháborodást kellett ügyet, amelynek elkövetője Nagy Bá­lint 48 éves kubikos. A Monoron dolgozó férfi, aki egyébként laskodi lakos, 21-én, kedden délben, munká­ját befejezve, fél liter bor (és előzőleg két féldeci tömény) elfogyasztása után, a Jókai utcában sétálgatott. Ütközben három gyereket, két fiút és egy kislányt pillantott meg. Játszottak, beszélgettek. Nagy Bálint egyenesen a kislányt szólította meg. Biztatta, jöjjön vele sétálni a határba, ahol sok a nyuszi. A két kisfiút Nagy Bálint elzavarta, majd almával és két forint 10 fil­lérrel („vegyél rajta cukrot”) kedveskedett a kislánynak. A gyerek gyanútlanul követte a bácsit, akit egyébként sokszor látott már, mert a házuk előtti áteresz építésén dolgozott. A határba érve Nagy Bálint a 6 éves kislányt bevitte a magas rozstáblába és ott faj- talankodni kezdett vele. Szerencsére a kislányék szomszédja időben észrevette, hogy mi történt. Sietve értesí­tette a gyerek édesanyját, aki többekkel — futva és kerék­páron — sietett a határba. Nagy Bálint elmenekült — a szülők feljelentést tettek a monori rendőrkapiíányságon, amely gyorsított eljárással vizsgálta ki az ügyet. Tegnap, szombaton a bíró­ság Nagy Bálintot bűnösnek mondta ki szemérem elleni erőszak bűntettében és ezért két évi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre és a köz­ügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte az erőszakos cselekmények elsza­porodását, és a konkrét ügy igen nagyfokú társadalmi ve- szclyességét. A bíróság egyben elrendelte a vádlott előzetes letartóztatásba helyezését. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbezett. P. Zs. vagy kávéház, amely megkö­zelítően annyi hasznot hozna, mint egy ilyen gyáróriás előtti csenő. Még akkor is, ha mint ez a Stop névre hallgató, vagy ikertestvérei, a szom­szédságában lévő Pecsenyesü­tő, a 3-as kapu előtt díszelgő Express, vagy a hátsó, 9-es gyárkaput őrző, mindenki ál­tal Karalábé bárnak becézett vendéglátóipari egység nem éppen a legkulturáltabb ob­jektumai üzemeltetőiknek. Egyszerre 50 üveggel Más kérdés, mennyire „bol­dogítja" ez az állapot a gyár, jelen esetben a Csepel Autó­gyár gazdasági és politikai vezetőit s minden józanéle­tű munkását. Hiszen ezek a talponállók potenciálisan, s bizonyos mértékben konkré­tan is demoralizálják a tíz­ezer munkást számláló kö­zösség munkatevékenységét, erkölcsi tartását. Mert a bevezetőként leírt epizód időpontját — mint azt megtudtam — nem a legsze­rencsésebben választottam ki. Műszak előtt és után nagy­ságrendileg zajlóbb itt az élet. „Fizetési napon a HÉV-állo­másig áll a sor.” Aki célba ér, az gondoskodik arról, hogy ne kelljen megint elölről kez­denie az üresjáratot. Az el­múlt napok egyikén egy ötta­gú társaság egyszerre ötven üveggel vásárolt kőbányai vi­lágosból. Az utolsó kortyok után olyan jó kedvük kereke­dett, hogy fittyet hányva a betátdíjakra, dobálózni kezd­tek. a megüresedett üvegek­kel — a parkban. Honnan vetlek az italt? A vállalati szakszervezeti bizottság, az igazgatási fő­osztály, a szociális osztály és a művelődési központ régen kiásta a harci bárdot a felhá­borító állapotok megváltoz­tatására. A harc pillanatnyi­lag is két fronton folyik: te­kintélyes levelezés dokumen­tálja. Címzettek: az említett „büféket” üzemeltető Csepeli Vendéglátó Vállalat és a Pest megyei Mezőgazdasági Ter- mékéríákesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. A Csepeli Vendéglátó Vál­lalat az elmúlt év decembe­rében — a szigetszentmiklósi tanács és az autógyár kérésé­re — ráállt, hogy megszünte­ti az égetett szesz és a palac­kozott bor árusítását. „Szá­munkra feltétlenül forgalom- csökkenést jelent az italérté­kesítés szűkítése, de kérésük alapján a fizetési napokon a sörárusítást is szüneteltetni kívánjuk” — írták szép kiállí­tású céges papírjukon. Aztán idén március elején a Nép- szabadság egy, a címére ér­kezett névtelen panaszosleve­let továbbított a VSZB-nek. Ebben egy asszony tiltakozik: szüntessék meg a büféket, számos családi tragédia elő­idézőit. Kiderült, hogy mind­három egységben továbbra is kapható tömény. A büntetés ezúttal nem maradt el: mind­három egység vezetője — em­lékeztetőül: Stop, Pecsenyesü­tő, Express — igazgatói fi­gyelmeztetésben részesült. Csak az a kérdés ezután: honnan jutottak a vétkessé­gükben visszaeső büfék sze­szes italhoz? Ha nem a vál­lalatuktól, akkor valamilyen másik cégtől. Tudomást a vállalat könyvelése a ballé­pésekről mindkét variáció esetén kellett, hogy szerez­zen — az igazgatói figyelmez­tetésre mégis csak a VSZB újabb levele után került sor. Saláta és pálinka A Pest megyei Mezőgazda- sági ' ier meke r „ e kesito bzovet­kezeti Közös Vaüalat zöidsé- gesoódéja a művelődési köz­ponttal szemoen, közvetlenül a Pest megyei iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat kulturált — palackozott itallal ugyan­csak alaposan ellátott — uzie- te mellett várja, a vevőket. A kunyhóablaknyi kirakat bal oldalán ezt olvasom: „Sze­szesital-árusítás szigorúan ‘/sü­tői 14 óráig, 15-tól 18-ig.” Ez­zel nyilván azt akarják az igen tisztelt szomjúhozók tu­domására hozni, hogy mikor nincs italkiszolgálás. A kira­kat jobb oldali része mögött rohadt almahegy magasiik. Egy-két fonnyadt csomag re­tek, satnya répakötegecskék, végleg lekókadt fejű saláták, s a bódé mélyén burgonya — ez lenne a zöldárukínálat. Pe­dig ezen a napon is rendeltek a központból negyven kiló borsót, de egy szemet sem szállítottak. Úgyszintén nem érkezett paradicsom, paprika. A vásárolni akaró asszonyok csalódva érik be a szegényes kínálattal, amelyet valóságos italparádé ellensúlyoz. Mert italból aztán van, mi szem­szájnak ingere. Igaz, a félde- cis üveg eltűnt a repertoárból, de kétdecis pálinka, rum, ko­nyak, likőr van korlátlan mennyiségben. Palackos — mondja az elárusítónő —, de két méterrel odébb már min­dent megold a dugóhúzóval ellátott zsebkés. „A zöldáru után kapok mázsapénzt, az ital után ^viszont semmit” — így igaz, csakhogy a havi 40 ezer forintos . italfprgalom is beleszámít a százalékba. A közös vállalat főosztályvezető­je hallani sem akar a szesz­árusítás leállításáról, elvégre „azért vegyesítették a zöldsé­gesboltjukat, hogy jobban menjen az üzlet”. Rendeltetésük szerint A Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti bizottságának álláspontja változatlan: szük­ség van a meglevő vendéglátó­ipari, kereskedelmi egységek­re, de ezek rendeltetésüknek megfelelően üzemeljenek. Vagyis biztosítsák a munká­ba érkező dolgozók reggelizé- si lehetőségét s munka után könnyítsék meg az asszonyok második műszakját, jó minő­ségű félkész áruk kínálatával. A pillanatnyi helyzetben nincs olyan asszony, aki be- állna a sörért tolongok sorá­nak végébe. Tarthatatlan to­vábbá az is, hogy a környék valósággal bűzlik, mert a bü­féknek nincs mellékhelyisé­gük. A művelődési központban levő harmadosztályú étterem mindenkinek kulturált szóra­kozási lehetőséget biztosít. Furcsa módon az éttermet ugyanaz a Csepel Vendéglátó Vállalat üzemelteti, amelyik a Stop, Pecsenyesütő, Express büféket. Az ivásra szokott ember azonban gyakorlatias, úgy számol, hogy a n egyed- osztályú talponállóban két üveg sör áráért hármat kap. Ha tehát az említett büfékben a palackozott sör árusítását is megszüntetnék, akkor a törzs- közönség szép lassan átszokna a fedett, terített asztalos ét­terembe. Kertész Péter Értesítjük a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy a 4. sz. főút mellett, a vasad! elágazást két műszakban üzemel a Monori Állami Gazdaság SZERVIZÁLLOMÁSA 1 Garanciaidőn túli javítások. Karosszériajavítás és -fényezés Komplex diagnosztikai vizsgálatok Autóvillamossági javítások Teljes szerviz, gépi mosással Shell üzemanyagtöltő állomás Olajcsere Shell olajokkal Külföldi gumiabroncsok és alkatrészek eladása Díjtalan gumiabroncs-felszerelés KÉRJÜK, KERESSE FEL SZERVIZÜNKET Telefon: Monor, 281. i i

Next

/
Thumbnails
Contents