Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-03 / 101. szám
Arany János Tsz: TERVTÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉS Az Arany János Termelő- szövetkezet tagsága tegnap tartotta az Arany János Művelődési Otthon színháztermében az 1974. érvi tervtárgyaló közgyűlését. Az 1974. évi gazdasági, pénzügyi tervjavaslatot Csizmadia Ferenc elnökhelyettes, főmezőgazdász és Csizmadia György főkönyvelő terjesztette elő. A vita után a kérdésekre, indítványokra válaszoltak. — Jó ütemben halad az új, 27X18 méteres forgácsoló- és festőműhely építése a hagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetben. A saját rezsiben folytatott építkezés befejezési határideje december 31-e.. NAQTtŐÜOS A Hazafias Népfront keretében működő városi nőbizottság legutóbbi vezetőségi ülésén Patay Dezsőné tit- I A Nagykőrösi Krónika szerzője Kétszáz éve hall meg Bállá Gergely a város historikusa [ Halálakor Szélesi Pál lelkész a nagykőrösi református egyház anyakönyvébe ennyit jegyzett be: „1774. március 3. N. Balta Gergely Senator A 64”. A bejegyzés értelme: Nemes Balta Gergely tanácsnok 64 éves korában meghalt, 1774. március 3-án. Bállá Gergely városunk történetében nemcsak mint kiváló közigazgatási szaktekintély, jogtudós írta be nevét, hanem történetíróként is jelentősét alkotott. Talán csak a szűkebb baráti köréhez tartozók, a hozzá közelállók ismerhették ilyen vonatkozású munkásságát. Mint a város szülötte, később városi jegyző, sok várostörténeti adat birtokába jutott. Szükségesnek érezte ezek feldolgozását. 1754—1757 között írta meg művét, mert ebben a három évben nem viselt mindennapos elfoglaltságot igénylő hivatalt. Szándékozott-e munkáját nyomtatásban is megjelentetni? Erre sem lehet igenlő választ adni, mert szándékának írásos nyoma nem maradt. A városi tanács valószínűen tudott erről á munkáról, vajon miért nem jelentette meg? Gazdasági szemléletű tanácsnokok máson törték akkor a fejüket. A saját vagyonuk gyarapítását tartották előbbre valónak. A várostörténet megjelentetését szóra nem tartották érdemesnek. A szerző sem gondolhatott arra, hogy saját költségen kiadassa. Hét gyermekéről kellett gondoskodnia. Mivel közhivatalt csak nemes ifjak kaphattak, meg kellett szereznie a nemesi címet. Ezt akkoriban nemcsak érdemekért osztogatták, hanem pénzért kellett megvásárolni. Illetékes helyeken 200 rajnai forintot kellett lefizetni, s még ezen felül is sok költséget és utánjárást igényelt a cím megszerzése. Bállá Gergely 1753. január 4-én nyújtotta be a királyhoz a nemesség iránti kérelmét és négy év múltán, 1759. december 28-án kapta meg. A szükséges pénzt úgy szerezhette, hogy eladta feketei szántóföldjeit, s talán még az apjától örökölt szőlő egy részét is el kellett adnia. Az az elképzelése, hogy egyszer ezeket visszaváltja, nem sikerült. Be kellett érni a Pótharaszt pusztán bérelt földdel. [ Mozgalmas napok j zajlottak 1754 és 1759 között Nagykőrösön. Lázadt az adófizető köznép a teher miatt. A meggazdagodott és az adófizetést megtagadó nemesség ellen fordult, mert a nemesi vagyont terhelő adót is neai kellett viselni. Lázadt a tanács ellen is, ment gazdag nemesek voltak a tagjai. Ez a korszak volt a Godány Mihály vezette mozgalom csúcspontja. A köznép magának követelte a városi közhatalmat. A földesurak a zavaros helyzetet kihasználva, meg akarták maguk között osztani a város határát, azzal a hátsó gondolattal, hogy azt a tanács kijátszásával a köznépnek, jobbágyaiknak bérbe adják. Nyári Mihály fobíi; ósága idején 1757-58-ban Bállá Gergelyt másodbírónak választotta meg a tanács, a következő évben főbírónak. Nem is ok nélkül, mert a Godány-féle mozgalmat követte a Halápiféle, mely 1769-ig tartott. A földesurakkal folyó pereskedés 1758 és 1771 között érkezett a leghevesebb szakaszába. A város belső telkeinek jobbágyonként! összeírását is elkezdték. Ilyen körülmények között gazdag nemes a főbírói tisztet nem is vállalta. Nem akart ütközőpont lenni. Ezt a felelősségteljes pozíciót a főjegyzőkből lett tanácsokra bízták, vagy a jogot ismerő szegényebb nemessel töltötték be. Bállá Gergely 1772-ig nyolcszor ült a főibírói székben. Ilyen emberre nagy szüksége volt a városnak, mert ebben az időben a mezővárosi kiváltságai is veszélyben forogtak. r—I-i—-—ö-----T értékét kü| A krónika | Ionosén az---------------------- emeli, hogy a XVIII. században országos viszonylatban sem sok helytörténeti munkát írtak. így ritkaságnak számít. A Bállá Gergely által vezetett városi jegyzőkönyvek művészien díszített címlapját, bámulatosan szép írását csak csodálni lehet. Határozott magabiztos egyéniség tükröződik arcképéről is. (Korabeli képről festette késői unokája). Akkoriban a könyv vagyonba került. Ennetk ellenére 2000 kötetes könyvtárral rendelkezett. Könyveiben elmerülve gyertyafény mellett feledte egy-egy nap számtalan baját, gondját. Személyét, munkásságát sem kora, sem közvetlen utódai nem méltányolták kellőképpen. Még a síremlékét sem tartották tiszteletben. Valaki feldöntötte. Sokáig ott hevert a régi református temető volt imaszínje mögött. A kőnél azonban maradandóbb az a szellemi hagyaték, mely a „Nagykőrös Város Históriája” címet viselő munkájában maradt fenn. Dr Balanyi Béla kár számolt be a bizottság elmúlt évi munkájáról és ismertette az idei terveket. Mint elmondotta, a nőbizottság munkájának eredménye, hogy az ismeretterjesztő előadások iránt megnövekedett az érdeklődés. Rendszeresen telt ház volt a nők akadémiájának előadásain, az asszonyklub összejövetelein. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy sokat fejlődött az előadások színvonala, sokrétű, érdekes témákkal foglalkoztak az előadók. Az asszonyok érdeklődésére jellemző, hogy szinte kötelezőnek érezték a részvételt, s az utolsó előadás napján azt kérdezték: a jövő kedden nem kell jönni? Ezen a sikeren felbuzdulva az idén gyarapítják a rendezvények számát. A vezetőségi ülésen tájékoztató hangzott el a népfrontbizottságok nőpolitikái feladatairól, melynek szellemében az eddigi népesebb helyett kisebb létszámú vezetőséget választottak. A bizottság elnöke Klein Dezsőné, a titkár Patay Dezsőné lett. Az Országos Nőtanács felhívására Nagykőrösön is feldolgozzák a felszabadulás utáni nőmozgalom történetét. összegyűjtik az aktivisták visszaemlékezéseit s a tárgyi emlékeket. A nőbizottság továbbra is bekapcsolódik a város kulturális és egészségügyi-szociális problémáinak megoldásába. Támogatják például az idősek életkörülményeivel foglalkozó tanácsi szarv munká ját, részben az eltartási szerződésben élők meglátogatásával, segítésével, ösztönzik a Vöröskereszt „tiszta udvar, rendes ház” mozgalmának ki- szélesítését, eredményes megvalósulását. Részt vesznek a könyvbarát bizottság munká jában, az állami gondozott gyermekek életkörülményeinek vizsgálatában. A virágos Nagykőrösért akciónak is egyik mozgató rugója a nőbizottság. Terveik között kollektív ki rándulás is szerepel. Az idén május 7-én kelnek útra: irány Hódmezővásárhely, ahol a Hódiköt Gyárat és a kerámiaüzemet tekintik meg. Sz. M. Élénk forgalom a vásáron Nem csökken az álattartási kedv Régen nem volt olyan vagy vásár Nagykőrösön, mint legutóbb. Az állatvásárra nemcsak a környékből, hanem a Tiszán- és Dunántúlról is hoztak jószágot, illetve jöttek érdeklődők. A vásártér környéki dűlőutak mind megteltek parkoló személyautókkal. A nagy felhajtás megnövelte a kínálatot, ezért az árak — a lovakat kivéve — elég alacsonyak voltak. Sok vidéki nem akarva hazavinni portékáját, inkább olcsóbban adta. Nagyon sok választási malacot kínáltak. A szebb jószágok párját eleinte ezer forintra tartották, de később lehetett venni 750—800 forintért is. Egy 52 kilogrammos süldő 1400 forintért kelt el, egy 40 kilogrammosért 1100 forintot adtak. Anyadisznó is sok volt, így 4 ezer forintnál nem adtak érte többet. Szarvasmarhából már kevesebbet hajtottak fel. A gyenge bikaborjúért most is megadták kilónként az 52 forintot, a korosabbat 28—29 forintért vették. A tehenekért általában 16—18 forintot kértek. Az idén több lovat hoztak eladásra a szokottnál. Az éves csikó 15—20 ezer forintos áron indult, egy 3 évesért 18 ezer forintot kértek. Egy jó fuvaroslovat, 38 ezer forintra tartott a gazdája. A jó árak folv- tán, a csikótenyésztés újra divat lett, nemcsak a nagyüzemi gazdaságok, hanem a kistermelők is igyekeznék minél többet nevelni. A gyalogvásáron bőséges volt a választék, s a forgalom is elég élénk volt. Jól kerestek a lacikonyhások, az italmérők és a cukorkásök. Két fiatalember törzskönyvezett boxerkutyákat is árult •— ezer forintot leértek darabjáért, de a különös portékára nem akadt vevő. K. L. Köszönet a megtalálónak A minap fizetés után betértem a Kecskeméti úti élelmiszer áruházba, hogy a szükséges heti bevásárlást elintézzem. Ezután sok dolgom akadt még a városban, s csak a íkéső esti órákban vettem észre, hogy valahol elhagytam a tárcámat, amiben irataimon kívül a hard fizetésem is benne volt. Miután sok helyütt megfordultam, nehéz volt visz- sznemlékezni, hol vesztettem el. Nemsokára üzenetet kaptam, hogy keressem fel a bolt vezetőjét és Mar- ticsek László átnyújtotta nekem hiánytalanul az elveszett tárcát. Ezúton is megköszönöm figyelmét, szívességét. Matlag István VI., Kasza u. 5/a. SPORT Szántás az út mentén Maksa Ferenc, a Szabadság Termelőszövetkezet dolgozója MTZ-gépével felszántja az úttestet és a járda közötti területet, melyet újból parkosítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele LABDARÚGÁS Fontos két pont a bentmaradásíioz Nagykőrösi Kinizsi—Sziget- szentmiklósi TK 1:0. Nk. Kinizsi: Vilcsák II. — Suba, Juhász, Dobozi, Marton, Somlyai, Kurgyis, Kovács Z., Kecskés III., Szabó. Csere az 55. percben, Kurgyis helyed Lengyel. Az első félidőben az erős szél a körösi csapatot támogatta, több gólhelyzet is adódott, de a csatárok a legnagyobb helyzeteket is kihagyták. Az ellenfél ritka támadásait jól hárította a körösi védelem. . A második félidőben a szél erősödött, a hazaiakat segítette. A körösi védők biztosan álltak a lábukon. A 75. percben Kecskés III. jó átadásából Szabó lövése a kapufáról pattant a hálóba. 1:0. Küzdelmes mérkőzésen, ha nehezen is, de nyert a Kinizsi és ezzel nagyon fontos két pontot szerzett a bentmaradáshoz. Szigetszentmik-lósi ifi—Nk. Kinizsi ifi 1:1. Az első félidő 20. percében tetszetős támadás végért Fekete megszerezte a vezetést. A körösiek megérdemelten szerezték meg az egyik pontot. Barátságos mérkőzések Nk. Kinizsi—Ferencvárosi ifi I 4:2 (0:1): Ferencvárosi ifi II—Nagykőrösi ifi 5:0. A május elsejei programba jól illeszkedett bele a Ferencváros két ifjúsági csapatának nagykőrösi szereplése. Mindkét mérkőzésen színvonalas játék, jó labdarúgás volt. A Fradi ifik már a 3. percben megszerezték a vezetést, a hazai csapat nagy akarással igyekezett egyenlíteni. Ferencvárosi ifi II—Nk. Kinizsi ifi 5:0. A jó képességű ferencvárosi csapat ellen megilletődötten játszort a hazai csapat. A gólarány túlzott A két mérkőzést Faragó és Bokor játékvezető kitűnően vezették. Összevont járási bajnokság Abony—Nk. Kinizsi II 2:9 (1:0). Az Abonyban lejátszott mérkőzést kemény küzdelem jellemezte. A körösi csapat túlságosan védekező taktikával játszott. A megyei bajnokságban még nyolc forduló van hátra. A Kinizsi négy mérkőzést játszik hazai pályán. Ha mind a négy mérkőzést megnyerik, a csapat továbbra is a megyei osztályban marad. Vasárnap a harmadik helyezett Aszód lesz az ellenfél hazai pályán. / Bízunk abban, hogy a csapat megszerzi a nagyon fontos két pontot. PÉNTEKI MŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 14.30: a városi úttörő-olimpia és a Kinizsi tehetségkutató fiúvetélkedője. Kosárlabda Cegléd: C. Gimnázium—Nk, Pedagógus női serdülő, valamint férfi serdülő és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 18: II. osztályúra minősítő verseny. Pécsi Mit látunk ma a moziban Három milliárd lift nélküL Színes, francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Ambíció. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A leszámolás napja. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. S/abadsaß Népszerű az asszonyklub Felkutatják a nagykőrösi nőmozgalom történeti emlékeit
