Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

1974. MÁJUS 24., PÉNTEK XHíAim Átadták a magyar mezőgazdaságnak az 50. szovjet helikoptert Jelentős üzletkötések a HÉV-szerelvények az NDK-ból a szentendrei vonalra Mind több konténert igényelnek Vácról Bár a legnagyobb üzletköté­sek a vásár utolsó napjaiban várhatók, ettől függetlenül már tegnap több, igen jelentős megállapodás jött létre a BNV-n. A nap legkiemelke­dőbb szerződését a Metalimpex Irta alá a szovjet Promszirio- import Egyesüléssel, miszerint a szovjet partner az év hátra­levő időszakára is biztosítja hazánk nyersvas-, valamint hengerelt- és nemesacéláru im­port szükségletét. A Szovjetunió a világpiacon tapasztalható áremelkedések és a tőkés országokban fellé­pett nyersanyaghiány ellenére, változatlan áron a kért meny- nyiségben bocsátja rendelke­zésre az említett termékeket: 121 ezer tonna nyersvasat, 120 ezer tonna hengerelt- és ne­mesacélárut. A szerződés alá­írásánál jelen volt D. J. Lev- csenko, a Szovjetunió buda­pesti kereskedelmi képviselője is. Jó hír a szentendrei vona­lon utazóknak: a Nikex több mint 1,3 millió rubelért új tí­pusú HÉV-szerelvényt vásárolt NDK-beli partnerétől. A há­rom motorkocsis, 720 szemé­lyes vonatokat 1976-ban helye­zik üzembe. » Délután 2 órakor a vásárlá­togatók színes eseménynek le­hettek szemtanúi: az Avia- export Szovjet Egyesülés kép­viselői a BNV területén átadták a Nikexnek az 50., KA—26-os típusú szovjet mezőgazdasági helikoptert. Az ünnepélyes át­adásnál jelen volt dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkár, valamint D. J. Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. A Magyar Hajó- és Daru­gyár körpavilonjában tegnap délelőtt 10 órakor találkoztak a váci gyáregység vezetői ha­zai partnereikkel. Több mint harminc üzletfelük jött el a konténerbemutatóval egybe­kötött tárgyalásra, melyen a vállalat régi vevőin — a MÁV-on, a Borsodi Vegyikom­bináton, a Csőszer-en, az Al­földi Pincegazdaságon és más, több év óta kapcsolatot tartó vállalaton — kívül a Budapesti TÜZÉP, a Nagyalföldi Kőolaj­ipari Vállalat szállítási és mű- 6zakfejlesztési szakemberei is részt vettek. Ma már Magyarországon is a korszerű fuvarozás nélkülöz­hetetlen eszköze a konténer, a rakodásgépesútés fejlesztésével nemcsak a szállító vállalatok, a MÁV és a Volán, hanem egyre több ipari és kereskedel­mi vállalat is felismeri a tar­tályos áruszállítás előnyeit. Cserkaszky Antal, az MHD váci gyáregységének főmérnö­ke a tegnapi tárgyalás ered­ményeiről elmondta: — A belföldi igények grafi­konja meredek emelkedést mutat, ezzel párhuzamosan a nemzetközi piacon is egyre jobban növekszik termékünk iránt a kereslet, öt évvel ez­előtt honosítottuk meg ezt a profilt, sikerült jó konstruk­ciókat kidolgoznunk, s most elárasztanak bennünket meg­rendeléseikkel. Előreláthatólag 1976-ra tudjuk csak megkét­szerezni konténergyártásun­kat. A Budapesti TÜZÉP most jelentette be, hogy ajtók-abla- kok fuvarozásához 20 tonnás szállítótartályokat akar vásá­rolni, továbbá csempeszállítá­soknál is ki szeretné próbálni a tartályos rendszert. Megren­delésüket csak 1976-ra tudjuk visszaigazolni. Még az idén 130 darab 20 tonnás konténert adunk át a 43-as Állami Épí­tőipari Vállalat házgyárainak, melyeket a soproni Lakás­textil Vállalatnál gyártott sző­nyegpadlók szállítására hasz­nálnak fel. Viszonzásul az épí­tőipar is soronkívül megépíti a Magyar Hajó- és Darugyár 200 személyes munkásszállá­sát. Ülésezett a Minisztertanács Napirenden a vállalati és a munkaszervezés, az alkalmazotti létszám alakulása Kis helyen is könnyen fordul. Koppány György felvétel« A váci gyár az Alföldi Pin­cegazdaságnak ötszázhúsz da­rab borospalackos konténert készít az idén, jövőre ennek csaknem kétszeresét kéri ál­landó megrendelőjük. Ilyen a hazai konténerpiaci helyzetkép. A külföldi partne­rekkel már a hét elején meg­tartották kereskedelmi tárgya­lásaikat, melyek közül az amerikai Seacontainer INC cég és a göteborgi Volvo autó­gyár rendszeres megrendelő­jük. A 14-es pavilon előtti sza­bad területen kapott helyet az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat. A szentendrei gyár­ban, a vállalat járműfejleszté­si programjának keretében ké­szült az az EB 7/70 típusú egy­tengelyes billenőszekrényes pótkocsi, melyet a vásáron megismerhetnek a szakembe­rek. ■ V t Az egytengelyű utánfutó számos előnnyel rendelkezik a kéttengelyes pótkocsival szem­ben: terepen, földúton, gödrös talajon a vontatott kocsinak csökken a gördülési ellenállá­sa, 25 százalékkal nagyobb szállítási sebesség érhető el vele, jól kormányozható, kis helyen is könnyen fordul. Hid­raulikus rendszerével három irányban üríthető a lenyitható oldalú kocsiszekrény. Az AGROTRÖSZT forgal­mazásában értékesített szent­endrei gyártmány újdonság iránt sok ipari és mezőgazda- sági szakember érdeklődött a vásáron, mivel az egytenge­lyes, billenőszekrényes pót­kocsi jól hasznosítható szálas, szemes, ömlesztett és darabos termény szállítására, de mély- és útépítési munkáknál is al­kalmazható. H. A. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének, Kim Jong Dzu miniszterelnök-he­lyettes, á Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagja ve­zetésével, hazánkban tett ba­ráti látogatásáról szóló tájé­koztatót. A látogatás és a megbeszélések eredményesen szolgálták a két párt, a két ország kapcsolatainak, baráti együttműködésének további fejlesztését, a koreai népnek a hazája békés és demokra­tikus egyesítéséhez szükséges kedvező feltételek kialakításá­ra irányuló harcát. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a magyar— lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság Bu­dapesten megtartott üléssza­káról. A tárgyalások során értékelték a két ország mi­niszterelnökeinek korábbi ta­lálkozóján kitűzött feladatok végrehajtását, és áttekintet­ték az együttműködés ered­ményeit. Elhatározták a két ország kapcsolatainak további fejlesztését a terv- és az ipari koordináció, valamint a sza­kosítás területén. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a kormánynak a magyar—NDK gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési bizottság XIII. ülés­szakáról. A tárgyalások során intézkedéseket tettek a gazda­sági kapcsolatok további el­mélyítésére, elsősorban a vegyiparban és a műszaki közszükségleti cikk gyártás­Bevált stratégia Egy vállalat talpraállt FÉLMILLIÓ PÁR CIPŐ CEGLÉDRŐL hezítette a helyzetet, hogy sokan kiléptek. Többen, fő­ként a régi dolgozók egy ré­sze nem tudta megtanulni az új technológiai fogásokat, mások az új gépek miatt mentek el, néhányan pedig pusztán azért, mert nam volt nyereség, összesen 20 száza­lékkal csökkent a létszám. Jöttek ugyan újak, de azokat még be kellett tanítaná. így ez is a termelés növekedé­sét hátráltatta. — Az új technológiák mi­lyen nehézségek elé állítot­ták a dolgozókat és a válla­lat egészét? Lassan sínre kerültek — Az új technológiákat 1971. második felében vezettük be, elsősorban a kombinált (var­rott és ragasztott talpú) ci­pők gyártásával. Ebben az időszakban, amit a hagyomá­nyos varrott technológia „ho­zott a konyhára”, azt elvitte a kombinált. Később, amikor javult a kombinált termékek minősége, módosítottuk a ha­gyományos technológiát, s mi­kor végre ez is „erőre ka­pott”, akkor vezettük be a ragasztott zártcipők gyár­tását. Az új technológiák és a kilépések miatt mintegy 30 százalékkal csökkent a ter­melésünk. És sajnos, a minő­ség is erősen leromlott. A korábbi időszakban, a hagyo­mányos módon gyártott ci­pők 85—87 százaléka tarto­zott az I. osztályba, 1972 ele­jén viszont csaknem min­den második termékünk hi­bás volt. Az év végére azon­ban lassan megjött dolgozó­ink önbizalma, s egyre job­ban begyakorolták az új tech­nológiák műveleteit. Ez volt vezetendő új gyártástechno- | az az időszak, amikor azok lógiákat rövid időn belül közül is visszaszivárgott né­Három évvel ezelőtt sokat foglalkozott lapunk a Ceglé­di Cipőipari Vállalattal, amely egyre gyengébb ered­ményeket produkált, majd az 1972-es mélypont után, még ugyanaz év októberében — igaz, lassú, de — már javu­ló tendenciákról számolhat­tunk be. Nehéz időszak Bangó Mihály, a Pest me­gyei Tanács csoportvezető­je akkor a következőképpen jellemezte a vállalat helyze­tét: „Mielőtt a jelenlegi igazgató az üzem élére állt, a Ceglédi Cipőgyár vesztesé­ges volt. Irányítása alatt azonban évről évre jó ütem­ben nőtt a termelés, az üzem kollektívája magas nyeresé­get ért el. Csakhogy időköz­ben megnőttek a kellékárak, amit nem tudtak hatékony­ságnöveléssel kiegyenlíteni. Így nyereségük az 1969-es 5,3 millióról 1970-re 4,1, 1971- re pedig J3,9 millió forintra csökkent. 1972-ben talán épp, a gyors nyereségnövelés re­ményében vezettek be négy új technológiát, s ez, amel­let. hogy sok volt egyszerre, nem párosult megfelelő mű­szaki előkészítéssel.” És mi a véleménye e ne­héz időszakról Sipos Bálint­nak, a Cipőipari Vállalat igazgatójának? — Már 1969-ben érezhető volt a vásárlók idegenkedé­se a korszerűtlen technoló­giával gyártott termékeink iránt, s a következő évben a kereskedelem nem kötöt­te le teljes kapacitásunkat. Ekkor határoztuk el, hogy a terveink szerint csak las­sú ütemben, fokozatosan be meghonosítjuk; előzőleg új szalagot és egy sor új gé­pet helyeztünk üzembe. Ne­hány dolgozónk, akik koráb­ban nem bíztak a vállalat ve­zetésében. — A jelenlegi helyzet sok­kal kedvezőbb — folytatja az igazgató —, s mi számítot­tunk is rá. Feláldoztuk a tak­tikát egy jobb stratégiáért, az­az egy-két évi nyereség ki­esése fejében megalapoztuk az elkövetkező évek gazdaságos termelését. Mint vártuk, a ha­gyományos technológiával ké­szült termékeink iránt egyre erősebben csökken a kereslet, összes termelésünk pedig di­namikusan emelkedik. A ta­valyi 493 ezerrel szemben idén 524 ezer pár gyermekcipőt gyártunk, s jövőre 600 ezret tervezünk. Termékeink minő­sége jó szinten stabilizálódott. Míg 1972-ben az összes, (gyá­runkból kikerült cipőnek csak 58,7 százalékát sorolták I. osztályba, addig tavaly 66,9, az idén az első negyedévben 88,3 százalékát. A hibás cipő­ket II. osztályba sorolják, vagy szabványon kívülinek minő­sítik. Az utóbbi hónapókban e két csoport közötti arány is jelentősen javult, a szabvá­nyon kívüli, azaz csak alkal­mi áruházban árusítható ci­pők aránya elenyésző. Hogy mennyire jónak minősíthető ez a százalékos megoszlás, azt azzal lehet igazolni, hogy a kereskedelem általában meg­elégszik azzal, ha száz pár ci­pő közül nyolcvan T. osztályú. A vállalat kollektívája azon­ban — az év elején néhány üzemben bevezetett DH- munkamódszer kerekében — arra törekszik, hogy általában 85 cipő érje el az I. osztályú minősítést. Ehhez úgyneve­zett minőségi prémiumrend­szert dolgoztunk ki. Külön­böző tűrési határokat szab­tunk egy-egy művelet elvég­zésére: például ezer pár cipő­ből a fejtűzés során tíz, bug- golás közben négy, díszlyu­kasztás alatt három pár hibá- sodhat meg. Amennyivel ke­vesebbet rontanak el dolgo­zóink, páronként annyiszor 4 forintot kapnak minőségi prémium címén. Több szakemberrel Jobban mondva, kaptak. Időközben ugyanis sikerült jó­val túlszárnyalni a 85 százalé­kot/ s most már arra törek­szenek, hogy a termékek 90 százaléka legyen hibátlan. Ez, persze, még nagyobb figyel­met, odaadást követel, zsu­gorodtak a tűrési határok és, hogy dolgozóink ne járjanak rosszul, most a tűrési határon belül készített hibátlan páro­kért 5 forintot kapnak. A mi­nőségi prémiumrendszer na­gyon jól bevált, a 21-es üzem­részben például az Ifjúgárda szocialista brigád valameny- nyi tagja kapott prémiumot januárban és februárban is Aki viszont többet ront el a „házilag engedettnél”, az bün­tetést fizet. Az év első két hónapjában 58—100 forintos levonások is előfordultak, az­óta többnyire 4—40 forint kö­zötti összegekről lehet csak beszélni. A viszonylag hibát­lanul dolgozók ezzel szem­ben 300—350 forint prémiu­mot kapnak havonta, de nem­csak ezzel nő dolgozóink ke­resete, hiszen az I. és a II. osztályú termékek óra között tízszázalékos különbség van. A nyereségben tehát újra ré­szesednek a jó munka gyü­mölcséből. A főkönyvelőnő, Szabadi Mihályné elmondta, hogy ta­valy mindössze hét és fél na­pi munkabérnek megfelelő nyereséget osztottak, az idén legalább kétszeresét tervezik. Ebert József, a Cegléd Vá­rosi Tanács ipari osztályveze­tője közölte, hogy a követke­ző hetekben készül egy, a vál­lalat gazdálkodásáról szóló be­számoló jelentés. Konkrét ada­tokra tehát még nem tudott hivatkozni, de elmondta, hogy a cipőgyárban beváltak az új technológiák, az 1972-es mély­pont óta jelentősen fejlődött a termelés, a nyereség. emelke­dett a hatékonyság. S ebben annak is része van, hogy a gazdasági vezetést megerősí­tették közgazdasági és műsza­ki szakemberekkel. Czibor Valéria 1 fegyelem javulásának, fejlő­désünk meggyorsításának fon­tos feltétele. A Miniszterta­nács felkérte a Szakszerveze­tek Országos Tanácsát, hogy segítse a teljesítménykövetel­ményekkel kapcsolatos célok megvalósítását. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a korszerű, nagy értékű gépek kapacitásának kihasz­nálásával kapcsolatos vizs­gálat tapasztalatairól. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy széles körűen meg kell teremteni a kapaci­táskihasználás megfigyelésé­nek feltételeit. A jövőben a vállalatok üzem- és munka- szervezési tevékenységénél ér­tékelni fogják az ésszerű ka- pacitáskihasznáfás érdekében tett intézkedéseket is. A munkaügyi miniszter je­lentést terjesztett elő az al­kalmazotti létszám alakulásá­ról. A jelentés megállapítja, hogy az alkalmazottak szá­ma nagyobb mértékben emel­kedett, mint amit a műszaki­technikai fejlődés indokol­na. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott arra, hogy mi­lyen szervezési tevékenységgel kell a megfelelő arányokat fo­kozatosan biztosítani. Fel­kérte a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, hogy segítse elő a helyes alkalmazotti lét­számgazdálkodást és a társa­dalmi ellenőrzés fokozásával is járuljon hozzá a kitűzött célok megvalósításához. A Minisztertanács a köny- nyűipari miniszter előterjesz­tésére rendeletet hozott a nyomdaipari vállalatokon kí­vüli nyomdaipari tevékeny­ség szabályozásáról. A ren­delet a vállalatok, intézmé­nyek saját felhasználásra szolgáló sokszorosítási, úgy­nevezett házi nyomdai tevé­kenységét nem érinti, csak az árutermelést szabályozza az érdekelt gazdálkodó egyse­geknél, vállalatoknál, szövet­kezeteknél, intézményeknél. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter, va­lamint a Fővárosi Tanacs elnöke javaslatára — a buda­pesti ingatlanszerzéssel es lakásdgénylóssel kapcsolatos jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében _ — korábbi rendeletét kiegészí­tette. A jövőben a kormány — Budapest sajátos helyze­tére tekintettel — a főváros területén nemcsak az ingat­lanszerzést, hanem a tanácsi bér-, tanácsi értékesítésű és tanácsi elosztású társasház- lakásra benyújtott igénylés jo­gát is ahhoz a feltételhez kö­ti, hogy az igénylő legalább 5 éve Budapesten állandó jelleggel lakjon vagy mun­kaviszonyban álljon. A Miniszertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és\ Árhivatal elnökének elő­terjesztését az iparszerüen elő­re csomagolt hús és húskészít­mények fogyasztói áráról. A kormány hozzájárult a kor­szerűen, higiénikusan, gépi úton előre csomagolt hús és húskészítmények Buda­pesten történő árusításához. Ezek fogyasztói ára legfel­jebb az előre csomagolási többletköltségekkel lehet ma­gasabb. Az új csomagolási forma bevezetésével a hagyo­mányos kiszolgálású bolthá­lózat nem szűkíthető. Az elő­re csomagolás csak olyan húsra és húskészítményre terjedhet ki, ahol ez a ha­gyományos módon forgalma­zott termékeknél nem okoz hiányt. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter Ku- waitban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést. A tárgyalások középpontjában a gépipari együttműködés to­vábbi lehetőségei és a ma­gyar műszaki-oktatási segít­ségnyújtás kérdései álltaid Az együttműködés kiszéle­sítése érdekében a kormány utasította az érdekelt minisz­tereket, hogy a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács ezutári egyéb ügyeket tárgyalt. ban. Határozatot fogadtak el a két ország miniszterelnökei­nek ez év februári budapesti tárgyalásaiból adódó közös feladatok megoldására, továb­bá áttekintették az árucsere­forgalom alakulását. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter előter­jesztette az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat terveze­tét. A kormány az előterjesz­tést elfogadta és felhatalmaz­ta a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot terjessze az országgyűlés elé. A munkaügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést tett a vállalati szervezés fejlesztésé­re vonatkozó kormányhatáro­zat végrehajtásáról. A jelen­tés megállapítja, hogy a ren­delkezés nyomán az ez irányú tevékenység fokozódott, ja­vult a szervezés előfeltételei­nek biztosítása. Az előrehala­dás azonban inkább mennyi­ségi; a vállalatok gazdasági feladatait segítő hatás még nem kielégítő. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Utasította az ér­dekelt minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a kérdéssel to­vábbra is kiemelten foglalkoz­zanak. A Minisztertanács megvi­tatta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munka nor- mázásával, illetve a teljesít- 1 ménykövetelményekkel kap­csolatos ipari gyakorlatról. A kormány úgy határozott, hogy emelni kell a munkaszerve- zési-normázási tevékenység színvonalát. Ez a munkaerő­gazdálkodással, a korszerű gépek és berendezések kihasz­nálásával kapcsolatos felada­tok megoldásának, a munka-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents