Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

1974. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK NMiIan 7 \ Miért nincs újság? Panasszal fordulok a szer­kesztőséghez. Már nagyon sok­szor előfordult, különösen va­sárnapokon, hogy Budapesten, a XV. kerületi Hubay téri el­árusító pavilonban nem tudok Pest megyei Hírlapot venni, mert nem kapnak egyetlenegy lapot sem az Önök újságjából. Több mint két éve már, hogy rendszeresen járok ide a Pest megyei Hírlapért, de ezen a környéken nemcsak én. Vörös Gyula Budapest Az ifjúság érdekében Budakeszin az élelmiszer- boltokban megvizsgálták a 30 év alatti fiatalok körében az ifjúsági törvény végrehajtását. Tíz ilyen kérdőívet láttam, és ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány észrevételt tenni. A kérdőív egyik pontja azt tuda­kolja, hogy a munkához szük­séges feltételek biztosítot- tak-e? Erre a válasz ennyi volt; részben. A boltvezetők 6zerint a fiatalok messzemenő­en helytállnak munkahelyü­kön. Jó a kapcsolatuk az idő­sebb kereskedelmi dolgozók­kal. Jó lenne, ha a munkaadó Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat alaposan megvizsgálná ezt a problémát. Egy másik kérdéssel kapcso­latban megtudtam, hogy a vál­lalat a lakásproblémák megol­dásához semmiféle segítséget nem nyújt. Tudvalevő, hogy ez mindenütt égető probléma. A vállalat tehát legalább annyit megtehetne, hogy akár egy termelési értekezleten, akár egy röpgyűlésen tájékoztatná a fiatalokat a lehetőségekről. Kiderült az is, hogy a válla­lat semmiféle művelődési, szó­rakozási, sportolási lehetőséget nem ad. Pedig ez igazán nem volna nehéz. Budapest közel­sége olyan tényező, melyet fi­gyelembe kellene venni. Egy- egy táncos összejövetelt, vagy egy színházi előadás közös megtekintését könnyen meg­szervezhetik. Padányi Lajos Budakeszi Tökölröl jelentik Az MSZMP tököli bizottsá­gának titkára, Farkas András betegség miatt lemondott, he­lyére Fereci Imrét, a Csepel Autógyár dolgozóját választot­ták meg. A Pest megyei 3. számú Épí­tőipari Vállalat megkezdte a község új ABC áruházának építését. A tervek szerint ez év végére elkészülnek a mun­kával. A FŐ utcai élelmiszerboltot csinosítják, nagyobbítják, szé­lesítik és egyben felújítják a Tököl és Szigetcsép közötti or­szágutat is. Bundies Péter Tököl Nagykovácsi mozaik Szép példája az elvtársi se­gítségnek, a tanácsi vezetés, valamint a katonai parancs­nokság együttműködésének, hogy a Nagykovácsi szom­szédságában lévő határőrlak­tanya műszaki alakulata mint­egy 70 ezer forint értékű tár­sadalmi munkában felújította a Rácski-telep lakóinak vil­lanyvezeték-hálózatát. Ugyancsak a teleppel kap­csolatos hír: községünk vízel­látásának végleges megoldá­sára megpróbáljuk azokat a kutakat, amelyeket a néme­tek 1943-ban berobbantottak ismét feltárni, és amennyiben az egészségügyi vizsgálatok szerint vizük alkalmas a- fo­gyasztásra, újra használható­vá tenni. Reméljük: hama­rosan zavartalan lesz a vízel­látás. Községünk a halottak nyug­vóhelyének szépítése érdeké­ben kétéves programot dolgo­zott ki, és megkezdte a teme­tő sövénykerítésének felszá­molását. Helyette műkő kerí­tést építenek. Több éve már, hogy a la­kosság tájékoztatását szolgáló hangszóró nem tudja ellátni teljesen feladatát: a vezeték rövidsége miatt a község tá­volabbi részeiben élő lakó­kat nem lehetett értesíteni a közérdekű hírekről. Most bő­vítik ezt a hálózatot is, új hangszórókat szerelnek fel. A bővítést az igényeknek meg­felelően jövőre is folytatják. Szűcs Lajos Nagykovácsi A biztonságos közlekedésért Örömmel olvastam a Pest megyei Hírlapban, hogy a rendőrség milyen intézkedése­ket tesz a közúti forgalom biz­tonsága érdekében. Naponta csaknem 100 kilométert teszek meg gépjárművel, s az útjai­mon szerzett tapasztalatok azt bizonyítják; nagyon szüksége­sek ezek az intézkedések. Most ajánlja fel elfekvő készleteit! erro^lobu« Készletbegyűjtési Osztályú május hónapban engedmény nélkül- o minőségnek és az állapotnak megfelelő — maximált termelői áron megvásárolja elfekvő vagy felesleges vaskohászati termékeit Címűnk: Budapest VI., Lehel u. 3/b. Levélcím: 1902 Budapest, Pf.: 306. felefon: 205-430. 205-480. Telex: 22-4184. Gyakran találkozom sza­bálysértőkkel. Például az a két visegrádi (legalábbis kora dél­után Dömös felől oda tartó) asszony, aki naponta egymás mellett halad kerékpáron, még ott is, ahol a záróvonal miatt igen szűk a hely az au­tósok számára. Sokszor látom azt a két fiatalembert is, akik a kisoroszi rév táján a 11-es műúton az út közepén tolják kerékpárjukat, közben vidá­man beszélgetnek. Két diák­lány Dömös és Visegrád kö­zött igen bizonytalanul kerék­pározik, és ezzel nagymérték­ben veszélyeztetik saját életü­ket. Vagy az az idősebb néni, aki pontosan a záró- vagy fe­lezővonalon kerékpározik. So­kan behajtanak a Tahi hídfő­nél, noha az ottani jelzőtábla ezt határozottan tiltja. A jövő nemzedék nevelése szempontjából a felsoroltak miatt is elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a KRESZ-t már az általános is­kolában tanítsák. Urban Sándor Tahi Bagi iskolások A Pest megyei Hírlap április 3-i számában hírt adott arról, hogy a bagi általános iskola úttörőcsapata milyen ered­ményeket ért el az utóbbi idő­ben. Most újabb sikerekről számolhatok be: Túrán a já­rási kulturális seregszemlén a kis kamarakórus és Péter Györgyi III. B.-osztályos ta­nuló énekszólóban aranyér­mes lett, Balázs Margit VII. B.-osztályos pedig bronzér­mes a zongoraversenyen. Is­kolánkban az elmúlt időszak­ban két rajzkiállítást is ren­deztek. Az elsőt a Hegedűs Andrásné irányításával mű­ködő rajzszakkör VI—VIII. osztályos tanulóinak rajzai­ból, a másikat pedig Kiss Er­zsébet tanítónő állította össze a II—III. osztályos tanulók rajzaiból. Ezeken kívül két ízben 80 jól sikerült rajzot ál­lítottak ki a művelődési köz­pont előcsarnokában. Elisme­rést kapott: Pintér Ilona Va­sárnap délelőtt című zsírkré­ta rajzáért, Újvári Éva linó­metszetéért, valamint Boda János Bagi lakodalmas, Tóth Erzsébet Rokka köcsöggel és Czira Éva Bohóc című raj­záért. Iskolánkban a magyar nyel­vi versenyen az V. osztályos tanulók közül Aszódi Judit, a Vl.-osok közül Pergel Mária, a Vll.-esek közül Könczöl Margit lett az első, a végzősök közül pedig Boda Margit. Az újságelőfizetési versenyt a IV. A.-osztály nyerte. Az anyák napját az elmúlt évek­hez hasonlóan, az immár ha­gyományos keretek között osz­tályonként ünnepelték meg. A feladat most: minél sikere­sebben befejezni az 1973—74- es tanévet. Iszlai Albert Bag Dunakeszi mindennapok A március 28-i Postabontás­ban jelent meg a hír, hogy Dunakeszin a Béke utca 2. számú ház mellett álló felvo­nulási épületet lebontották, a homokhalmaz, törmelék vi­szont ott maradt. Örömmel számolhatok be, hogy a prob­lémát megoldották, rend van a Béke utcai ház mellett. A Dunakeszi Járműjavító­ban hagyománya van a vér­adásnak. Évente négy alka­lommal van véradónap. A ta­valyi járási statisztika szerint az üzem dolgozói élenjárnak e térén: a munkások 16,3 szá­zaléka adott vért, s most 482 tagja van a Vöröskeresztnek. Bevezették az üzem nődolgozói részére a rákszűrővizsgála­tot is. A Liget utcai autóbuszmeg­állót nemrég hozták helyre. Sajnos, újra szomorú lát­ványt nyújt: sok üveget ki­törtek belőle. Nem lehetne jobban vigyázni a közös va­gyonra? Sojymosi László Dunakeszi Szerkesztői üzenetek K. A.-né, öcsa, M. J.-né, Sziget- újfalu: Köszönjük a beszámolókat, örömükben osztozunk. S. L.-n-é, Gödöllő: A városi ta­nács levélben tájékoztatja öi>t az emlékmű helyrehozatalával kap­csolatos intézkedésekről. B. P., Tököl: Köszönjük a ki­állításról szóló tudósítást. O. P., Isaszeg: Panaszát elküld­tük a Pest megyei Temetkezési Vállalathoz. M. J„ Veresegyház: Az ese­ményről tájékoztattuk a Betonút­építő Vállalatot. W. Gy.. Érd: A víztársulati pa­naszra visszatérünk. P. T., Túra: Köszönjük a rajzot, sajnos későm érkezett. P. L., Budakeszi: Levelével — sajnos — nem értünk egyet. A gépkocsiajtókat nem lehet ugyanis olyan csendben becsukni, mint például egy szobaajtót. Csapni kell. Másrészt: ahhoz, hogy a gép­kocsival menni lehessen, az indí­tás után járatni kell a motort, hogy bemelegedjék. Válaszol az Illetékes Április 20-i számunkban Nem áll meg a gyors címmel helyt adunk Kelen János gö­döllői olvasónk panaszának. Erre kaptuk az alábbi választ Fülöp Lajostól, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának forgalmi osztályvezetőjétől: „A gyorsvonatok elsősorban a nagy távolságra utazók igényei­nek kielégítését szolgálják. Ezért állnak meg a panaszos által ki­sebb forgalmúnak vélt Vámos- györk, Füzesabony és Kálltápolna2*' állomásokon. A Gödöllőről, illetve Gödöllőre gyorsvonatot igénybe venni szán­dékozó utasok részére Hatvan ál­lomáson a gyorsvonatokhoz való csatlakozást 14 pár helyi és 5 pár távolsági személyvonat biztosítja, ezért a gyorsvonatokat az utazó- közönség nagy többségének érde­keit figyelembe véve a jövőben sem áll módunkban Gödöllőn megállítani.” Szeretnék május éjszakákon... SZERENÁD ANNO 1974 Csak éppen hegedűjét stim­melte fel nagyon halkan, hogy odabent meg ne hallják előre az éjjeli zenéhez való készü­lődést, mert az ilyesmi elront­ja a hatást — számol be Krú­dy Gyula egyik, 1932-ben írt novellájában arról, miképp adott Pipacs Pista és bandája szerenádot Budapesten. A mondat igazsága több mint négy évtizeddel később sem változott: s bár a fiatalember és jóbarátja aligha gondolt Pipacs Pistára, ők is halkan stimmeltek a járókelők cso­dálatára a Duna-parton, egyi­kük a gitárt, a másik a hege­dűjét. Aztán beléptek a ház kapuján, s az udvaron hama­rosan felcsendült a szerenád az első emeleten lakó leány­nak. A ház már éppen lehuny­ni készült „sok szemét”, de meggondolta magát. mert ilyent mostanában nem látott­hallott. A muzsikus-dalosok egy-egy szál rózsát kaptak ju­talmul. Budapesten tehát előfordul még napjainkban is ez a szo­kás. Vajon Pest megyében is? Irházi Mária veresegyházi (Szent István út 6.) olvasónk levelének tanúsága szerint ezt a régen volt divatot meg­őrizték: az egyik májusi nap­ra virradó éjjel több veres- egyházi leány ablaka alatt szólt a muzsika. Az esti zene forrása A levél kézhezvétele után leutaztunk Veresegyházra: ar­ra voltunk kíváncsiak, meny­nyit és miben változott a ko­rábbiakhoz képest, és egyál­talán mit jelent ma a hallga­tónak és a résztvevőnek a ze­nélés e sajátos formája. De előbb nézzük a múltat: a szó, az olasz serenata, Il­letve a spanyol seren ada szó­ból származik, pontos jelen­tésük: esti zene. Középkori hangulatot idéz. Nem vélet­len, hogy az operaszínpadon is szerenádot ad Manrico A trubadúrban. Almaviva gróf A sevillai borbélyban, Don Juan Mozart operájában. Ar- lechino, a Bajazzókban, és így tovább. A szerenád önállóan is kedvelt zeneműforma lett. A középkorban pengetés hang­szerek kísérték az éneket, Haydn és Mozart műveiben még többnyire fúvós hang­szereket találunk, csak ké­sőbb kerekedtek felül a vonó­sok. A változatos muzsika rendszerint 4—6 tételből állt, köztük egy menüett, valamint lassú és indulószerű dal. Ma­gyarországon természetesen a cigányzene dominált. Lobbanó gyufaláng — Az 1920-as, 30-as évek­ben nagyon sok szerenád prí­mása voltam itt Veresegyhá­zon, a szomszédos Örszent- miklóson, Nyíresszőlőstelepen és Szadán is — emlékszik vissza a 65 éves Ürmös Sá­muel. — Négyen voltunk mu­zsikusok: bőgős, kontrás, se­gédprímás és én. A legények, barátok énekeltek. Sorban felkerestük mindegyik részt­vevő fiú kedvesét. Előtte, per­sze, megbeszéltük a műsort, mely egy-egy ablak alatt 20 —30 percig is eltartott. — Kérjük, soroljon fel né­hány dalt a legtöbbet játszot­tak közül. — Csak egy kislány van a világon, Ahogy én szeretlek, Piros pünkösd napján, Sze­retnék május éjszakákon, Nyisd ki babám az ajtót. — Május éjszakák, pün­kösd napja — ezek szerint ta­vasszal adták a legtöbb szere­nádot? — Igen, de máskor is: név­nap, születésnap vagy más ünnep alkalmából. — Mit szóltak a lányok a dalhoz és a muzsikához? — Nagyon örültek, és azt, hogy elfogadták, három szál gyufa egymás utáni fellobban- tásával jelezték. Koccintás — muzsika után A 13 éves Lakatos Attila a veresegyházi rajkózenekar prímása volt e mostani má­jusi szerenád prímása; — A művelődési ház ének­karának és irodalmi színpa­dának fiútagjaitól szárma­zott az ötlet, hogy lepjük meg szerenáddal e csoportok leánytagjait, és azokat a KISZ- es lányokat, akik részt vet­tek az ifjúsági ház építésé­ben. Nyilas Zoltán ifjúsági klubvezető állította össze a névsort és a pontos útvona­lat, Vankó István, a műve­lődési ház igazgatója az autó­kat szervezte meg. A fiúkat Kucsa Tamás vitte Gaz-gép­kocsiján. A két segédprímás­ból, brácsásból, bőgősből és belőlem álló zenekart — a cimbalmot technikai okból nélkülöznünk kellett —, pe­dig Tóth László tanácstag mikrobuszán. Este 9-kor in­dultunk a művelődési ház­ból Volt, ahol három gyer­tyát gyújtottak tiszteletünk­re, akadt olyan hely is, ahol... De ezt inkább mondja el a „címzett” énekkari tag, Vass Mária: — Már javában aludtam. Egyszercsak arra ébredek, hogy valahol, nagyon közel zené szól: Akácos út, ha vé­gig megyek rajtad én. Meg­számoltam : 34-en voltak. Azonnal mozgósítottam a szü­lőket: tisztelje meg édes­apám a fiúkat egy kis ital­lal. Apám le a pincébe, az­után, újra fordult. A végén teletöltötte a konyhavödört borral. Mindig kedves Nem fogadták mindenütt itallal az éjjelizenészeket, sőt, kevés helyen kaptak, és ez nem is baj. Minden ablak alatt szépen csendült fel a dal. Mindenhol más és más, az egy azonos: a „Szeretnék május-éjszakákon" kivételé­vel. — Hozzánk pontosan éjfél­kor érkeztek — eleveníti fel az eseményeket Szító Mária. — 'Nekem főként népdalo­kat játszottak. A szívesen fogadás jelzéseként fel-le- kapcsoltam a villanyt. de gyertyát is gyújtottam. Most kaptam életemben először sze­renádot. Nagyon örültem. —■, Nem elavult már ez a szokás? — Nem, nem. Inkább ked­ves figyelmesség. És min­dig az is marad. — Napjaink divatos hang­szere a gitár. És ha ezzel adnának szerenádot? — kér­dezzük Molnár Klárát. — Valóban a beatzene a gitárra épül, és a középkor­ban is sokszor adtak ezzel a hangszerrel szerenádot. De nem nálunk! Szerintem ez akkor szép. ha a néphagyo­mányokat őrizve csak nép­dalokat játszanak hegedű­kísérettel. — Én a beatszerenádot is éppen olyan szívesen fogad­nám. Vagy a klasszikus ze­neszerzők művéit. Az örök­zöld számokat, sanzonokat is — vallja Szító Mária. Ma sem szégyen Napjainkban tehát a tech­nika, a gépek, a józan ész és a racionalista szemlélet századában is még mindig örülnek a lányok a szerenád­nak. Széles a választék a szép és jó dalokból, hisz a műdalirodalom sem vallhat szégyent e téren sem: Schu­bert, Brahms, Richard Stra­uss, Csajkovszkij, Debussy és még sorolhatnám hossza­san tovább a szerzőket. Az örökzöldek és a lírai beat- számok között is lehet válo­gatni. S ha esetleg az előadási­ba egy-egy hamis hang csú­szik. az sem olyan nagy baj, mert egy a fontos, és ez alól a követelmény alól egyetlen szerenádot adó sem vonhat­ja ki magát: nem a külsősé­gek az elsődlegesek, hanem, hogy szívből jöjjön a dal. És ha valakinek tiszta érzései vannak, azokat nem kell szé­gyellni — 1974-ben sem .. Dalos Gábor l 1

Next

/
Thumbnails
Contents