Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

1914. MÁJUS 3., PÉNTEK

Strassbourgi magyar napok

az Ecseri lakodalmas

Tegnap Franciaországba utazott az Állami Népi Együttes. A strassbourgi magyar napokon lépnek fel, amelyeket a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Hungexpo és a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat közösen rendez A francia nagyvárosban ma és holnap két alkalommal lépnek a magyar művészek a közönség elé. A mintegy százfőnyi társulat az Ecseri lakodalmas című mű- . arát adja elő, amellyel többek között Olaszországban, Svájcban, Belgiumban, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriában aratott sikert.

„BELEVÁGTAM MAGAM”

Krónikással — krónikáról

Közvetlen vezetéken

Százhalombattán az ÁFOR közúti töltőállomásától naponta 14 ezer 690 liter benzint szállítanak el az ÁFOR és a Shell tankkocsijai a benzinkutakhoz. A töltőállomásra közvetlen csővezetéken érkezik a DKV-ból a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj és a fűtőolaj.

Gáirdos Katalin, felvétele

A budaörsi sportrepülőtér-1 rel szemben több holdnyi ' területet foglal el az Út- és Vasútépítő Vállalat géptároló telepe. Betonkeverők, kotrógépek, úthengerek, dózerek, s a mélyépítő munkáknál használatos járművek, kisgépek sokasága várakozik a széles, fedett tárolóban. A szokottnál is mozgalmasabb most itt az élet: hosszú útra készítik elő az összeválogatott, mintegy 40 millió forint értékű gépkollekciót, a szükséges pótalkatrészeket.

A 30 vagonnyi géppark

hamarosan útnak indul az NDK-ba.

Államközi megállapodás szerint a magyar építőipar kivitelezésében épül fel a Meisseni Porcelángyár szaniter- áru gyára Hadenslebenben. A Nikex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, az Émexport mint fővállalkozó bonyolítja a beruházást, melynek három generálvállalkozója: az Űt- és Vasútépítő IVállalat, a 31-es Állami Építőipari Vállalat és a Finomkerámiaipari Vállalat. Az előreláthatólag négy esztendeig tartó gyárépítés — technológia, magas- és mélyépítés —, mintegy 1,5—2 milliárd forintba kerül. Az egészség- ügyi porcelánárugyár terveit a Mélyépterv és az Iparterv készítette.

Elsőként az útépítők vonulnak fel a nyári hónapokban.

A külföldre utazó kollektívát a vállalat vezetősége budapesti és vidéki — köztük a százhalombattai — építés- vezetőségekről önkéntes jelentkezés alapján választja ki. A 150—200 dolgozóból álló építésvezetőség júliusban kezdi a mélyépítési munkákat: 240 ezer köbméter . földet mozgatnak meg, s 30—35 ezer köbméter beton bedolgozásáról szólnak a tervek. Ehhez kellenek a budaörsi gépek. A kijelölt területen ugyanis nemrég még mezőgazdasági

föld volt. Az első ütemben

5—6 négyzetkilométeren belül dolgoznak majd: utakat, kábelalagutakat, víz-, szennyvíz- és csapadékcsatornákat építenek. Majd sor kerül az iroda, konyha, a szociális- és raktárépületek, garázsok alapozására. A gyártócsarnok alapozása, továbbá a kerítésépítés szintén a több- száz millió forintot kitevő mélyépítési tervben szerepel.

Hadenslebenben már megszervezték a munkások elhelyezését.

Kulturált környezetben, összkomfortos lakásokban szállásolják el őket. Szabad idejükben a hosszú kiküldetés alatt sem unatkoznak majd a magyar építők: a vállalat műszaki és szépirodalmi könyvtárral ellátott klubot nyit számukra, s a helyiségből nem hiányzik majd a tévé, a rádió és a büfé sem.

H. A.

kőzetet pedig a MÉSZÖV kitüntette.

Az események

helyi jelentőségű. Vegyük például csak a takarékszövetkezetet. Kitüntetése kapcsán nyilván az is belekerül a krónikába, hogy mennyi a betétállománya. Ebből pedig majdan a megye, vagy az ország gazdaságtörténetének jövendő írója pontosan láthatja, milyen volt Érd lakosságának gazdasági helyzete 1973-ban.

— Hogyan lett krónikaíró?

— Nemi sokkal a felszabadulás huszadik évfordulója előtt választottak tanácselnökké. Akkor helytörténeti pályázatot hirdettek, és megtudtam, hogy a budai járás valameny- nyi községében készül, krónika, csak éppen Érden nem. Nagyon szégyelltem. Belevágtam magam. Nagy segítségemre volt a néhány éve, 91 esztendős korában elhunyt Jovit- za Ignác nyugalmazott iskola- igazgató, aki Érd ókori és középkori történetét már felkutatta és meg is írta, valamint a műemlékekét is és a legújabb korról szintén voltak feljegyzései. Élőszóval is sok mindent elmondott.

■- —------,—p művel és éves

I Melytorteneti | krónikái a-------:----------------Hazafias Népfront, a megyei tanács és a levéltár évente meghirdetett pályázatain eddig mindig díjat vagy jutalmat nyertek. Nem csodálatos, hiszen tanult mesterségére nézve a tanácselnök magyar-, földrajz-, történelemszakos tanár.

Sz

okoly Endre

Most kapta kézhez a természetvédelmi területté nyilvánításra vonatkozó legújabb kérelmet Balázs István, a megyei tanács természetvédelmi felügyelője. A kérelem aláírója, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Szigetújfalu határában a Duna mellett fekvő 97,33 hektáron elterülő ártéri erdőt kívánja természeti védelem alá helyeztetni. Bár Szigetújfalu a ráckevei járásban, a Csepel-szigeten van, a sziget erdeit nemrég a Pilisi Parkerdőgazdasághoz csatolták. A gazdaság pedig, amint a pilisi és budai hegyek erdeit, a szigetieket is padokkal, sétautakkal rendezi be. A parkerdő tehát Esztergomtól a fővároson át a Csepel- sziget déli csúcsáig terjed és ennek az erdőnek egy része az az ártéri erdő, ami a gazdaság javaslatira rövidesein kétségkívül védétt terület lesz.

A szigetújfalui ártéri erdő az erdőgazdaság beadványának indoklása szerint: „... egyike Magyarország legszebb, legjellegzetesebb folyómenti erdeinek. Külföldön is elismert lelőhelye számos növényritkaságnak és ez fokozza tudományos értékét. Az egyetemi oktatás kiváló bemutató- helye.”

Éppen ezért tanösvényeket kíván a gazdaság a területen kialakítani, hogy ezáltal is elejét vegye a ritka növények le- taposásának. Viszont az ösvényeket úgy vonják meg, hogy a növények jól láthatók és tanulmányozhatók legyenek. Természetesen sem füvet, sem virágot letépni nem szabad, sem pedig letördelni a fák gallyait.

Sok fa- és cserjefaj él érdekes növénytársulásban ezen az ártéren. Főleg fehér, fekete és szürke nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei szil és juhar alkotja az erdőt, amelyet üres vágásterületek tesznek helyenként ritkáasá. A pótlást az őshonos fafajok mageredetű csemetéivel hajtja végre az erdőgazdaság. De telepíteni fogja a ritkuló őshonos galagonya, veresgyűrű som, varjútövis benge, kutyabenge, kánya bangita cserjéket is.

Dús és változatos a liget- erdő aljnövényzete is. Nyáron az erdő alján varázslófű és erdei tisztesfű nő. Tavasszal a hegyekből a Duna partjára vegetációtörténeti korokban vándorolt kékszínű csillagvirág, sailátabogláirka és keskenyebb árkokban a hegyvidéki medvehagyma található zárt állományban.

Télen még a hótakaró alól is kiemelkedik egy magas termetű, örökzöld zsúrlófaj, tudományos nevén Equistem hier- nale Boros, amit magyar tudós írt le először. Másik nevezetes ritkasága az erdőnek a már kiveszőben levő Vitás sül— vestri, vagyis a vadszőlő, azaz a szőlő őse.

Az ártéri erdő különben teljes egészében a Pilisi Parkerdőgazdaság tulajdona és amennyiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága, helyt adva a kérelemnek, természet- védelem alá helyezi, a terület őrzése, ápolása és fenntartása minden gondját, anyagi terhét a gazdaság ráckevei erdészete, valamint a Kertészeti Egyetem növénytani tanszéke közösen vállalja magára.

Sz. E.

K

non

LSyiiL

minden munkahelyen

........

ed

ves Világ, Aki Vagy és Kedves Emberek, Akik Értitek a Szót! Elérkezett a gyónás ideje és megvallom, amit a legnehezebb, hogy nem viseltettem alázattal ott, ahol hasznos lenne és viszont alázatot érzek ott, ahol holmi elvontságokról lehet csak beszélni, ámbár ...

Nem érzek alázatot főnökökkel és hatalmakkal szemben. Rossz alattvaló lennék Mao birodalmában, mindig zavarba jönnék, hogy mit tanulmányozzak éppen, talán az ellenkezőjét tanulmányoznám annak, amit kiróttak, máshol ütném fel a könyvet. Rossz alattvaló vagyok általában; ha a főnökféleség azt mondja, igen, igen, vagy nem, nem — akkor én azt mondom magamban: „nocsak, lássuk, nézzük meg közelebbről”. Aztán talán azt válaszolom az igenre, hogy igen, de talán azt, hogy nem, vagy azt, hogy igen, de... nem, de. Hát így. Nem visszhangzók, pedig tudom, hogy hasznos lenne.

Viszont alázatot érzek az emberiség iránt. Ügy vélem, hogy abszolút, egész, amibe bele lehet kapaszkodni gondolatnak és elvnek, mert megtestesíti a legmagasabbrendűt, amit alkottál, ó Világ, mert magadra ébredsz benne, talán nem is lenne igazi lét, ha nem ismernének. Tudom, hogy ez atropomorf, emberszabású nézet, de mi értelme lenne a hideg és megmerevedett keringésnek? Igazi lét csak az élet, a fejlődő lét

De ha alázatot érzek az emberiség iránt, akkor ezzel azt is mondom, hogy gyűlölöm izzó gyűlölettel mindazt, ami ellentmond az egésznek. Gyűlölöm a nacionalizmust, amely együttműködés helyett kihasználást akar, a rész lázadása az egész ellen. Hát értelmes dolog ez? Nem, nem értelmes. Nem értelmes el- andalodva összeborulni, hogy testvér, magyar ember vagyok én, mi vagyunk a koronái a világnak, nem satnya ilyenek-olyanok, bennünk él a virtus, az istenit. Nem lennék jó amerikai nacionalista sem, a zászló csillagait nem érezném mentségnek arra, hogy dirigáljak, kiszipolyozzak, vagy bombázzak más népeket, nem lennék jó kínai nacionalista sem, nem hinném el, hogy Shakespeare és Beethoven burzsoá korcsok, míg Lin Piko méltó utód, szavából csak úgy csöpög a bölcs magasabbrendűség, illetve oppárdon, ő is burzsoá korcs, a han szellem egyetlen letéteményese Mao, illetve még valaki, hogy ki, azt majd később kell elhinnem.

Nem érzek továbbá semmi, de semmi alázatot a pénz iránt. Pedig az hasznos dolog lenne, mert bizony mondom néktek, Krisztus koporsóját sem árulták ingyen, de még a Fiat-kupét sem; sőt, számosán pénzzel mérik magukat is, másokat is. „Ennyit keresek, ennyit érek; ő ennyit keres, annyit ér; sokja van neki, le a kalappal, illetőleg a kom- binével.” Hát ilyenféle tekintély iránt nincs érzékem, mert örökölni, szerezni, keresni sokféleképpen lehet — beh tisztességtelen módokon is; és kölönben is, gondosan átvizsgáltam az emberi természetet, annak roppant széles körű szükségleteit, de bizony azt is mondhatom néktek, hogy sehol pénz iránti szükségletet nem találtam, legfeljebb pénzzel megszerezhető javak iránti igényeket... Ha meg a pénz iránt nincs bennem alázat, gyűlöletet táplálok a pénzszerző társulások iránt, a kéz kezet mos iránt is, meg az ösz- szefonódó részérdek iránt is, amely a közösből akar mások rovására nagyobbat kikanya- rítani.

GOMBO PÁL:

...ZAT

Alázat

e

Hát mármost én aszkéta lennék, holmi holmik megvetője? Nem — én mindazzal szemben, amit fentebb vallottam, alázattal viseltetem a munka iránt, amely a javakat előállítja. Mert a munka az az ember, minden egyes ember saját külön csodája, amellyel tettben úrrá lesz a természeten, a megismert világot gazdagítja a maga, az emberiség javára, miközben magát is emberebbé, gazdagabbá teszi. Ez a munka iránt érzett alázatom olyan erős, hogy személyes sértésnek érzem, ha termékeit nem a munka szerint osztják el, igazságosan ...

Dehát fogy a papír, és hátra van még két alázatom — több nincs — az egyik az egész emberi megérzése, a másik a rész alkotó megismerése. Mert a világnak két vége van, két tökéletessége: az egyik az egész csodálatos és megismerhetetlen, csak megérezhető összeműködése, a másik rész, részecske, folyamat, amely azonos körülmények között mindig ugyanolyan, ugyanúgy zajlik le, amelyet tehát ha jól felmértünk, előállíthatunk, előidézhetünk. Az egészet a művészet képes csak megérezni, lényegét felidézni. A művészet, mondom és mélyen-mélyen gondolom ezt, lefelé addig a művésziig, amellyel az élet tündöklő spontaneitása felismeri mindazt, ami számára lényeges, hogy önmagát fenntartva és szaporítva tovább létezzen; az amőbáig tehát, amely (vagy inkább: aki) környezete egészéből spontán tökéletességgel tudja, hogy mit kell megragadnia és elsajátítania — és felfelé addig a művészetig, amely emberek és társadalmak mozgását igazul érzékelteti, az egészet, meg nem ismerhetvén senki, olyan lényegeket formál fel foghatóvá, amelyekre azt mondjuk: „szép”. És a tudományt tehát, amely igazul ismer meg, ismertet meg létezővel, tényekkel, szabályokkal, összefüggésekkel, az egész egy-egy szektorával, amely ily módon többé nem titok, nem isten, nem talány és nem végzet többé, hanem a birtokpnk.

Dehát az alázat soha nincs ellenpárja nélkül, vallók tehát izzó haragomról is a sarlatánok iránt. Az álművészek iránt, akik hamisat vetnek oda a szellem mérgező táplálékául, és az áltudósok iránt, akik nagyképű blöf- föléssel alázzák meg, vezetik félre a tudatot. Jobban gyűlölöm őket, mint * akik nem tesznek semmit, jobban, mint akik rosszul munkálkodnak, mert kétszer vétkesek ők, egyszerre gyaláznak meg embert és emberiséget, érzést és tudatot, károkozók, sarlatánok.

Azzal kezdtem, holmi elvontságokról vallók és hozzátettem: „ámbár ...”. Hát igen, ámbár az elvontságok a valóságból valók és megítélés meg elítélés forrásai. Erőt szeretnék meríteni és erőt szeretnék terjeszteni az alázatomból, mert bizony mondom néktek. vágynak dolgok, amelyek se hús, se hal — de vágynak mások, amelyek emberhez méltóak.

Budaörs munkagépeket ad

t

Émexport, Nikex és három magyar generálvállalkozó

A fcrónikaírő-mozgalom behálózza az egész országot. Jóformán nincs község, ahol ne jegyeznék fel és évről évre meg ne írnák az esztendő eseményeit. De nemcsak falukrónikák készülnek, sok szövetkezetnek, vállalatnak, iskolának is megvan a maga krónikása. A legtöbb krónika azonban mégis a községekről íródik.-------------------------- a króniHöjjyan készül I ka? Ezzel ------- a kérdései---állítunk be-Máthé Dezsőhö

z, Érd krónikásához, és ta- lácsélnökéhez. Két, iromályokkal teli szekrényfáókot lúz ki és rámutat:

— Itt a nyersanyag.

Ülésekre, előadásokra szóló neghívókat vesz elő, meg kéz. .el és géppel írt feljegyzésedet. jegyzőkönyvmásolatokat,

az esztendő eiso négy nonap- janaa érái eseményeire vo- nautozó adatokat.

— A nagyközségi tanács

természetesen megmvót kap mindenhová, aztán itt van a húsz tagot számláié krónikáin) szaKKör. Van abban őslakos Uíaluból, de betelepült is jócskán, az is mind lelkes érái már. Mindegyik a maga szakterületéről és lakóhelye körzebéoől gyűjti az események adatait. Például Ipacs László, a Hazafias Népfront érdi bizottságának elnöke, aki megyei tanácstag is és igazgatója a Pest megyei TÜ2EP- nek, a népfrontra és a kereskedelemre vonatkozó adatokat szolgáltat elsősorban. Abel Andrásra, a tanács művelődési előadójára kulturális téren és különösen a műemlékek tárgyában lehet számítani, de, mert titkára a KlSZ-bizott- ságnak is, az ifjúsági eseményekről nyújt sok anyagot. Aztán Kocsis Józsefné könyvtáros gondosan összegyűjti valamennyi sajtótermékből

mindazt, ami Érdre vonatkozik, és így sorolhatnám tovább az adatszolgáltatókat.

— Amit összegyűjtenek, látjuk, ebben a két fiókban itt van ömlesztve. De miképpen lesz ebből krónika?-------------------------- nekiülök,

| — Felevenkent és négy-------------------------------témakörben csoportosítom az anyagot. Az elsőbe kerül, ami a község politikai, a másodikba, ami társadalmi életében történik. A harmadik csoport az iparé, mezőgazdaságé és kereskedelemé. Végül a negyedikbe a kulturális, szociális területen és a sportban történt események kerülnek. A cso- portö'sitás után következik a válogatás, annak megállapítása továbbá, hogy mihez kell fénykép, amit többnyire társadalmi munkában Kovács Géza, helybeli fényképészkisiparos készít. Mikor a második félév végén a második csoportosítás és szelektálás is megtörtént, hozzáfogok a krónika megírásához.

— M

ennyi idejét foglalja el krónikaírás?

— A félévi válogatással két- három munkanap alatt elkészülök. Ugyanennyi idő kell a csoportosításhoz is. Ez tehát évente tíz-tizenkét munkanap. Azt viszont nehéz kiszámítani, mennyi időt vesz igénybe a krónika megírása. Legalább nyolc-tíz héten át mindennap, ha hazamegyek, nekiülök, és gyakran éjfél már elmúlt, mire félbeszakítom. Aztán ünnepnapokon reggeltől estig ezzel foglalkozom.

— Mik voltak idáig az év legnagyobb eseményei?

— A Bentavölgye Tsz negyedszázados jubileumi közgyűlése. Meg a MEZŐGÉP újonnan épült kbvácsolócsar- nokában a próbaüzem megindítása. Aztán a Volán helyi kirendeltségéből önálló főnökség és kiváló üzem lett. Az Érd és Vidéke TakarékszövetAhol még ősszőlő terem

Legyen védett Szigetújfalu ártéri erdeje