Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

4 A PEST MEGYEI HIRT.AP RTV MELLÉKIETE 1 V-FIG YELŐ Az einlier lelép a színről? A színházi kalandozások min- dan eddigi adását végignéz­tem, de még egyszer sem érez­tem, hogy közbe kell szólnom, . a műsorvezető Gyárfás ^ győzedelmeskedik. Aho- rossz érzéseket kiváltó drámák Miklós magyarázataival vita - n napjainkban, mintegy fe- azért keltenek szorongást, mert koznom kell. Éppen fordítva felve Szophoklész mondatára, „csúnya” szavakat használnak, tanúim ra e nasaooK * Nobel-díjas kisregényében, Az mert olyan életanyagot mutat- iosaggal csodáltam a rövid be- ö haIás2 és a tengerben nak be, ami „sokkolja” a né- vezetok tömörségét es plaszti- He^ingway írba; >>Az ember zőt stb. nem arra született, hogy le- Mindez Igaz. De ezek csak győzzék. Az embert el lehet külsőségek. A megdöbbentő nézői élménynek nem ez az igazi oka. A nézők szorongása a citását. Most azonban úgy érzem, mégis vitatkoznom kell A ka- titani de nem lehet le_ landozasok kedd esti adasanak „ ’ kommentálása nem jutott el a ay lényegig. Ezt a gondolatot sugallta ________ Ne m mintha mindaz, amit minden napjainkig született színházban a szophoklészi hallottunk, nem lenne igaz. dráma. Történhetett a színpa- mondat tagadására vezethető Samuel Beckett drámáinak don bármi, megölhettek nagy- vissza. A mai drámairodalom, szereplői valóban nem cselek- szerű embereket, kiváló hősök pontosabban az az ága, amely- vő hősök — a klasszikus dra- bukhattak el, a drámák végső nek legkiemelkedőbb képvise- maturgia hagyományai sze- sugallata mégis és mindig az lője Samuel Beckett, nem azt ‘rint legalább —, s az ír szár- volt: csodálatos az ember. A mondja-sugallja nézőinek, mazású író színpadi alkotásai katarzis, a színpadi művészet- hogy az ember csodálatos, csakugyan nem ismerik az npk ez a sokat magyarázott- nagyszerű, legyőzhetetlen, ha- időt. Drámáiban szinte min- vitatott ^ fogalma valójában nem azt mondja, hogy az em- den álló és mozdulatlan. nem mas- mint ennek a gon- bér nem csodálatos, nem nagy­Csakhogy nem ez a dolog lé- dolatnak intenzív kisugárzása, szerű, nem legyőzhetetlen. nyege. Ez csak megjelenési Épp ezért, akármilyen szőr- Hogy az ember semmiség, pa­nyűség játszódott le a színpa- ' - ■ ................... do n, a nézők mindig jól érez­ték magukat a nézőtéren. Legalábbis napjainkig. Mostanában azonban külö­mód, kompozíciós forma, szer­kesztési technika. A legfonto­sabb nem e külsősége« jegyek­ben keresendő. Hogy Beckett művészetének radikális újszerűségét megért­hessük, vissza kell kanyarod­rány. Ezek a drámák úgy mondják el ezt, a Szophoklészt és az egész kétezer esztendős irodalmat tagadó alapelvüket, hogy az ember vereségét idöt­nös dolgok történnek a szín- lenné tágítják, befejezettnek, házak nézőterein. Az ember, lezártnak tekintik. Ahogyan ttunk ä dráma kezdeteihez. Az aki kétezer esztendőn át jól kedd este Beckett leghíresebb egyik legnagyobb és legismer- érezte magát a színpadok kö- drámájában, A játszma végé- tebb görög drámaíró, Szophok- zelében, furcsa, érthetetlen, ben láttuk. Beckett hősei a le­lesz akkor írta le ezt a mon- megmagyarázhatatlan _ jelensé- győzött, megvert emberiség datot, amelyet mindannyian Seket tapasztal. A néző szó- jelképei. kapásból tudunk idézni: „Sok r°ng, rosszul érzi magát. itt keresendő ezeknek a van. mi csodálatos, de az cm-.Mindannyian voltunk már drámáknak a lényege. Innen bérnél nincs semmi csodálata- olyan előadáson — nemrég végtelen és kilátástalan pesz- sabb.” Amióta ez a mondat Pesten is —, ahol a nézők egy szimizmusuk, s ezért váltanak megszületett, több mint két- része felállt, kivonult a terem- ki rossz érzéseket a nézőből, ezer esztendő telt el. Ennél b®. mert nem bírta elviselni Hiányzik a katarzis felemelő fontosabbat azonban azóta sem a produkció hatásait Miért? élménye. írt le senki: az emberiség drá- Ketezer esztendő jó mai-színpadi művészete erre uf:an épült. Arra tehát, hogy az em­ber csodálatos. nagyszerű, érzései ez a változás valóban megdöbbentő. Az okokat keresve a néző hogy bármi történik vele, min- eljutott odáig, hogy ezek a RTV-MOZAIK A KÜLÖNDÍJAS „—1" C” A .,—1° C” című elektronikus fantázia (Szitányi András és Szte- vanovity Dusán filmje) montreux-i sikeréről már olvashattunk a saj­tóban: a tévéfesztiválon a magyar produkció a zsűri különdiját nyer­te. Az 1974-es montreux-i Arany Rózsa-fesztivál prospektusában, a műsorfotókkal gazdagon Illusztrált füzetben 25 ország 28 televizlóiár- saságának szórakoztató és könnyű­zenei filmjei között most a ma­gyar versenyfilm és feliratkozott a listára. NOBEL-DÍJASOK és BIORITMUS Dr. Pataki Béla Pál a rádió tu­dományos rovatának szerkesztője. Az ő „asztala” a földrajz a bio­lógia, a meteorológia, a geológia és a környezetvédelem. Csaknem tíz esztendeje szerkeszti a Rádió- iskola (a felnőtt, nyolc általánost végzett, de tovább nem tanuló hallgatók számára készülő műsor) biológiai, földrajzi adásait. Tavaly „Még nem késő” címmel a zajjal kapcsolatos környezetvédelmi so­rozata „futott” a műsorban. Ter­veiről mondja: „A közeljövőben kerül adásba ötrészes kerekasztal- beszélgetésünk az tóműit eszten­dőben Nobel-dijjal kitüntetett eto- lőgusokról, köztük a hazánkban is közismert Konrad Lorenzről, s általában: az állati viselkedésfor­mákról. Nyáron egy Tisza-kutató expedícióban veszek részt: mik­rofonnal kívánjuk bemutatni egy- egy ilyen küldetés nagyon is gya­korlatias célkitűzéseit. Nem az a cél természetesen hogy a szakember brillírozzon, s távcsövön látva egy madarat, máris fújja annak latin nevét. Sokkal inkább az, hogy ki­derüljön mondjuk: mekkora kárt okozhatnak bizonyos élőlények például a folyó gátrendszeré­ben ... ősszel „Bioritmus” című új sorozatot tervezek, korszerű műsort, vagyis a kor ritmusával együtt élőt — biológiai kérdések­ről. S még egy terv: földrajzi, honismereti, turisztikai „útvonal­műsor”. N. T. Nem arról van szó tehát — mint a keddi adás címe mond­ta, hogy az ember lelép a színről. Arról van szó, hogy Beckett és a hozzá kapcsolódó . írók műveiben a nagyszerű, a csodálatos, tehát a szophoklé­szi ember lép le a színről. Az ő »színpadukon is ott van az ember: a megvert, a legyőzött a kiszolgálta tot ember. De hát igaza van-e ennek az újfajta irodalomnak? Igaza van-e Beckettnek A játszma végében? Vitathatatlan, hogy ez a művészet nem véletlenül született meg. ^.Súlyos és fáj­dalmas történelmi tapasztala­tokra, véres világháborúkra, koncentrációs táborokra, fasiz­musra, atombombák robbaná­sára, vagyis tényleges emberi vereségekre hivatkozhat. De azért mégsem igaz ez. S ép­pen a legfontosabban nem, ab­ban, hogy a tényleges, de csak átmeneti — a világ fejlődése bizonyítja ezt — emberi vere ségeket végtelennek, megvál­toztathatatlannak kiált ki. Az emberi sors nem reménytelen. Ahogyan kétezer éve mondta Szophoklész, „az embernél nincs semmi csodálatosabb”, s ahogyan Hemingway nap­jainkban folytatta: „az em­bert nem lehet legyőzni”. ökrös László Kortárs és bizonyságtevő Ady barátja — és a mi kortár« sunk. A nézők ebből az adásból a romániai magyar irodalom ismert nagy öregjét ismerhetik meg — aki azonban a nyolcvanon felül sem szolgál rá az „öreg’» Jelzőre. Franyó Zoltán m&fordításkötetei, amelyek nálunk is szép számmal Jelentek meg, sokat tettek a más nyelvű kultúrák megismertetésé« ért. Három nyelven ír tökéletesem magyarul németül és románul, a így az idős, Temesváron élő mes­ter igazi kubtúrmissziót teljesít. Érdemeit, többek között, a tekin­télyes Herder-díjjal is Jutalmaz­ták. Adás: kedden, tl.ZO órakor. Parasztok Üjabb sorozat kezdődik a kép­ernyőn: a Nobel-díjas nagy len­gyel író, Wladislaw Stanislaw Rey- mont (1867—1925) főmüvét alkal­mazták televízióra a lengyelek. A század első évtizedében írt nagy­szabású falusi eposz realista hű­séggel ábrázolja egy kapitalizálódó falu életét, a parasztok és a föl­desúr harcát. Egy esztendő törté­netébe sűríti az író az eseménye­ket, amelyek középpontjában Ma­cié] Boryna, az 58 éves, gazdag paraszt áll. Most akar éppen nő­sülni a jókarban levő férfi, aki­nek pedig már családos gyermekei vannak. Dominikova lányát, a szép Jagnát ajánlják neki — így indul a történet. Boryna — Wla­dislaw Hancza (Képessy József)» Jagna — Emilia Krakow ska (Má- nyai Zsuzsa). Rendező: Jan Ryb- kowskl. Adás: csütörtök, május 23.. 20.00. PREMIER ELŐTT A Vérnász a képernyőn Szokolay Sándor—Federico Garda Lorca—Illyés Gyu­la Vérnásza május 18-án, holnap kerül a képernyőre. A televízióváltozat rendezője, Mikó András mondja: — A tévé igényének meg­felelően megrövidítettük a művet. Kihagytuk a szimbo­likus szereplőket, például a Holdat, a Három Favágót, a Halált, vigyázva arra, hogy a jelenetek összefüggése megmaradjon. Ennek ellené­1974. május 20—26. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.53: Böbe Gáspár Ernő népi ze­nekara játszik, Józsa Ibolya és Sztárai Márton nótákat énekel. 9.30: A hét zeneműve. 10.05: Isko­larádió. 10.30: Magyar előadóművé­szek felvételeiből. 11.31: A május­fák alatt... 12.35: Tánczenei kok­tél. 13.20: Lendvay Csócsi József népi zenekara játszik. 13.50: Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.05: Édes anyanyelvűnk. 14.10: Sárai Tibor: II. vonósnégyes. 14.36: Házy Erzsé­bet énekel. 14.44: A vándor próbá­ja. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Gra- bócz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. 16.00: A világgazdaság hí­rei. 16.05: Több munkás4iakást. 16.25: Évfordulók nyomában. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.40: Filmklub. 18.00: Húszas stúdió. 19.40: A Rá­diószínház bemutatója. 20.35: Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.30: Mikrolánc. 22.20: Réti József Offenbach-operettdadokat éneke!. 22.42: Tudósítás helyett. 23.02: Két szimfónia. 0.10: Havasy ViktoT táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Dolmány! Ernő műveiből. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 10.30: Útikalauz — üdülőknek. 12.00: Történe.mi ©^'•rákból. 13.03: A művelődéspol. rovat műsora. 13.20: Reneszánsz kórusmuzsika. 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: ötórai tea. 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). 18.20: Nemzetközi Rádiólexikon. 18.50: Beethoven-müvek. 20.10: Üj köny­vek (ism.). 20.13: A rock mesterei. 20.43: A Magyar Rádió Karin íhy- szmpada. 21.13: Borodin: Igor her­ceg. — Poloveci táncok. 21.35: örökzöld dallamok. 22.30: A h-» t zeneműve. 23.15: Verbunkosok, népdalok. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Huszon­öt perc beat. 18.50: Zsebrádiószín­ház. 18.09: Schubert: Arpeggione szonáta. 19.40: Láttuk, hallottuk. 20.00: Kapcsoljuk a prágai Smeta- na-termet. Közben: kb. 21.03: „A hangja mint a távol cimbalom . ..” Kb. 21.15: A hangverseny-közvetí­tés folytatása. Kb. 22.00: Horace Silver felvételeiből. 22.25: Ettore Vastianini énekel. POZSONYI TV 15.25: Fecskék. Román film. 16.15: Kerékpáros Békeverseny. 18.10: Térzene. 19.00 és 21.25: Híradó. 19.30: Rá-expedíció. 20.00: Otthon. Tv-játék. KOSSUTH RADIO 8.2a: Harsan a kürtszót 8.56: Verdi: Rigoletto. 10.05: Könyvhét — 1974. 10.15: Iskolarádió. 11.40: Nagy mesterek fúvószenéjéből. 12.35: Melódiakoktél. 13.39: Tör­vénykönyv. 13.54: Toportyán Tódor a mezei könyvnapon. 14.49: Ének­lő Ifjúság. 15.10: Tűzön-vízen. 16.00. A világgazdaság hírei. 16.05: Májusi dalok. 16.14: Külföldről ér­kezett... 16.34: Ponchielli: Órák tánca a Gioconda című operából- 16.44: Sarkad! Imre hősei. 17.05: Claudia Muzio és Giovanni Marti­néin énekel. 17.29: Véleménycsere. 17.59: Lemezmúzeum. 18.30: A Sza­bó család. 19.25: Töltsön egy órát RÁDIÓFIGYELŐ A NÉZŐPONT, vagyis az a hely”, az a helyzet, amiből valamit szemlélünk és meg­ítélünk, eleve feltételezi a sze­mélyességet. Mészáros Tamás szerkesztő műsora tág teret enged az akár véglegesnek tet­sző megfogalmazásoknak is, a keserű-éles kifakadásoknak, az elszántságnak, vakmerő kí­sérletezéseknek. „Ahogyan kultúránkat látjuk” — jelzi a Nézőpont alcíme, ahogyan a kultúra sokféle területén dol­gozó szakember a kulturális jelenségeket látja, ahogyan például a művészeti nevelés, ízlésnevelés mai helyzetét, feladatait és bosszantó hibáit felfedezi — erről szólt a leg­utóbbi adás. Elsőként a kom­lói iskolaigazgató számolt be arról a szín- és látáskultúrát fejlesztő kísérletről, amely­nek egyik lényeges eszköze az volt, hogy az iskola falait kü­lönböző színűre festették. Ez az „újítás” talán nevetségesen hangsúlyos is — mondhatja bárki —, mi ebben olyan „nagyszerű” és eredeti, hogy egyáltalán szót érdemel? A képzelt közbeszóló azonban nem sejti akkor, hogy milyen hihetetlen harcot kell vívni egy-egy ilyen mozdulatért, hogy azok az emberek, akik természetesebbé, szebbé, élet­szerűbbé szeretnék változ­tatni az iskolát, mennyi el­lenállásba ütköznek. Mar­shall McLuhan még 1968- ban egy ilyen nyilatkozatá­ban így fogalmazott végletes szavakkal: „Abban a korban, mikor még az olyan válto­zatlan intézmények, mint a bankok és biztosítótársasá­gok is a felismerhetetlenségig megváltoztak, az iskola több mint 30 év óta külső képé­ben, tartalmában és mód­szerében is alig változott”. Az iskola külső formája, a meg­merevedett belső berende­zések valóban árulkodóak: jellemzik az ott folyó munka stílusát, szellemét is. A szí­nes falak — bár nem tudom, milyen színűek lettek — ko­moly eredménynek számíta­nak, mint ahogy eredmény a színesebb tankönyv — mun­kafüzet! — is, eredmény min­den alkotókedvet, személyes­séget, egyéniséget szabadon engedő és fejlesztő kísérlet. A pedagógus észrevételeit mondta tovább Somogyi Jó­zsef szobrászművész, aki azt panaszolta, hogy az iskolá­ban ma is „többre tanítjuk meg a kezeket, mint a szeme­ket”. A környezet — nem csu­pán az emberi, hanem a tár­gyi környezet is — óriási mértékben befolyásolja a gye­rekek fejlődését. Az ízlés szempontjából döntő jelentő­ségű lehet, hogy valaki kis­gyerek korától milyen haszná­lati tárgyakat lát maga körül, hogy milyen az otthona, az óvoda, az iskola, amelyben sok-sok időt eltölt Az óvo­dák „hivatalos”, programjá­ban jóval előbb elismerték a gyerekek ilyenfajta neve­lésének fontosságát — egy óvónő a Nézőpontban már a kombinált oktatás előzmé­nyeiről beszélt, amikor beszá­molt arról, hogyan rajzolnak nála a gyerekek, hogyan kap­csolja össze az irodalmi és a képzőművészeti élményt-alko- tókedvet. A megszólalások kö­zül talán a legérdekesebb Makovecz Imre nyilatkozata volt: egy miskolci kezdemé­nyezésről hallhattunk, amely egyébként a sajtóvisszhang után könyvformában is elér­hető lesz. Az építész-pedagó­gus többek között egy látta­tó és szívszorító jelenségről is beszélt: a rajztanításnak egyik eleme, a kontúrok ki­töltése, az előre megrajzolt vonalakkal körülhatárolt áb­rák színezése-festése. A gye­rekek feladata itt az, hogy „ne menjenek ki a vonalból”. (Folytatás a 2. oldalon) re úgy érzem: teljes művet mutathatunk be. A Vérnász egy bezárt társadalom drá­mája, amit a tévében a nagy fehér ragyogásban megjele­nő fekete sziluettekkel is igyekeztem hangsúlyozni. Kézdi Lóránt díszletterve­ző így vélekedik az álta­la komponált díszletvilág­ról: — Noha a Vérnász színes változatban készült, a dráma ' mégis fekete-fehér színekre épülő díszleteket sugallt. Ke­vés bútor és kellék alkal­mazására törekedtünk. Még az egyébként valódi növé­nyeket is fehér festékkel fúj­tuk be. amelyen csak halvá­nyan tudott áttörni termé­szetes zöldjük, hogy ezzel is hozzáidomítsuk őket a műel- i képzelt stílusához... Magyarokkal a 17. szélességi foktól délre Hosszú hónapokat töltött Ró­bert László Dél-Vietnamban jó néhány magyarral: a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság magyar tagozatának munkatársaként. Gyulai Is - ván, Sasvári László és sokan mások szabad idejükben ké­szítették ezt a beszámolót, amely az ottani életről ad szí­nes, hiteles képet. (A n. részt pénteken este láthatjuk!) Adás: szerda, május 22., 21.43. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.23: Rákóczi-Induiő 4.30: Hírek. Idojarasje- lentés. 4.43: Szól kérek! 5.00. Reggeli krónika 3.20: Miisorajánlatunk. 5.30: Hírek. Idöjárásjelenlés. $.40: Falurádió 5.39: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám 6.30: Hirek IdOJáráslelenies. 6.45: Szól kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos idójelzés. 3.00: Reggeli krónika III. Utána: Körzeli IdöJárásjelenlés. 1.20: Reklám. 1.33: MU* sorajánlalunk. 3.59: Pontos időjelzés. 9.00: Hírek. IdOlárásjelemés s.OSI 31 ú»orismertetés. 6.151 Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Fontos Időjelzés. 10 00: Hirek. idójárásielentés. 11.59: Pontos idő­jelzés 12.50: Harangszó. Utána: Déli krónika 14.59: Pontos Időjelzés. 15 00: Hírek. Időiárásjeleniés. 15.59: Hailgalóink figyelmébe! 16.59» Pontos időjelzés. 13.00: Hírek. Időjáraslelentés. 18.59: Pontos időjel­zés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hírek IdójA- rásjelentés. 24.00: Hirek. Időjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: Vlzjel- sőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi-Induló. 4.30: Hírek. Idöjárásjelenlés. 3.00: Hírek. Idöjárásjelenlés. 5.30: Hirek. Időiárásjeleniés. *.00i Hirek. IdöJárásjelenlés. 6.13: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hírek. Időjárás leien- tés. 6.45: Cj könyvek. 6.58: Hailgalóink figyelmébe! 1.00: Hírek Idő­járás lelentés. 1.30: Hirek. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 1.30: Mű- zeumi híradó. J.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hirek. Időjárásjelentés s.001 Hirek. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hirek. Időjárástelentés 12.00: Hí­rek. 13.00: Hírek. Idójárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hirek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 11.301 Hírek. 18.00: Hírek. Idő)árásjelentés. 19.54: Jő estét, gyerekek! 19.591 Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hirek. Idölárás- jelentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. URH RADIO: 18.00: Hírek. Időjárásjclentés. 23.00: Hírek. Időlárás- Jelentés. Szombat-vasárnapi 16.00: Hírek. Időjárásjslentés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents