Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

2 1974. MÁJUS 3., PENTEK UŐHan Öí földrészen, együtt... Moszkvában és valamennyi szovjet városban millió és millió dolgozó vonult az ut­cákra május elsején, hogy megünnepelje a munkásosz­tály nemzetközi szolidaritásá­nak napját. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának ünnepi jelmondatai értelmében az idei felvonulás a Szovjetunió­ban a chilei munkásosztály- lyal és néppel, valamennyi nemzeti felszabadulásért küz­dő néppel vállalt szolidaritás, valamint a tőkésországok munkásosztálya által vívott egyre hevesebb és egyre ered­ményesebb sztrájkharcok tá­mogatása jegyében zajlott A felvonulók makettjei és transzparensei hírül adták a világnak a szovjet dolgozók legfontosabb hazai célkitűzé­seit is: az ötéves terv negye­dik, „meghatározó” évének teljesítését és a szocialista mezőgazdaság további fellen­dítését, amely a munkásosz­tály és a parasztság minden eddiginél szorosabb összefo­gását feltételezi. MOSZKVA, VÖRÖS TÉR. A szovjet vezetők üdvözllk a moszkvai május 1-á felvonulás részvevőit. Az egyiptomi Heluánban, a szovjet segítséggel felépüíLt legnagyobb hazai acélmű vá­rosában ötvenezer dolgozó előtt Anvar Szadat elnök mon­dott beszédet. Ammanban Husszein jordániai király az egyik stadionban beszélt. Román lábam, idén nem számí­tott ünnepnapnak május else­je. Az eredeti elgondolások szerint május elsejét két mun­kaszüneti nap keretében ünne­pelték voilna, de az egy héttel ezelőtt kiadott rendelet értel­mében a termelés folyamatos ütemességének szavatolása vé­gett május elseje munkanap volt. Bukarestben délután a Scinteia tér kiállítási csarno­kában nagygyűlést tartottak. A Német Szakszervezeti Szö­vetség Hamburgban rendezett nagyszabású tömeggyűlést, melyen felszólalt Willy Brandt kancellár is. A dolgozók ezrei vettek részt Pakisztánban a nagyszabású tömeggyűléseken, míg Bangladesiben állami ün­nepként emlékeztek meg a dol­gozók nemzetközi szolidaritá­sának napjáról. Évek óta a legnagyobb tö­megeket megmozgató gyűlé­sekkel ünnepeltek a szíriai dol­gozók. A koppenhágaiak pedig a Dán Kommunista Párt felhí­vására a „Kommunistákkal a munkásosztály egységéért a nagytőke ellen” jelszóval vo­nultak fel. Angliában a chilei néppel és más, demokratikus jogaikért küzdő nénekikél való szolidaritás jegyében zajlottak az ünnepségek. Hétévi illegalitás után az Argentin Kommunista Párt az idén ünnepelte először szaba­don május elsejét. Húszezer ember vett részt a Nyugat­berlini Szocialista Egységpárt által a város két munkáskerü­letében rendezett tüntetésen. Hatalmas tömegek ünnepel­ték május elsejét és üdvözöl­ték a Portugáliában bekövet­kezett fordulatot Lourenco Marquen-ben, Mozambik fő­városában. Míg Lisszabonban, Portugália fővárosában az or­szág történetének legnagyobb tömegtüntetésén százezrek vo­nultak az Ifjúsági Stadionhoz. A tüntetés, melyre közel fél évszázad után először kerülhe­tett sor, teljes rendben és fe­gyelmezetten zajlott le. A katonai junta megítélése sze­rint ez azt bizonyítja, hogy a különböző világnézetű csopor­tok képesek békésen egymás mellett élni Portugáliában és az ország érett a demokráciá­ra A finn dolgozóié kétszáz tün­tetésen és gyűlésen emlékez­tek meg a kommunista párt újjáalakulása harmincadik év­fordulója jegyében a nemzet­közi munkásosztály ünnepé­ről. A norvég fővárosban, Os­lóban, a munkásegység jegyé­ben ünnepeltek, az olasz mun­kásosztály pedig országszerte erőt sugárzó megmozduláson juttatta kifejezésre eltökéltsé­gét, he '.rv kivédi a neofasisz­táknak és a jobboldaliaknak az olasz dolgozók demokratikus vívmányai ellen irányuló min­den támadását. Kínában idén is csak kötet­len rendezvények keretében emlékeztek meg az ünnepről. Chilében, a népi egység il­legalitásba kényszerített párt­jai röplapokkal hallattak ma­gukról május elsején: a fő­város, Santiago utcáin e röp­lapokat a junta által beveze­tett, példa nélkül álló biz­tonsági intézkedések ellenére kézről kézre adták. A bolíviai szakszervezetek La Paz-ban „proletár egységfelvonulást” tartottak, figyelmen kívül hagyva, hogy a Banzer-rend- szer az ostromállapot meg­hosszabbításával egyidejűleg a felvonulásokat is betiltotta. V atikánvárosban VI. Pál pápa 23 ezer zarándokhoz szólva üdvözletét intézett a dolgozókhoz május elseje al­kalmából. A párizsi előváros, Courneuve parkjában a fran­cia főváros és környékének szervezett dolgozói tartottak nagyszabású gyűlést. A belga fővárosokban több ezres gyű­léseken és felvonulásokon jut­tatták kifejezésre a szolidari­tás eszméjét a dolgozók. Havannában, Fidel Castro, valamint a kubai párt és kor­mány vezetőinek részvételével tartották meg a hagyományos íelvonulást. A Forradalom te­rén megrendezett seregszemlén félmillióan vettek részt. Co- lombóban, Sri Lanka főváro- sában sokezres tömeg ünne­pelt, kiket Bandaranalke asz- szony, az ország miniszterel­nöke üdvözölt. Dublinban, az lr Köztársaság fővárosában már sötétedett, amikor meg­kezdődött a felvonulás, mivel ez a nap közvélemény követe­lése ellenére is munkanap ma­radt. Az Iraki Köztársaság minden városában tömegfelvo­nulással ünnepeltek. Az USA- ban, a haladó közvélemény, az ország különböző városaiban felvonulásokat rendezett. Több mint egymillió dolgozó vonult fel a mexikói fővárosban az elnöki palota előtt. Panamá­ban „Az egység — győzelem!” jelszóval tartottak nagygyű­léseket. Itt is az ország tör­ténelmében első ízben ünne­pelték meg nyíltan és széles körben május elsejét. Caracas- ban a venezuelai dolgozók százezrei követelték felvonulá­sukon a külföldi monopóliu­mok elleni harcot. Szomáliá­ban és Burmában is felvonu­lásokat és gyűléseket tartot­tak. Spanyolországban a rendőri terror légkörében zajlott le a nap, ennek ellenére felvo­nulásokra került sor Madrid­ban, Barcelonában, Bilbaó- ban... A szovjet fővárosban szerdá ra virradó éjjel nyilvánosságrí ; hozták az SZKP, a Legfelsőbí Tanács és a szovjet kormány | ünnepi üdvözletét. A május elsejei ünnep r­hangoztatja az üdvözlet — ; megindító demonstrációja £ szovjet nép győzelmeinek, me- ; lyekkel valóra váltja az SZKI XXIV. kongresszusának törté­nelmi határozatait. A kommu­nista építésben a közös célokért eszmékért vívott harcban mind szorosabbá válik a munkásosz­tály és a kolhozparasztság szö­vetsége, a fizikai és a szellemi dolgozók összefogása, szilárdul a szovjet társadalom erkölcsi­politikai egysége. A szovjet népek barátsága megbonthatat- lanná vált. Most, amikor a szovjet nép az ötéves terv ne- | gyedik évébe lépett, amelynek végrehajtása biztosítja a szo­cialista társadalom további fejlődését, biztosítva van a I szovjet emberek jólétének és kulturális színvonalának emel­kedése is. A szovjet vezető testületek üdvözlete ezután a szovjet kül­politika eredményeit méltatja, megállapítva, hogy a békeprog- famot, a világ valamennyi be­csületes embere támogatja, lila, május elsején — hangoz­tatja az üdvözlet —, a világ valamennyi békéért és hala­dásért küzdő emberéhez for- íi. elülünk azzal a felhívással] hogy szilárdítsák internaciona­lista szolidaritásukat az impe­rialista reakcióval vívott küz­delemben. A békeprogram végrehajtásá­ban — mint az üdvözlet a to­vábbiakban megállapítja — egy sorban haladnak a Szov­jetunióval a testvéri szocialista országok is. Üj sikerek szület- j;i tek ezeknek az országoknak a gazdasági, politikai, tudomá­nyos, kulturális és ideológiai együttműködésében. Hevesebbé vált a tőkésországok munkás- f osztályának a szociális és po­litikai jogokért vívott küzdel­me. A kommunista és munkás- i] pártok pedig, amelyek e küz­! delem első vonalában harcol­nak, újabb erőfeszítéseket tesznek a dolgozók létfontos­ságú érdekeinek megvédéséért. Szilárdul a szolidaritás a szó­lj cializmus és a nemzeti felsza­f badulás erői között. A gyar­mati iga alól felszabadult or- jij szagok a neokolonializmus el­len, a további társadalmi ha- & ladásért szállnak síkra. Az üdvözlet az egész haladó emberiség feladatának nevezi az elnyomás és a kizsákmá- f. nyolás, a mindenható monopó­liumok, a társadalmi igazság­ai' talanság, a politikai reakció, a fasizmus és a háborús veszély elleni küzdelmet. A béke és a szocializmus eszméi újabb em- í bermilliökat hódítanak meg valamennyi kontinensen. A né- í pék egyre inkább megbizonyo­' sódnak arról, hogy a szocializ­ál mus az emberiség felvirágzá­| sának kora, az emberiség igazi tavasza. :| A szovjet nép —- hangoztatja I végezetül az SZKP, Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szov- I jet kormány által kiadott ün­nepi üdvözlet — el van szánva j Lenin ügyének folytatására és sikeres befejezésére. A moszkvai Vörös téren május elsején már kora reg­gel főbb ezer főnyi tömeg, köztük a szovjet főváros szá­mos külföldi vendége gyűlt össze, hogy tanúja legyen a színpompás központi felvonu­lásnak, melyre az idén kelle­mes, tavaszias időben került sor. Tíz óra előtt néhány perc­cel a Lenin mauzóleum mell­védjén elfoglalta helyét Leo_ nyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Nyikolaj Podgomi), a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Koszi­gin, a Szovjetünk» Miniszter- tanácsának elnöke, valamint az SZKP és a szovjet kor­mány több más vezetője. Pontosan tíz órakor meg­szólaltak a fanfárok, s miköz­ben a Kreml toronyórája el­ütötte a tízet, hatalmas lég­gömb emelkedett a Vörös-tér fölé, „Május 1” felirattal. A felvonulást a hagyomá­nyoknak megfelelően a zász­lóvivőik, majd a színes ruhák­ban és kosztümökben pom­pázó sportoló fiatalok ezrei nyitották meg. Motorkerék­párosok vitték át a téren a szovjet állam alapítójának — Leninnek a portréját, majd az SZKP Politikai Bizottsága tagjainak portréit, s a 15 szov­jet szövetséges köztársaság zászlóit és címereit. A moszk­vai május elsejei demonstrá­ciót a szovjet főváros dolgo­zóinak több órás felvonulása zárta le. Szerte a világon az öt föld­rész emberisége emlékezett szerdán a munka nemzetközi ünnepére. Bulgária népe az ország fel- szabadulásának 30. jubileumi évfordulója jegyében számos új határidő előtt elkészült ipa­ri létesítmény átadásával s a szófiai színpompás felvonulás­sal emlékezett. Berlinben, az -NDK fővárosában idén nem a Marx—Engels téren, tehát nem a hagyományos de­monstrációs területen tartot­ták a felvonulást (mert ott most a Köztársaság palotája épül), hanem a Karl-Marx- Allén. A mongol főváros, Ulánbátor dolgozói szintén nagyszabású felvonulással tisztelegtek. A demokratikus Vietnam városai és falvai szinpompás díszbe öltöztek. Űj-Delhiben az Indiai Kom­munista Párt székháza fölötti vörös zászló hagyományos fel­vonásával kezdődött az ünnep­lés. Az ausztrál dolgozók a chilei néppel való szolidaritás jegyében ünnepeltek. Japán­ban hétmillió dolgozó vett részt a tömeggyűléseken. A csehszlovák főváros, Prága la­kossága nagyszabású, meggyő­ző felvonulással tett hitet a dolgozók nemzetközi szolidari­tása mellett Lengyelország szintén a 30. szabad májusra emlékezett, különös színipam­pával. AZ ELSŐ SZABAD MÁJUS LISSZABONBAN. Mario Soares, a szocialista párt vezetője nagygyülési beszédét mondja. Mellette jobb­ról Alvaro Cunihal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Francia elnökválasztás Az első forduló eiőtt A kétfordulós elnökválasztási rendszer szerint az első menetben, amelyet május 5-re tűztek ki, valamely jelölt megválasztásához több mint 50 százalékos eredmény kell. Ha ezt a többséget senki sem éri el, akkor az első két he­lyezett két hét múlva a második fordulóban méri össze ere­jét. Ez a választási rendszer lehetővé teszi, hogy az első forduló erőpróbája után a második menetben: egységesen, szavazzanak azok is, akik korábban más-más jelöltre adták voksukat. A francia jobboldal most erősen megoszlik, a bal­oldali viszont közös jelöltet indított. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy Franciaországban most más a helyzet, mint a korábbi választásokon volt. Korábban a jobboldal jelöltjei mindig azzal érvel­hettek, hogy a baloldal megosztott, képtelen a közös cse­lekvésre, és így. a választás igazi kérdése: a jobboldal, a több­ség jelöltjének sikere, vagy pedig a káosz... Nos, most a jobboldal táborában lehet kaotikus helyzetet látni, míg a bal­oldal Mitterrand, a szocialista párt első titkára köré tömö­rült. A kormánykoalíció megoszlik: két fő jelöltje közül a gaulleista Chaban-Delmas volt miniszterelnök az UDR-párt, a független köztársasági párt vezére, Giseard d’Estaing pénz­ügyminiszter pedig a konzervatív pártok nevében lép fel. Igaz, hogy 12 jelölt indul az elnökválasztáson, de az el­ső két helyre gyakorlatilag csak három pályázhat, az emlí­tett három politikus. Mivel a baloldal jelöltje számíthat mind a kommunisták, mind a szocialisták, mind a baloldali ra­dikálisok, továbbá a kisebb baloldali csoportok, sőt, a ha­ladó szellemű gaulleisták szavazataira és valamennyi szak- szervezeti szövetség támogatására, minden bizonnyal. Mit­terrand egyike lesz azoknak, akik a legtöbb szavazatot kap­ják; sőt, jó néhányan úgy vélik, hogy a baloldal egységes fellépésének és a közös kormányprogram meglétének di­namikája folytán talán az első fordulóban is megszerezheti a többséget. A közvéleménykutatások mindenesetre arra utalnak, hogy Mitterrandra készül szavazni a választásra jo­gosultak 40—45 százaléka. Ebben a helyzetben érthető az az ádáz harc, amely a jobboldal két fő képviselője között kibontakozott: lénye­gében arról van szó, hogy a második fordulóban melyikük legyen a baloldali közös jelölt ellenfelei. Chaban arra hi­vatkozik, hogy ő lenne a legalkalmasabb a régi kormány- többség tömörítésére, mert Giseard túlságosan konzervatív és vele szemben még a gaulleisták egy része is inkább Mit­terrand elnökségét támogatná. Giseard viszont azt hirdeti, hogy inkább őmellé állnának mindazok, akik változást akar­nak, de nem szélsőséges változást... Szóval azok, akik fél­nek a baloldaltól és előretörésétől, akik a jobboldali bázis kiszélesítése révén akarnák az új kormánytöbbséget kialakí­tani. Míg a baloldali erők közös kormányprogramja vi­lágosan jelzi, hogy a demokratikus változás útját nyitná meg, a két versengő jobboldali jelölt aligha tagadhatja, hogy a változásra vonatkozó Ígéreteik valójában a folytonosság szándékát kendőzik el. Egymásra olvassák azokat a ténye­ket, amelyek bizonyítják: korábbi ígéreteiket sose tartották be. Most mindketten a másikat okolják ezért. A volt mi­niszterelnök és a pénzügyminiszter egyaránt megtagadta azokat a szociális reformokat, amelyeket most újra megígér­nek — de a választók joggal kérdezik, miért nem valósítot­ták meg eddig ezeket? Chaban és Giseard között inkább a külpolitikai nézetekben érzékelhető a különbség. Az előbbi az eddigi gaulleista külpolitika folytatását ígéri, az utóbbi viszont ismert arról, a véleményéről, hogy közeledni kelle­ne az atlanti tömbhöz és az Egyesült Államokhoz. A két jobboldali fő jelölt egyetért viszont az antikommunista szó­lamokban és ez előre vetíti annak árnyékát, hogy a máso­dik fordulóban összefogva élezik majd ki a kommunistaeüe- nes hadjáratot. Ezzel a már most érzékelhető és a továbbiakban minden bizonnyal még hevesebb kampánnyal szemben Marchais, az FKP főtitkára eleve leszögezte: a baloldal közös kormány- programja alapján áll; ha Mitterrand szocialista miniszter- elnököt nevezne ki, kormányában tárcát kapnának mind­azok, akik a közös, programot támogatják; a mintegy húsz­tagú kabinetben a kommunista miniszterek száma 6—7 le­hetne. Május 5-en és 19-én végül is a francia szavazőpolgá- rok döntik el, ki lesz Pompidou elnök utóda. Rudnyánszky István CSAK RÖVIDEN... AZ EGYESÜLT NEMZE­TEK SZERVEZETE a Szov­jetunió, valamint a többi szo­cialista ország kérésére hi­vatalos okmánynak minősí­tették és szerdán közzétet­ték azokat a dokumentumo­kat, amelyeket a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének leg­utóbbi értekezletén fogadtak el. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS- NEK a gazdasági fejlődés és a nyersanyag kérdéseivel fog­lalkozó rendkívüli ülésszaka szerdán este gyakorlatilag be­fejezte munkáját. A közgyű­lés szavazás nélkül elfoga­dott két dokumentumot: az egyik „Az új nemzetközi gaz­dasági rend megteremtéséről szóló nyilatkozat”, a másik pedig „Akcióprogram” né­ven tulajdonképpen az előbbi gyakorlati végrehajtásához szükséges intézkedéseket fog­lalja magába. SZÖVETKEZETI JAVÍTÚSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TIPUSO SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 21.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki u. 1.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.) garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz egyipto­Kissin­ANVAR SZADAT mi elnök és Henry ger amerikai külügyminisz­ter kedden este az elnök alexandriai rezidenciáján kezdte eszmecseréjét a Szí­riái—izraeli csapatszétvá­lasztásról, majd Kissinger csütörtökön kezdte meg tár­gyalásait az izraeli vezetők­kel a golani fronton állo­másozó csapatok szétválasz­tásáról. A tervek szerint Kis­singer ma Damaszkuszban, szombaton pedig Ammanban tárgyal. AZ EURÓPAI BIZTONSÁ­GI ÉRTEKEZLET második szakaszának koordinációs bi­zottsága csütörtökön felkérte Ausztria, Svájc, Finnország és Svédország küldöttségeit, hogy állítsak össze a május 20-tól június 14-ig tartó időszak munkaprogramját. Konferen­ciakörökben ezzel kapcsolat­ban hangot adtak annak a vá­rakozásnak, hogy ez az idő­szak egyben az értekezlet má­sodik szakaszának záró szaka­sza lesz. AZ OLASZ KORMÁNY ha­tározatot hozott arról, hogy a nyersanyagok és a beruházá­si javak kivételével az összes árucikkek behozatalát korlá­tozza. Ezzel az intézkedéssel az olasz kormány —- az ország fizetési mérlegének kiegyen­lítése és az infláció elleni harc érdekében — megsérti a Közös Piacnál érvényben levő normákat

Next

/
Thumbnails
Contents