Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-14 / 110. szám
1974. MÁJUS 14., KEDD V Midim Olyan témáról tárgyalt tegnap az MSZMP váci járási bizottságának aktívaértekezlete, amely nemcsak technikai fejlődésünk záloga, hanem az üzemi demokráciának, a termelékenységnek, népgazdaságunk egész szerkezetének alkotóeleme, a munkásosztály vezető szerepének egyik hordozója: a felnőttoktatás. Pontosabban: a felnőtt szakmunkás képzés és továbbképzés helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. Az aktívaülésen részt vett Aranyosi László, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa és Oberczán József, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának főelőadója. Olajos Mihály, •az. MSZMP váci járási bizottságának titkára megnyitójában kiemelte, hogy e téma nem szűkülhet le csupán az ember és a gép kapcsolatára, a képzés mikéntje nemcsak egy-egy gyár termelését határozza meg, hanem befolyásolja dolgozóinak öntudatát, világnézetét, erkölcsi magatartását. Érdekelt e a gyár? A napirend előadója, Bánfalvi Jenöné, a járási pártbizottság titkára a referátumában a nemrégen lezajlott pártbizottsági felmérés adatait ismertetve elmondotta: járásuk 13 ezer dolgozójából ma mindössze 566 a továbbtanuló (legtöbben középiskolába jár- nak)f pedig a képzettséget tekintve nem olyan vigasztaló a kép, hiszen majdnem kétszer annyi a betanított és a segédmunkás, mint amennyi a szakmával bíró dolgozó. S ami sürgős teendő a nőpolitikái határozatból adódóan is — a váci járásban mindössze csak 509 nő a szakmunkás. A termelő- szövetkezetek még elmaradot- tabbak a képzést illetően: a perőcsényi Petőfi Tsz 357 tagjából például csak hárman tanulnak. Érdekeltek-e az üzemek az oktatás szintjének emelésében, a beiskolázás javításában? — tette fel a kérdést Bánfalvi Jenőné. A felmérés tapasztalatai szerint nem mindenütt ismerik fel a téma jelentőségét, gyakran találkozik az ember olyan kifogással: minek a szakmunkásképesítés, ha a munkát elvégezheti betanított is? Sőt, mivel híjával vagyunk a segédmunkásoknak, nemegyszer gördítenek akadályt a tanulás elé. Jó példák — nagyüzemekből A felnőttoktatás legjobb példáit a nagyüzemekből idézte a titkár. Különösen kiemelte a Dunakeszi Járműjavítót, ahol 1950 óta 260ö-an szereztek szakmát. Igaz, ennek kétharmadát közben „elszívták” a gyártól, másutt vállaltak munkát. A vezetők azóta felismerték: az utánpótlás csak úgy biztosítható, ha maguk is igyekeznek kedvezőbb béreket, jobb munkakörülményeket teremteni dolgozóiknak. Épül az új munkásszálló, a régiből pedig garzonlakásokat alakítanak ki ifjú házasok számára. 1975-ben így 21 fiatal pár rakhat ideiglenes fészket. Idén egyébként negyven dolgozójának ad a gyár lakást. Nem csoda hát az sem, hogy 1973-ban 179 embert iskolázhattak be szakmunkásnak. Mielőbb meg kell oldani viszont az idénymunkások, a bedolgozók képzését, velük mindenütt keveset foglalkoznak, pedig számuk egyre nő a váci járásban. Következetes dilterenciálást Érdeke-e a munkásnak a tanulás? — elemezte a továbbiakban Bánfalvi Jenöné. — Mit biztosít a gyár a továbbtanuló dolgozóinak? Sorolhatók a kedvezmények, a segélyek, juttatások, mégsincs valamiféle egységes szabály arra nézve, mennyivel jár jobban a munkás, ha megszerzi a képesítést. A differenciált bérezés nem mindenütt következetes. A szocialista munkaversenyben sem mindig szánnak súlyának megfelelő szerepet a felnőttoktatásnak, pedig a brigádok tagjainak továbbtanulása nemcsak a termelés fokozásának szellemi elősegítője, része a brigádmozgalom hármas jelszavának is: „Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni.” Hatékony ösztönző rendszer Az aiktívaülésen meghatározták a legfontosabb feladatúkat. A pártszervezetek, és alapszervezetek ezentúl rendszeresen napirendre tűzik a felnőttoktatás helyzetét, különös figyelmet fordítanak a nők szakképzettségének növelésére. Fokozzák a politikai fel- világosító munkát. Teendők hárulnak a gazdasági vezetőkre is: törekedniük kell a dolgozók érdekeltségét és a termelés érdekeit egyaránt szolgáló hatékony ösztönzőrendszer kialakítására, szorosabbra kell hogy fűzzék kapcsolatukat az általános és középiskolákkal, a szakmunkásképző intézetekkel. A mezőgazdasági üzemék felnőtt szakmunkás- képzésében fontos feladatot kap az Alagi Állami Tangazdaság. Három üzemegységükben körzeti jelleggel rendszeresíteniük kell a mezőgazdasági dolgozók oktatását szolgáló bemutató előadások, tanfolyamok szervezését. A jövő tanévben a felmérés alapján külön osztályok indítását is tervezik: a váci járásban, Szabón kereskedelmi szakembereket képeznek, PüsA Magyar Népköztársaság és Mexikó kormányai, attól az óhajtól vezérelve, hogy kölcsönösen minden téren erősítsék országaik kapcsolatait, a szorosabb kapcsolatokból adódó kölcsönös előnyök alapján, az Egyesült Nemzetek célkitűzéseivel összhangban megállapodtak, hogy május 14-től kezdődően diplomáciai kapcsolatokat létesítenek egymással nagyköveti szinten. Mindkét kormány a közeljövőben kijelöli nagykövetét, aki a másik fél fővárosában ellátja képviseletét. KOSZORÚZÁS A második világháború befejezésének 29. évfordulója, a győzelem napja alkalmából a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a rákos- keresztúri temetőben. A háború alatt a fasizmus rém- tetteinek áldozatául esett mártírok emlékműveinél az egykori koncentrációs táborok volt foglyainak képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Polinszky Károly az új művelődésügyi miniszter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes javaslatára — az alkotmány 30. paragrafusa (5.) bekezdése alapján dr. Polinszky Károlyt művelődésügyi miniszterré megválasztotta. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter hétfőn délelőtt az Országház Munkáesy-termébén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós. az MSZMP KB titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. ★ ★ ★ Dr. Polinszky Károly 1922-\dátusa címet. 1961-ben a vében született Budapesten. Kö-1 gyészmérnöki oktatás és kuzépiskolai tanulmányait az Eötvös József főreáliskolában végezte, majd a budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának hallgatójaként 1944-ben vegyész- mérnöki oklevelet szerzett. Előbb mint tanársegéd, majd 1945 áprilisától adjunktusként dolgozott a Műszaki Egyetemen, amelynek újjáépítésében jelentős részt váltatás terén elért eredményeiért Kossut'n-díjat kapott. 1964 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A leningrádi egyetem 1968-ban díszdoktorává avatta. 1963-ig tanszékvezető egyetemi tanárként, a dékáni, majd a rektori tisztséget töltötte be a veszprémi Vegyipari Egyetemen, illetve a Nehézvegyipari Kutató Intézőit. 1948-ban szerezte mega zet igazgatója volt. 1963-bar műszaki doktori, 1952-ben a | a művelődésügyi miniszter kémiai tudományok kandi- helyettesévé nevezték ki. A társadalmi vita eleme a törvény-előkészítésnek Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólalása' a siófoki jogászértekezleten Magyar napok Tokióban Hétfőn megkezdődtek Tokióban a magyar gazdasági és műszaki napok, amelyek célja a két ország gazdasági, műszaki és kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlesztése és az együttműködés új formainak kibontakoztatása MagyarBátorság és emberség NYOLCVAN ÉVE SZÜLETETT NÓGRÁDI SÁNDOR Nógrádi Sándor neve és a legendás hírű nógrádi partizánmozgalom úgy összeforrott, hogy máig sem derült ki, vajon a sokatpró- bált partizánvezérről, vagy a harcok színhelyéről nevezte magát nógrádinak a 44-esévek végének oly sikeres egysége. De az tény, hogy a nógrádi partizánmozgalom Nógrádi Sándor személyétől elválaszthatatlan. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1894. május 14-én született Nógrádi Sándor a sokgyerekes pékcsaládba. Pestre szegődött el rézesztergályos- tanulónak, s nyomdász nagybátyja hatására ő is — mint oly sok kortársa — a Népszaván, és az Ifjúmunkás című újságon nevelkedett. Losoncon villanyszerelést tanul, majd gépgyárba áll be dolgozni. Kitört a háború. „Tanácstalanul álltam a háborúval szemben. A tanulásba vetettem magam. Az üzemben eltöltött munkaidő után este nyolc órától tizenkettőig, sokszor éjfél után egy óráig minden héten hat estét tanulással töltöttem ... Két nyelvnek a nyelvtanát tanultam meg jól, a németét és a franciáét, megismertem jól a világtérképet, megtanultam a levelezést, az áruismeretet, a könyvvitelt. S érdekelt minden, ami a kommunista világmozgalomról szólt.” Egyik szervezője volt a megszálló cseh hadsereg ellen irányuló dél-szlovákiai általános sztrájknak. A sztrájk letörése után Budapesten belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, majd jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Élete a Tanácsköztársaság leverése után harcok és megpróbáltatások között zajlott. „A húszas években a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára voltam és szerkesztettem a Vorwärtset. Később illegalitás és börtön Csehszlovákiában, illegalitás és börtön Romániában. Párizsban a Fasizmus és Háborúellenes Világbizottság tagja voltam...” Moszkvában a Kossuth-adó számára dolgozott, sőt még bemondója is volt, s szerkesztett egy naponta kétszer — oroszul és németül megjelenő bulletint. A párt külföldi bizottsága partizánosztagok szervezésével bízta meg. „Mi volt az én feladatom? Egységet szervezni, főleg magyar partizánokból, akik szép számmal harcoltak szlovák területen és átmenni velük magyar területre. Addig is propagandát folytatni, felszólítani a határon álló magyar katonákat, hogy tegyék le a fegyvert a partizánok előtt vagy jöjjenek át fegyverrel együtt a partizánok oldalára...” A felszabadulás után Nógrádi Sándor az MKP észak-magyarországi területi pártbizottságának titkára. Irányításával indult meg az élet országunk e fontos ipari területén. „A párt Központi Vezetősége felajánlotta, hogy foglaljam el a politikai államtitkár posztját az Iparügyi Minisztériumban és szervezzem meg, hogy elegendő szene legyen az országnak.” És megkezdődött a széncsata... 1949-ben ismét egyenruhát öltött, a párt a szerveződő néphadsereg politikai csoportfőnökének nevezte ki, altábornagyként, majd vezérezredesként, mint a honvédelmi miniszter első helyettese elévülhetetlen érdemei vannak a hadsereg megszervezésében. 1955-ben a párt agitációs és propagandaosztályának lett vezetője. Nagykövetként képviselte az országot Pekingben és Hanoiban, az utolsó esztendőkben pedig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke volt. Nyugdíjba vonulása után életéről, emlékeiről könyvet írt. Történelmi lecke című könyve nemcsak a gazdag életpályáról szóló érdekes, tanulságos vallomás, hanem a bonyolult helyzetekben az elvhűség alapján eligazodó forradalmár magatartását is példázza. 1971. január 1-én bekövetkezett halálakor méltán írta róla a nekrológ: „Azt a forradalmárt tiszteltük benne, aki a bátorságot, az emberséget, az elvhűséget és a szerénységet egyesítette magában”. Kádár Márta környezetvédelmi törvények megalkotására, továbbá felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a büntető törvénykönyvet. A módszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogszabályok előkészítésének eddigi demokratizmusa — széles körű és tartalmas vitája — igazolta, hogy a társadalmi vita ma már nélkülözhetetlen eleme a törvény előkészítésének. A miniszter kiemelte: a fő figyelmet most már a megalkotott jogszabályok stabilizálására, illetve azok végrehajtására fordíthatjuk. Azok többsége ugyanis még oly fiatal, hogy végrehajtásukkal kapcsolatban még nincs elegendő tapasztalat. Ezután dr. Korom Mihály nyomatékosan hangsúlyozta a jogalkalmazás egyik legfontosabb irányelvét: körültekintően kell egyeztetni a társadalmi, a csoport- és az egyéni crde- ■ keket. — A törvényességnek két oldala van — mondatta. — Fon-/ ne érhesser törvényeke. hatóságaink tos, hogy senkit bántódás, ha a megtartja s hogy szigorúan törvényes alapon, gyorsan és igazságosan járjanak el. Ám ugyanilyen jelentős annak biztosítása is, hogy büntetlenül senki ne sérthesse meg a népköztársaság törvényes rendelkezéseit. Tudomásul kell vennie mindenkinek, , hogy a felelősség alól nem mentesítenek sem a jószándékok, sem a kollektíva egyoldalú érdekei, de c gazdasági eredmények sem. A köz rovására senki nem szerezhet előnyöket magának, vagy egyes kollektíváknak. Végül a miniszter utalt arra: a demokratizmus fejlesztése megköveteli, hogy törvényes rendünk mindinkább az állampolgárok tudatos tevékenységén, aktivitásán, fejlődő jogtudatán, önkéntes jogkövetelésén nyugodjék. Ezért a jogi ismeretek, a jogi nevelés érdekében az eddiginél hatékonyabb és differenciáltab7' munkát kell végezni. KlOSZ-választmányi értekezlet a • • Pest megye kisiparosai a kongresszusi versenyben Tegnap délelőtt tartotta a Kisiparosok Országos Szövetségének Pest megyei vezetősége választmányi ülését, amelyen Pest megye valamennyi KlOSZ-alapszervezete képviseltette magát. Részt vettek a tanácskozáson Birinyi Mátyás, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, valamint a KIOSZ, a Hazafias Népfront megyei elnökségének, a Pest megyei Illetékkiszabási Hivatalnak, a Megyei Tanács pénzügyi, ipari osztályának és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a képviselői. A tanácskozást Pej János, a KIOSZ Pest megyei vezetőségének tagja nagykőrösi kisiparos nyitotta meg, majd Fischer Pál, a KIOSZ Pest megyei titkára számolt be az elmúlt félév eredményeiről, s a soron következő feladatokról. Elmondta, hogy ».megyében több mint 9 ezer kisiparos áll a lakosság szolgálatában, közülük 2700-an másodállásban tevékenykednek. A KIOSZ Pest megyei titkára kitért a kontárkodásra is, felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a jövőben e jelenség ellen a KlOSZ-alapszerve- zetek az eddiginél erélyesebben lépjenek fel. A továbbiakban elismerően nyilatkozott a Pest megyei kisiparosok közéleti aktivitásáról, miszerint az elmúlt félévben több mint 1,5 millió forint értékben végeztek társadalmi munkát, elsősorban gyermekintézményele bővítésén, építésén -szorgoskodtak. Fischer Pál a továbbiakban ismertette a KIOSZ Országos Választmányának felhívását, az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából meghirdetett munkaversenyhez való csatlakozásról. A beszámolót követően tizenhét hozzászólás hangzott él. A felszólalók valameny- nyien csatlakoznak az országos munkaverseny-fel- híváshoz, s többen közülük páros versenyre hívták ki más körzetek KlOSZ-alapszervezeteit, Pilis- vörösvár és Budaörs, Nagykőrös' és Dabas, Vác és Gödöllő kisiparosai versengenek majd egymással a jobb eredményekért. A választmányi értekezlet résztvevői egyhangúlag elfogadták a KIOSZ Pest megyei vezetőségének határozati javaslatát az elkövetkezendő félév legfontosabb teendőiről- A. £. pökhatvanban és Vámosmiko- lán mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségről szerezhetnek bizonyítványt a hallgatók, Dunakeszin élelmiszer- ipari, valamint vasútgépészeti szakközépiskola kihelyezett tagozata kezdi meg működését. Az eredményes munkát segítheti az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom, s ha valóban akcióvá, tömegeket megmozgató versenyformává válik: a szakma ifjú mestere cím elnyerése is. Szervezettebb formában A vitában felszólalók valamennyien egyetértettek a felmérés tapasztalataiból, adódó tennivalókkal. Kiemelték: meg kell becsülni azokat a pedagógusokat, akik részt vesznek a felnőttoktatásban, jobban el kell ismerni odaadó munkájukat, s szervezettebbé kell tenni a dolgozók esti iskoláit, s csokorba gyűjteni az ezzel foglalkozó rendeleteket. Érdemes többet törődni az agitációval, a meggyőzés terjedjen ki a személyes beszélgetésekre is. Egységes vélemény volt, hogy céltudatosabb munka szükséges a szemléletformáláshoz. A vezetőknek, tisztségviselőknek egyaránt látniuk kell, hogy a munkások iskolai végzettségének emelése, a szakműveltség növelése, a tanulás megbecsülése továbbhaladásunk záloga. Mindenütt biztosítani kell az eredményesebb felnőtt szakmunkásképzés és továbbképzés lehetőségeit, a gazdasági, személyi és pénzügyi feltételeket, a tanulásra jobban ösztönző, a műveltséget inkább elismerő munkahelvi léakört. T. E. Diplomáciai kapcsolat Magyarország és Mexikó között „Nem csupán az ember és a gép kapcsolata” Napirenden: a felnőttoktatás A váci járási pártbizottság aktívaülése Vasárnap délelőtt 2500 jo gász jelenlétében a siófok MOTEL étteremben megkez dődött a Magyar Jogász Sző vétség ma délutánig tartó 8 országos munkaértekezlete Dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Magyar Jogás: Szövetség elnöke köszöntött« az elnökség tagjait, köztüt dr. Korom Mihály igazságügy-minisztert. A vendéglátók nevében, dr. Gáti István Siófok tanácselnöke mondot köszöntőt. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter jogi életűn! időszerű kérdéseiről tartót referátumot. Először sorra vette a jogalkotás elmúlt időszakánál fontosabb állomásait, a jelen tősebb, új törvényeket. Elmondotta, hogy szükség van a külkereskedelmi, a vállalati és a ország és a japán vállalatok között. A május 13 és 17 között lezajló magyar gazdasági és műszaki napok hivatalos megnyitására a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) tokiói székházában került sor.