Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

Hatodszorra is kiváló Hatodszorra vették át a nagykőrösi MÁV-állomás dol­gozói az idén a szegedi vas- útigazgatóság dicsérő okle­velét, amely a nagykőrösi vasutasok szorgalmát, lelki- ismeretes munkáját dicséri. A MÁV-állomás egyike an­nak a, tíz intézménynek, amely a városban május el­sejére elnyerte a kiváló cí­met. E megtisztelő cím oda­ítélésének feltétele volt ter­mészetesen a megfelelő gaz­dasági munka. Tavalyi szál­lítási tervüket a vasutasok még az év vége előtt telje­sítették. Aki megfordult már Nagy­kőrös vasútállomásán, tudja, hogy a tisztasággal és a rend­del itt nincs baj. Méltán ér­demelték ki tehát a vasútigaz- gatóság legtisztább állomása címet. Nem kis szerepe van ebben a szocialista brigádok tagjainak. A MÁV-állomás valamennyi dolgozója tagja valamelyik brigádnak, kö­zös erőfeszítésük eredménye az újabb elismerés. Két bri­gád, a Széchenyi és Arany János, tavalyi munkájuk ju­talmaként arany, illetve ezüst fokozatot kapott. Kiemelke­dő szorgalmukért 12 dolgo­zó részesült pénzjutalomban, egy igazgatói dicséretben ré­szesült, egyikük pedig a ki­váló dolgozó címet nyerte el. A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1974. MÁJUS 12., VASÁRNAP Több mint6 értékű társadalmi munka SIKERES VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS SZÉPÍTÉSI AKCIÓ Hamarosan levelet kézbesít a posta azoknak a vállalatok­nak, intézményeknek és szö­vetkezeteknek, melyeknek munkásai, dolgozói társadalmi munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Nagykőrös városa a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei el­nöksége, valamint a megyei Vöröskereszt által meghirde­tett város- és községfejlesztési versenyben második helyezést érjen el. A levelekben azt ké­rik a vezetőktől, hogy nevez­zék meg az önkéntes / munká­ban élenjárókat, akik szorgal­A közművelődés alapja E zrek és ezrek ostro­molják évről évre az egyetemek, főiskolák kapuit, de a dolgozók álta­lános iskolájának padsorai­ban sok hely marad üresen. Technikumokba, szakkö­zépiskolákban már többen iratkoztak be a munkások közül, megnőtt az érdeklő­dés a szakmai tanfolyamok iránt is. Csupán a dolgozók iskoláiba nehéz jelentke­zőket találni. Ha ez annyit jelentene, hogy már minden munkás rendelkezik a nyol­cadikos bizonyítvánnyal, akkor egyszerűen napirend­re térhetnénk az ügy fölött, örülhetnénk, hogy a mun­ka melletti, alapismerete­ket nyújtó oktatási formára már nincs szükség, megál­lapíthatnánk, hogy a dol­gozók iskolái egyszer s mindenkorra betöltötték feladatukat. De sajnos, nem erről van szó. Több mint százezer negyven évesnél fiatalabb munkás dolgozik napjaink­ban az üzemekben, akik nem jutottak el a nyolcadik osztályig. Segédmunkások, betanított munkások. Egy részük még harminc éves sincs: különböző öltökből ma is évente sokan kima­radnak a nyolcadik osztály elvégzése előtt, s gyarapít­ják a segéd- és betanított munkások hadseregét. Az országban ma minden ötö­dik iparban dolgozó, segéd­munkát végez — zömmel azok, akik kimaradtak az általános iskolából. Az ő sorukban az üzemek mű­szaki fejlesztése, a gépesí­tés sem hozhat jelentős változást. Alapok híján nem tudják elsajátítani a korszerű berendezések ke­zeléséhez, működtetéséhez szükséges ismereteket. Se­gédmunkások maradnak, miközben tanultabb társaik jobb munkakörülmények­hez, magasabb , fizetéshez jutnak. A közművelődési hatá­rozat pontos, tárgyi­lagos tényei okkal ál­lították a figyelem közép­pontjába a munkások mű­veltségét. Nemcsak azért, mert a korszerű nagyipar fejlesztése, a tudományos­technikai forradalom ered­ményeinek alkalmazása el­képzelhetetlen megfelelő műveltséggel rendelkező munkások nélkül. A köz- művelődési határozat társa­dalmunk céljának lényegét fejezi ki, amikor a munká­sok ismereteinek gyarapí­tása érdekében jelöl meg feladatokat. Az értelmes, boldog emberi lét alapja — a szocializmusban ez pe­dig társadalmi követel­mény — saját munkánk, saját helyünk felismerése a világban. Fölismerés vi­szont nem létezik megis­merés nélkül: a tanulás ál­tal szerzett tudás a megis­merés eszköze. A tanulás folyamatának első lépése az alapismeretek birtoklása. Ezt nem helyettesítheti semmiféle élettapasztalat. Ezért különösen fontos, hogy a közművelődési ha­tározatba foglalt számtalan feladat közül a gyárakban kiemelkedően fontosnak te­kintsék a hiányzó általános iskolai végzettség megszer­zését. A kollektív szerződés­ben minden gyár ma­ga határozza meg, milyen eszközökkel, mi­lyen előnyökkel kívánja fokozni a tanulási kedvet. Helyi elhatározáson mú­lik, mit tart fontosabbnak: a felső-, illetve középfokú oktatásban részt vevők tá­mogatását, vagy ázokét, akiknek további emberi, szakmai kiteljesedése most még az általános iskolai „alapozáson” múlik. Bár sók kollektív szerződésben olvashatjuk már, hogy az általános iskolába járók a kötelező mellé további egy­két nap pótszabadságot, a nyolcadik osztályban tett sikeres vizsga után ötszáz forint pénzjutalmat és bér­emelést kapnak. Ezt a gya­korlatot még nem minde­nütt követik. Megrekednek a hivatalos előírások mel­lett, és nem használják ki az önálló vállalati gazdál­kodásban, az üzemi demok­ráciában rejlő lehetősége­ket a gyár és a munkások javára. A kedvezményekkel, a pótszabadságokkal kapcso­latos gyári elhatározás a későbbiekben többszörösen kamatozna. Hiszen a szak­munkások továbbképzését előíró kormányhatározat végrehajtása is szorosan összefügg a hiányzó álta­lános iskolai bizonyítvá­nyokkal, Sokan szereztek régebben szakmát a nyol­cadik osztály elvégzése nél­kül, mert akkor mások Voltak az előírások. A to­vábbképzésben ők most mindaddig nem vehetnek részt, amíg nem pótolják a hajdani mulasztást. Ha ki­maradnak a kötelező to­vábbképzésből, mindenki rosszul jár: a gyárak is, ők is. Az üzemekben nem tud­ják rájuk bízni a bonyolul­tabb feladatokat, emiatt tu­dásban, fizetésben is elma­radnak munkatársaiktól. M ost, a kollektív szer­ződések módosítási vitáinak heteiben minden üzem maga adja bizonyítékát, hogy a szavak mellett milyen tettekkel biztosítja saját adottságai között a közművelődési ha­tározat végrehajtását. Az általános iskola — mint a megismerés felé vezető, el­kerülhetetlen kezdeti lépés — nemcsak alapismerete­ket ad. A közművelődésnek is ez az alapja. Viczián Erzsébet műkért dicséretben, jutalom­ban részesülnek. Immár harmadszor csat­lakozott a városi tanács és a Hazafias Népfront váro­si bizottsága a megyei szervek felhívásához. Elsőként a Ceglédi úti lakó­telep beépítendő területeit rendezték. A városnak ez a ré­sze mélyebben fekszik, mint a többi kerület, és több tíz­ezer köbméter földet kelllett megmozgatni a feltöltéséhez, amíg a kellő talajszintet elér­ték. Részben az akkor még át­építés alatt álló Kossuth Lajos utcából szállítottak ide földet, részben pedig a vízelvezető ár­kokból nyertek földet, azok tisztításakor. A szállítást a Városgaz­dálkodási Vállalat, a Kö­röséri Vízgazdálkodási Társulat, a Közúti Építő Vállalat, a konzervgyár, valamint az Arany János Termelőszövetkezet vállal­ta. Teherautóik, szállítójárműveik sokszor megfordultak az épülő lakótelep és a Kossuth Lajos utca között. A szállítómunká­sokon kívül természetesen a lakosság is derekasan kivette a részét a munkából. A tereprendezés tervét és a földterület felmérését a váro­si tanács tervcsoportja végez­te, szintén társadalmi munká­ban. Nem kis feladat a város földútjainak karbantartása. Ebben elsősorban a 21-es Vo­lán munkásai és erőgépei se­rénykedtek. A Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói az MHSZ-lőtéren szorgoskodtak és részt vettek a város fásí­tásában, parkosításában. Az ehhez szükséges facsemetéket az erdőgazdaság szállította díj­talanul. Társadalmi munkában elvégezték a városi kórház és a szociális otthon szennyvízel­vezető rendszerének korszerű­sítését a Kőröséri Vízgazdál­kodási Társulat munkásai, a városi tanács dolgozói pedig a Cifrakert parkját gondozták, ápolták. Tavaly összesen 6 millió 204 ezer forintot tett ki a nagykőrösiek önkéntes munkája, egy lakosra pe­dig 238 forint értékű tár­sadalmi munka jutott. A verseny értékelésekor természetesen figyelembe vet­ték a helyi sajátosságokat és Nagykőrös — mint írtuk — a megtisztelő második helyre került és megkapta az ezzel járó 350 ezer forint jútalmat. Ezt az összeget szintén város- fejlesztési célok megvalósítá­sára fordítják majd. K. A. Megtalálni a munkát, a kollektívát A diszpécser A kapu mellé kiakasztott fehér táblán egyetlen sor sem áll üresen. Nehézgépszerelőt, lakatost, maróst, betanított munkást... felveszünk, hirde­tik a nagy fekete betűk. Volán 21-es vállalat műsza­ki üzemegysége, Nagykőrös. Az üzemegység 360 dolgo­zója negyedévenként átlago­san 120 KRAZ-típusú billenős teherautót és 18 nagy teljesít­ményű földmunkagépet javít meg, újít fel; évente mintegy 36 millió forint értékű mun­kát végeznek. Nehéz fizikai munkát. A műszaki telepen jelenleg 110 ipari tanulót oktatnak, három évfolyamon. Beilleszkedés Bogdán Béla diszpécsert kérdeztük meg munkahelyi közérzetéről, s arról, megta­lálta-e a neki legjobban meg­felelő munkát, megtalálta-e a kollektívát? Először a beilleszkedésről beszélünk. Elmondja, hogy erről szó esett az ifjúsági par­lamenten is. bár „burkol­tabb” formában. A szakmun­kások azt kérték, hogy az új belépők, akiknek szakképzett­sége megegyezik az övékével, ne kapjanak magasabb óra­bért, mert ennek nem csak az irigység az egyetlen káros következménye. Bogdán Béla diszpécser — aki egyébkent az üzemegység KISZ-titkara is — először az Ikarus Karosz rosszérialakatos lettem. So­káig ezt sem csináltam, mert először csoportvezető-helyet­tes, aztán csoportvezető let­tem az 1-es KRAZ javítómű­helyben. Változások (Hegedűs Sándor művezető: „Miért lett', Bogdán Béla cso­portvezető? Jól dolgozott mindig, szorgalma példás, főként pedig, megvolt hozzá a megfelelő szakmai gyakorla­ta.) — örült az új beosztás­nak? — Inkább a bizalomnak. Hogy mire is vállalkoztam, azt akkor még nem tudtam, szervezéssel korábban még nem foglalkoztam. Akkoriban iratkoztam be az Autóközle­kedési Szakközépiskolába, le­velező tagozatra. Régi vá­gyam volt, hogy tanulhassak. Nyolc általánosom van. — Hogyan tanult bele a cso­portvezetői beosztásba? — Hamar belejöttem, köz­ben viszont újra változott a munkabeosztásom. Diszpécser lettem. Ez is szép munka. — Ez a műszaki telep a harmadik munkahelye. Mit várt, mit remélt az itteni mun­kától? — Féltem. Találgattam, mit fognak követelni és tudom-e teljesíteni? Eszembe jutott, hátha — ahogy ezt mondják — „égetni” fognak, nem segíte­' kín­széria- és Járműgyárban, majd nek semmiben. Hagynak a Fővárosi Kézműipari Vál- lódni. Féltem, hogy nem fo- lalatnál dolgozott. gadnak be, mert nem mmde­_Az Ikarusnál nem járul- nütt szeretik a pesti jövevé­ta k hozzá, hogy esti tagozaton nyékét. Kellemesen csalódtam középiskolát végezzek. Kilép- a műhelyben, hamar jó bará- tem Még egy esztendeje sem tokra leltem, akik mindenben dolgoztam a Fővárosi Kéz- segitettek Talán ez a szellem műipari Vállalatnál, arnhvor megnősültem, s mert a fele­ségem nagykőrösi, én is ide­jöttem. Jelenlegi munkahe­lyemet az unokatestvérem ja­vasolta. — Akkoriban mi volt a munkaköre? — 1971 májusában léptem be, úgy vettek fel, hogy laka­tosnak kellek. Egy darabig ez is volt a munkám, aztán be­tanított autószerelő, majd ka­is hozzájárul ahhoz, hogy itt jobban megbecsülik a szak­munkásokat. Sérelem — Volt valami, ami előzetes elképzeléseiből nem valósult meg? — Azt hiszem, minden úgy megy, ahogy elgondoltam. Bár azt sohasem hittem volna, hogy diszpécser leszek. A GÉPJAVÍTÓ ÉS FAIPARI SZÖVETKEZETBEN Nemzetközi kiállításokra készülnek A Gépjavító- és Faipari Szövetkezet nemrégiben kap­ta meg kiemelkedő munká­jáért a „Kiváló szövetkezet” címet. Azóta fokozottabb len­dülettel folyik a munka. A Szolnoki útra egymás után ke­rülnek ki a szállításra váró export gépek. Beszéltünk több dolgozóval, akik elmondták: szívügyüknek tekintik, hogy szövetkezetük az elkövetkező években elérje a 75 millió forintos termelési értéket, amit kitüntetésük alkalmával célul tűztek ki. Jelenleg — amint ifjú Po- mázi Kálmán műszaki ve­zetőhelyettes elmondotta — négy hazai konzervgyárnak paletti záló, rakodógépeket készítenek, melyeket a kon­zervgyár műszaki vezetőivel közösen konstruáltak. Emel­lett a paksi gyárnak külön sterilező berendezés készül. A szovjet megrendelés alapján hozzáfogtak 10 lé fel- öntő gép gyártásához, cseh­szlovák exportra pedig elő-- főző gépeket készítenek. A kisebb belföldi meg­rendelések teljesítésén kívül egyszerre két nemzetközi ki­állításra állítanak össze kol­lekciót gyártmányaikból, mégpedig a kijevi kiállításra egy komplett kiszerelő gép­sort, a zágrábi kiállításra pe­dig egy konzervgyári gép­csoportot. K. L. MOZIMŰSOR Sutjeska. Monumentális, szí­nes jugoszláv filmalkotás Tito partizánhadseregéről. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné Jaj, ez a kislány! Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor A kör bezárul. Szovjet bűn­ügyi film. Kísérőműsor: Őszi ünnep az ősi Hivában. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub este 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Öreg rabló nem vén rabló. Színes szovjet filmvígjáték. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Budavári 51,72-t dobott gerellyel Cegléden rendezték a kö-I zépiskolás női atlétikai me- I gyei csapatbajnokságot. A nagykőrösi középiskolákat 11 gimnazista képviselte. Ma­gasugrásban: 2. Nk. Gimná­zium 136 cm átlag (Hanny J. 155, Cseri 14.0, Bielik K. 130, Komlós R. 130, Vásár­helyi 125.) Távolugrásban: ... 2. Nk. Gimnázium 439,4 cm-es átlag (Hanny J. 492 Cseri 445, Komlós 420, Bog­nár 422, Bielik 418), a 4X100- on túlváltó körösieket ki­— Sérelmei voltak? — A többes szám nem áll. Csak egy volt... Akkor még csoportvezető voltam, 12 forin­tos órabérrel. Egy béremelés alkalmával — tavaly április­ban — a szakmunkások és a csoportvezetők egyaránt többet kaptak, mint én; sokuk egy forintot kapott, az én órabé­rem 12 forint 60 fillérre emel­kedett. Ez sértett, odaálltam a művezetőm elé és megkérdez­tem tőle, miért vagyok én rosszabb, mint a többi? Az in­doklás ennyi volt: sokszor vagyok hullámvölgyben, más­különben pedig nagyon jól dolgozom. — Ezután ki akart lépni? — Azonnal. Bementem az üzemigazgatóhoz és neki is megmondtam, kilépek. És bár továbbra is sérelmesnek érez­tem az órabérügyet, az igaz­gató meggyőzött, hogy nem ér­demes elmennem. Inkább bizo­nyítanom kell. Persze, ezt ma­gam is jól tudtam, hiszen nem vagyok az az ember, aki mind­járt meghátrál. Aztán meg másutt kezdhettem volna elöl­ről. Egyenesben — Azóta .emelték az óra­bérét ? — Igen, nem régen. (Hegedűs Sándor művezető: „Igen. most diszpécser. Alkal­mas, rátermett ember. Ahhoz, hogy valaki diszpécser lehes­sen, rengeteg alkatrészt kell megismernie. Bogdán Béla még fiatal, nagyon sokat ta­nulhat. Szakközépiskolába jár.) — Hogyan lett diszpécser? — Gondolom, a művezetőm, Hegedűs Sándor javasolt, most is az ő irányításával dolgo­zom. Feladatom, hogy megfe­lelő mennyiségű és minőségű anyagot utaljak a műhelyek­nek; az igények is hozzám futnak be. Végeredményben összekötő vagyok a műhelyek között. Sok ismeret kell ehhez a munkához, otthon jóformán minden nap kezembe veszem a katalógust. Hallottam, hogy fejlesztik a diszpécserszolgála­tot, s akkor ez igazán nagyon szép munka lesz, Rádióláncot építenek ki a műhelyek és a diszpécserszoba között. Sze­retnék akkor is majd ott ülni. Fehér Béla zárták. A tartalékos körösi gárdának nem sikerült egy számban sem a továbbjutást jelentő győzelmet megsze­reznie. Meghívásos számokat is rendeztek, amelyen jól sze­repeltek a Nk. Pedagógus do­bónői. Budavári Éva 51,72 m-es gerelyvető eredménye országosan is figyelemre mél­tó. Diszkosz: 1. Dorogi Mag­dolna 38,40; ...4. Dorogi Mária (még csak általános is­kolás) 28,10 m. Súly: í. Do­rogi Magdolna 11,27 m. Ge­relyben Dorogi Mária lett a második 31,32-vel. VASÁRNAPI MŰSOR Asztalitenisz Mezőtúr: M. Mezőgazdasá­gi Főiskola—Nk. Kinizsi NB III-as, Göd: G. TK—Nk. Ki­nizsi megyei bajnoki férfi felnőtt és ifjúsági mérkőzés. Cegléd: tsz-i dolgozók terü­leti versenye. Birkózás Sportotthon, 11: 'országos II—IV. osztályú kötöttfogá­sú verseny. Miskolc: kötött­fogású felnőtt Avas Kupa. Kézilabda Toldi-pálya, 10: Nk. Toldi ITSK ifi—--PEMÜ (Solymár) ifi, 11: Nk. Toldi—PEMÜ női; Tököl: T. KSK—Nk. Kinizsi férfi és ifjúsági megyei baj­noki mérkőzés. Kosárlabda Sportotthon-udvar, 10.10: Nk. Pedagógus—Gyógypeda­gógiai TK NB III-as női, 11.30; Nk. Pedagógus—FÖS- PED Szállítók NB III-as fér­fi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Maglód: M. Vasas—Nk. Ki­nizsi felnőtt és ifjúsági me­gyei, Monor: MSE II.—Nk. Kinizsi II. összevont járási bajnoki mérkőzés. Modellezés Kinizsi-sporttelep, d.e.: mű­repülő modellek megyei ed­zőtábora, gyakorlati bemu­tatóval. Lőrinci: vitorlás hajómo- dellek Pest megyei, vala­mint keleti területi bajnok­sága, s megyei úttöröolimpiai vetélkedő. Sportlövészet Tormási lőtér, 10: A HKL városi versenye. Természetjárás Budapest: a Rádió III. fu- tó-kocogó napja. Hétfői műsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14.30: az úttörőolimpia várpsi dön­tője, egyéni számokkal. Sakk KIOSZ-székház, 18: II. osz­tályúra minősítő egyéni ver­seny, 11. forduló. S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents