Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

íliizem lett a PEVDI ceglédi gyáregysége Cegléden a Kossuth szálló pálmakertjében ünnepségre gyűltek össze a PEVDI-kon- fekció gyáregységének dol­gozói abból az alkalomból, hogy a vállalat vezetése Él- üzem címet adományozott a gyáregységnek. Az ünnepsé­gen részt vett Balogh Lász- lóné, az MSZMP városi bi­zottságának munkatársa. A vállalat a múlt évben 14,5 százalékkal magasabb termelési eredményt ért el, a dolgozók nyereségrészese­désként 35—43 napi bérüket vehették fel. Az átlagos' ke­resetük 9,5 százalékkal gya­rapodott. A Kiváló vállalat címet elnyert PEVDI élüze­mének dolgozói közül többen kitüntetést kaptak. A Kiváló dolgozó kitüntető címet és pénzjutalmat huszonegyen ér­demelték ki. A könnyű­ipar kiváló dolgozója lett a dabasi Rumó Dezső- né és a ceglédi Mocsai Lász­ióné, A vállalat kiváló dolgo­zója oklevelet és jelvényt kapta meg Rákos Róbertné és Kádas László. A SZOT oklevelével jutalmazták Ko­csis Lászlónét és elismerést kaptak a dabasi, a monori és a ceglédi műhelybizottság titkárai: Kecskés Árpádné, László Ká*olyné és Kiszeli F erencné. (e. k.) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM 1974. MÁJUS 1., SZERDA Ebben az évben 165 lakást adnak át Rövidesen Kecskemétről sstkllitják a patteleket Cegléd városképének alaku­lásában, fejlődésében, üzemei­nek korszerűsítésében, lakóhá­zainak sokasodásában igen fontos szerepe van az évek óta itt tevékenykedő Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnak. A városban külön építésveze­tőségük működik. Az ő mun­kájuk volt az ÉVIG ceglédi törpemotorgyárának, a hozzá tartozó szociális létesítmé­nyek, a kórház impozáns épü­letének a Fűrész és Hordóipa­ri Vállalat fűrészüzemének és a hozzá tartozó irodák és más létesítmények megépítése. Munkásaik kezét dicsérik a ceglédi tízemeletes házak, me­lyek szinte egyik hónapról a Utazás a Szovjetunióba Erika és a versek Kedves arcú, mosolygó sze­mű ceglédi kislány. Leginkább — mint most is — két copfba fonja barna haját. „Suli” után az ebédlőből jön ricsajozó tár­saival. A folyosón felkapja tás­káját, s már sietne is. — Erika! — szólok utána — egy kis beszélgetés ... — Velem? Szívesen. ★ Balogh Erikát a televízióból ismerhették meg a ceglédiek. A Petőíi-évfordulÖra rendezett szavalóversenyen szépen szere­pelt. Már ott is kitűnt, hogy fiatal kora ellenére mennyire éretten, milyen nagy átéléssel adja elő a költeményeket. — Akikor még általános is­kolába jártam. Nagyon szeret­tem Petőfit — most is ő a ked­venc költőm. Szívesen szaval­tam a verseit, így indultam el a Petőfi-versenyre. Ezelőtt is szerepeltem már egyszer-két- szer, persze nem a képernyőn, csak az úttörők kulturális se­regszemléjén. Furcsa érzés a kamerák előtt állni, nagy. él­mény és sok izgalommal jár. A tévéadás után nagyon rossz volt. Itthon az utcán sokan föl­ismertek, zavarba jöttem, mi­kor itt is, ott is megfordultak utánam. „Jé, ez az a kislány, aki a televízióban szavalt". Egy ideig szinte ki sem mertem mozdulni otthonról. Erika azóta is szorgalmasan forgatja a versesköteteket. Már gimnáziumba jár, elsős. Az el­múlt év novemberében nagy öröm érte: meghívták Miskolc­ra az Auróra versenyre. — A legfiatalabb voltam a versenyzők között. Már annak is nagyon örültem, hogy ta­pasztaltabbak, idősebbek mel­lett részt vehetek ilyen nagy versenyen. Szinte nem is mer­tem remélni, hogy helyezést szerzek — és második lettem. — A gálaest felejthetetlen maradt számomra. A győztesek a Miskolci Nemzeti Színházban léptek föl, köztük én is. Akkor álltam először igazi színpadon, igazi közönség előtt. — Mi lett a jutalma? — Kéthetes társasutazás a Szovjetunióba. ★ — De most már megyek — áll fel. — Sietek haza. Érdeklődésemre elmondja: — Tanulni kell, holnapra sok a lecke... Dobozi Eszter másikra megváltoztatták a vá­rosképet. A vállalat Cegléden most a Reggel utcai lakótelep szegedi házgyári elemekből készülő 255 lakását építi, me­lyekből még ebben az évben 165-öt akarnak átadni. UNIV ÁZ-SZERKEZET Számos feladat vár ezek után is Cegléden a vállalatra. A hordógyár építésének foly­tatására ők kaptak megbíza­tást, még a nyáron hozzálát­nak a második ütem, a hordó­gyártó üzemrész - megépítésé­hez. Szintén a nyáron kezdik meg az építkezést a PENO- MAH ceglédi gyárterülete mel­lett, ahol a rekonstrukciós terv alapján egy 200 vagonos hű­tőtárolót készítenek. Folytató­dik a Reggel utcai lakótelep építése és a közeli Táncsics utcában további 120 lakás épül majd. Az építők most szegedi házgyári elemekkel dolgoznak, de ha elkészül a kecskeméti házgyár, akkor onnét hoznak majd blokkokat az, új házak­hoz. A Rákóczi úton befejezéshez közeledik az új középiskolás diákotthon építése. Itt ebben az évben 168 vidéki diák kap szállást, s így lehetőséget a minél jobb tanuláshoz. A Rá­kóczi úton májusban kezdődik meg a ceglédi pártszékház építésének előkészítése. A há­romszintes, UNIVÄZ szerkeze­tű. alumínium burkolattal el­látott homlokzatú épület szer­kezeti munkáival még az idén elkészülnek. A munkahelyet téliesítik úgy, hogy ha hideg lesz a tél, akkor is dolgozhas­sanak. Az épületet a jövő év­ben, november 7-re szeretnék átadni. SZAKOSÍTOTT BRIGÁDOK Nézőközönsége mindig van a ceglédi építkezéseknek. Érthe­tő ez, mert a látvány általában eltér a megszokott kőműves munka látványától. Az építke­zéseken szakosított brigádok dolgoznak és a munkamenet szerint „vándorolnak”, követik egymást épületről épületre. A ceglédi lakóházakat főként pa­nel elemekből építik, így a dolgozók egy része, hogy fel­adatkörét elláthassa, szerke­zetszerelő tanfolyamot vég­zett, eredményes vizsgát tett. A ceglédi építésvezetőség irá­nyítása alatt 120—130 ember dolgozik, legtöbbjük szakmun kás. Őket egészítik ki a szak­szerelő részleg további mun­kavállalói. Mivel a paneles épü­letek falad hamarosan állnak, s soron következő feladatokhoz még több szak- és szeredőipa- rosra, kőművesekre, ácsokra van szükségük. A befejező szak- és szerelőipari munká­latokban az alvállalkozók is feladatokat kapnak. MARADNAK A TANULÓK A ceglédi építésvezetőség termelési terve erre az évre várhatóan 40 millió forint. A terv teljesítését szocialista brigádjaik segítik: a verseny legutóbbi értékelésekor a hét ceglédi brigád közül öt nyert el elismerő fokozatot. A több szőrösen kitüntetett vállalat ceglédi építésvezetőségének már öt, Kiváló dolgozó címet elnyert szakmunkása és szá­mos olyan dolgozója van, akik munkájukért dicséretet és pénzjutalmat kaptak. Az építőipari vállalatoknál gyakori munkaerővándorlás itt minimálisra csökkent. Száz kö­zül hat-nyolc ember az, aki nem találja meg a számítását, vagy helyét az építkezések va­lamelyikén. A szakmunkásta­nulók legtöbbje sem kívánko­zik más munkahelyre, miután képesítését megszerezte. A harmadik tanulóévben már brigádban dolgoznak, épp olyan elbírálás szerint, mint bármelyik más szakmunkás, A bizonyítvány megszerzése után a legtöbb fiatal ragaszkodik a brigádjához és ott marad. A munkaerővándorlást csökken­tette a tavalyi, 8—10 százalé­kos bérrendezés, amely elége­dettséget váltott ki az embe­rekből. Eszes Katalin Terhes anyák — egy műszakban Hasznos intézkedések a PENOMAH-nál Előnyben a nagy családosok, fiatal házasok A népesedéspolitikai ha­tározat és a családjogi tör­vény megjelenése óta ország­szerte fokozott gondot fordí­tanak a családosok segítésé­re, támogatására. "Milyen in­tézkedéseket tettek a PENO- MAH ceglédi gyáránál? —ez­zel a kérdéssel fordultunk Kiss Katalin párttitkárhoz. Mint elmondotta, a gyár már a családot alapítókra is gondol, az ifjú pár házassági segélyt kap. A terhes anyá­kat könnyebb munkakörbe és egy műszakba osztják be. Nagy segítséget jelent a hús­üzemben dolgozó kisgyerekes anyáknak, hogy részükre is biztosították az egy műszakos munkát. Szülési segélyt a múlt évben több mint húsz­ezer forintot adtak ki. Társadalmi névadó ün­nepséget is szerveztek már a nyársapáti tanácsnál. A KISZ-szervezet — a szakszer­vezeti bizottsággal -közösen — elhatározta, hogy a gyá­riak körében meghonosítják a társadalmi esküvőket és névadókat. A népesedéspoli­tikai határozat végrehajtá­sa során jelentős előrelépés történt. A gyermekgondozá­si segély- 1971-ben 232 000 forint volt, idén ennek a dupláját tervezik. A gyer­mekgondozási segélyről visz- szatérők, a kollektív szerző­dés értelmében megkapják az időközi bérfejlesztést. A vállalat tavaly patroná- lási szerződést kötött az V. kerületi óvodával. .Társadal­mi munkában kifestették az óvoda kerítését, a kisebb karbantartásokat és javítá­sokat is elvégezték. A kicsi­nyek nagy örömére az udva­ron babaházat építettek. Az üzem KISZ-brigádja a Szé­chenyi úti óvodát támogatja. Az általános iskolás gyere­kek szülei évek óta rend­szeresen iskolázási segélyt kapnak ősszel, amelynek el­osztásánál a szakszervezeti bi­zottság mellett működő tár­sadalmi tanács külön figye­lemmel kíséri a nagy családos és a kis keresetű szülőket. Decemberben valamennyi dol­gozójuk gyermekét megaján­dékozzák, a 6—7 tagú csa­ládok pedig külön élelmi­szercsomagot is kapnak. Dolgozóiknak lakásépítési hozzájárulást biztosítanak, amelynek odaítélésénél előny­be részesítik a fiatal háza­sokat és a nagy családbso- kat. Az idén felmérést ké­szítettek az üzemiek lakás- helyzetéről,' és megállapítot­ták, hogy huszonnégy nagy- családos, vagy gyermekét egyedül nevelő dolgozójuk várja a vállalat segítségét la­kásgondjának megoldásához. Kiss Katalin elmondta, hogy terveik között szerepel egy, a gyár udvarán működő, zöldséges bolt létesítése, ez­zel enyhítenék a háziasszo­nyok bevásárlási gondját. To­vább kívánják szélesíteni az óvodapatronálást és rendsze­ressé szeretnék tenni a gyá­riak körében a társadalmi es­küvőket és névadókat. K. D. Üt évtized, egymás oldalán Egy csokor mezei virág kedvesebb szavakat intézett a családtagokhoz, különösen hozzám, egy óvatlan pillanat­ban meg is csókolt. Megso- kallva a dolgot, anyám a ki­lincshez lépett. Akkor a ván­dor- lekapta sapkáját, s nem bánta már anyám, dehogyis bánta a lányától lopott csó­kot, merthogy a halottnak vélt Balázs volt a huncut tolvaj. — Mint már említettem, na­gyon szegényes volt a hozo­mányunk, az is maradt, amíg a cselédévek tartottak. A fel- szabadulás után tudtuk csak kissé összeszedni magunkat. Akkor kaptuk a földet, nyolc holdat. Nem sajnáltuk tőle két kezünk munkáját, ami lassacskán látható eredmény - nyé is vált: 1952-ben épí­tettük házunkat. A tsz-szerve- zést követő évek könnyebbé tették a megélhetést. ______________ megszapo­| Szépecskén rodtunk,--------------------- közben so k baj volt a gyerekekkel, de szerencsébe még több az öröm, amit a velük való törődés szült. Sajnos a hatból már csak hárman élnek, de Erzsi­ké, Balázs és János, az egy dédunoka és a tíz unoka ad örömet. Két éve, hogy megbé­nult a férjem jobb oldala, akkor veszítette el a hangját is. 50 esztendőt töltöttünk eddig együtt, rosszban, s jóban — mondja Veronka néni, mi­közben tekintetük hosszasan találkozik... Győri Mária I----.--------------------- kislány I Piros kötényes lép be ---------------------:------ az ut­cai kapun. Apró lábacskáit futásra lendíti, s hipp-hopp, néhány szökkenéssel a törteli ház kertre néző, kitárt abla­kánál terem. Két kezével a párkányba kapaszkodik, fel­tornássza magát, s bekukkant. Kicsit idébb állva nagyany­jával, érdeklődve figyeljük, a pajkosságáról híres Zsuzsi va­jon ez alkalommal miben töri a fejét. De lám, nem is várat sokáig, egyik kezével elenged­ve az ablakdeszkát, kötője aljából tarka mezei bokrétát húz elő. — N agyapa, nagyapa — csendül a leányka hangja, s kis kezével benyújtja a csok­rot az ablak mögött megje­lenő idős embernek. Zsuzsi egy ügyes ugrással földön terem. Akkor veszi ész­re, hogy bizonyára kilestük, amit az imént cselekedett. Fejét a föld felé szegezve kö­zeledik felénk. Töpreng, majd mint mindig, ha rossz fát tesz a tűzre, őszinte, gyerme­ki magyarázkodásba kezd: „Tetszik tudni,, a nagyapa csak igy láthatja a rétet, s az ott nyíló virágokat”. ______________ a szobá­Bc meeyünk ba, ahová —:-----—----------! a kislány az imént benyújtotta a sárga, piros, és kék virágokból kö­BELE FOSZLÓS, HÉJA ROPOGOS A tésztát gép dagasztja Kelendők a kerek kenyerek A tatárjáráskor az emberek fakéregből sütöttek maguknak kenyeret. Még néhány évtize­de is a kenyérsütés külön szertartás volt. A háziasszony este kovászolt, hajnalban da­gasztott és a jól befűtött ke­mencébe egy, olykor két hét­re előre' megsütötte a család kenyerét. Ez azonban a leg­több helyen ma már csak em­lék. Cegléden a Sütőipari Válla­lat 3. sz. Pesti úti üzemének boltjában mindig nagy a for­galom, sokan vásárolják itt a mindennapi kenyeret. Na§y keletje van az üzemben ké­szült két- és háromkilós fe­hér kenyérnek. Gyakran meg­állnak vásárolni az autósok és Kórházi ajtók, ablakok tött csokrot. A belépő idegen köszöntését a megszokott vá­lasz helyett néma fejbólintás fogadja. Kimondhatatlan bá­nat a szólni nem tudónak, legalább annyira hozzátarto­zóinak. Minthogy segíteni — bármennyire is szeretne — képtelen, fojtó tehetetlenség keríti hatalmába a jószándékú érkezőt is. — Ha tudná, elmesélné szí­ves szóval, viccessel is, hogy olykor a keserű is édesnek tűnne: mi minden történt a fél évszázad alatt, amit együtt töltöttünk — mondja a 72 esz­tendős asszony, a feleség, Mi­hály Balázsné. Népes család volt az övék is, a miénk is. Kevéske hozománnyal kerül­tünk össze 1924 áprilisában. {Balázs bácsi álljt parancsol bal mutatóujjával, ami azt jelenti, kerül régebbről is em­lékezetes esemény.) — Még házasságkötésünk előtt történt — kezdi ismét a feleség —, amikor a férjem az első világháborút követően fogságba került. Levelek szá­zai maradtak válaszolatlanul, nem sok reményünk volt, hogy valaha viszont látjuk. 1919 karácsony estéjén valaki éktelenül megverte az abla­kunkat. Betlehemesek, gon­doltuk, de csalódtunk, mert csak egy idegen kért bebocsá­tást. Beszélgetés közben mind Üvegfalak, ajtók és ablakok készülnek a ceglédi kórház baleseti sebészete számára a Ceglédi Építőipari Vállalat nagy­kőrösi lakatosrészlegében. Apáti-Tóth Sándor felvétele a vasútállomásra siető embe­rek közül is soKnak Kerül tas- Kajába, kosaraoa cegléai ke­nyér. A pékmesterek munkája egyre könnyeobé válik. A nagyüzemekben szinte emberi kék érintése nélkül készülnek a kenyerek, s a kiseo-o egysé­gekben is a legnehezebb mun­kát, a dagasztast, géppel vég­zik. A kenyeret éjjel sütik, de a kemencébe már délelőtt be­gyújtanak. Egy műszak alatta két kemence három mázsa jó minőségű szenet fogyaszt. A tészta előkészítése, kovászolá­sa délután történik. A liszt, a víz, az élesztő óriási csészék­be kerül, egyből-egyből több mint három mázsa kenyeret sütnek. Az első csészébe hat­van deka, a következőkbe mind kevesebb élesztőt tesz­nek. Így fokozatosan kel a tészta. Egyik adag kivárja, míg a másik kisül. A kenyér előkészítésénél Ta­kács János munkálkodik. Ré­gi mestere a szakmának. Több mint negyven éve szabadult fel Cegléden a Víz utcai pék­ségben. Arra a kérdésre, ho­gyan készül az igazán jó ke­nyér, elmondta, a legfonto­sabb a jól érett, kellően da­gasztott alapanyag, a magas sikértartalmú búza, a jó ko­vász és a hozzáértő, lelkiisme­retes munka. Az igazán ízle­tes a szép, vékony héjú, hal­vány színű kenyér, ami dél­utánra olyan ízű lesz, mintha zsömlét enne az ember. A kenyeret sokan szeretik, azonban ma már sajnos, egy­re kevesebben választják hiva­tásuknak a pékszakmát. Pedig a megyében két helyen, Bu­dapesten és Nagykőrösön is jól felszerelt tanműhelyek vár­jál? a sütőipari tanulókat. A két munkatárs, Fehér Fe­renc és Németh László éjfélre érkezik, és hármasban folytat­ják a munkát, a kenyerek for­málását. szakítását és vetését. Egy éjszaka tizenöt, de ha szükséges, húsz mázsa kenye­ret is elkészítenek. Reggel, mire kisül az utol­só adag; a szomszédos boltban már árusítják a finom, ropo­gós kenyeret azon melegen, ahogy a kemencéből kikerül. Kőhalmi Dezső Dr. Kuthy Imre fogszakorvos rendelését május. 3-án megkezdte. Berényi utca 3. sz. alatt..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents