Pest Megyi Hírlap, 1974. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-11 / 108. szám
<MAud 1974. MÁJUS 11., SZOMBAT Művészet az iskolában Horváth Sándor kerámia domborművé Dunaharasztin Figyelemre méltó kerámiadomborít ást készített Horváth Sándor, a dunaharaszti gimnázium részére. A mű három részre tagolódik, s három folyosó végfalát zárja Az első tétel felmutatja az iskolába toppanó, kialakulatlan gyermek lelkületé- nek összetett topográfiáját. E képzőművészilleg kiterített személyiségábra benyomásokra, sérülésekre utal, a rozsdavörös rögök sávos feloldásaival. Arra irányítja figyelmünket, hogy 32 avatott nevelő rendezheti és korrigálhatja a negatív ártalmakat. Azt a kérdést bonyolítja e plasztikai jelhálózat, hogy a megtorpanás vagy a megismerés tiszta forrása bővül-e az ifjúban. A második rész azt a heroikus küzdelmet, s törvény- szerű állomásait idézi, melyet az intenzív pedagógia folytat a távlatokért. A gömbbé záródó horpadások vízszintes rétegekbe ágyazódnak, s tudatos irányítást, önművelést ábrázolnak. A tűzzel érlelt pirogránit szob- rászilag vezényelt alakzatrendszere a humanizált tudás terjeszkedését jelenti. A kerámia dombormű befejező részlete azon fázist rögzíti, melyben a nevelés végállomáshoz jutott, a gyermek felnőtté növekedett, s ez a beteljesülés az értelem harmóniaközegében valósult meg. Kérdés, hogy a művészi elvonatkoztatás elérte-e a kívánt hatást? A felmérés biztató. Az írásos véleménynyilvánítás során kiderült, hogy a mű általános tetszést aratott, a disszonáns hang elenyésző. Sokan büszkék a műalkotásra, többen észrevették, hogy az építészetileg kissé fantáziátlanul szerkesztett iskola egyhangúságát módosítja. Kiderült, hogy a kerámia-dombormű jó közérzetet alakít, asszociációkat ébreszt, alkotó türelmetlenséget és kíváncsiságot eredményez. Horváth Sándor plasztikája működésibe hozta a fantáziát. A mű komplex jelrendszerében tengeri vihart, fatörzset, ősbozótot, tűzvészt láttak a tanulók sajátos tudati állapotuknak megfelelően. A lényeg, hogy felrázta őket, s vitájuk során, a diákközvélemény hangot adott annak az igénynek, hogy létesítsenek művészettörténeti szakkört az intézetben. Örömünk kettős. E mű új és áldandó „tanár” a haraszti gimnáziumban; ugyanakkor megnyugvást gyarapít az a tény, hogy Horváth Sándor — aki eddig is ízléses ipar- művészeti tárgyakkal bizonyította eredeti tehetségét —, most először, ebben az alkotásban jutott el a minőség képzőművészeti magaslatára. Losonci Miklós Amatőrfilmszemle Nagykőrösön A nagykőrösi Arany János művelődési központban pénteken megkezdődött a III. egészségügyi és környezetvédelmi amatőrfilmszemle. A versenyzők a véradás, az elsősegélynyújtás, a családvédelem, a vöröskeresztes munka, az egészséges életmódra nevelés, a munkavédelem, a balesetelhárítás, a környezetvédelem, az élelmiszerhigiénia, az állategészségügy problémáival foglalkozó 8 és 16 milliméteres filmjeiket mutatják be a kétnapos vetítés során. Az eredményhirdetésre szombaton kerül sor, s a legjobb filmek forgatóit összesen húszezer forint értékű jutalommal díjazzák. A szemléin választják ki a 16 milliméteres filmek közül azokat az alkotásokat is, amelyek részt vesiznek az 1975-ben, Várnában megrendezésre kerülő VI. nemzetközi vöröskeresztes és egészségügyi filmfesztiválon. Országos munkáskórus-találkozó Az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a salgótarjáni bányász férfikórus. Ebből az alkalomból pénteken országos munkáskórustalálkozó kezdődött Salgótarjánban a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a Bányász Szakszervezet és a Kórusok Országos Tanácsa rendezésében. A háromnapos fesztiválon — amely egyben minősítő hangverseny is — tizenkét énekkar vesz részt, köztük a Munkásőrség Központi Férfikara, továbbá ózdi, komlói, nagykanizsai, pécsi, jászberényi, balassagyarmati és budapesti munkás-, illetve bányászkórusok. OVODÁK BERENDEZÉSÉHEZ ÓVODAI GYERMEKSZÉKEK ÉS -ASZTALOK azonnali szállításra kaphatók A BUTORERTEKESITO VALLALAT MINTATERMÉBEN Budapest XIII., Jász u. 5—7. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével 7.30-tól 17 óráig. Megközelíthető a 30-as, a 104-es, a 155-ös, a 32-es, a 4-es, az 55-ös és a 20-as autóbusszal, valamint a 12-es és a 14-es villamossal. Kodály-szofor avatás Dunaújvárosban A dunaújvárosi Móricz Zsig- mond általános iskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából pénteken Dunaújvárosban, az iskola előcsarnokában Kodály Zoltánná jelenlétében Sófalvi István, a dunaújvárosi tanács elnöke felavatta Kodály Zoltán bronz mellszobrát, E. Tóth Ila szobrászművész alkotását. A dunaújvárosi Móricz Zsigmond általános iskola húsz év alatt több mint 300 tanulót nevelt az ének-zenei tagozaton, országos hírű kórusa több kitüntetést kapott, országos énekkari versenyek állandó helyezettje. Művelődés Vácott A vezető szerep érvényesítése érdekében Vácott a foglalkoztatottak fele az iparban keresi meg kenyerét, ugyanakkor a murkások száma meghaladja a 13 ezret. Közülük a városi pártbizottságnak a közelmúltban befejezett elgondolkodtató felmérése alapján 3825-en nem végezték el az általános iskola mind a nyolc osztályát. A szociológiai igényű, valóban reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a statisztika rontásában a nagy hagyományokkal rendelkező üzemek, vállalatok — Egyesült Izzó. DCM, HAGY, PAÉV, Forte — is ludasok. A város négy textilüzemében száz fizikai állományú dolgozó közül 32 nem tett pontot általános iskolai tanulmányainak végére. A dolgosók iskolái Tallózva a beszédes számok között: csak a nyolc általánost 7648, a középiskolát pedig mintegy 1324 dolgozó végezte el. A szakmunkások száma ezzel szemben 4700 — viszonylag magas. A nehéz helyzetből való elmozdulás érdiekében tett intézkedések megint csak nem mutatnak valami vigasztaló képet, hiszen a dolgozók iskolájába ez év elején mindössze 207-en jártak: legtöbben a Forte-ban és a DCM-ben, egyaránt 36-an, s hogy a szerény jó példa ne maradjon figyelmeztető ellenpélda nélkül — a Kötöttáru- gyárban senki! Némi vigasz, hogy azokban az üzemekben, ahol kihelyezett osztályok működnek, az elkövetkező években is ragaszkodnak eme vívmányhoz. Hozzá tartozik a teljes képhez, hogy az iparilag rendkívül fontos városban a szakmunkásokat és betanított munkásokat képező tanfolyamokat 205, az egyéb továbbképző tanfolyamokat 484 dolgozó látogatja. A vizsgált harminc vállalat közül a munkásműveltség emelésére vonatkozó intézkedési terve csak minden második vállalatnak van. Vagyis: éppen jókor jött a városi párt- bizottság felmérése, s remélhetőleg katalizátorként ható beavatkozása. A helyzet javításának egyik kulcsa az üzemi pártszervezetek kezében van — elsősorban a kihelyezett iskolákat feladatuk általánossá tenni. Ugyan- sikkor szükséges, hogy az esetleg negyedik műszakban tanuló munkások élvezzék munkaadójuk anyagi támogatását: díjmentesen kapjanak tanszert s biztosítsanak számukra megfelelő munkaidő-kedvezményt és tanulmányi szabadságot. Köthetnek a vállalatok személyzeti osztályai szerződést is az újonnan belépett dolgozókkal, hogy az említett kedvezmények fejében tanulnak. Több helyen visszahúzó erőként hat, hogy a szakmunkás- képző tanfolyamokon elsajátí- tottakiat az eredményes vizsgát tevők saját üzemükben nem tudják hasznosítani. Tekintélyes a lemorzsolódás is, ami főleg annak tudható be, hogy a betanított munka és a szakmunka között gyakran elmosódnak a határok, ez a keresetekben is tükröződik — „akkor pedig nem érdemes tanulni’’ — Szerepet játszik a be nem iratkozásnál a szégyenérzet is — „öreg fejjel hogy néz • 0 AUTÓSZERVIZÜNKBEN minden típusú személygépkocsi — alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét, — motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását, — kerékkiegyensúlyozását, — valvoline alvázvédelmét, — karosszéria javítását és -fényezését vállaljuk. ELŐZÉKENY, GYORS KISZOLGÁLÁS „ UNIVERZÁL”MGTSZ AUTÓSZERVIZ, MAGLÓD (a 31 -es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél). ki az ember az iskolapadban” —, s ugyanakkor az ösztönzők vidékén sincs minden rendben. Kulturális vállalások A szocialista brigádmozgalomban — állapítja meg a városi pártbizottság — a kulturális vállalásoknál általában a szakszervezet adja a tippeket, de az instrukciót a KlSZ-szer- vezet és a gazdasági vezetés is. A nagyobb vállalatoknál főleg az önálló kezdeményezés dominál. Néhány helyen a munkaver- seny-szabályzat rögzíti a kritériumokat. Különösen jó receptet ajánl az Egyesült Izzó, ahol a követelményszint megállapításánál figyelembe veszik az illető brigád minősítését. Vagyis nyilvánvalóan többet kell kulturális téren is produkálnia egy többszörös szocialista brigádnak, mint egy nem régen alakult munkabrigádnak. A kulturális vállalások repertoárja meglehetősen széles körű. Kiterjed a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti tanfolyamok látogatására, a szakmai jellegű tanfolyamokon való részvételre, a TIT-előadások szervezésére, a fővárosi és a helyi művelődési intézmények rendszeres és főleg kollektív látogatására. Szerepel a felajánlásokban múzeumlátogatás, kirándulás, tárlatlátogatás, egy-két napos országjárás és brigádvetélkedőkön való részvétel is. Két jó példa kívánkozik ide. A Kötöttárugyárban az elmúlt esztendő finisében adták át rendeltetésének az igényes kínálatot biztosító üzemi szabad- polcos könyvtárat s nyitotta meg kapuját a Textiles Ifjúsági Klub — mindkét hely várja a szocialista brigádokat. A Forte büszkesége a 2800 kötetes könyvtár: olvasóinak szá ma egy év leforgása alatt 140- ről 372-re emelkedett, a kölcsönzések száma pedig megháromszorozódott. Itt se más a cél: „minden brigádtag olvasson!” Az üzemben a könyvtár látogatóinak többsége fizikai dolgozó. Hogyan gazdálkodnak a forintokkal? Fontos kérdés, hogy a megtisztelő szocialista cím odaítélésénél mennyibe veszik figyelembe a kulturális vállalások teljesítését. A tapasztalat ezen a téren kedvező: a legtöbb váci vállalatnál a kulturális vállalás ma már nem mostoha testvére a gazdaságinak. Például: ha egy brigádtag kimarad az iskolából, vagy nem vesz részt a szellemi vetélkedőn, az esetben az egész brigád vele sír. Ettől a rendkívül helyes gyakorlattól egy-két helyen még van eltérés. A váci Népboltnál túlzó módon a kulturális vállalásokat részesítik előnyben a gazdaságiakkal szemben — hasonlóan a FI- CE-nél. Éppen fordított a helyzet á malomnál. Izgalmas téma a kulturális alap: mennyi az és hogyan gazdálkodnak vele a vállalatok? Ezen a téren a számok valósággal provokálnak a kérdezésre. Rögtön az első kérdés: miért nincs a MÁVA- UT-nak, a Faipari Ktsz-nek. a Postának, a Pénzügyőrségnek és az AKÖV-nek kulturális alapja? Más nagyvállalatok erre a célra szánt kerete meglehetősen szerénynek látszik Nem kevésbé figyelrriet érdemlő, hogy tavaly több váci vállalat kulturális alapjának csupán töredékét használta fel: a Forte 149 ezerből mindössze 55 ezer forintot, a DCM a csekélynek tűnő 58 ezerből 20 ezret, hogy csak a legkirívóbb példákat említsük. A legtöbb vállalat válasza a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján osztják fel — ha felosztják — a kulturális célokra biztosított forintjaikat, meglehetősen homályos vagy éppenséggel általános. A pártbizottság által felvetett egyértelmű kérdésre ilyen sztereotip válaszok érkeztek: „a sok évi gyakorlat alapján”, „a SZOT határozata szerint”, „felosztás a kultúrbizottság igényei alapján”, stb. Oka ennek elsősorban abban keresendő, hogy 1973-ban csupán 11 üzem, illetve vállalat pártvezetősége tűzte napirendjére a kulturális tevékenység, s ezen belül a munkásművelődés helyzetének igényes felmérését Segítség az üzemeknek Nem kevésbé általánosak — tisztelet a kivételnek —, a város művelődéspolitikai tevékenysége hatékonyságára vonatkozó kérdésre adott válaszok. A pártbizottság itt elsősorban arra akart választ kapni, hogy a váci kulturális intézmények miben tudnak az üzemek segítségére lenni? Egyöntetű a megállapítás: „az utóbbi években sokat fejlődött a város közművelődése”. És egy kiegészítés „de a meglevő igényeket nemigen tudják kielégíteni”. Figyelemre méltó — bár túlzó —, a HAGY válasza: „Közvetlenül nem a munkásműveltség emelését célozzák. Elvileg nincsenek kizárva — mármint a munkások —, de többségében az értelmiség és a kispolgárság művelődését szolgálják”. A Faipari Ktsz berkeiben különösen a zenei művelődés lehetőségeit tartják megfelelőnek, az Izzó rendszeres kapcsolatot tart a művelődési házzal. S fejlett közönségszervező hálózattal rendelkezik, a Fortét pedig munkásakadémiák, irodalmi műsorok, TIT-előadások szervezésében segítik Vác város művelődési intézményei. Nyilvánvaló, hogy fokozottabban kellene egyeztetni már a közeljövőben az üzemi és vállalati szakszervezeti bizottságok, illetve a művelődési intézmények feladatait és azok végrehajtásának módját. Hiszen nincs külön városi és külön üzemi művelődéspolitika. Továbbra is elsőrendű feladat — summázta felméréseinek végén a városi pártbizottság — a munkásosztály vezető szerepének elősegítése érdekében a munkások marxista—leninista, s ugyanakkor szakmai és általános műveltségének állandó emelése. K. P. Vízvezetékszerelőket. kőműveseket, tetőfedőket, bádogosokat, osztalost. lakatosokat, épületlakatost, elektrolakatost. festőt villanyszerelőket burkolókőt, ácsokat férfi kertész szakmunkásokét férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. III. kerületi Inqatlonkezelő Vállalat Budapest lll„ Korvin Ottó tér 7. .1
