Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-07 / 80. szám

Ifjúsági parlament az üzemrészekben A konzervgyárban a terme­lő üzemrészek fiataljai a mi­nap gyűltek össze, hogy meg­vitassák gondjaikat, legfonto­sabb teendőiket az ifjúsági parlament keretében. Antal László főmérnök tar­totta a referátumot, amely fe­lett a vitát Dér János, a kon­zerv III-as üzemrész szak­munkása nyitotta meg. Arról szólt, hogy különféle kor­mányrendeletek, üzemi intéz­kedések segítik a fiatalok ér­vényesülését, szórakozását, ugyanakkor nem megfelelő a propaganda, mert napjaink­ban is, nagyon sok fiatel nem ismeri ezeket a lehetőségeket Szomolányi Gábor, a tö­megsport fejlesztésének szük­ségszerűségéről beszélt. Töb­ben a közművelődés gondjai­ról szóltak. A vita végén hat­van küldöttet választottak az ebben a hónapban tartandó gyári összevont ifjúsági ülés­re. A világháborúk előtti esz­tendőkben, a magyar szabad­földi salátatermelés egyik fő helye, a nyugat-magyarorszá­gi Nezsider mellett, Nagykő­rös volt, most pedig a primőr salátatermelés egyik centru­maként kezdik emlegetni vá­rosunkat. A MÉK helyi telepére, a nagykőrösi Dózsa, Hunyadi és OLCSO A TOJÁS Kevés a naposbaromfi Több mint 300 ezer csibét nevelnek a városban és a környékén Még soha annyi tyúktojást nem vittek be eladásra az ÁFÉSZ Kálvin téri felvásárló telepére, mint az idén. Enyhe tél volt, szorgalmasan tojtak és tojnak a tyúkok. Ország­szerte tojásbőség van, s alig lehet eladni. Most a Pestről lejáró autós magánkereskedők sem adnak többet a tojásért, mint az ÁFÉSZ-telep. vagyis egy forintot fizetnek érte. — Raktáraink tele vannak tojással — mondotta Bodzsár i József telepvezető, várjuk a húsvétot, amikor előrelátható­lag fellendül a kereslet. — Milyen a naposcsibe­ellátás? Az év elején helybeliek, a kocsériak és nyársapátiak ré­szére 150 ezer darabot igé­nyeltünk a MABRO Kisállat­tenyésztő és Értékesítő Irodá­tól, mely folyamatosan szál­lítja a csibéket, de mindig több az igénylés, mint ameny- nyit hoznak. Ekkor futott be a MABRO teherautója, 1500 darab sárga hompshyrei csibével. Az át­adótól, Ribánik Ferenctől megkérdeztük, hogy miért nem hozzák el az igényelt mennyiségű csibét? — Évente 25 millió darab naposcsibét szállítunk az or­szág különböző részeibe. Az elosztásnál tekintettel kell lennünk arra is, hogy melyik városból és községből adnak a keltetőtelepnek több keltető tojást. Nagykőrösön az utóbbi esztendőkben a keltefőtojás- leadás nagyon lecsökkent, így a naposcsibe mennyiségét sem tudjuk növelni. A keltető tenyésztojás-ter- melés csökkenésére isméi Bodzsár József adott magyará­zatot. i — Néhány esztendővel ez­előtt még 30 vérvizsgált, el­lenőrzött körösi baromfiudvar­ból évente 25—30 ezer darabos keltető tojást kaptunk, de mióta a körülményes, gyakori vizsgálatokat bevezették — a magasabb, állandó átvételi árak ellenére — nagyon le­csökkent a keltető tojást ter­melők száma. Az ÁFÉSZ által kiosztott naposcsibék mellett, körül­belül ugyanannyit keltetnek kotlóssal, és többeknek van keltetőgépe is, úgy hogy több mint 300 ezerre tehető a Nagy­kőrösön, Kocséron és Nyárs- apáton nevelt csibék száma. Kopa a Szabadság termelőszövetke­zetek átlagosan napi 30 ezer fej fólia alatt termelt tavaszi salátát szállítanak. A legtöb­bet a Szabadság Termelőszö­vetkezet termelt, mely a múlt hét végén egymaga 30 ezer fej salátát adott át a telepnek. A saláta termelésében kive­szik részüket az ÁFÉSZ Kerttársulásának tagjai is, akik mindennap mintegy 12 ezer fej salátát visznek az át­vevőhelyre. Ottjártunkkor egy kiskerttulajdonos, maga 2100 fej salátát adott el. Ha a saláta vásárlására gyakran autóval leránduló pesti magánkereskedők által elvitt mennyiséget is beszá­mítjuk, naponta közel 50 ezer fej saláta kerül piacra Nagy­kőrösről. Az átvételi árak elég sta­bilak. A 15 dekás saláta da­rabja hétfőn 2 forint 80, a 10 dekásé 2 forint 60 és a 8 dekásé 1 forint 70 fillér volt. A leszedett primőrárut túlnyo­mórészben Pestre küldik, de ellátják a gödöllői, monori ceglédi és nagykátai járás piacait, zöldségboltjait is. Miután a hazai kereskede­lem az egész termésre igényt tart, az export megindítását nem is nagyon szorgalmazzák. Valószínű, hogy külföldi szállítás csak az előrelátható­lag április végén induló sza­badföldi salátából lesz. Ennek a fejesedése, természetesen az időjárás alakulásától függ. A földek nagyon várják oz esőt, és az állandó meleget. A termelők és a szakembe­rek véleménye szerint, a sza­badföldi salátából közepes termés várható. Segítenek a melléküzemek is Felkészültek a szabadföldi kertészet öntözésére A napokban kilátogattunk a kocséri Új Élet Termelőszö­vetkezet kertészetébe, ahol javában folynak a tavaszi munkák. Tóthpál László főkertész el­mondta, hogy az idén fólia alatt 30 ezer négyzetméter te­rületen termelnek korai para­dicsomot és 20 ezer négyzet- méteren hegyes és tompa pap­rikát. Nemcsak a fóliás, ha­nem a szabadföldi kertészet öntözésére is felkészültek, s a jobb eredmények elérése érdekében az egyéb termelési területeken is kihasználják a termelőszövetkezet közel 500 hold kiterjedésű öntözési ka­pacitását. A kertészeti dolgozók hetek óta a fóliaházakban nevelt 300 ezer fej szépen fejesedett salátát szedik, mossák és rak­ják ládákba. A primőrt rész­ben a ceglédi MÉK-nek, részben közvetlenül a pesti piacokra szállítják. Elbeszélgettünk a saláta TANYAKÖZPONTNAK NÉZNÉK Lánccsévélő üzem a törtei! határban Összetart a három szocialista brigád A Törtei felé vivő út men­tén, néhány kilométerre a fa­lutól, épületcsoport tűnik szembe. Tanyaközpontnak nézné bár-ki, gondozott kör­nyezete, a bekötő úton gyak­ran megforduló motorkerék­párok, gépkocsik, a reggelen­te s azután, kora délután a fa­lu felől odasereglő kerékpáro­sok láttán. Többnyire nők jönnek ide, vidámak, tarka ruhájuk kirí a csupa zöld kör­nyezetből. Nem a széles határ várja őket, nem a palánták se­rege, az ültetnivalók, sokasá­ga. Valamennyien betanított textilipari munkások, az Aranykalász Termelőszövetke­zet lánccsévélö üzemének dol­gozói. A csévélöüzem 1969-ben költözött Budapestről ide. a falu szélére. Első mun­kásai még a Budapesti Pamuttextil Vállalatnál tanulták a szakma forté­lyait, s most is ez a vállalat küldi számukra a gombolyítanivalót Fonalat készítenek, többfé­le fajtát, többféle minőségűt, a megrendeléstől és a kapott alapanyagtól függően Pamut­tal és pamut-viszkóza keve­rékkel dolgoznak. Az itt or­sóra tekerődő, sok kilónyi fo­nalból a szüvőüzemekben té­rítők, frottír anyagok, vászon­áruk (például farmernadrág­szállítását előkészítő kocséri asszonyokical: Csőké Miklós- néval és Benyus Dénesnével. Elmondották, hogy a szép sa­láta darabonkénti ára megkö­zelíti a 3 forintot, s szép pénzt jelent a szövetkezetnek. A salátatermelés a kerté­szeti szocialista brigádok munkaidejének jelentős ré­szét igénybe vesszi, ennek ellenére az 50 ezer négyzet- méter alapterületű fóliaváros­ban a palánták pikírozása és a táphengerben nevelt paradi­csom és paprika ültetése za­vartalanul folyik. A kertészeti dolgozóknak — egy- és két­hetenként váltott turnusokban — az ültetésben, a szedésben segítenek a konfekciós, kárpi­tos és egyéb melléküzemek asszonyai és leányai. Most is ott dolgoznak vagy negyvenen, egy brigád pedig a szőlőtele­pen a venyige-összeszedésben segédkezik. Bojtos László, a konfekciós üzem vezetője elmondotta, a termelőszövetkezet azért léte­sítette a melléküzemeket, hogy főleg az asszonyoknak és leá­nyoknak télen-nyáron jó mun­kalehetőséget biztosítson. A dolgozók, a munka csúcside­jén, szívesen kapcsolódnak a kertészeti és egyéb munkákba. Tajti Lászlóné munkacsa­pat-vezető végigkísért ben­nünket a fóliavároson. Sok helyen találkoztunk a mellék- üzembeliekkel. Rusvai Erzsé­bet kocséri és Szűcs Judit kö­rösi kislány az ültetni való pa­radicsompalántát szedték lá­dákba. — Eleinte kissé nehezen szoktuk meg — mondták —, de most már szinte szórako­zás ez a munka. K. L. A KONZERVGYÁR II. TELEPEN Zakuszka készül — exportra A Il-es telepen jelenleg zakuszkát gyártanak. A ciszter­nákban tárolt paprikát hordókba rakva, hidraulikus targon­ca segítségével szállítják az üzembe, a feldolgozás helyére. A paprika a serleges előfőzőn keresztül egy futószalagra kerül, amely a keverőgéphez továbbítja. Kovács Dénes méri és adagolja a zakuszkát. Varga írén felvétele SPORT Labdarúgás Csalódást okozott a Kinizsi Albertirsa—Nagykőrösi Ki­nizsi 3:2. Kinizsi: Vilcsák II — Suba, Juhász, Orbán, Bari, Szomo­lányi (Somlyai 60. perc), Ko­vács (Baranyi 80. perc), Mar­ton, Kecskés III, Abonyi, Sza­bó. Az igen kis számú hazai közönséggel szemben a néző­téren a vendég szurkolók, a pályán a vendégcsapat bizo­nyult jobbnak. Kiegyenlített játék után a 10. percben az irsaiak megszerezték a veze­tést, de erre egy perc múlva Szabó révén egyenlítettek a hazaiak. 1:1. Jó körösi táma­dás végén Abonyi a kapufát találta el, ezután Szabó jó helyzetben két ízben is hibá­zott, majd a hazai kapu előtt Juhász nagyszerűen szerelt. Kecskés III gólhelyzetben a karnisba 'rúgta a labdát. A félidő utolsó percében Vil­csák II egv nem túl erős lö­vést a lába között engedett be. 2:1. Fordulás után a második percben ismét nagyot hibázott Vilcsák II, e?y szabadrúgás­nál, és 3:1 lett az eredmény., A körösi csapat volt a többet támadó, gólszerzés! lehetőség is volt több, de Kecskés III két, Somlyai egy százszázaié­BŐ VÁLASZTÉK kos helyzetet hagyott ki. Az utolsó percekben az irsai ka­pus szabálytalankodása miatt a játékvezető 11-est ítélt, ezt Juhász értékesítette. 3:2. A tavaszi forduló négy mérkőzé­séből a Kinizsi eddig mind­össze csak két pontot szer­zett. Köztudott, hogy az át­szervezés folytán az első ki­lenc között kell lenni, hogy a megyei osztályban játszhas­son tovább is a csapat. Ért­hetetlen, hogy a játékosok ezt nem érzik át, az edzésekre nem járnak rendszeresen, és nem tekintik szívügyüknek a jobb szereplést. A jövő va­sárnap az éllovas Perbál jön, a mérkőzés eredménye döntő lesz a további szereplés szem­pontjából. A védelem hibája hazai pályán három gólt kap­ni, de a csatársor bűne, hogy helyzeteket nem tudják ki­használni. Albertirsai ifi—Nk. Kinizsi ifi 2:1 (0:1). Kinizsi ifi: Erdélyi — Tóth J., Dobozi, Bélteki, Tóth S., Labancz, Várkonyi, Mohácsi, Szalai, Kaszap, Kurgyis. Az első félidőben még jól játszottak az ifik, de a máso­dikra visszaestek. ELMARADT A LÖVÉSZEK SZEREPLÉSE A nagykőrösi minősítő ver­seny elmaradt, a Szentendrén sorra került megyei felszaba­dulási versenyre nem utaztak el az MHSZ Nk. Konzervgyá­ri Lövészklub tagjai. Az ok: későn kapták meg a lőszere­ket és nem tudtak kellően fel­készülni. HÉTFŐI MŰSOR Sakk KlOSZ-székház, 18: II. osz­tályú minősítő verseny. Torna Békéscsaba: a középiskolás bajnokság országos döntője. P. s.—s. z. Az ÉRDÉRT Vállalat Dózsa György úti telepén bő a választék, sokféle anyag kapható. A kiválasztásban segít Précsényi József és Bessenyei István eladó. Varga Irén felvétele Mit látunk ma a moziban? Illatos út a semmibe. Szí­nes magyar filmvígjáték. Kísérőműsor: Harmónia. Előadások kezdete: 5 és T órakor. á re, támogatásra van szüksége. Akkor is együtt vannak, ha a napi munkát félretéve vi­dámsággal, országjárással, pi­henéssel tölthetik az időt. Átlagos brigádteljesítmé­nyük meghaladta a száz szá­zalékot, s vállalásaikban en­nek megtartása, sőt javítása szerepel. Nem könnyű ez, hi­szen az itt dolgozók, főlég lá­nyok, asszonyok otthon, a ház körül is serénykedhetnek. Az üzemi munka után a legtöbb­jüket a család, a kert, a kis háztáji gazdaság gondja vár­ja — Törtei pedig a rendezett portákról, dolgos-szorgos la­kóiról ismert járásszerte. A Budapesti Pamuttextil Vállalat nyolc termelőszö­vetkezettel teremtett kap­csolatot, amikor a tsz-ek- ben dolgozó férfiak csa­ládtagjainak kellett mun­kát adni. Ezek közül az egyik a törteli üzem. Egy műszak itt négy felvetőgépet tud ellátni — ez azt jelenti, hogy egy mű­szakban — napi 1800—2000 csévét tudnak szállításra ké­szen gyártani. Anyagellátásuk folyamatos. Az öreg, sok mun­kát próbált gépeken úgy igye­keznek dolgozni, hogy az be­csületére váljék a törteli lánc- csévélőnek és hasznára a tex­tiliparnak. E. K nak való erős anyag is), kord­bársonyhoz finomabbak kerül­nek ki a gépekről, a törteli ek keze alól. Három szocialista és a cí­mért tovább küzdő brigád szorgoskodik a gépek mellett: a Dobó Katalin, a Zrínyi Ilo­na és a Filimonov brigád. Ez utóbbi Törtei felszabadításáért harcoló egyik szovjet katona nevét vette fel. 1971-ben Filimonov elvtárs Magyarországon járva fel­kereste a törtelieket, meg­látogatta a brigádot is. Mint a brigád naplójába be­jegyezte, az élet és a munli frontján sok sikert, jó egész­séget kíván valamennyiüknek. Arról, hogy ennek a jó kíván­ságnak a mindennapok mun­kájában lett is foganatja, ta­núskodnak mindhárom brigád naplója és az oldalakon az üzemvezető — mint a brigá­dok munkáját értékelő legil­letékesebb — elismerő bejegy­zései. A jó üzemi kollektíva kialakításában nagy része volt s van is a brigádmunkának. hasznos ötleteiknek, melyek itt egymás után a megvalósult rovatban sorakoznak. A bri­gádok a politikai oktatások lelkes hallgatói, kérdezői és hozzászólói, összetartanak a munkában, s összefognak, ha bármelyik társuknak segítség­A FŐVÁROS ÉS A MEGYE PIACAIRA Naponta 50 ezer fej saláta - Nagykőrösről

Next

/
Thumbnails
Contents