Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

MONOMID

XVI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM

1971. ÁPRILIS I., CSÜTÖRTÖK

Együtt a gyárral

Magukénak érzik munkahelyüket

1

Reggel haltól este fél hatig

A monori maggyár, így hívja mindenki, 1908-ban j gukénak érzik munkahelyü- létesült, a Magyar Magtenyésztési Társulás R. T. tulaj- ' két.

donaként. Az első finanszírozók grófok és bárók voltak. I Végül álljon itt azok névsora, akik a felszabadulás óta dolgoznak a gyárban: Tönköly Istvánná, Tápai Gyuláné, Karsai Józsefné, Szőnyi Gábor, Burján Imre, Baltigh Gerzson, Réti Károly, Kovács Mihály, ifjú Karsai Sándor és Kob- lencz Mihály.

Sokan már nyugdíjasok, s többen meg is halták. A múltat, amely történelem, a mostani dolgozók többsége csak hallomásból, a régiek emlékezései révén ismeri.

Gér József

Réti Károly, aki a tisztítási osztály vezetője jelenleg, 19 éves korában, 1933-ban került a gyárba. így emlékezik vissza a régmúltra:

— A magtisztításon kívül az év nagy részében kétszáz asszonyt is foglalkoztattunk: borsót válogattak, kézzel. A négyemeletes raktár első része 1928-ban épült fel; a második 1938-ban, s a raktári befogadóképesség 200-ról 350 vagonra nőtt. Jól emlékszem arra a hídra, amely a régi és a kisebb raktárát kötötte össze, a sóhajok hídjának neveztük. Találó volt az elnevezés. A háború előtt a sztrájkmozgalom, a íunkanélküliség Mono- ron sem volt ismeretlen fogalom.

— A 30-as években csaknem százan dolgoztak az üzemben. Munka azonban nem mindig akadt. Az üzemből tömegesen bocsátották el az embereket. A heti fizetések alkalmával olykor húsz-harminc ember, a fizetéssel együtt, szombaton megkapta a munkakönyvét is.

— Reggel hattól este fél hatig kellett dolgoznunk, holt fáradtan indultunk haza nap mint nap.

— Még a házakhoz is hordtak ki borsót, válogatásra, nem is .kis mennyiségben. Persze, csak a szezonban, az év nagy részében kevesebb volt a munka.

Teljes erővel

— Monorra 1944. november 12-én érkeztek meg a felszabadító szovjet csapatok. Parancsnokuk és az alakulat több tisztje felkereste a gyárat, elbeszélgettek velünk.

— Negyvenöt márciusában bementünk a gyárba, a régi dolgozók zöme jelentkezett,

májusban aztán teljes erővel megindult a munka. Magán- gazdálkodókkal kötöttünk szerződést, vetőmagvakra és borsóra.

Négy fő profil

— 1948-ban államosították a monori maggyárat is. Akkor még egy évig dr. Kell István volt a telep vezetője, aki feladatát jól látta el.

— Amikor létre jöttek az első állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, már jobbára csak velük kötöttünk szerződést. Javultak a fizetések, az emberek arcán elégedettség tükröződött.

— Azóta több mint húsz esztendő telt el. Ma négy fő profilra lehetne bontani tevékenységünket: a fajtahüvelyes konyhakerti, az étkezési, az ipari, valamint a takarmány- magvak termeltetésére.

— A maggyár hivatalos neve: az Országos Vetőmag-ter- meltető és Értékesítő Központ monori telepe. Kirendeltségünk működik Tápiószelén és a Nógrád megyei Kétbodony- ban. Pest és Nógrád megye csaknem valamennyi közös gazdaságával kapcsolatban állunk.

Exportra is

Jónis Sándor több mint tíz éve a központ igazgatója:

— Ma már biztosított a dolgozók szociális ellátottsága — mondja. — A férfiak átlag- keresete 3000, a nőké 2400— 2600 forint. Akik nem voltak itt a felszabadulás után, nem is tudják, milyen nehéz volt akkor a helytállás. Jelentős mennyiségű magvat szállítottunk exportra is. Ügy érezzük, elégedettek a munkások, maFontos művelet: a bemérés

Mutnéfatvy Adorján felvétele

Évente 10—12 ezer logarlécet gyárt a Monori Kefegyár. Képünkön: Fekete Jánosné munka közben.

MŰSOR

MOZIK

Ecser, cs: Viharos alkonyat, p: Régi idők focija. Gomba, cs: Vér és liliom, sz: A tanú eltűnik. Gyömrő, cs: Állami áruház, sz: A tojás. Maglód, cs: A Saturnus nem válaszol I—II., sz: A tűz meghódítása I—II. Mende, cs: Budapesti tavasz, sz: Ártatlan gyilkosok. Manor, cs—p—sz: Kamaszkorom legszebb nyara; első előadáson: Hurrá, nyaralunk! Szombat éjszakai előadás: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... csak fecseg. Nyáregyháza, cs: A férfi, akit szeretek, p: Csínom Palkó. Péteri, cs: Fantaszták.

Pilis, cs: Pajzs és kard I—II., p—sz: öreg rabló, nem vén rabló. Tápiósáp, cs: Vágta a völgyben, sz: West Side story II. Űri, cs: A szerelem határai. Üllő, cs: Hyppolit, a lakáj, sz: Legenda. Vecsés cs: Dél csillaga, p—sz: Kis nagy ember. Szombat éjszakai előadás: Tecumseh.

MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, 18 órakor: táncos klubest; pénteken, szombaton az utazók klubja kirándulása Sárospatakra. Monoron, 15- kor: járási honismereti vetélkedő: pénteken 18-tól 23-ig: disc jockey műsor, vezeti Csi- ló István.

Tizennégymlllió foriut - gépekre

Az idén 14 millió forintért vásárol gépeket a Monori Állami Gazdaság: sor kerül a burgonyatermesztés gépeinek, az almabetakarítás gépi munkaeszközeinek beszerzésére, valamint a kátai és dánost öntözésfejlesztés befejezésére.

Az üllői bölcsődében

Zöld füvön

— Én, én vagyok az — fogad meglepetten az üllői bölcsőde bejáratának söprögetése közben Mészáros Mihályné.

— Az a Mészárosáé, akinek 1945-ben született a fia?

— Uramisten, csak nincs valami baja? — és ijedtében magához szorítja a partvis nyelét.

— Nem, nem — nyugtatom meg —, csakhogy, amint mondták, itt két Mészárosáé is

de csak fel.

tizenötöt vehettünk

I

Amikor az ágyú dörgött...

A kicsi, de barátságos irodá- j ban beszélgetünk.

— Tudja, milyen régen volt i az? Már nem is emlékszem. | Hogy is? — gondolkodik, mi- j közben kisimítja munkaköpe- | nyének ráncait. — A németek | a vasúton túli, a szovjet csa- | patok pedig az innenső oldalról lőttek.

— Már eléggé előrehaladott állapotban voltam, amikor az egyik napon berohantak hozzánk az oroszok, német katonákat kerestek. Amikor meggyőződtek, hogy még magnak való sem maradt belőlük, szó- nélkül kimentek. Akkor a mai Vörös Hadsereg úton, a 4-es mellett laktunk, Hatházán. Kertünkbe gépágyút telepítettek, onnét tüzeltek a vasúton túlra. Amikor az ágyú dörgött, nemcsak én féltem, de a kis Béla is, mert akkor mindig megmozdult a szívem alatt.

— Pünkösd körül kereszteltük, mert tetszik tudni — teszi hozzá mentegetőzve —, akkor még a jeles ünnepekhez kapcsoltuk a családi eseményeket.

— Édesanyám fánkot sütött. De nagy szó is volt az akkor — sóhajt fel — és a nagybátyámtól egy kis bort is kaptunk. Nem sokat, csak éppen annyit, hogy a vendégek köszöntsék vele a kisbabát. Hogy hány, arra már nem emlékszem, de szovjet katonák is voltak a keresztelőn.

Harmincketten

Belép Kolozsi Lajosné, a bölcsőde vezetőnője.

— De megszépültek, amióta nem voltam itt — dicsérem az épületet, körbe mutatva.

— Most már el lehet mondani, hogy modern a bölcsődénk, csak az a baj, hogy a falak a régi helyükön maradtak.

Csodálkozó arckifejezésem láttán elneveti magát:

— Arra gondoltam, hogy szebbnek szebb lett, csak éppen a befogadóképessége nem nőtt, mivel továbbra is huszonnégy személyes maradt, bár jelenleg harminckét gyerekünk van.

Kimutatást vesz elő:

— Negyvenhárom gyermek jelentkezett a múlt év őszén,

No, de az unoka !

— A felszabadulás előtt a Fővárosi Kertészetben dolgoz- i tam — mondja Mészárosné. — De milyen kis fizetésért! 1945 j után, amikor a termelőszövet- j kezet megalakult, tagja lettem s voltam, egészen 1938-ig, I amíg ide nem kerültem, takarítónőnek. De oda vittem magam helyett Bélát, aki gépkocsivezető a mai napig is, és a tsz-ben dolgozik a felesége, sőt a nászasszony, meg a nászuram is.

— Babakelengye-utalvány, bölcsőde? Még álmodni sem mertünk ilyesmiről régen. A pólya, a kisruhák és a pelenkák az anyáról a gyerekre szálltak. így volt Bélám esetében is, no, de az unokám, azt már meg lehet nézni!

Cukor a teába

— Hogy meddig maradok itt? A nyugdíjig három évem van még hátra, de dolgozni

addig szeretnék, ameddig erőmből telik.

S megint a felszabadulás körüli időkről beszél:

— Az etetéssel nem volt baj,

mert akkoriban még szoptattak az anyukák — húzza el a szót némi iróniával —, de a teába cukor kellett, az pedig nem volt. *

— Cukornádat vetettünk, és abból sajtoltuk ki a cukrok No, de ha a vége jó, minden jó — mosolyog. — Akkor az anyáméknál kaptunk helyet. Ma saját házunk van. A gyerekek a nászoméknál laknak, a Nefelejcs utca 7-ben.

Karfioiíőze.'ék, májjal

Kinézek az ablakon.

A hirtelenül zöldült füvön futkosva játszanak a nagyobb óvodások a fehér köpenyes dada körül.

— Biztosan jólesik az ebéd — mutatok a gyerekek felé —, de vajon ízlik is majd nekik?

— Valószínű, mert karfiolfőzeléket kapnak májjal és lekváros buktát — feleli a bölcsődevezető.

Kovács György

A József Attíla-pályázatok eredatényei

A monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskolában kiosztották a József At- tila-emlékplakettokat és a különféle pályázatok díjait.

A József Attila-emlékpla- kettot Végh József tanár (Mo- nori-eifiő), Tenke Sándomé tanár (Kossuth iskola), Vízi Anikó 8. osztályos (Ady), Nagy Mária 7. osztályos (Munkásőr), Szentesi Annamária és Szabó László IV. osztályos (Monor gimnázium) tanuló kapta meg.

Két kategóriában pályázhattak a diákok az irodalmi pályázaton: az egyikben József Attila Altató című versét kellett elemezniük, a másikban Fodor András Szólj, költemény című művét: hogyan nyilvánul meg bennük a költő alakja?

Az emlékbizottság az első kategóriában három első díjat adott ki: Búzás Juliannának, 8. osztályos (Kossuth), Hörömpő Erzsébetnek, 8. osztályos (Ady) és Lévai Zoltánnak, 6. osztályos (Munkásőr). A második kategóriában K. Nagy Ágnes 7. osztályos (Munkásőr) kapott első díjat,

2. Szabó Mária 8/b. (Kossuth),

3. Lovass Ágnes 8/b. osztályos (Kossuth).

A gimnazisták irodalmi pályázatát Tordai Katalin Il/a osztályos tanuló nyerte meg.

A képzőművészeti pályázat részvevőinek illusztrációkat kellett készíteniük a költő valamelyik verséhez.

A gimnazisták között így

alakult a sorrend: 1. Tóth Mária III/a., 2. Kovács Ilona II/c.,

3. Vecserek Ildikó I/b.

Az általános iskolások sorrendje: 1. Zánthó Csilla 8/b. (Kossuth), 2. Léé Péter 8/b. (Kossuth), 3. Negyedi István 6/a. (Kossuth).

A pályázatokon részt vevő valamennyi tanuló oklevelet kapott.

(Sér)

Ügyeletes orvos

A mai napon, április 4-én, Gombán, Kényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyömrőn, Menőén és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30, telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Szu- haj János, Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Űriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Németh Gábor (Szabadkai u. 31.).

5-én, Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy Zs. u. 3.), Gyömrőn, Menőén és Péteriben:

központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron és Monori- erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30, telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csa- nálosi József (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Szebeni Antal tárt ügyele.et.

Ügyeletes gyógyszertár: mindkét napon Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai.

Beteg állatok bejelentése a járás területén: szerdán 12-től 19 óráig, csütörtökön és pénteken reggel 8-tól 13-ig, illetve 17-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban.

MINDIG MÁSOKÉRT

1934-ben a MÁV Északi Fűtőházában segédmunkás, aztán lakatos, fűtő, majd mozdonyvezető.

„1944 októberében úgy intéztem szolgálati vezénylésemet, hogy valami úton-mó- don Celldömölkre kerüljek. Több monori elvtárs volt ott internáltként, Bajkai Károly, Nagy Imre, Hörömpő Mihály. El kellett mondanom nekik, hogy a Vörös Hadsereg már Kecskemét környékén van, szökjenek meg. Megígértem, hogy a mozdonyon elhozom őket, de szolgálati főnökségemtől és az ott levő német parancsnoktól azt az utasítást kaptam, hogy Becsbe vigyek egy menekülővonatot. Megszöktem, hazajöttem Monorra.”

Monor felszabadulása után, a megalakuló kommunista párt tagja lett, 1944. november 20-án. A párt megbízásából részt vett a helyi vasutasszakszervezet megszervezésében, a Szegeden székelő Központi Bizottság utasítására, a vasutas-szakszervezetek megalakításában. Feladatok, munkahelyek — helytállás. Választásokat előkészítő munka Csongrád megyében, pártiskola, párttitkári teendők a Keleti Fűtőházban ...

„Az ellenforradalom idején szolgálati helyemet el nem hagytam. Az ellenforradalom leverése után azonnal megkezdtük a párt újjászervezését. A keleti tömb pártbizottságának lettem tagja. 1960-ig mozdonyvezetőként teljesítettem szolgálatot, a kormányzati vonatokon. Nyugdíjaztatásom után részt vettem a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. 1960 óta a monori Kossuth Tsz párttitkára, 1962 óta a községi párt végrehajtó bizottságának tagja vagyok.”

★

1961-ben mondta:

— A munkásőrségből nem megy nyugdíjba a magamfajta. Meg aztán lesz tennivaló a monori pártszervezetben is ...

Van tennivaló. Mindig, mindenütt. Bencze Endre nevet:

— De megtartottam, amit akkor ígértem!

Megtartotta. Ott van a párt- bizottságon, a gyűléseken, az értekezleteken. Intézkedik, hozzászól, kérdez. Sohasem a maga érdekében. Másokért. Mint ahogy az élete sem volt soha csak önmagáé.

És minden nap új feladatokat tartogat, Bencze Endre pedig teszi a dolgát. Fáradhatatlanul.

(k. zs.)

Tóth Mária III/a. osztályos gimnáziumi tanuló illusztrációja József Attila Fiatalasz- szonyok éneke című verséhez.

Program - egész évre

Az idén a monori járás legfontosabb rendezvényei Gyömrő község alapításának 700. évfordulójának műsorai lesznek, de a Vecsési tavasz rendezvénysorozata is értékesnek ígérkezik.

A járási honismereti pályázat, a honismereti szakkörök és irodalmi színpadok találkozója négy járás részvételével biztosan szintén sok érdeklődőt vonz majd.

Várakozás előzi meg a művészeti csoportok járási bemutatóját, a költészetnapi rendezvényeket, az ifjúsági klubvezetők országos találkozóját, a járási beatzenekarok szabadtéri koncertjét, a közművelők napját, az ifjú olvasók hónapjának rendezvényeit és a baráti népek találkozóit is.

1961. január 12-én, a Nép- szabadsagban portré jelent meg Bencze Endréről, ezzel a címmel: Bencze bácsi. Pedig nem volt még öreg. Most sem az. Hatvankilenc éves.

Naponta találkozom vele Monoron, az utcán, a pártbizottságon, a járásbíróságon, ünnepségeken, értekezleteken. Ügyes-bajos dolgokat intéz, beszélget, hozzászól, kérdez. Fáradhatatlan. Munkaideje reggeltől estig tart.

Önéletrajza — négy gépelt oldal. 1970-ben kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Többszörös kiváló dolgozó, kiváló munkásőr.

★

„1905. szeptember 30-án születtem Érsekújváron. 1919-ben Ipolyságon laktunk, ott végeztem iskoláimat, de félbe kellett szakítanom, mert a Tanácsköztársaság leverése után, a megszálló cseh csapatoknak tudomására jutott, hogy bátyáim vöröskatonák voltak. Vagonba tettek bennünket, édesanyám súlyos betegen a szombathelyi kórházba került, ott halt meg. Heten voltunk testvérek. Bátyáim a letartóztatások elöl különböző helyeken bujdostak.”

Fáradhatatlanul