Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
6 “”&Cír$ap 1974. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Kihirdették az eredményeket Szépül, fejlődik Pest megye Idén is megrendezik a „Településfejlesztést segítő társadalmi versenyt” A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1973-ban meghirdette a városok és a községek közötti város- és községfejlesz- tési, szépitési versenyt. Ez most eredményesen befejeződött. A megye lakossága, mint már annyiszor, ismét tanújelét adta szőkébb hazája, lakóhelye iránti szereíetének. A társadalmi munka számtalan megnyilvánulásával, ötletek sokaságával segítette elő a versenyben részt vevő városok, községek fejlődését. Számokban kifejezve a tetterőt: mintegy százhatvanegymillió forint társadalmi munkát végeztek egyetlen esztendő alatt a megye dolgozói. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke csaknem kétszáz forint. A városok közti versenyben első helyre Százhalombatta, került, a második helyet Nagykőrös érte el. Ezért az április 4-i ünnepségen Százhalombatta 450 ezer, Nagykőrös 350 ezer forint jutalomban részesül. A nagyközségek kategóriájában Solymár vitte el a pálmát, majd Veresegyház és Monor követi. Solymár lakossága 350, Veresegyház 250, Monor 150 ezer forint jutalmat kap, amelyet szintén a felszabadulási ünnepségeken adnak át a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a megyei tanács képviselői. A községek közötti versenyben Szigalszentmárton lakossága nyerte el az első helyet. Kartal a második és Tóalmás a harmadik helyezett. Szigeíszentmárton 230, Kartal 150, Tóalmás lakossága községe fejlesztésére 100 ezer forint jutalomban részesült. A versenyben elért eredményekért a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága dicséretben részesítette Visegrád, Dabas, Tápiószent- márton, Püspökszilágy, Mi- kebuda és Szigetmonostor községeket. A járások sorrendje az egy lakosra jutó társadalmi munka szerint a következő: budai, monori, ceglédi, gödöllői, váci, nagyhutai, szentendrei, dabasi, ráckevei. A városok élén Százhalombatta áll, majd Nagykőrös, Szentendre, Cegléd, Vác és Gödöllő következik, A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága az Épültek: tanácsi, helyi és társadalmi összefogással Pest megye több településén új alkotások avatásával köszöntötték tegnap hazánk felszabadulásának 29. évfordulóját. A lakosság örömmel vette birtokába az új létesítményeket. Öregek napközi otthona mintegy kétmillió forintos költséggel építette és szerelte fel a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat. Az NDK-ból, Olaszországból és a Szovjetunióból vásárolt gépekkel a három alkalmazott naponta száz felsőruha és kabát tisztítását, szárítását és vasalását tudja elvégezni. A szalon megnyitása a ceglédiek és a környékbeliek igényét elégíti ki. Az üzletben hat, huszonnégy és hetvenkét órás vállalási idővel dolgoznak, tehát lehetőség nyílik arra is, hogy a helyszínen, a kölcsönbe kapott köntösben várják meg, amíg a ruhákat kitisztítják. Természetesen kilós és piperemosást is vállalnak. Kísérletképpen itt vezetik be először, hogy be tétdíj nélkül ágyneműt és törülközőgarnitúrát kölcsönöznek. A vegytisztító szalon ünnepélyes átadásán megjelent Kürti András, a városi tanács elnöke, Török Zoltán, a Pest megyei Tanács ipari osztályának vezetője és Nagy Tamás, a HVDSZ Pest megyei bizottságának titkára. ÖSZTÖNDÍJASOK Szerződés a biztonságos mára, a megalapozott jövőre A cím nem egészen pontos. Nem mindenféle ösztöndíjasról lesz szó, hanem csak a társadalmiakról. Közülük is természetesen a Pest megyeiekről, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemnek azokról a hallgatóiról, akik megyei gazdaságokkal kötöttek szerződést. Tanulás és biztonság A megyék átlaga előtt Tarka, változó kép irXSXZXXSZSXZXZXZXZXXXZSZXZZXZXZXZZZZXSXXZXXZXXZXXZZXZZZZZXZXZXZXZZXXXZZZXZSXZZXZZZZZXZA \ Viros betűs hétköznapok Törteién tegnap délelőtt a felújított egészségházban gyermekorvosi rendelőt és védőnői szolgálati lakást adtak át, amely a megyei tanács anyagi támogatásával és a helybeli Aranykalász Termelő- szövetkezet Makszimenkó szocialista brigádjának társadalmi munkájával készült el. Az ünnepélyes avatáson Nagy Imre, az MSZMP Ceglédi Járási Bizottságának titkára mondott beszédet. Az új gyermekorvosi rendelőt és a szolgálati lakást dr. Dutkay Lórántné községi tanácselnök vette át, majd az önzetlen munkáért dr. Nyújtó Éva gyermekorvos és Bobvos Annamária védőnő mondott köszönetét. Vegytisztító szalon Cegléden, a Szabadság téren ünnepélyesen nyitották meg Pest megye első vegytisztító szalonját. A modern, tetszetős üzletet rekord idő — nem egészen hat hónap alatt, © A pályaválasztás ma sem kisebb gond, mint azelőtt volt — azzal a nem csekély különbséggel, hogy jóval szervezettebb, s ugyanakkor valamennyi pálya nyitva áll minden fiatal előtt. Sokan szüleik nyomdokaiba lépnek, s a mezőgazdaságban igyekeznek megkeresni kenyerüket. A megye minden tájáról összesereglő fiatalok a halásztelki szí k- munkásképző intézetben ismerkednek a szőlő- és gyümölcsápolás és a zöldségkertészet tudományával. Amilyen tarka a kép az ösztöndíjak születésében, ugyanolyan változatos a kapcsolat- tartás a hallgatók és az adományozó gazdaságok között. Általában ez is jó. A gazdaságok képviselői gyakran felkeresik az egyetemet, érdeklődnek ösztöndíjasaikról, akik szintén el-el látogatnak a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Ezen belül azonban nagyon változó a helyzet. Szinte azt mondhatnánk, ahány ösztöndíjas és ahány gazdaság, any- nyiféle formájú, szerkezetű a kapcsolat. Keszi Gyula nagy- kátai illetőségű hallgató, aki a Monori Állami Gazdaság ösztöndíjasa, öt évvel ezelőtt járt utoljára a szentmártonká- tai üzemegységben, ahová az egyetem után kerül. Ám Surá- nyi Boldizsár alsónémedi születésű hallgató, aki a dabasi Szikra Tsz-szel kötött szerződést, már gyakori vendég a termelőszövetkezetben. Nemcsak a vezetőket ismeri jól, hanem a szövetkezet gépeit, a gépparkot is, vagyis a gazdaságnak azt az ágazatát, amelyben már másfél esztendő múlva dolgozni fog. Ugyanilyen jól ismeri Lack Antal, negyedéves hallgató, adományozó vállalatát, a Gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézetet, ahol huzamosabb ideig többször dolgozott már. Ösztöndíjakat ugyanis nemcsak a termelő gazdaságok fizetnek, vagyis nemcsak azoknak van szükségük új, friss tudású szakemberekre, hanem — egyébként magától értetődően — a tudományos intézeteknek is. A gödöllői egyetem tehát ehhez is hozzájárul. Az egyetem után Egyetlen kérdés van még hátra: hogyan készülnek jövendő hivatásukra a társadalmi ösztöndíjasok? Ugyanúgy, mint a többiek. Nem különleges, kivételes hallgatók ők, a munkában és a tanulásban nem élveznek kiváltságokat, előjogokat. A jövő számukra is éppen olyan rizikó, mint a többieknek. Abban könnyebb csak a helyzetük — s ez persze, nem utolsó dolog —, hogy valamennyire mindannyian ismerik jövendő munkahelyüket, sőt, már valamiféle elképzelésük is van arról — noha jövendő munkakörüket nem minden szerződés rögzíti pontosan —, mit fognak majd csinálni. Ezekből az egyelőre természetesen tervekből-elképzelésekből két dolog máris kiemelhető. Az ösztöndíjas hallgatók szinte majdnem mindany- nyian elégedetlenek jövendő gazdaságuk szervezettségével, és a gépek összetételével, állapotával. Ha végeznek, mindenekelőtt ezen akarnak majd változtatni. Reméljük. rövidebb-hosz- szabb idő után mindannyiuk- nak sikerül ez. Ökrös László á i helyzet általában, ha vitathatatlan is, hogy a tudomány irányában nem vagyunk szűkmarkúak, letagadhatatlan, hogy az igyekezetei illetően lényeges különbségekkel találkozhatunk. Arról most ne beszéljünk, hány termelőszövetkezet és állami gazdaság nem tartja fontosnak, hogy ösztöndíjakat adományozzon. Talán sajnálják rá a pénzt. Pedig ez nem is olyan hosszú távon, kifizetődő befektetés, s ezért föltétlenül azoknak a gazdaságoknak van igazuk, amelyek élen járnak ebben. Két ilyennel találkoztunk. Mindenekelőtt a túrái Galgamenti Tsz-szel, amelynek négy, és a Monori Állami Gazdasággal, amelynek három társadalmi ösztöndíjasa van. Nagyon szép eredmény az is, hogy a kis Törtei két szövetkezete, az Aranykalász és a Rákóczi egy-egy hallgatóval képviselteti magát. S a többiek? Egy-egy ösztöndíjassal, de a közömbös többséghez képest ez sem kis dolog. Kapcsolattartás, ismerkedés Mezőgazdászok, gépészek A statisztikai vizsgálatokból kiderült aztán az is, hogy a Pest megyei társadalmi ösztöndíjasok között jóval több a mezőgazdász, mint a gépész- mérnök. Az előbbiek 17-en, az utóbbiak mindössze hatan vannak. S ebben már, azt hiszem, elgondolkodtató tendenciákat, bizonyos röghözkötöttséget is észrevehetőnk. A 17:6 arány pontosan megfelel ugyan a jelen állapotainak, azaz annak, mennyire gépesített ma a mezőgazdaság. E pillanatban vitathatatlanul, kétségtelenül nagyobb szükség van mezőgazdasági nagyüzemeinkben olyanokra, akik a földhöz, s kevesebb olyanokra, akik a gépekhez értenek. Á jövő azonban nyilvánvalóan módosít, változtat majd ezen a helyzeten. A mezőgazdaságban is egyre több lesz a gép, s ehhez több szakemberre lesz szükség. Talán nem árt erre már ma figyelmeztetni, hiszen a jövő a mában készül. Aki a jövőre a tényleges jövőben akar felkészülni, szükségképpen elkésik, lemarad az ügyesebb, mozgékonyabb gazdaságoktól. Az élen Túra és Monor A gazdaságok között ilyen tekintetben is vannak különbségek. Ha jó is a Pest megyei Egyszóval tarka, mozgalmas, állandóan változó a kép. De tulajdonképpen hányán vannak a Pest megyei ösztöndíjasok? Ilyen kimutatás az egyetemen természetesen nincs. Ezért aztán, kérésemre, a mezőgazdasági és a gépészmérnöki kar dékáni hivatalában öt csinos és energikus fiatal lány szinte egész délelőtt, kezükben a Helység- névtárral — roppant precíz szervezet ám a gödöllői egyetem! — lapozta a hallgatók kartonjait, hogy valamiféle statisztikát állíthassunk ösz- sze. Mi derült ki? Minedenek- előtt az, hogy a társadalmi ösztöndíjak tekintetében a Pest megyei gazdaságoknak egyáltalán nem kell szégyenkezniük. Termelőszövetkezeteink. állami gazdaságaink, ha tanulásról van szó, szerencsére nem szűkmarkúak. Tudják, megérlelődött bennük a felismerés, hogy a mai világban gazdaságuk sorsa-jövője nagvmértékben a tudománytól, a magasan kéozett szakemberektől függ. Néhány adat. erről. Az egyetem mezőgazdasági karának az idén összesen 853 hallgatója van. Közülük 196 társadalmi ösztöndíjas. A 196 hallgatóból 17 pest megyei. Könnyű ebből kiszámítani, hogy ez a szám majdnem kétszerese a 19 megyére jutó átlagnak. Ez még akkor is kiemelkedően figyelemre méltó eredmény, ha arra gondolunk, hogy az egyetem Pest megye területén van, s ezért természetesen érvényesül bizonyos koncentráció. Bár a hallgatók — mint ismeretes — az ország minden tájáról érkeznek ide, Csongrádtól Vas megyéig. Ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan lesz valaki társadalmi ösztöndíjas. Ezerféle módja, lehetősége van ennek, a kívülálló nem is gondolná, hányféle. Az alaptípus az, hogy a hallgató már szerződéssel, ösztöndíjjal a zsebében érkezik az egyetemre. Ilyen esetekben az ösztöndíj leggyakrabban személyes kapcsolatokból, ismeretségekből született. De az is nagyon gyakori, hogy a hallgatók jóval később — még negyedévesen is — kötnek szerződéseket. Itt is fontosak, de már nem any- nyira, az egyetem előtti személyes ismeretségek. Néha egészen különleges esetek is előfordulnak. Amikor például az egyetem modern kollégiumának szállodára emlékeztető halijában Pest megyei ösztöndíjasokkal beszélgettem, kissé bátortalanul. tétován odajött cso- nortunkhoz egv neevedéves A társadalmi ösztöndíjnak szigorú feltétele, hogy annak, aki részesül benne, any- n i ideig — hónapig — kell az adományozó gazdaságban dolgoznia, ameddig az ösztöndíjat kapta. Ez a szigorú szabály még ma is érvényes, de már bizonyos könnyítésekkel. Ma az alapösztöndíjat és a tanulmányi segélyt az egyetemtől kapja a hallgató, s csak a harmadik részt — ennek összege 400—700 forint között váltakozik, általában 600 —, az adományozó gazdaságtól. Ez azt jelenti, hogy, ha valami miatt „visszamegy a parti”, azaz a végzett mérnök nem oda megy dolgozni, ahonnan az ösztöndíját kapta, ma kevesebbet kell visszafizetnie, mint régen. Szerződésszegésre azonban ettől függetlenül csak elvétve kerül sor. Nem elsősorban a visszafizetés miatt, hanem azért, mert bármennyire is kapósak ma a mezőgazdaságban a mérnökök, elhelyezkedni mégsem egyszerű. Senkinek sem mindegy, hová kerül. A kezdő embernek — anyagi, családi, s ezerféle más ok miatt — különösen nem. Mint a hallgatók elmondották, tanulás, diplomamunkaírás közben elég keserves állás után szaladgálni. Másrészt, szinte minden kezdő ember, a Gödöllői Agrártudományi Eavetemről is, érthetően. szülővárosa vagy szülőfaluja közelében szeretne elhelyezkedni. A társadalmi szerződés ehhez biztonságot ad. gépészmérnök. Kiderült, afféle szervezővel, „munkáscsábítóval” tévesztett össze, aki azért érkezett volna, hogy ösztöndíjszerződéseket kössön. A mérnökhallgató családi okok miatt Pest megyei gazdaságban szeretne elhelyezkedni. Amikor kiderült a félreértés, nagyon sajnálta, hogy ott helyben, rögtön, nem csaphattunk egymás kezébe. Meg kellett elégednie a tanáccsal : keresse fel a megyén a mezőgazdasági osztályt, talán ott tudnak segíteni. El&ő „birtokosolt” a szobi üresek: napközi otthonában Szobon tegnap délelőtt adták át ünnepélyesen rendeltetésének az öregek napközi otthonát. Himmer Lőrinc, a nagyközségi közös tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Gecsei Gyulát, a váci járási és városi egészség- ügyi osztály vezetőjét, és Nagy Zsigmondnét, a Pest megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársát, valamint az otthon jövendő lakóit. A nagyközségi tanács elnöke a helyiségek bejárása közben elmondotta, hogy a régi házból átalakított otthonhoz 350 ezer forintra volt szükség, de csak 250 ezer állt rendelkezésre. A többit társadalmi összefogásból teremtették elő. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa szakmaközi bizottságának vezetesevel az epiteshez és felszereléshez munkával és tárgyi adományokkal járultak hozzá a szobi MÁV-állomás szocialista brigádjai, a KISZ- szervezetek, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat, a szobi kőbánya, a helyi ktsz-ek, az óvodai és a szülői munka- közösségek. Az eredmény: korszerű otthon, társalgó- és pihenőhelységekkel, étkezővel és modern konyhával, fürdővel, mosógéppel és centrifugával. Az öregek napközi otthonának további fenntartásához nagy segítség, hogy a szobi MÁV-állomás Március 21. lakatos szocialista brigádja vállalta az állandó védnökséget. Tegnap 21 idős férfi és nő vette birtokba a korszerű napközi otthont. Gyermekorvosi rendelő 1974. évre is újólag meghirdette a versenyt. A településfejlesztést segítő társadalmi verseny felhívását a júniusi tanácsülés elé terjesztik jóváhagyásra. A verseny célja a lakosság életkörülményeinek javítása, a települések kultúráltabbá, szebbé tétele, az anyagi' és szellemi értékek megóvása és gyarapítása, a közéleti cselekvőképesség növelése. A hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére szervezett verseny minden bizonynyal megsokszorozza a megye lakosságának kezdeményező erejét és ennek nyomán új parkok, fásítási programok, lakóházak, üzemek, szövetkezetek, intézmények szépítése kezdődik. Űj utak, járdák, vízvezetékhálózatok, iskolák, bölcsődék, óvodák, egészségügyi és szociális intézmények épülnek majd. A megye tovább szépül, fejlődik a lakosság összefogásával. A versenyt két alkalommal értékelik. A győztes város 450, a nagyközség 350, az első község 200 ezer forint jutalmat kap majd. A társadalmi munkában kiemelkedő dolgozókat a megye lakosságának tisztelete, megbecsülése veszi körül.
