Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
VEST MEGYEI 4 1974. ÁPRILIS 27., SZOMBAT A közművelődés Az irodalom és a társművészetek jegyében Népitánc az egyetemen Készülődés az ünnepi könyvhétre A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen l&50-ben alakult meg a népi tánccsoport. Azóta szép sikereket értek el hazai és nemzetközi versenyeken. Az ötventaigú együttes hetente háromszor két órát gyakorol . Az iskola nagy segítséget nyújt a tánccsoportnak. Május elsején ünnepélyes alapkőletétel Meg az idén megépül Tök község óvodája feladatai A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai címmel megjelent könyvalakban a Kossuth Kiadónál Q _ Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének a közművelődéssel foglalkozó napirendi pontja. A könyv tartalmazza a jelentést a közművelődés helyzetéről, tartalmaz statisztikai adatokat, Aczél György előadói beszédét, a zárszót, valamint a Központi Bizottság határozatát a közművelődés . fejlesztésének feladatairól. életrajzból és válogatott írásokiból áll, részletesen bemutatja a századelejei magyar szociáldemokrácia legkiemelkedőbb, egyben a legellentmondásosabb alakját: Kunfi Zsigmondot. A kolozsvári születésű Kunfi már egyetemista korában rendszeresen dolgozott az egyetemi újságba és más politikai és irodalmi lapokba, majd német-magyar szakos tanári oklevelet szerzett és tanárként helyezkedett el, de az újságírásról nem mondott le, sőt fokozódott az érdeklődése a politikai, irodalmi és a természettudományi kérdések iránt. 1902-ben mér a főváros legrangosabb politikai, társadalomtudományi folyóirata, a Jászi Oszkár és Szabó Ervin szerkesztette Huszadik Század közli tanulmányait Egy ideig Temesváron tanít; Kunfi fejlődésére nagy hatással van a gyorsan iparosodó város, itt ismerkedik meg közelebbről a munkásmozgalommal és mélyül el szocialista meggyőződése, amiért elveszti tanári állását. Felköltözik a fővárosba, ahol Szabó Ervin ajánlására előbb a szociáldemokrata párt elméleti havi folyóirata, a Szocializmus, majd a Népszava egyik szerkesztője lesz. A szerkesztői munka nagyon lefoglalta idejét, de publicisztikai, elméleti munkásságáról nem mondott le, sőt csak ezután bontakozott ki igazán tehetsége. Kunfi életének legfontosabb időszakéi 1906 és 1914 közé esett, amely egyúttal a szociáldemokrata pártnak is legmozgalmasabb története. Ebben a korszakban Kunfi rengeteg politikai vitacikket, elméleti tanulmányt és külpolitikai cikket írt, közben előadásokat tartott, részt vett a szociáldemokrata párt országos vezetésében, utazott, szervezett — rengeteget dolgozott. A sok munka megosztotta idejét és figyelmét. így egyik műfajban sem tudott igazán elmélyülni. A szerzők — Köves Rózsa és Erényt Tibor — ezt a sokat dolgozó, vitatkozó, írásaival a munkásságra hatni tudó közéleti férfit mutatják be könyvükben. Miközben megrajzolják életútját, kibontakozik egy nagyon művelt, a munkásmozgalom kérdései iránt érdeklődő, írásaival formáló elvhű forradalmár élete. Bár nem mutatnak rá, hogy ebben a korszakiban nem mindenben alkotott színvonalas műveket, de így is jelentősen hozzájárult a korszak általános képének kiformálásához. Kunfi életének másik szakaA korábbinál gazdagabbnak ígérkezik a június 1-e és 8-a Közötti ünnepi könyvhét Pest megyében. Az előzetes program — melyről tegnap tárgyalt a megyei könyvbarát- bizottság — központi gondolata: milyen szerepet tölt be az irodalom és a művészetek egymást kiegészítő és formáló hatása az ember életének, ízlésének formálásában. Az ünnepi programsorozat megszervezését a tanácsi és a szakszervezeti könyvtárhálózat, valamint több könyvterjesztő vállalat vállalta magára, számítanak azonban — a korábbi • évekhez hasonlóan — a könyvbarátbizottságok támogatására is. Az irodalom és a művészetek, pontosabban a költészet és a zene jegyében hangzik majd el műsor Százhalombattán június 3-án, az ünnepi könyvhét megyei megnyitóján. Az ünnepi műsorban közreműködik Bárányt Ferenc költő, Fasang Árpád zongoraművész, Kovács P. József előadóművész és Merényi Judit előadóművész. Ezt a műsort a továbbiakban Abonyban, Albertirsán és Gödöllőn is bemutatják. A költészet és a festészet talál egymásra egy másik összeállításban, amely első ízben június 4-én Szentendrén, majd a továbbiakban Törökbálinton és Budaörsön hangzik el. Ebben az összeállításban közreműködik Nemes Nagy Ágnes költő, Horgas Bétcuköltő és Takács Márta előadóművésznő. Az előadásokat nagy zeneszerzők műveiből összeállított hangverseny, illetve nagy festők műveiből összeállított filmvetítés egészíti ki. Az immáron hagyományos Szép könyvek kiállítást az idén is bemutatják Pest megyében, Cegléden és Nagykőrösön. Hagyományosnak nevezhetők az ankéiok az irodalmi folyóiratok szerkesztőivel, a tervek szerint az'idén a nagykátaiak a Kortárs, a turaiak az fJj írás című irodalmi folyóirat szerkesztőit látják vendégül baráti beszélgetésre. Szemes Mari és Vitai Ildikó előadói estje Ki, hogyan szeret címmel éppen az elmúlt napokban, a költészet napja alkalmából aratott nagy sikert Pest megyében, s feltehetően nem lesz ez másképp Gödöllőn sem, a járási könyvtárban, június 4-én. Ezt a műsort Vácra, a Kötöttárugyárba és Szigethalomra, az Autógyárba is „meghívták”. A könyvhetek kiemelkedő eseményei az író-olvasó találkozók. Az idén az aszódiak Fekete Sándort, a ceglédiek Fehér Klárát és Nemes Lászlót, valamint Soós Zoltánt, a gváliak Szabó Magdát, a jászkaraje- nőiek Csernai Zoltánt, a ko- csériak Fehér Klárát és Nemes Lászlót, a nagykőrösiek Fábián Zoltánt, a ráckeveiek Mesterházy Lajost, a verőceiek pedig szintén Soós Zoltánt hívA nagykőrösi Arany János Művelődési Központ dicséretes kezdeményezést indított el, amikor programjába a Képzőművészeti kiállítások ’74 sorozatban Egy város, egy művész kiállításokat iktatott be. Az első kiállító Czóbel Béla volt, akinek tárlatát csaknem hatezren tekintették meg, köztük 15 olyan képet, amelyet MaKülönösen szép eseménnyel gazdagodnak a május elsejei ünnepségek Tök községben: elhelyezik az építendő óvoda alapkövét Rendkívül nagy szükség van erre az épületre, a ,régi óvodáé ugyanis életveszélyessé vált és Zsámbók nagyközségi közös tanácsa ideiglenesen a toki általános iskola egyik osztálytermében helyezte el a kicsinyeket. A düledező régi óvodában mindössze 25 apróság számára volt hely, átmeneti otthonába viszont 30 óvodistát vettek fel. Még így is 14 jelentkezőt kellett elutasítani a tanév elején. Ha megépül az új óvoda, abban már ötven kisgyerek fór el. Az óvodaépítést a megyed tanács kétmillió forint hozzájárulással támogatja, ez azonban nem fedezi az összes költségeket. Miután a toki termelőszövetkezet és a tanács székhelyén, Zsámbékon működő vállalatok, szövetkezetek és intézmények is építési anyaggal, munkával meg készpénzzel járulnak hozzá az építkezéshez, valamint a lakosság is vállal társadalmi munkát, az anyagi nehézségek elhárulnak. A munkálatokat az alapkőletétel után nyomban megkezdik, hogy az új óvoda, ha nem is a jövő tanév kezdetére, de első gyarországon először mutattak be. Vasárnaptól május 12-ig egy házaspár, Bokros László festőművész és Bokros Júlia keramikusművész alkotásaival ismerkedhetnek meg a nagykőrösi Arany János Művelődési Ház látogatói. A szolnoki Művésztelepen él a Bokros házaspár. A férj 1956-ban fejezte be a Képző- művészeti Főiskolát, mesterei hónapjaira, tehát még az idén megnyílhasson. Mindenesetre befogadóképessége a születések várható növekedése következtében aligha lesz elegendő néhány év múlva. Ezzel viszont a nagyközségi tanács is számol. A következő ötéves terv időszakának elején az összeépült két község toki határától nem messze, Zsámbék területén megépítik a második óvodát, amelyben száz apróságnak lesz helye. Zsámbékon természetesen továbbra is fennmarad a jelenlegi, 98 gyermeket befogadó óvoda. A három kisdedóvó azután bizonyára hosszabb időn keresztül kielégítheti a két községben felmerülő igényeket. ______ SzVendégművészek A közeljövőben Budapestre érkezik a Nemzeti Színház meghívására Kirill Javrov, a neves szovjet színész, az OSZSZSZK népművésze. Lavrov május 18-án' és 19-én ugyanis a Tovsztonogov által rendezett, nagy sikerrel játszott Gogol-drámia, a Revizor polgármesterét játssza majd. Javrowal érkezik egyébként Budapestre G. A, Tovsztonogov Lenin- és Állami-díjas rendező is, aki a Revizort rendezte Budapesten és Lenin- grádban. Martyn Ferenc, Domanovszky Endre és Szőnyi István voltak: Művészetében az alföldi iskola szellemét a konstruktív modern formaadással ötvözi. A nagykőrösi kiállításon 25 festményét mutatja be. Felesége, Bokros Júlia, 1966 óta foglalkozik kerámiával. A legősibb formákból kiindulva igyekszik kialakítani sajátos stílusát. Koppány György A munkásmozgalom történetéből Nevüket megőrzi az utókor Két most megjelent Kossuth-könyvet ismertetünk olvasóinkkal. Az fűzi egybe őket, hogy mindkettő a magyar munkásmozgalom történetének egy-egy időszakával foglalkozik. Igaz, mindegyik más-más oldalról közelít a munkásmozgalomhoz, más időben és körülmények között játszódik; más ember a szereplője. Az egyik egy életmű, a másik a második világháború magyar ellenállásának egy fejezetét írja le — egyben azonban azonosak, mégpedig abban, hogy egy ember életének megismerése által bontakozik ki a történelem. Az egyik a sz,ázad első negyedében játszott meghatározó szerepet a magyar munkásmozgalomban, a másik egy diósgyőri vasmunkás visszaemlékezései. Tevékenységűk része a magyar munkásmozgalom történetének és nevüket megőrzi az utókor. alakulása izgatta. Ekkorra már Kunfi Zsigmond életútja A könyv, amely történeti eiméiyul Garamival szembeni ' ellentéte. Ugyanis Kunfi úgy látta, hogy a szociáldemokrata pártnak a demokratikus pártokkal együtt kell a koalícióban részt vennie, mert e szövetségeseik elvesztése esetén a baloldalinak nem lesz elég ereje a tartós siker eléréséhez Sajnos, a történelem őt igazolta. Kunfi csatlakozott a munkások forradalmához, a Tanácsköztársasággal egyetértett, s mindvégig kitartott mellette. Kár, hogy erről az időszakról kevés írását tették közzé a szerzők az életrajzi kötet cikkgyűjteményében, mert így még jobban megismerhetnénk Kunfi gondolkozását, elméleti felfogását a Tanácsköztársaság idején. Az életrajzi írás végül Kun- finak az emigrációban eltöltött éveiről ad elég halvány képet. Ebben az időben folytatott politikai tevékenységében főleg a magyarországi fehérterror, az ellenforradalmi rendszer eilend hairc állt. Nemegyszer kerüilt szembe a hazai szociáldemokrata vezetőkkel. akiket többször megbélyegzett ' opportunizmusukért. lyiásfelől azonban elhatárolta' magát a kommunista párttól, a kommunista mozgalomtól. Életének utolsó évei ismét ellentmondásokkal terhesek, s végül 1929-ben maga vet véget életének. sza az első világháború évedre, a polgári forradalomra és a Tanácsköztársaság idejére esik. Ebben a korszakiban még a korábbinál is jelentősebb munkát végzett, s Garamival, a szociáldemokrata párt másik vezéregyéniségével szemben háborúellenes és a baloldal következetesebb képviselője lett. 1918 októberében a Nemzeti Tanácsban található, majd népjóléti és közoktatásügyi miniszter a Károlyi-kormányban. A szerzők bemutatják miniszteri tevékenységét, ' de hangsúlyozzák, hogy figyelmét nem a szűkén vett hivatali teendők kötötték le, hanem az ország egész politikai átEllenállók az Avas alján zott öntudattal vall a MÓKÁN-komidé megszervezéséről, harcairól a diósgyőri, miskolci németellenes harcok tör. ténetéről. Mint bevezetőjében írja, szerencsésnek tartja magát, hogy részese lehetett a mozgalomnak és írásával emléket akar állítani azoknak, akik nem érték meg ellenállási mozgalmuk győzelmét, vagy később nem állt módjukban a nyilvánosság számára szólni emlékeikről. Pontos és hiteles képet ad gyermekkoráról, áriról, hogy miképpen lett az illegális kommunista párt tagja, hogyan szervezték meg 1944-ben az ellenállást, milyen akciókban vettek részt, hegyan vették fel a kapcsolatot a felszabadító szovjet hadsereg alakulataival, hogyan működtek együtt a Vörös Hadsereggel, és miként alakult meg Miskolcon a felszabadulást követő napokban a kommunista párt. A szerző hangsúlyozza, hogy a MÓKÁN végül is nem tudta megvalósítani eredetileg kitűzött célját. a németellenes felkelés kirobbantását, de a lehetőségekhez képest hozzájárult a fasizmus elleni harc győzelméhez. Érdekes, élvezetes olvasmány Fekete Mihály visszaemlékezésed, méltán sorolhatjuk a munkásmozgalom történetének egyik fejezetéhez, s a könyvben elmondottak segítenek a mai nemzedéknek, hogy jobban megértsék a Horthy-rendszerben élő, a német megszállás idején szervezkedő, harcoló kommunistákat, akik életük feláldozásával is küzdöttek egy jobb társadalmi rend megteremtéséért. Ebben van Fekete Mihály könyvének az ereje. Cali Sándor A könyv írója, Fekete Mihály egykori diósgyőri vasmunkás, aki egyik alapítója és vezetője volt az úgynevezett MOKAN-komiténak, a magyar ellenállás e sajátos szervezetértek, amely Miskolcon, a diósgyőri gyárban, és a környékbeli községekben fogta össze a németeLlenes hazafiakat. Fekete Mihályék harca immár része a nemzeti történelmünknek. A szerző visszaemlékezései tehát nem csupán érdekes munkássors dokumentumai, hanem mindenekelőtt az ellenállási mozgalom történetének egyik fejezete. Fekete Mihály egyszer már megírta a MOKAN-komité történetét Partizánok az Avas alján címmel, 120 oldalon, amely a mostaninak csak a váza volt, hiszen, mint ahogyan a szerző írja, abban az időben keveset tudott foglalkozni az írással, nem volt ideje adatgyűjtésre, mert közéleti munkája nagyon lefoglalta. Azokban az években épper. Pest megyének volt a tanácselnöke. Az első füzetben nem teljesen kifejtett részek, elsietett fogalmazások voltak. A mostani lényegesen bővített kiadás és részletesen elemzi, értékeli az ellenállási mozgalomnak ezt a fejezetét. Az írásnak hitelt és hevületet ad a személyes visszaemlékezés, az átélt élmények újra felidézése. Hiszen minden cselekedetnek, apró részletnek a szerző részese volt. Nem vállalkozott a mozgalom általános értékelésére, történetének teoretikus kifejtésére, minden harcosának méltatására, mindez nem lehetett az emlékíró feladata, ő csak személyes élményeit mondja el, tárgyias és tárgyilagos modorban. Szerény, de határoták vendégségbe. D. G. Egy város — egy művész Bokros László műterméken Bokros Júlia legújabb alkotásaival V
