Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

\^>\V\NNVV^VVVVVVx.VV\XVvvvVVVVVVVXVVVxviXVXVvVvv-vx^--------* .%v\ sVXvvVvXVVVV>>>\XN»XVKnSVCwN\NNN\N>NXVVXVV\X\K^ \\\\V\\\\\V\\VV\\\\\\\\\\\\\\\V\>\\\V\\\\\m\\\\V\\\\V<\\\\Vvm^\\\\\\\\\\\^^^ , M El őre a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. a IV. ötéves terv teljesítéséért! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) á í ÁXXXXXXXXXXXXXXX\XXNXXXXXXXXXXXXXXXXVXV,XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV\X>XXXXXXXXXXXX./ Budakalászi anyagból A VOR új szabadidőruhái Csütörtökön délután a Gel- lért Szállóban divatbemutatót rendezett és sajtótájékoztatót tartott a Vörös Október Ruha­gyár. Soós Károly, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit a gyárban készült új modellekről, majd bemutattak 90 különböző sza­badidőruhát. A szakemberek­nek bemutatott modellek far­mermintás anyagokból, vala­mint sima szövöttekből ké­szültek, s a budakalászi Len­szövő és Fonóipari Vállalat budakalászi törzsgyárának és győri gyárának termékei. Ciklusprogram négy esztendőre Kilencszázezer forint értékű társadalmi munka Pomázon Tavaly Pomáz nagyközségi tanácsa négy évre szóló cik- lusprogramot készített, első­sorban a kommunális ellátás, a gyermekgondozás, a szol­gáltatások, a kereskedelem és az egészségügy fejlesztésének kérdéseiről. Egy év alatt a programból már sokat megvalósítottak. Pomáz újtelepen 75 szemé­lyes óvoda épült, 12 kilomé­terrel növelték a vízhálóza­tot, megkezdték egy új orvosi rendelő és szolgálati lakás építését, és 500 fő ellátására tették alkalmassá a nagyiköz­ségi konyhát. Több utat is építettek. A fejlesztésben nagy szerepe volt a társadalmi munkának, amelynek 1973- ban — a mintegy 11 ezer la­kosú nagyközségben — több mint 900 ezer forint volt az értéke. A végzett munkát a minap a pomázi művelődési ház­ban megtartott falugyűlésen összegezte Boross István ta­nácselnök. A gyűlésen S. He­gedűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, a Pest megyei ország­gyűlési képviselőcsoport elnö­ke beszámolt választóinak végzett munkájáról, valamint a nagyközség és a környék lakossága érdekében folyta­Segítettek a fiatalok Érden befejezés előtt a tisztasági hónap Érden néhány napon belül véget ér az április elsejével megindított tisztasági hónap. A tisztaság tudvalevőleg közegészségügyi kérdés és éppen ezért megteremtése, megóvása államigazgatási fel­adat. A tisztasági hónapot tehát Érden is a nagyközség tanácsa, szervezte és irányít­ja, bevonva természetesen a községben lévő tömegmoz­galmi szervek aktíváit, és nem utolsósorban a tanulóifjúsá­got, akikre igen tevékeny fel­Vízvezetékszerelőket, kőműveseket, tetőfedőket, bádogosokat, asztalost, lakatosokat, épületlakatost, elektrolakatost, festőt, villanyszerelőket, burkolókőt, ácsokat, férfi kertész szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. III. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Budapest III., Korvin Ottó tér 7. adat hárul. Az általános isko­lások a lakóházakban fel­gyűlt szemét válogatását, összegyűjtését végzik, a gim- i nazisták és a szakmunkáskép­ző növendékei a hulladék el­szállításával foglalkoznak, míg a KISZ-fiatalok a közte­reken és főútvonalakon talál­ható hulladék összegyűjtésé­nek és elszállításának gondját vállalták. A szállítást egyébként társadalmi munkában, minden anyagi ellenszol­gáltatás nélkül, a helybeli szekérfuvarosok látják el. A fémhulladékot a MÉH-te- lepre vitték. Jó sok dolguk akadt vele, mert idők folya­mán hatalmas mennyiségű ócskavas és egyéb fémholmi gyűlt össze a háztartásokban, a műhelyekben. Már a tiszta­sági hónap első három heté­ben öt vagonnál nagyobb mennyiséget vett át a MÉH érdi telepe. A sok hulladékért kapott pénz az érdi tanulók nyári táborának költségét részben fedezi. A papír, rongy és egyéb szemétrevaló mennyiségéről nem készült kimutatás, mi­után azt a tisztaság érdeké­ben ügyködő fiatalság min­denütt a helyszínen elégette. Ugyanígy járt el a lakosság által, gyakran főútvonal men­tén, csakúgy találomra ható­sági engedély nélkül létesített szemétlerakóhelyek tartalmá­val is. Érden most tiszták az ut­cák és nagyjából már az egész nagyközségben az minden ud­var is. Ahonnan eddig még nem, néhány napon belül mindenünnen eltüntetik a szemetet. Gondoskodnak a boltok és árudák belsejének és kör­nyékének tisztántartásá­ról is. — És, hogy a nagyközség­ben a tisztaság továbbra is fennmaradjon, azért tűzte na­pirendjére a nagyközségi ta­nács május 3-i ülése a köz- tisztasági tanácsi rendelet megtárpvalását — közli ve­lünk Jászberényi László. a nagyközségi tanács szervezé­si csoportjának vezetője, aki egyben a tisztasági hónap operatív bizottságának titká­ri tisztét is betölti. Az érdi tisztasági hónapot ugyanis új, az eddiginél szi­gorúbb tanácsi rendelet meg­hozatala teszi teljessé és ma­radandóvá. A rendeletjavas­latot minden bizonnyal elfo­gadja a tanács. Legfontosabb pontjainak egyike, hogy ezen­túl a Nagyközségi Tanács Költségvetési Vállalata, amely eddig két félpormentes sze­métszállító gépkocsijával csak a közületektől fuvarozta el a szemetet, a magánházakból is elviszi. Rendszeresen termé­szetesen csak az esős időben is járható úttesttel már ren­delkező utcákból. Hulladékot pedig csakis a hatóságilag kijelölt szemét­lerakóhelyen szabad a jövő­ben elhelyezni. Ugyancsak szigorú sza­bálysértési eljárás alá vonják, aki bármi másban is vét a köztisztaság el­len, akár házában, akár közterü­leten, ami alatt boltok és in­tézmények belső helyisége is értendő. A maximális 1000 forintos bírság elvileg arra is kiszabható, aki csupán egyet­len cigarettacsikket hajít el az utcán. Sz. E. A FŐVÁROS ÚJ. NEGYEDIK HÁZGYÁRÁBA valamint ÉPÍTÉSI-SZERELÉSI munkahelyeire azonnali belépéssel felveszünk, kőműves, asztalos, villanyszerelő, szerkezeti lakatos, panelszerelő, híddarus, könnyűgépkezelő, hegesztő, csőszerelő, betonozó szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat valamint házgyári művezetőket. A Pest megyei lakosokat saját autóbuszunkkal naponta hazaszállítjuk, vagy munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvétel: a 43. sz. ÁLLAM) ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 4. sz. Házgyárában, Budapest XI., Hunyadi J. út 162. Megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről a 9-es, vagy a 47-es villamossal. (A Budafoki SZTK-nál kell leszállni.) tott képviselői röi. tevékeny ségé­A vita során — a többi kö­zött — Bállá József több or­vost kért a községnek, továb­bá javasolta, hogy a mentők értesítéséhez igényeljen Po­máz közvetlen fővárosi tele­fonvonalakat. Búzás János, a Ságvári utca és környékének áramellátási hiányát tette szóvá, Kocsondi Antalné cél­szerűnek tartotta, hogy a Pest megyei Gyermekvédő Intézet­hez mielőbb építsenek új be­kötő utat. Korausz Ferenc fel­hívta a figyelmet a Dobogó­kőre vezető út hétvégi zsú­foltságára és az ebből erédő balesetveszélyekre. Dr. Tóth Tibor, a nagyközségi vízellátás és csatornaépítés helyzetéről mondotta el javaslatait. A tanácskozás összefoglaló­jaként S. Hegedűs László és Boross Ferenc kiegészítő in­formációkat adott az egyes problémákról. A gyűlés szak­értő résztvevőivel, tanácsi bizottsági tagokkal, valamint, a lakosság műszaki szakem­bereivel. a továbbiakban a nyilvánosság előtt beszélte meg, hogy a lehetőségeket is figyelembe véve, milyen lé­péseket tesz az országgyűlési képviselő, hogyan intézkedik a tanács és milyen kötelezett­ségeket. továbbá közreműkö­dést vállal a lakosság a közös célok megvalósításából. P. V. Nemzetközi tanácskozás szocialista filmgyártásról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége állami film­gyártásának és filmművésze­ti szövetségeinek vezetői áp­rilis 23-án és 24-én Buda­pesten tanácskozást tartottak. A Magyar Népköztársaság küldöttségét dr. Simó Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese vezette. A tanácskozás a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének 1974. áprilisi ülésén elfogadott közlemény és dokumentumok alapján, azok szellemében alakította ki a további együttműködés irányelveit. A delegációk vezetőit fogad­ta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Fölkészültek a kirándulók jobb ellátására Fölkészült a kirándulók el­látására a Dunakanyar AFLSZ. Surányban helyiség- cserével egy korszerű, sok fé­rőhelyes presszót, Horányban a nyaralótelepen élelmiszer- pavilont nyitottak meg. Sziget- monostor területén a lakosság állandó ellátását szolgáló hús­bolton kívül a nyaralók és a túrázók számára közvetlen a Duna-parton egy új falatozó­val bővítik a vendéglátó háló­zatot. Pilisszentlászlón a tavaly megnyitott modern italbolt és presszó főleg a hegyekben tú­rázók számára lesz kellemes pihenőhely. Ugyancsak tavaly alakították át Pócsmegyeren, a folyóparton a tetszetősen be­rendezett vendéglőt, ahol a nap bármely szakában meleg ételhez juthatnak a kirándu­lók. Tahiban, a Vöröskő Étterem épületében kialakított élelmi- szer-szaküzlet nyitva tartását a nyári idényben meghosszab­bítják, hogy a Dunakanyar tá­jait fölkeresők átutazóban za­vartalanul beszerezhessék ele­mózsiájukat. A szállodarészleg pedig nemcsak átmeneti, ha­nem tartós pihenést is bizto­sít, összesen 24 személy részé­re. A szállásdíj fejében regge­livel is kiszolgálják a vendé­geket. A szocializmusért dolgozott, a szocializmusért adta életét Még csak ötvenéves lenne ma, s már 18 éve halott Biksza Miklós, Biksza Gyulának, a kommunista falusi cipésznek nyolcadik gyermekeként született 1924. április 26-án. A család nagy nyomora miatt a jó eszű, érdeklődő fiúnak tanulási lehetősége nem volt, hat elemit végzett, majd szakmát tanult, villanyszerelő lett — hozzá kellett járulnia a család megélhetéséhez. Üllő községben Szilágyi Miklós kisiparosnál dolgozott 1945-ig, onnan került a községi vil- lanyművekhez. A felszabadulás után mint 21 éves fiatal­ember, az ifjúsági mozgalomban, a MADISZ- ban végzett aktív munkát. 1947 júliusában — apja példája nyomán — lépett be a Magyar Kommunista Pártba, s 1947-től tagja volt. a vasasszakszervezetnek. A választások idején, mint népnevelő tevé­kenykedett, nyugodt, fegyelmezett és türel­mes magatartásával, okos, meggyőző érveivel magyarázta az egyszerű embereknek a párt politikáját. 1949-ben 6 hetes megyei pártis­kolát és 1 hetes agitációs tanfolyamot vég­zett, kitűnő eredménnyel. 1949-ben a váci járási bizottság szövetkezeti felelőse lett. 1950 őszén 6 hónapos pártiskolára került, s az is­kola elvégzése után a Karolina úti pártiskola tanára lett. E sorok írójának a pártiskolán a közös munkában volt alkalma megismerni Biksza elvtársat. Tanártársai éppen úgy, mint hall­gatói becsülték egyenes, tiszta jellemét, párt­hűségét, szorgalmát, segítőkészségét. 1953— 1955 között végezte el a kétéves pártfőisko­lát, majd a párt felhívására, vidéki pártmun­kára jelentkezett. 1955 augusztusától Pest megyében a da- basi járási pártbizottság titkára, majd első titkára lett. Minden tudásával, erejével és szorgalmával a járás és a járásban élő dol­gozók jobb életén munkálkodott. A termelő­szövetkezeti és egyéni parasztoknak egyaránt segített, türelemre és meggyőzésre biztatta munkatársait is. Napi munkája során felis­merte a párt parasztpolitikájában meglévő hibákat, s a maga erejével, tettekkel, szóban és írásban igyekezett azon javítani. Az 1956. szeptember 5-i Népújságban cikket írt: „Vissza kell szereznünk a bizalmat” cím­mel. 1956. október 23-án a fővárosban kitört az ellenforradalom. Ö a helyén maradt, s pár napig sikei'ült a rendet fenntartani a dabasi járásban, de október végén ott is megindult az ellenforradalmárok fegyveres támadása. Többször keresték, fenyegették, hogy végez­nek vele és ezért november 1-én illegalitásba kényszerült. November 4 után újra aktívan dolgozott, megkezdte elvtársaival az MSZMP szervezé­sét. Az 1956. november 30-án megtartott já­rási kommunista aktívaértekezleten az MSZMP Dabasi Járási Ideiglenes Intézőbi­zottsága elnökének választották. Az ellenforradalmárok, mint az egész or­szágban, e járásban is üldözték a becsületes, párthű elvtársakat. Biksza Miklós munkatár­sai segítségével igyekezett konszolidálni a munkáshatalmat. Gyónón még decemberben is garázdálkodtak az úgynevezett „forradalmi nemzeti bizottság tagjai”, a büntetett előéletű Kövecses Ferenc vezetésével. Biksza elvtársat hívták ki december 10-re, hogy segítsen visz- szaállítani funkciójukba a munkásosztályhoz hű helyi vezetőket. Előző este még elment szüleihez Ócsára. Édesanyja kérte: vigyáz­zon magára, maradjon kicsit otthon. S ő derűs optimizmusával válaszolta, nem lesz semmi baja, mennie kell, sok a tennivaló. A tizediki gyóni gyűlésre — melyet a ta­nácsházán tartottak — nagy számban fura- kodtak be ellenforradalmárok, s már a gyű­lésen provokálták. Biksza Miklós, látva a túl­erőt, távozni kényszerült. Sikerült elmennie, de az ellenforradalmárok kerékpárral utol­érték, körülvették, ütlegelték, kínozták — egyedül nem bírt a túlerővel. Mikor már alig volt benne élet, Kövecses Ferenc, a banda vezére a következő szavak kíséretében lőtte agyon: „Jó, hogy itt vagy, jómadár, már ré­gen kerestelek. Legalább most végzek ve­led!” Az utólagos orvosi vizsgálat megállapította, hogy a verések és kínzások is halálát okoz­ták volna. Kövecses külföldre szökött, a többiek el­nyerték méltó büntetésüket, de Biksza Mik­lós elvtárs életét visszaadni már nem le­hetett. Egész élete, munkája, harca, példája az új forradalmi generációnak, annak a generáció­nak, mely a felszabadulás után lett a párt katonája, és a legtöbbet, az életét adta a szo­cializmus eszméiért. Tizennyolc éve halott, de emléke, melyet Dabason utca, Szentend­rén munkásőrszázad őriz, tovább él a jelen és a jövő nemzedékében. S. Mándi Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents