Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

1974. Április 24., szerda rial MEGYEI V ffírltm Napirenden a közös tanácsok tevékenysége (Usezett a megyei tanács ügyrendi, valamint jogi és igazgatási bizottsága A Pest megyei Tanács ügy­rendi. valamint jogi és igaz­gatási bizottsága tegnap együt­tes ülésen vitatta meg a közös tanácsok tevékenységéről szó­ló, a megyei tanács soron kö­vetkező ülése elé kerülő elő­terjesztést. Az ülés részvevői — az előterjesztés megállapí­tásaival egyezően — hang­súlyozták, hogy a közös taná­csok létrehozása a tanácsi te­vékenység továbbfejlesztésé­nek hasznos eszköze volt. Ed­digi működésük jól szolgálta mind a székhelyközségnek, mind pedig a társközségnek lakossága igényeinek maga­sabb szintű kielégítését, a te­lepülések átgondolt, összehan­golt fejlesztését. A bizottsági ülésen ugyan­akkor hasznos javaslatok, ész­revételek hangzottak el a kö­zös tanácsi munka továbbfej­lesztését célzó tanácsülést ha­tározati javaslat kiegészítésé­re. Az észrevételeket Arany István, a megyei tanács vb- titkára — az előterjesztés na­pirendi előadója — szóbeli ki­egészítésében a tanácsülésen ismerteti. / __* A TEVE FÓRUMÁN Pest megyeiek kérdezték A televízió március 13-án tartott Fórumán Bondor József építési és városfejlesztési mi­niszterhez sok olyan Pest me­gyei vonatkozású kérdés is ér­kezett. amelyet időhiány miatt nem tudott megválaszolni. Az érdeklődők kérdéseire az ille­tékes államigazgatási szervek­től kértünk tájékoztatást. Várról, Szentendrém!, Gö­döllőről többen kérdezték: Mi­lyen jogok illetik meg azokat, akiknek telkét közérdekű cél­ra kisajátították, vagy lakóhá­zát szanálták? Milyen kulcs szerint számolják ki a kárta­lanítás összegét? válaszol a miniszter­tanács TANÁCSI HIVATA­LA: A tulajdonosokat a kisajátí­tott ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Pénzzel, csereingatlannal, vagy mind a kettővel kártala­nítanak. A pénzbeli kártalaní­tás mértékét a kisajátítást ké­rő ajánlata alapján az ügyfe­lek egyezsége határozza meg. Ha az egyezség nem jön létre, akkor a tulajdonos a felaján­lott kártalanítás összegén fe­lüli követelését bíróság előtt érvényesítheti úgy, hogy kere­setét 30 napon belül elküldi a bíróságnak. Vita esetén tehát a kártalanításként fizetendő ösz- szeget végsősoron a bíróság ál­lapítja meg. Lakóház kisajátí­tásakor a lakáshasználó részére április 25-töl május i-ig CEGLÉD, 25—29: Hárommilliárd lift nélkül Szabadság 30— l! Hangverseny Bangladesért CEGLÉD, 25—28: Hangverseny Bangladesért Kamara 29~ t: Menyegző NAGYKÖRÖS, 25—28: Nyílhegy és aranyöv Arany János 29~ 1: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget ÉJSZAKAI előadás 27: Traianus oszlopa I—II. 24— 25: Mackenna aranya 26— 28: Andrej Rubljov I—II. 29— l: Lila ákác ÉJSZAKAI elő ad as 27: A csendőr nyugdíjba megy 25— 26: Lövés a lángokból 27— 28: Régi idők focija 29— 1: ő, maga rettenetes! ÉJSZAKAI ELŐADÁS 27: Lépj olajra! 25— 28: Hét tonna dollár* 29— 1: A hetedik töltény 26— 28: Felszállási engedélyt kérek 29— 1: Csínom Palkó SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZT1 DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FÓT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLOS VECSÉS 25—28: Felügyelő életveszélyben 29— 1: Vakmerőség 25—26: Locsolók Orsi 27—28: Jog az ugrásra 29— 1: A diktátor ÉJSZAKAI ELŐ ADAS 27: Flórián kapitány I—II. 24— 25: Sutjeska 27—29: Lázadás a buszon I— 2: Nyílhegy és aranyöv 25— 26: Akinek van egy unokatestvére Bronxban 27— 28: A „Saturnus” csapdájában I—II. 29— 1: Kabaré* 25: A 22-es csapdája** 26— 27: Mi, férfiak 28— 29: Valerie* 1— 2: Mindenki szép, mindenki kedves 25—26: Tecumseh 27— 28: Mindenki szép, mindenki kedves 29— 1: Az ezredeseket akarjuk 25—28: Ö, maga rettenetes! 29— 1: Lóháton, ágyútűzben ÉJSZAKAI ELŐADÁS 27: A homok asszonya* 25— 28: Pókháló 29— 1: A nagy zsákmány 26— 1: Némó kapitány és a víz alatti város 25— 26: Lóháton, ágvútüzben 27— 28: Az ezredeseket akarjuk 29— 1: Felügyelő életveszélyben 26— 28: Zahar Berkut 29— 1: Hét tonna dollár* 25—28: Kabaré* 29— 1: Az elveszett kutya 25—26: Lila ákác 27— 28: Lóháton, ágyútűzben 29— 1: Solaris I—II. ÉJSZAKAI ELŐADÁS 27: Ne ingereljétek a mamát! •Csak 16 éven felülieknek! "Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT megfelelő cserelakást kell biz­tosítani Vitákban ugyancsak a bíróság dönt. A kisajátításról az 1985. évi 15. sz. törvény rendelkezik, annak végrehajtásáról pedig a 13 1965. VII. 24-es kormány- rendelet. A fenti törvény 7. §-a határozza meg azokat a közér­dekű célokat, amelyekre az ál­lam részére ingatlant lehet ki­sajátítani. Ha ennek megfele­lően rendelték el a kisajátí­tást, akkor annak jogosságát nem lehet vitatni. Külön rendeletek határozzák meg a kisajátított telkek, lakó­telepek értékelésének módját, továbbá tartalmaznak irányár- táblázatokat is a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe­vételével. Az úgynevezett szakértő bizottságok értékelé­se alapján határozzák meg a kisajátítási eljárás során a kártalanításként felajánlott összeget. A kisajátítással kap­csolatos kártalanítás részletes szabályairól a 37T973. (XII. 1.) PM. IM. számú, vagyis a Pénz­ügyminisztérium és az Igaz­ságügyi Minisztérium közös rendelete, valamint a 13/1970 (IV. 2.) PM. számú rendelettel módosított 1/1965. (VII. 24.) PM. IM. számú rendelet tar­talmaz intézkedéseket. Varga Ferenc budaörsi lakos kérdezte: Mikor oldódik meg véglegesen Budaörs ivóvízellá­tása? VÁLASZOL SZEPESY ÁR­PÁD, A PEST MEGYEI TA­NÁCS ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLE­KEDÉSI OSZTÁLYÁNAK VÍZÜGYI CSOPORTVEZETŐ­JE: Köztudomású, hogy a Fővá­rosi Vízművek Káposztásme- gyertől építi a IV. számú fő­nyomóvezetéket, mely Budára is átnyúlik. A vezeték fekteté­sével egy időben készül majd a Gellérthegyen a 80 ezer köb­méteres tárolómedence. A bu­dai kerületeket, illetve Buda­örs lakótelepeit azonban még ezzel nem tudnék kellő mennyiségű ivóvízzel kielégí­teni, ezért Csepel-szigetről is — a Háros-sziget magasságá­ban átjövő — vezetéket épí­tenek, melyen majd a dél-bu­dai hálózatrendszerbe nyom­ják a vizet. Az 1977-ig tartó beruházás nagyon költséges; 1,2 milliárd forintba kerül. Természetesen addig is min­dent elkövetünk, hogy a la­kosság ivóvízellátása javuljon. Egyeztetik a kivitelezővel egy új 300-as főnyomóvezeték épí­tési terveit, melyet a főváros­ból, az Osztyapenkó-szobortól fektetnek le Budaörsig. A ve­zetéket rákötik a Vár zónájá­ra is. Ezzel egy időben 1000 köbméteres tárolómedencét lé­tesítenek, amelyet majd éjsza­ka töltenek fel, hogy a nappali túlfogyasztást ellensúlyozni tudják. Amennyiben a száraz időjárás ezt megkívánja, ha­marosan korlátozzák az ipari üzemek vízfogyasztását, tavaly a csapadékszegény időszakban is bevált ez a módszer. A Budai Tégla- és Cserép- ipari Vállalat dolgozói kérdez­ték: Miért húzódott el a soly­mári téglagyár építése, a hosz- szü építési időszak alatt nem válnak-e korszerűtlenné a gyár előre megvásárolt beren­dezései? BODÓ IMRE, A TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI EGYESÜLÉS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA VÁLASZOLJA: A gyár építésére annak ide­jén nem találtunk az ÉVM vállalatok között kivitelezőt, tehát tárcán kívüli vállalkozót bíztunk meg, s részben ez is késleltette a 363 millió forint értékű beruházás megvalósu­lását. Megnyugtatásul közölhe­tem, hogy az évente 33 millió cserepet és 34 millió téglát előállító gyár technológiai be­rendezése teljesen korszerű lesz, mivel európai színvona­lon álló automatikákat vásá­rolunk az NSZK-ból és Olasz­országból. Az építkezés befeje­zéséhez közeledik, s az év má­sodik felében a solymári tég­lagyár megkezdi a termelést. Vácről Búb Ferenc, a Sirály utca 12. szám alatti 42 lakásos ház lakói nevében kérdezte: 1972-ben költöztünk a szövet­kezeti lakásba, a garanciális javítások azóta sem készültek el, ki kötelezhető ennek el­végzésére? HAJDÜ MIKLÓS, A VÁCI VÁROSI TANÁCS TERV-, PÉNZÜGYI ÉS MUNKAÜGYI OSZTÁLYVEZETŐJÉNEK VÁLASZA: A Sirály utca 12. szám alatti 42 lakásos házat a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat építette, azonban annak idején a garanciális bejáráson a kivi­telező nem vett részt, s a je­lenléte nélkül felvett hiba­jegyzőkönyvben feltüntetett garanciális javításokat is meg­tagadta. A városi tanács ezért április 7-én pert indított elle­nük, s kérte: kötelezzék a vál­lalatot a javítások haladékta­lan elvégzésére. Budapest Az európai vasutak pénzügyi tanácskozása Az európai vasutak pénz­ügyi igazgatói április 23—25 között Budapesten tartják szo­kásos évi értekezletüket, ame­lyen 23 vasút és vasúti szerve­zet képviselői vesznek részt, s az elnöki tisztet a belga vasút pénzügyi igazgatója látja el. A nemzetközi tanácskozást kedden Urban Lajos, a MÁV vezérigazgatója nyitotta meg a Közlekedési Múzeumban. Az értekezleten egyebek között megtárgyalják az egyes valu­taárfolyamok lebegtetésének hatását a vasutak fizetési rendszerére. Városkép Saját termés — palackban E gy városépítész szak­szerű érvekkel bizo­nyítaná, mi az, ami rontja, mi az, ami emeli egyik vagy másik megye­beli város képét, köznapib­ban, laikus módra fogal­mazva, arculatát. A város­képnek vannak tudomá­nyos mércéi, pontos vizsgá­lati módszerei, ám a vá­roslakó, a városba érkező aligha ezek segítségével ítélkezik. Ő ráhagyatkozik a maga benyomásaira, arra, hogy szépnek látja Nagy­kőrös főterét, a rendbeho­zott öreg épületet, ahol a tanácsháza talál otthonra, a vele szembenéző üzletsort, a tér egyik végét meg­nyugtatóan lezáró templo­mot. Általában: a megye­beli városok központi mag­ja — a két ifjú város, Gö­döllő és Százhalombatta természetesen kivétel — történelmi örökség. E mag zöme műemlék vagy mű­emlék jellegű épületekből áll, hozzányúlni vétek len­ne, fölforgatni, megsemmi­síteni bűn. Ám mi történjék akkor korunk törekvéseivel a kép­zeletbeli városfalon belül? Hol, miben ölthet testet, miként formálhat új, s a régihez töretlenül simuló városképet? Mert abból a követelményből nem lehet engedni, hogy az új létesít­ményeknek összességükben egységes városképet kell alkotniuk, sőt, a ma épülő közintézményeknek, lakó­házaknak a jövő városké­pét sem szabad rontaniuk. Márpedig várostervező, vá­rosépítő gyakorlatunk a szükségesnél kevésbé tisz­teli azt az elvet, hogy a te­lepülés egy folytonosan változó rendszer, s e rend­szerre szüntelenül hatások zúdulnak. K icsit világosabban, gyakorlatiasabban. A város rendszerében véghezvitt legkisebb válto­zás is gyűrűző hatások so­kaságát kelti. Cegléden a szülőotthont fölöslegessé tette az új kórház. Az épü­letben ideiglenesen körzeti orvosi rendelőket helyez­tek el, majd most, hogy a rendelők új helyre költöz­hetnek — például a Köl­csey téren a 96 lakásos ház földszintjére —, az épület öregek napközi otthonaként szolgál tovább. Ez s a hoz­zá hasonlók kiszámítható hatások forrásai. Egyebek között az is, hogy a Köz­társaság utcai óvoda egy­emeletes, a bölcsődei rész földszintes épületcsoportja miként illeszkedik majd környezetéhez elkészülte­kor, azaz jövőre. Az azonban már kevésbé látható előre — még Ceg­lédnél maradva —, hogy a négyes számú főközlekedési út új vonalvezetése meny­nyiben érinti a város ke­reskedelmi és idegenfor­galmát, milyen új lehetősége­ket nyit a volt átkelő sza­kasz mentén a bontásokra és építésekre, hol kell a vendéglátóipari hálózatot bővíteni .. Folytathatjuk Váccal, ahol az autóbusz- pályaudvar mögötti lakóte­lep házai véletlenül oda­ejtett kockáknak tűnnek az öreg épületek tengeré­ben, ám a Földvári tér egy­re inkább megkapja önálló arculatát, s vele a város­rész jelenidejű, de jövőbe mutató képét. Így vala­hogy vehetjük sorra a kö­zépiskolás kollégiumot, a művelődési házat, azokat az új intézményeket, ame­lyek rövidesen szolgálni kezdenek. Nemcsak a szó szoros értelmében, hanem úgy is. hogy — feltehetően — állni fognak száz eszten­dő múlva is, s ahogy ma meghatározza Vác főterét a néhány nagy méretű köz­épület, úgy szabja meg a kétezer utáni esztendők váci lakóinak életét az, ami most épül. T agadhatatlanul terv­szerűbb, átgondoltabb, a folyamatok lénye­gének föltárására törekvő lett a városfejlesztés a leg­utóbbi évtizedben, ám bár­mennyire is meglepő, csak ekkor! Mert addig szinte véletlenszerűen, ösztönösen — pontosabban a körülmé­nyek kényszerítő „nyomá­sára” — fejlődtek a váro­sok. Az üzemek, a közin­tézmények, a lakótelepek elhelyezése sokkal inkább attól függött, hogy hol volt éppen szabad terület, mint attól, hol illeszkednének minél zavartalanabbul a város egészéhez. A rögtön­zések, az ideiglenes megol­dások árát most kell meg­fizetni, s kár lenne szépíte­ni, ez az ár nem kicsiny. Pótolhatatlan veszteségek­kel járna azonban, ha nem okulnánk belőle, Vánnák kiszámítHátalan'"'1 hozzávetőleg is nehezen megfogalmazható hatások. Ilyen például a magánépít­kezői kedv és ízlés, a nép- szaporulat váratlan növe­kedése egyes városrésze­ken, a település némely területdarabjainak gyors elöregedése mind a lakos­ság korösszetételét, mind az épületek, kommunális üzemek állapotát tekintve, csupán hármat említve a lehetséges hatások közül. Ez azonban nem kisebbíti, sőt növeli a megtervezhető, azaz tudatosan irányított folyamatok jelentőségét, szerepét. S a mostani idő­szakban azért kap nagy hangsúlyt ez, mert a váro­si tanácsok, a népfront- bizottságokkal karöltve, a városi pártbizottságok elvi irányítása mellett, nekilát­tak az ötödik ötéves terv körvonalazásának, az elő­zetes elképzelések megfo­galmazásának. Mészáros Ottó J. Az alberttrsai Dimitrov Termelőszövetkezetben van az ország egyetlen szövetkezeti vermutpalac­kozó üzeme. Tavaly év végén kezűtek meg a saját termésű borból készült vermut palackozását, amely Irsa néven került forgalomba. Húsvétra mintegy 5« ezer palackot szállítottak az ország különböző részébe. - Koppány György (elvétele Duzzasztással — a határig A kiskörei vízilépcső és ön­tözőrendszer üzemeltetése je­lentős változást hozott a Tisza-völgy közlekedésében is. A tervezett duzzasztási szint elérésével ugyanis a folyó leg- zátonyosabb részén, Tiszabá- bolna és Tiszkeszi között is megszűntek azok a csekély mélységű gázlók, amelyek ed­dig megnehezítették az olcsó víziút kihasználását. Most mór Kiskörétől egészen Tiszai okig akadálytalanul közlekedhetnek a kis merülésű négyszáz-öt­száz tonnás uszályok. A tervek szerint a vízilépcső teljes ki­építése után — 1980 végére —• a tiszai Kiskörétől az ország­határig hajózható lesz, és i duzzasztott folyón ezerhárom­száz tonnás uszályok is közle-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents