Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Pest megyében is Zártrendszerű szőlőtermesztés Elkészült a Felsőbabád! Állami Gazdaság javaslata Hódít az iparszerű , állatte­nyésztés és növénytermesztés a mezőgazdaságban, vagyis valamennyi munkafolyamat gépesítése. Ami néhány esz­tendeje még utópiának tűnt, most már paradicsomot, zöld­borsót nemcsak géppel palán- tázzák, ápolják, de géppel szedik is. Sőt, eljutottunk odá­ig, hogy már szőlőszüretelö kombájn is érkezett tavaly Magyarországra, egy példány a Monori Állami Gazdaság­ba, igaz, olyan késő ősszel, hogy majd csak az idei szü­retkor mutatja meg, mire ké­pes. Eljutottunk tehát az iparszerű szőlőtermesztés kü­szöbéhez és a jelek szerint belátható időn belül géppel dolgozó üzem, tehát igazi nagyüzem lesz a szőlőskert­ből. Rendszergazdák Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja ki is jelölt az országban több szőlőter­mesztő állami gazdaságot, dol­gozzanak ki külön-külön zárt- rendszertervezetet. Pest me­gyében a Kertészeti Egyetem tangazdasága, amelynek Ha­lásztelek határában terül el nagy szőleje és a Felsőbabácii Állami Gazdaság lett a két rendszergazda. Egyiküket, a felsőbabádit kerestük fel. Ennek az állami gazdaság­nak hatalmas, összefüggő sző­lőtáblái vannak alsópakonyi ke­rületében és az inárcsi határ­ban. Csaknem ezer hold, azaz 570 hektár termését szürete­li és dolgozza fel saját pin­cészetében, ahol minden mun­kamozzanatot gépek és szál­lítószalagok végeznek. A bor- előállítás tehát már teljesen iparszerű a gazdaság alsópa­konyi kerületében. Mi szüksé­ges ahhoz, hogy a szőlőter­mesztés is azzá váljop? Ezt tudakoljuk Fogarassy László kerületi igazgatótól. — Nagyon sok minden — hangzik a válasz. '— Elsősor­ban, hogy csak magasműve­lésű szőlő legyen a nagyüzem­ben, vagyis a termőalanyok 140 centiméter magasságra legyenek kiképezve. Az ilyen szőlőt télire nem lehet ugyan takarni, de tavasszal nyitni sem kell, tehát megművelé­séhez kevesebb ember szüksé­ges. Aztán, mert jobban szel­lőzött, mikroklímája kedve­zőtlen a gombakártevőkre, továbbá kevésbé veszélyezte­tik a tavaszi fagyok. Kapál­ni pedig nem kell, á széles sorközökben a vegyszeres gyomirtás tökéletesen bizto­sítható. Kevesebb tő, nagyobb termés Csakhogy a gazdaságnak hiég vagy négyszáz hektá­ron alacsonyművelésű a sző­lője, amit két éven belül kí­vánnak átalakítani. Amikor 1959-ben megkezdték a szőlő- telepítést Alsópakonyban, nagyüzemi termelést terveztek ugyan, de úgy gondolták, hogy keskeny sorokon járó, kis traktorral művelik meg és a szőlőt 104-es sortávolság­ra telepítették. Csak 1962 után tértek át a szélesebb, 240— 300 centiméteres sorközökre, hogy a hagyományos trak­tor is végigmehessen a tövek között. Tavaly azután sorir­tást hajtottak végre az első években telepített szőlők egy részében, és a kevesebb tő jobban megmunkálva, na­gyobb termést hozott. — Rendkívül fontos továbbá a fajtakiválasztás — folytatja a kerületi igazgató —, mert a zártrendszer egyik alapfeltéte­le, a szüretelőgép nem alkal­mas akármilyen fajta szedésé­re. Gazdaságunk az idén kap­ja meg az első francia gyárt­mányú szőlőszüretelő-lcom- bájnt. Remélem, időben, hogy ki is próbálhassuk, mert bi­zony meg kell még tanulni a gépi szüretelést. — A paradicsomszedő-gép után például marad gyü­mölcs a töveken. Vajon a szo- lőszüretelő-kombájn tökéle­tesebben dolgozik-e? — Nem egészen. Tíz-ti­zenöt százalék a veszteség, de ez még mindig sokkal keve­sebb, mintha huszonöt-han mine, vagy még több százalé­kot használhatatlanná ro- haszt el az őszi eső, amikor nincs elég szüretelő, aki le­szedné. Egyébként fdgytűrő fajtálait kell választani és a következő ötéves terv idő­szakában tervezett 150 hek­táros új telepítésnél, valamint a szükséges rekonstrukciónál ezt is figyelembe vesszük. Elmondja még az igazgató, hogy fejleszteni kell borelő­állító üzemüket is. Nagyobb tárolótér építésével, nagy tel­jesítményű COOC-sajtó be­szerzésével fel kell készülni a nagyobb forgalomra. Mert ha zártrendszerre kidolgozott javaslatukat elfogadják, fel­ajánlják azt a ceglédi, a da- basi, a nagykátai, a monori járás szőlőtermelő állami meg termelőszövetkezeti gaz­daságainak. Remélhető, hogy a rendszert átvevő gazdasá­gok anyagilag is hozzájárul­nak a borkombinát fejleszté­séhez, hiszen érdekük, hogy jó áron értékesíthessék sző­lőjüket. — A kombinát hasmából pedig részesednek, ahogy a velünk ebben már együtt­működő ócsai Űj Barázda és néhány ceglédi és Cegléd- kömyéki tsz évek óta. A felsőbabádi zártrendszer technológiájának végrehajtá­sához egész sereg különböző gép kell. Kétszáz hektáron­ként egy 100—150 lóerős trak­tor és hozzá ezek a munka­gépek: gramozonez-berende- zés, hajtásvágó, tárcsa, ásó­borona, csigás mély műtrá­gyaszóró, réteglazítós mély műtrágyaszóró, 2 darab nyolc­ollós, kompresszoros metsző­garnitúra, egy vontatott kon­ténerszállító-alváz négy kon­ténerrel, továbbá egy önjáró permetezőgép és két szüretelő­kombájnhoz egy konténer- szállító tehergépkocsi. S ugyancsak 200 hetktáronként egy-egy szüretelőkombájn. Helikopter! Mibe kerül egy szüretelő­gép? Egymillió 400 ezer fo­rintba. A többi szükséges gép, beszerzésével együtt, tehát mirtden 200 hektár szőlőterü­lethez hozzávetőleg 3—3,5 mil­liós beruházás szükséges. — Dé kifizetődik, mert a munkaerőhiány nem hátrál­tatja a termelést. Szükséges azonban a gyors és hatásos növényápoláshoz háromezer hektáronként egy helikopter is. Annak pedig hatmillió fo­rint az ára és a mi gazdasá­gunk nem is használhatja ki másképpen, csak a rendszer­ben részt vevő gazdaságokkal kooperálva. ^ A Felsőbabádi Állami Gaz­daság iparszerű szőlőtermesz­tési javaslatát, ahogy az or­szág többi kijelölt rendszer- gazdája, nemrég terjesztette be az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjához. Most a javaslatokat a központ, a MÉM és más szakintézmé­nyek szakértői egybevetik, el­bírálják, egyik-másikon bizo­nyára kisebb-nagyobb igazí­tást hajtanak végre, mielőtt jóváhagynák. Ez a munka ter­mészetesen nagy figyelmet, és éppen ezért időt igényel. Any- nyi azonban kétségtelen, hogy egy-két év múlva Magyar- országon, és így Pest megyé­ben is, megkezdődik a zárt- rendszerű. az iparszerű szőlő- termesztés. Szokoly Endre NAffiKORO / rado A PESTME CrY E. I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1974. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Társadalmi munka a városért Belvízszabályozás, öntözőrendszerek a tsz-eknek A Köröséri Vízgazdálkodási Társulat rakja le a víztorony alapját Nagykőrösön és környékén 87 ezer hold területen intézi a belvízszabályozást, a káros vizek levezetését és a talaj elő­készítését az öntözési-e. a Kő­röséri Vízgazdálkodási Tár­sulat. A napokban ellátogattam a társulat irodájába, és érdek­lődtem Kollár Lajos vezető mérnöktől, hogy milyen költ­ségvetéssel dolgoznak az idén, és főleg körösi vonatkozásban, milyen kiemelkedő munkákat végeztek ebben az esztendő­ben? — Hetvenen dolgozunk a társulatnál — mondotta —, évi keretünk 6 millió 600 ezer forint, mely a tagszö­vetkezetek és állami gaz­daságok hozzájárulásából, bérmunkából és állami tá­mogatásából tevődik össze. — Rendszeresen részt ve­szünk a Nagykőröst érintő fon­tosabb mélyépítő munkákban. A múlt években besegítettünk a , nálásával megoldottuk a tisza- Kossuth Lajos utca megalapo- I várkonyi termelőszövetkezet, zásába, most mi készítjük el a | valamint a karai Lenin és Üj 7^«Áprilisi .11 i í "O Ác »V tÁC700’i Kálvin téren épülő víztorony betonalapját. A beruházás ér­téke 1 millió 200 ezer forint. Ehhez a munkához májusban fogunk hozzá, s az általunk el­készített alapra a víztornyot, a lajosmizsei Vízgép Építő Vál­lalat állítja fel. — A környéken a Sóderes útnál 2200 mé­ter hosszú belvízlevezető csatornát építettünk. Vízszabályozási és öntözőtelep­létesítési terveket készítettünk a helybeli Dózsa, Hunyadi és a kocséri Üj Élet termelő- szövetkezeteknek. — A távolabb, Jászkara- jenőn és Tetétlenen 9 kilomé­teres csatornát építettünk, s több termelőszövetkezetnek belvízlevezetést és öntöző ár­kokat készítettünk. — A Tisza vizének felhasz­Barázda és a tószegi Petőfi termelőszövetkezet 1178 hold területének öntözését. A be­rendezéseket társulatunk üze­melteti, és további termelőszö­vetkezetek öntözőrendszerének előkészítésén is dolgozunk. — Ezen kívül vízrendezési és öntözési terveket csináltunk a borbási állami gazdaságnak, s több más közületnek. — A város társadalmi mun­káiból is kivettük a részün­ket — mondta végezetül Kol­lár Lajos. Díjtalanul készítettünk szennyvízlevezetési tervet a városi kórháznak, s a szociális otthonnak. A Pálfája erdő mellett pedig belvízlevezető csatornát' épí­tettünk. (Kopa) Középvezetők továbbképzése A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola hajdani Arany János utcai kollégiumát felújították. Ebben az épület­ben tartják a konzervipar kö­zépvezetőinek továbbképzését, amelynek gazdája a Konzerv­ipari Tröszt. Az idei első tanfolyamokon a nagykőrösi művezetők, ter­Úttörők vetélkednek A kulturális szemle városi döntői A következő, napokban ren­dezik meg az úttörők kulturá­lis szemlélnek városi döntőit. Ma, délután 3 órakor a bábo­sok mutatkoznak be műsoruk­kal az Arany János művelő­dési központban. Ugyancsak itt kerül sor 23-án, kedden 15 órakor a vers- és prózamon­dók versenyére, majd követ­kező nap 24-én a döntőre az Arany János gimnáziumban. A kisdobos vers- és prózamon­dók 24-én, szerdán délután 3 órakor találkoznak az Arany János művelődési központban, a következő nap pedig az éne­kesek és hangszerszólisták versenyeznek a városi zene­iskolában. A kórusoik találkozójára 26-án, pénteken délután 3 órakor kerül sor az Arany Já­nos művelődési központban. ISMÉT KEZDŐDIK A SZA­BÁS-VARRÁS TANFOLYAM. Az Arany János Művelődési Ház igazgatósága értesíti a szabás-varrás tanfolyam részt­vevőit, hogy a foglalkozások április 22-én, hétfőn, ismét megkezdődnek. Fű, játszótér hiányzik Vetik az uborkát A kiskertetek többet termelnek, mint az előző években Az ünnepek előtti hetek, | gyelik, hogy a virágzó és elvi­szép tavaszi időjárása kicsalta az embereket a határba, a sző­lőbe, a zárt- és hétvégi kertek­be. A nagy lehűlés azonban erősen visszavetette a megin­dult gazdasági munkákat. A legszorgalmasabb termelők kedvét lerontotta, hogy a ko­rán elvetett és már kikelt bur­gonyát és babot megtizedelte a talajmenti fagy, mely több helyen a fóliás kiskertesek fó­liafalhoz közel levő paradi­csom- és paprikapalántáit is megcsipkedte. Azért nem állt meg az élet. Á Kocséri országút melletti zártkertekben többekkel talál­koztam, akik az uborkát ve­tették. — A századik nap utánra, uborkamagot csíráztattam — mondotta Hajdú Béláné, de a nagy lehűlés miatt, nem miér­tem elvetni. így most száraz magot vetek. Száraz a föld, s magra letakarás előtt egy kis vizet is loccsintők. Mire kikel, majd csak megjavul az Idő. A szőlőtulajdonosok, ha ki­mennek a szőlőbe, aggódva fi­rágzott gyümölcsfákon a ter­mésben milyen kár mutatko­zik. A szőlőkben, főleg a korai szőlőfajtákban esett komo­lyabb kár. Szerencsére, a leg­több szőlő lassan fakad és még nemigen károsodott a fagytól. A szemeket különben úgyis eléggé megrontották a múlt őszi korai fagyok. Az idén egyébként a körösi uborkatermesztés fellendülése várható. Bár a termelőszövet­kezetek zömében kevesebbet termelnek, a kiskerteseken kí­vül, a zárt- és hétvégi kertek gazdái is az előző éveknél jó­val több uborka termesztésére szerződtek, ami nagy részben annak az eredménye, hogy az ÁFÉSZ és a konzervgyár fel- vásárlási megegyezése nyo­mán, kedvező fix uborkaátvé­teli árakat biztosítottak. Most már csak jó idő és elegendő eső kell, hogy beköszöntsön a világháborúk előtt ország-vi- lágszerte elismert, körösi ubor­katermesztés új reneszánsza. K. L. A Ceglédi úti lakótelepre már két esztendeje beköltöztek az első lakók. Azóta több száz család olt- hona az új telep — és több száz gyereké. Sajnos, sem játszótér, de még egy parányi füves terület sincs a házak között, ahol a gye­rekek napozni, játszani tudnának. Játéknak marad az építkezésből visszamaradt sóder és homok, és bizony a babakocsikkal keresztül- bukdácsoLni a rendezetlen terepen, artistamutatványt igényel az édes­anyáktól is. Igaz, elvileg a terep- rendezés is benne van a lakások árában, de talán, ha az itt lakó szülők összefognának, legalább egy nyugodt sarkot ki lehetne alakíta­ni a legkisebbeknek. Gárdos Katalin felvétele melóst irányító vezetők hall-i gatták meg a szálúnál előadá­sokat. Őket követték az üzemi főgépószek, üzemmérnökök, majd a meó és a laborató­riumban dolgozó középvezetők következtek. Az előadásokat elsősorban a konzerviparban dolgozó veze­tők, szakemberek — közöttük Nagykőrösről Kovács Sándor igazgató, Muhi Jenő műszaki főmérnök és dr. Gábor Gyula üzemviteli főosztályvezető — tart előadást. Ifjúsági parlament Csemóben A minap ifjúsági parlamen­tet tartottak a csemöi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Ebben a közös gazdaságban növelte az akció jelentőségét, hogy a dolgozó tagok közül 203-an tartoznak a KlSZ-korosztály- hoz. Közülük 130-an vettek részt a tanácskozáson, ame­lyen visszatekintettek az if­júsági törvény megjelenése óta elért eredményekre és meghatározták a jövő felada­tait. SPORT Kétszer is döntetlen Idegenben szerepeltek a kö­rösi férfi asztali teniszezők a csapatbajnokságban. NB III • Ferencvárosi VSE—Nk. Kini­zsi 8:8. Erdei 3, Varga és Kő­házi 2—2, Kása I találkozót nyert. Megyei bajnokság: Váci Kórház—Nk. Kinizsi 11 10:10. A körösiek a hajrában egyen­lítettek. Szabó T. 4, Pörge 3, Perlaki 1, a Szabó T.—Perlaki és a Szakács-r—Pörge pár 1—1 alkalommal nyert. Váci Kötött ifi 11—Nk. Ki­nizsi ifi 6:4. Tóth J. 3 és Mol­nár 1 győzelmet szerzett. Kettős továbbjutás Két sportágban Cegléden rendezték — az eredeti naptól egy nappal eltérően — a mun­kahelyi KISZ-szervezetek kör­zeti döntőit. Kispályás labda­rúgásban 4 csapat vetélkedett. Az Nik. 21-es Volán Albertir- sát 3:0-ra, a Ceglédi Kossuth Tsz-t l:0-ra, Örkényt 2 :l-re le­győzte a 2x20 perces találko­zókon, s körzeti elsőként be­jutott a megyei döntőbe. A legtöbb gólt Horváth András lőtte, hármat. Kézilabdában ne­menként 3—3 csapat indult. A férfiaknál az Nk. Városgazdál­kodási Vállalat a Ceglédi KISZ ellen 7:3, az abonyiak ellen 16:11 arányban nyert, s szintén be­jutott a FIN megyei döntőjé­be. Szűcs és Besenyei voltak a legeredményesebbek, 7—7 gól­lal. Női kézilabdáiban a körösi csapat az ÁFÉSZ-re épült. A durva ceglédiektől 4:3-ra ki­kaptak, az abonyiakat 3:2-re legyőzték és a 2. helyen vé­geztek. A hazai pálya előnyé döntő volt. HVDSZ-spartakiád Budapesten rendezték a HVDSZ-spartakiád megyei sakkdöntőjét. Az Nk. Város­gazdálkodási Vállalat (G. Ko­vács, Forgács, Zsuffa) csapata 5. lett. Az egyéni verseny ez­zel párhuzamosan folyt. A 30 induló 6 fordulós svájci rend­szerben, 20 perces partikat ját­szott. G. Kovács Sándor a leg­jobb nyolcig jutott, de ott fá­radtság miatt (a körösieknek 6 óra alatt egyenként 8 partit kellett játszaniok) a későb­biekben már nem indult. Sikerrel vizsgáztak A Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola adott helyet az első önálló nagykő­rösi labdarúgó játékvezetői tanfolyamnak. A 6x3 órás tanfolyamon körösi előadók voltak. Bokor Elemér, a JT megyei oktatási bizottságának tagja volt a vezető, Faragó Sándor és Varga András is tartottak előadást. Az elméleti vizsgán igen jól felelték a vizs­gázók, Soós Gábor országos JT oktatási bizottsági tag és Bende József megyei JT-elnök előtt. A résztvevők gyakorlati vizsgáikat a tavaszi nagykő­rösi mérkőzéseken teszik le. PÉNTEKI MŰSOR ’ Kosárlabda Sportotthon-udvar, 15: az úttörő-olimpia városi vetélke­dője. Sakk KlOSZ-székház, 18: II. osz­tályú minősítő verseny, 4. já­téknap. S. Z. Mit látnak ma a moziban ? A törökfejes kopja. Színes magyar kalandfilm. Kísérőműsor: Hétpöttyös autó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Lila ákác. Színes magyar film. Előadás kezdete: fél 7-koj. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents