Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

rest 1974. ÁPRILIS 19., PÉNTEK k/Cívlap Az IMI-ben Fontos: a lélektani és a műszaki Lányok, fehér kesztyűben — Kiss Kálmán gyáregy­ségvezetőhöz tartozik a hűtő­gépkompresszor motorüzem. Még nem találkozott vele? Ki­tűnő vezető, jó szakember, tűzbe mennének érte a beosz­tottjai. Most, április 4-én vet­te át a kormánykitüntetését, a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Májusig a százezredik Az ikladi Ipari Műszergyár titkárságán kapott jellemrajz­zal felvértezve és egy kísé­rővel az oldalamon, útnak indultam az üzemépületek la­birintusában. Fél kilométeres gyaloglás után bekopogtam Kiss Kálmán irodájának ajta­ján. Éppen telefonált, egy fo­telra mutatott, s míg vártam rá, a falon látható tervrajzo­kat próbáltam megfejteni. — A HŰK motorüzem to­vábbi bővítésének tervei — mondta a telefon befejezté­vel. Tavaly október végén kezd­ték meg az amerikai IN- DUSTRA-gépsoron a terme­lést, a hűtőgépmotorok gépi tekercselését, berakását. A villanymotor gyártási idejé­nek 80 százalékát ez a művelet köti le. Nagyon munkaigényes, s fél évvel ezelőtt még kézi munkának számított. A gép­sor teljesen átvette a fárasztó, időt rabló, manuális műve­letet. A régi tekercselőüzem­ben dolgozó 120 asszony és lány helyett most 30-an lát­ják el a gépek kezelését, ki­szolgálását. Az INDUSTRA cég „előfutárai” jól vizsgáz­tak. — Májusig meglesz a száz­ezredik motor — tájékoztatott tovább a gyáregységvezető.— Éves tervünk negyedmillió darabról szól, előrelátható­lag a fejlesztéssel év végéig megkétszerezhetjük a terme­lést. Két műszakban napi varrógépet bűvészügyességgel irányító fiatal lány. Valóban a többiek kezén is favágó kesztyűként lötyögött. Pedig a Győri Kötöttkesztyű­gyártól kimondottan női mé­reteket rendeltek. Jelentékte­len ügynek látszik — de nem annak, aki hordja. Nyolc órán át. Idegesítő, gátolja az ujjak gyors mozgását, s lelassítja a termelést Levetni meg nem szabad, mert az érintkező bőr­felületről sav hatású nedv ta­pad a motorra, innen pedig könnyen átvihető a drága gé­pekre, s a savas vegyhatás tönkreteszi a berendezést. Az Automatika brigád Lados Magdolna, a gyár­egység KISZ-titkára is itt dől gozik, ő a versenyszellemről, a szocialista brigádmozgalom megteremtéséről mondott né­hány szót: — Megalakítottuk az Auto­matika brigádot. A munka­kedv a gépteremben talán azért is ennyire jó, mivel mi magunk választhattuk meg társainkat. Ismerjük képessé­geinket, s ezért is mertünk arra vállalkozni, hogy az aranykoszorús címet megpá­lyázzuk. A tagság 23 dolgo­zójából hatan jelentkeztünk elektrolakatos szakmunkás- képző tanfolyamra... Még távozásom előtt meg­tudtam a gyáregységvezető­től, hogy mennyire nagy s ez: — A Il-es gyáregység 650 dolgozót foglalkoztat. Nagyon, 'kevés a szakmunkásunk. Az említett tanfolyamra mind­össze 30-an jelentkeztek,, ebből hat lány és asszony a gépteremből... H. A. , A BKV METRO ÜZEMIGAZGATÓSÁGA érettségizett fiatalokat felvesz szeptemberben kezdődő motorkocsi-segédvezetői tanfolyamára A tanfolyam 4 hónapig tart. Felveszünk továbbá érettségizett fiatalokat (vállalati kiképzés után) ÁLLOMÁSPÉNZTÁROSNAK Bérezés - kiképzési idő alatt is — a munkaköri besorolás szerint. Egyenruha, ingyenes fővárosi utazási igazolvány (a családtagoknak is), munkásszállás. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: BKV Metró üzemigazgatósága. Felvételi iroda, Budapest XIV., Hungária krt. 46. földszint 60. Szaktanács mezőgazdáknak Az országos bizottság ülése Csütörtökön a MÉM-ben ülést tartott az országos me­zőgazdasági szaktanácsadási bizottság. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elmondotta, hogy a szaktanácsadási háló­zat jól szolgálja a gazdaságok fejlesztését, egyre inkább el­terjednek a korszerű nagy­üzemi termelési technológiák. A szaktanácsadás már nem­csak szellemi termék, hanem — főleg a vállalati kategóriá­ban — áruhoz, technikához, eszközökhöz és közös kocká­zathoz kötött folyamatos gaz­daságszervező tevékenység. A miniszter hangsúlyozta: a kor­szerű módszerek is hozzásegí­tették a mezőgazdaságot ah­hoz, hogy a negyedik ötéves tervre meghatározott 16 szá­zalékos termelésnövekedésből már 12 százalékot elértek. Tegnap a Fémmunkás Vál­lalat sajtótájékoztatóján Gu­lyás György vezérigazgató szá­molt be tevékenységükről. A nyolc gyáregységgel rendelke­ző nagyvállalat tavaly kima­gasló gazdasági eredményeket ért el, amelyet pontosan szem­léltet egyetlen adat: 1973-ban egymilliárd 200 millió forintot könyvelhet­tek el. A Fémmunkás Vállalat szakemberei részt vesznek a Cement- és Mészművek hejő- csabai gyárának, a dunaújvá­rosi és zalaegerszegi MOM- beruházásniak, a kelet-buda­pesti tejüzem és a szentendrei bevásárlóközpont kialakításá­ban. Szerelőik tevékenyked­nek a százhalombattai Duna- menti Hőerőműben, a borsodi húskombinátnál, a péti műtrá­Járdalappt, útszegélyt A pomázi Petőfi Termelőszövetkezet budakalászi betonüzemében 14-fcle betonterméket gyártanak, többek között: járdalapot, útszegélyt, mederlapot és kútgyűrűket is. Most, ho-gy beköszöntött a jó idő, is­mét nekifogtak a községek csinosításához, s ahol eddig még nem volt, elhelyezik a könnyen összeállítható betonjárdákat. Gárdos Katalin felvétele Beszélik, hogy... ...több cukor esik egy főre gyagyárnál és még számos ki­emelt béruházáson. A vezérigazgató elmondotta még, hogy az elmúlt napokban megvásárolták a francia Fillod cég könnyűszerkezetes építési rendszerét, amely alapján megkezdik a szerkezetek gyár­tását és szerelését. A szerződés biztosítja, hogy a KGST-n belül kizárólag a Fémmunkás Vállalat ér­tékesítse ezeket az építő­ipari termékeket. A vállalat idei feladatai között szerepel, hogy a KGST-beru­házással épülő uszty-ilini cel­lulózkombináthoz 36 ezer négyzetméter alapterületű öt csarnokot gyártanak. Az NDK részére másfél millió rubelért alumínium nyílászárókat, csehszlovák megrendelésre pe­dig 73 hidroglóbust szállíta­nak. A közelmúltban pedig megnyertek egy algériai ver­senytárgyalást is, így ebbe az országba is eljutnak a vállalat alumínium ajtói, ablakai. A Fémmunkás Vállalatnak Pest megyében két munkate­rülete van: fővállalkozásban építik a 40 millió forint költségű szentendrei bevásárlóköz­pontot, amelyet az idén adnak át rendeltetésének. A másik nagy munkaterületük Százhalombattán, a Dunamen- ti Hőerőmű beruházása. Idén 15 millió forint értékű gyártá­si feladatot kaptak, amelyet 2 millió 300 ezer forint szerelési költséggel tetéznek meg. A Fémmunkás Vállalatot ta­valyi eredményei alapján ki­váló vállalat címmel tüntették ki. K. Gy. Természetvédelem Minden hazai kígyó, gyík és béka védett állat A budaörsi Csiki-hegyek természetvédelmi javaslatá­nak lapunkban való ismerte­tése kapcsán — április 9-i, keddi számunkban — a Pan­nóniái mér eggy Hóknak, en­nek az itt felfedezett érdekes növénynek a neve tévesen, „Pannóniái méreggyík” alak­ban jelent meg. Máskor könnyedén elsik­lunk egy-egy elírás fölött, de ez esetben a valóságban ugyan nem létező, de értel­mesnek hangzó nevű lény „született’ a sajtóhibából. Ter­mészetesen rögtön hozzá kell tennünk, hogy sem itt, sem másutt nem fordulnak elő ha­zánkban mérges gyíkok, de még a nagyon ritkán, s csak igen kevés, korlátozott helyen előforduló, s valóban mérges viperáink (keresztes vipera, parlagi vipera) is természetvé­delem alá kerültek. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal közelmúltban megjelent határozata értel­mében, többek között termé­szetvédelem alá kerültek az összes többi hüllők és kétél­tűek, tehát a kígyók, mocsári teknősök, békák, gőték, és sza­lamandrák is. Nem árt ezt hangsúlyozni most, a kirándu­lási szezon elején, mert — sajnálatos módon — még mindig visszatérő látvány a dűlőutakon, erdei ösvényeken agyonverten heverő kígyó. Talán még gyakrabban ál­dozatul esik a tudatlan és pusztító hajlamú embereknek a lábatlan gyík, amelyet na­gyobb termete és lábatlan vol­ta miatt ugyancsak kígyónak néznek. Nem is kellene talán külö­nösebben hangsúlyoznunk, hogy mindezek az állatok nemcsak hogy természetes tá­jaink érdekes, egyre ritkuló, védelemre szoruló élőlényei, de közülük több faj hasznos is. így például a kígyók táp­lálékának zöme apró rágcsá­ló emlősök, a gyíkoké, békáké a káros rovarok közül kerül ki. Dr. Nagy Barnabás Új könnyűszerkezet az építőknek Idén átadják a szentendrei bevásárlóközpontot hanem celofánba csomagolt cukorka, vagyis kristályosí­tott szénhidrát kiszerelt álla­potban, amint ezt a kereske­delemben nevezik. Őszintén szólva nem' volt könnyű megemésztenem ezt az újabb és módosult tény­állást, de most már minden­képpen hiteltérdemlőnek kell tekintenem, mert megjelent az MLSZ fegyelmi bizottságá­nak hivatalos közleménye is, amelyben ez áll: „A bizott­ság megállapította, hogy a találkozó második félidejének 12. percében a nézőközönség soraiból egy kemény cukor - rúddal fejbe dobták az egyik partjelzőt. A tárgyi bizonyí­tékot Hévízi játékvezető a fegyelmi bizottság rendelke­zésére bocsátotta’’. Lám, mennyire összefügg­nek mostanában a dolgok: egy tudományos tájékoztatón azt hallja >az ember, hogy országosan több az egy főre jutó cukor, mint kellene, s ehhez az intelemhez azonnal nyomatékosan csatlakozik a Magyar Labdarúgók Szövet­ségének fegyelmi bizottsága sőt, elrettentő példát is fel­mutat a bizonyításra. Az elégedettség mellett azonban maradtak bennem bizonyos kételyek is. Egy­részt azért, hogy táplálkozási szempontból nem helyeselhe­tő, ha néhány napon belül még kő is cukorrá alakul át nálunk. Másrészt a közvéle­mény kétségeket hagy az iránt, hogy mi lett a tárgyi bizonyítékként a fegyelmi bi­zottság rendelkezésére bo­csátott cukorral. Mert, ha mondjuk megették, az táplál­kozási szempontból minden­képpen egészségtelen. Árkus József te volna, hogy szinte ugyan­azokban a percekben a fővá­ros egyik egészen más pont­ján, merőben más jellegű ülé­sen ugyancsak a cukrot ma­rasztalják el felelős férfiak. Anélkül, hogy előzőleg ösz- szebeszéltek volna a táplálko­zástudományi szakemberekkel, szintén arra a következtetés­re jutottak, hogy egyes he­lyeken felelőtlenül bánnak a cukorral, fittyet hányva a ká­ros következményeknek. Ezt pedig nem nézhetjük tétlenül. Nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni, hogy ez mennyire örven­detes állásfoglalás, hiszen nem akárhol hangzott el, ha­nem a Magyar Labdarúgók Szövetségének fegyelmi bi­zottságában, ahol pedig nin­csenek táplálkozástudományi szakemberek. Érdemes ezek után köze­lebbről is szemügyre venni, hogy mi köze van a népszerű labdarúgásnak az ugyancsak népszerű kristályosított szén­hidráthoz, népszerűbben szól­va, a cukorhoz. A magyará­zat voltaképpen egyszerű. Az történt, hogy április 3-án váratlanul félbeszakadt a Va­sas—Szombathelyi Haladás első osztályéi bajnoki labda­rúgó-mérkőzés. Az első jelen­tések szerint azért, mert a Vasas harmadik gólját köve­tő pillanatokban a nézőtérről valaki megdobta kővel a part­jelzőt, népszerűbben szólva a taccsbírót. Közvéleményünk nagyjából el is fogadta ezt az indokot, mondván, hogy ha valahol kővel dobálóznak, hát ott viseljék ennek minden felelősségét. Igenám, de mint a szombathelyi Vas Népe nem sokkal ezután nyilvánosság­ra hozta, az a bizonyos kő voltaképpen nem is kő volt, E légtétellel állapítom meg, hogy nálunk ma már az élet egyetlen területén sem lehet dobálózni. Sem szavakkal, sem mással. Fenti állítás bizonyítására enged­tessék meg ezúttal csupán két jellemző példa. Az egyiknek látszólag sem­mi köze sincs a futballhoz. Nemrégen volt az idén ese­dékes egészségügyi világnap és ebből az alkalomból tudo­mányos tájékoztatót szervez­tek, amelyben professzorok és táplálkozási szakemberek tar­tottak előadásokat. Az ez évi téma ugyanis abban a jelmondatban fogalmazható meg, hogy „jobb táplálkozás — egészségesebb világ!” No- mármost, nekem már akkor föltűnt, hogy a tudományos világ megjelent szakértői fél­reérthetetlenül és elszántan a cukor ellen intéztek kiroha­násokat. Vagyis, hogy a kor­szerű táplálkozás, illetőleg az egészségesebb világ leg­nagyobb kerékkötője a kris­tályosított szénhidrát, kevésbé előkelőén mondva a cukor. Az egyik professzor egyenesen kijelentette, hogy valóságos felelőtlenség az, amit mi a cukorral művelünk. Mindent jobban megcukrozunk, mint ésszerű volna, fekete kávét, tejes kávét, teát, mákos tész­tát, süteményeket, általában túlcukrozzuk táplálékunkat, fittyet hányva a káros követ­kezményeknek. Pedig ennek az édes életnek semmiképpen sem lesz jó vége, emelte fel újját figyelmeztetően a táp­lálkozástudomány elismert szakértője. Jómagam, de a jelenlévők közül más se nagyon tudhat­ta akkor, hogy ezek valóságos prófétai szavak. Ki is sejthet­800 motort állítunk elő. Gon­dolom, arról már hallott a televízióból is, hogy vállala­tunk 1,7 millió dollár gépvá­sárlási hitelt vett fel, melyet tőkés exporttal fizetünk visz- sza. Drága konstrukciók, 1— 1,5 millió forintba kerül egy- egy gép. A kezelők kiválasz­tása előtt szociológiai, szo­ciometriái felmérést készítet­tünk. Így hoztuk létre a szim­pátia-csoportot. 18 pontos kérdőíveket töltettünk ki, s ezek alapján tájékozódtunk a dolgozók elképzeléseiről, mun­katársi, munkahelyi viszo­nyaikról. A féléves gyakorlat igazolja, hogy a lélektani fel­készítés legalább annyira fontos, mint a műszaki. Nem mindegy, hogy ki ki mellett dolgozik, ül nyolc órán át. Megbízólevél ' és bérrendezés A felelősségtudatot, a ma­gasabb technikai színvonalon álló munka érzékelését vál­tották ki a megbízólevelek, melyeket a gépteremben dol­gozók kaptak. Szinte működé­si engedélyként, A megkülön­böztetés, a jogosultság értéké­vel hatott. Az átszervezéssel együtt járt a bérrendezés is: 0,70—1,40 forinttal emelték a gépteremben dolgozók telje­sítménybérét. Kiss Kálmánnal, hogy élő­ben is bemutathassa az el­mondottakat, átmentünk a gépterembe. A tmk-sok tétlenségre ítél­ték a gépeket. Csak pSr per­cig — apró igazítás, beállítás­szabályozás volt az egész. Ad­dig a gépkezelők is asztalhoz ültek, segítettek a végszere­lési munkáknál. — Csak ez a kesztyű ne len­ne ilyen nagy, háromszor is beleférne a kezem — bosszan­kodott Hajdú Marika, a le-

Next

/
Thumbnails
Contents