Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

1974. Április is., csütörtök «Kin K/Cirlap Éj HÉV- és autóbusz-pályaudvar Közlekedési központ Szentendrén A közelmúltban jóváha­gyott tervek szerint a Duna­kanyar közlekedési centrumát Szentendrén alakítják ki. A munkálatok — 1975-ben — a HÉV-végállomás korsze­rűsítésével és nagyarányú bővítésével kezdődnek. A fejlesztés egyik köz­ponti feladata a gyors­vasúti jelleg kialakítása, ami a kocsipark növelé­sével jár együtt. Az új pályaudvaron ezért megkétszerezik a tároló vá­gányok számát, korszerű — gépesített kocsimosóval is fel­szerelt — karbantartó mű­helyt építenek, a kultúrált utazási feltételek biztosításá­ra. Az új — kétszintes — csupa üveg utasfogadó csarnokban fűtött váróterem, gyermek­váróterem szolgálja majd az utasok kényelmét. A szerelvényekhez végig fedett peronon juthatnak el az elutazók, illetve az érke­zők. Ugyancsak az igényes utasforgalmat szolgálják majd az éjjel-nappal működő auto­matasorok, s az automatikus utastájékoztató, irányító táb­lák is. A járműforgalom irányítá­sa az automatikus jelző-bizto­sító berendezéssel felszerelt , irányítótoronyból történik. Az új pályaudvar építési költségeire mintegy há­romszázmillió forintot irá­nyoztak elő. Az új HÉV-állomáshoz csatla­kozik majd a már épülő be­vásárlóközpont és a megnö­vekedett forgalom igényeit kielégítő 15 kocsiállásos új Volán távolsági autóbusz-pá­lyaudvar is. K. Z. Pest megyében is Zártrendszerű szőlőtermesztés > * Elkészült a Felsőbabádi Állami Gazdaság javaslata UJ MŰSZER MERI Tiszta-e a levegő? Üzeme-ink mind több gondot fordítanak a munkahelyek belső környezetvédelmére, a levegő tisztaságának megóvá­sára. Ehhez szerkesztettek új műszert a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti Inté­zet szakemberei. Az ötletes berendezés a műhelyekben, csarnokokban, gyárrészekben azonnal jelzi, ha a megenge dettnél nagyobb mennyiségű kén vagy szervesanyag került a levegőbe. Az új műszer elő nye. hogy kis helyen elfér és különösebb szakképzettség nélkül kezelhető. Gyártását a Magyar Ásványolaj- és Föld gázkísérleti Intézet kísérleti üzemében megkezdték. ' Hódít az iparszerű állatte­nyésztés és növénytermesztés a mezőgazdaságban, vagyis Villamennyi munkafolyamat gépesítése. Ami néhány esz­tendeje még utópiának hint, most már paradicsomot, zöld­borsót nemcsak géppel palán- tázzák, ápolják, de géppel sze­dik is. Sőt, eljutottunk odáig, hogy már szőlőszüretelő kom­bájn is érkezett tavaly Ma­gyarországba, egy példány a Monori Állami Gazdaságba, igaz, olyan késő ősszel, hogy majd csak az idei szüretkor mutatja meg, mire képes. El­jutottunk tehát az iparszerű szőlőtermesztés küszöbéhez és a jelek szerint belátható időn belül géppel dolgozó üzem, te­hát igazi nagyüzem lesz a sző­lőskertiből. Rendszergazdák Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja ki is jelölt az országban több szőlőter­mesztő állami gazdaságot, dol­gozzanak ki külön-külön zárt- rendszer-tervezetet. Pest me­gyében a Kertészeti Egyetem tangazdasága, amelynek Ha­lásztelek határában terül el nagy szőleje és a Felsőbabádi Állami Gazdaság lett a két rendszergazda. Egyiküket, a felsöbabádit kerestük fel. Ennek az állami gazdaság­nak hatalmas, összefüggő sző­lőtáblái vannak alsópakonyi kerületében és az inár esi ha­tárban. Csaknem ezer hold, azaz 570 hektár termését szü­reteli és dolgozza fel saját pincészetében, ahol minden munkamozzanatot gépek és szállítószalagok végeznek. A borelőállítás tehát már telje­sen iparszerű a gazdaság alsó­pakonyi kerületben. Mi szük­séges ahhoz, hogy a szőlőter­mesztés is azzá váljon? Ezt tudakoljuk Fogarassy László kerületi igazgatótól. — Nagyon sok minden — hangzik a válasz. — Elsősor­ban, hogy csak magasművelé­sű szőlő legyen a nagyüzem­ben, vagyis a termőalanyok 140 centiméter magasságra le­gyenek kiképezve. Az ilyen szőlőt télire nem lehet ugyan takarni, de tavasszal nyitni sem kell, tehát megművelésé­hez kevesebb ember szüksé­ges. Azután, mert jobban szel­lőzött, mikroklímája kedve­zőtlen a gombakártevőkre, to­vábbá kevésbé veszélyeztetik a tavaszi fagyok. Kapálni pe­dig nem kell, a széles sorkö­zökben a vegyszeres gyomir­tás tökéletesen biztosítható. Ke esebb tő, nagyobb termés Csakhogy a gazdaságnak még vagy négyszáz hektáron alacsonyművelésű a szőlője, amit két éven belül kívánnak átalakítani. Amikor 1959-ben megkezdték a szőlőtelepítést Alsópakonyban, nagyüzemi termelést terveztek ugyan, de úgy gondolták, hogy keskeny sorokon járó, kis traktorral művelik meg és a szőlőt 140­es sortávolságra 'telepítették. Csak 1962 után tértek áit a szélesebb, 240—300 centiméte­res sorközökre, hogy a hagyo­mányos traktor is végigme­hessen a töveik között.' Tavaly azután sorirtást hajtottak vég­re az első években telepített szólók egy részéiben és a ke­vesebb tő jobban megmun­kálva nagyobb termést hozott. — Rendkívül íontos továb­bá a fajtakiválasztás — foly­tatja a kerületi jgazgató —, mert a zártrendszer egyik alapfeltétele, a szüretelőgép nem alkalmas akármilyen faj­ta szedésére. Gazdaságunk az idén kapja meg az első fran­cia gyártmányú szüretelőkom­bájnt. Remélem időben, hogy ki is próbálhassuk, mert bi­zony meg kell még tanulni a gépi szilre telést. — A paradicsomszedő gép utón például marad gyümölcs a töveken. Vajon a szőlőszü­retelő kombájn tökéletesebben dolgozik-e? — Nem egészen. Tiz-tizenöt százalék a veszteség, de ez még mindig sokkal kevesebb, mintha huszonöt-harminc, vagy még több százalékot használhatatlanná rohaszt el az őszi eső, amikor nincs elég szüretelő, aki leszedné. Egyéb­ként fagytűrő fajtákat kell vá­lasztani és a következő ötéves terv időszakában tervezett 150 hektáros új telepítésnél, vala­mint a szükséges rekonstruk­ciónál ezt is figyelembe vesz- szük. Elmondja még az igazgató, hogy fejleszteni kell borelőál­lító üzemeket is. Nagyobb tá­rolótér építésével, nagy telje­sítményű COOC-sajtó beszer­zésével fel kell készülni a na­gyobb forgalomra. Mert, ha zár trendszerre kidolgozott ja­vaslatukat elfogadják,. fel­ajánlják azt a ceglédi, a daba- si, a nagykátai és a monori já­rás szőlőtermesztő állami meg termelőszövetkezeti gazdasá­gainak. Remélhető, hogy a rendszert átvevő és abban részt vevő gazdaságok anyagi­lag is hozzájárulnak a borkom­binát fejlesztéséhez, hiszen ér­dekük, hogy jó áron értékesít­hessék szőlőjüket. — A kombinát hasznából pedig részesednek, ahogy a ve­lünk ebben már együttműkö­dő ócsai Új Barázda és néhány ceglédi, és Cegléd környéki tsz évek óta. A felsőbabádi zártrendszer technológiájának végrehajtásá­hoz egész sereg különböző gép kell. Kétszáz hektáronként egy 100—150 lóerős traktor és hoz­zá ezek a munkagépek: gra- mozonezo berendezés,- hajtás­vágó, tárcsa, ásóborona, csigás mély műtrágyaszóró, rétegla- zítós mély műtrágyaszóró, 2 darab nyolcollós, kompresszo­ros metszőgamitúra, egy von­tatott konténerszállító alváz négv konténerrel, továbbá egy öftiáró permetezőgép és két szüretelő kombájnhoz egy kon- I ténerszáilító tehergépkocsi. S ugyancsak 200 hektáronként egy-egy szüretelő kombájn. Helikopter! Mibe kerül egy szüretelő gép? Egymillió 400 ezer forint­ba. A többi szükséges gép be­szerzésével együtt tehát min­den 200 hektár szőlőterület­hez hozzávetőleg 3—3,5 milliós beruházás szükséges. — De kifizetődik, mert a munkaerőhiány nem hátráltat­ja a termelést. Szükséges azon­ban a gyors és hatásos nö­vényápoláshoz háromezer hek­táronként egy helikopter is. Annak pedig hatmillió forint az ára és a mi gazdaságunk egyedül nem is használhatja ki másképpen, csak a rendszer­ben részt vevő gazdaságokkal kooperálva. A Felsőbabádi Állami Gaz daság iparszerű szőlőtermesz­tési javaslatát, ahogy az ország többi kijelölt rendszergazdája, nemrég terjesztette be az Ál­lami Gazdaságok Országos Központjához. Most a javasla tokát a központ, a MÉM és más szakintézmények szakér­tői egybevetik, elbírálják, egyik-másikon bizonyára ki- sebb-nagyobb igazítást hajta­nak végre, mielőtt jóváhagy­nák. Ez a munka természete sem nagy figyelmet és éppen ezért időt igényel. Annyi azon­ban kétségtelen: egy-két év múlva Magyarországon és így Pest megyében is megkezdő­dik a zártrendszerű, az ipar­szerű szőlőtermesztés. Szokoly Endre Megnyílt az első lenszaküzlet BUDAKALÁSZ TERMÉKEI A FŐVÁROSBAN Tegnap délelőtt Budapes­ten az Engels tér és a József nádor tér összekötő átjárójá­ban két vállalat összefogásá­val a Lenszövő és Fonóipari Vállalat, valamint a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat megnyitotta első lenáruszaküzletét. Régi óhaj­nak tettek eleget azzal, hogy a Budakalászon működő vál­lalati központ módot adott arra, hogy a nagy vállalatnál készülő valamennyi terméket először itt mutassák be a vá­sárlóknak. A szaküzletben 1 millió forint értékű készlet van, és a vállalat valamennyi gyárának termékei megtalál­hatók benne. A nyitás előtt dr. Békés Sándor, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosz­KopjiÁny György felvétele tályvezetője és Honfi László, a Lenszövő és Fonóipari Vál­lalat gazdasági igazgatója tett ígéretet arra, hogy az új üzle­tet megfelelő árukészlettel és az új termékek sorával látják majd el. — Üj olajkutak. Pest me­gyében a szövetkezetek ta­valy 19 olajkút létesítésére kaptak engedélyt. A MÉ­SZÖV 1974—75-ben 6,4 mil­lió forinttal 40 új szövetke­zeti olajkút építését támogat­ja, a TÜZÉP pedig két év alatt 16 nagyobb kutat épít. Mindezekkel a Pest megyei kimérőhelyek problémája lé­nyegében megoldódik. A „Hőtechnika” Építő és Szigetelő Vállalat bádogos, állványozó szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat. A betanított munkások részére szakmunkásképző tanfolyam, üdülés: balatonvilágosi, zebegényi üdülőinkben és az NDK-ban. Jelentkezés: Budapesten a X., Akna u. 4-ben, az V. és VI. főépítésvezetőségen, továbbá Leninvárosban (OLEFIN), Debrecenben, Algyőn, Százhalombattán, a Dunai Vasműben, a Péti Nitrogénműveknél a „Hőtechnika" Vállalat kirendeltségein. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. H át én olyan jót röhögtem, mint már régen, merthogy az a bohózat, lát­szik, hogy művészi filmrendező ké­szítette, olyan modern volt, mint az életérzés, ahogyan azt mondják. A főszereplő egy fojtogató gyilkos volt, de csak azért, mert dadogott, és az öléssel lé­lektanilag rekompenzálta magát egyensúlyba, s ha sikerült, mindig derűssé vált és jókat mondott. Mindjárt az elején megfojtogatott egy fiatal nőt, majd egy öreg nőt, de közben nagyon mulatságosan dadogta, hogy csacsa- csak azééért főj... főj... szorítom a torkod, mert az nekem jojojól esik, és mindenkinek jojojoga van jólesni. Na és akkor az az öreg nő nagyon mulatságosan végvonaglott, míg a fiatal folyton sikoltozni akart, de olyankor a gyilkos csókkal fogta be a száját. Egyébként az öreg nőről nem tépte le a ruhát, a fiatal­ról igen, ami egyrészt nagyon valószerű élet­szituáció, másrészt így sokkal bohózatosabb volt. No persze a detektív utánaeredt a nyomok­nak. Annak meg egyik lába rövidebb volt, mint a másik, és a lépcsőn úgy ment fölfelé, hogy az egyikkel mindig két lépcsőt lépett, a másikkal egyet, míg lefelé az egyikkel csak nullát lépett, vagyis utánahozta a másiknak és ezen megint igen jókat lehetett derülni. Botja is volt, és amikor mondták neki, hogy bottal ütheti a gyilkos nyomát, az is nagy derültséget keltett, mert ütötte. A nyomot. De ha azt tetszik hinni, hogy ez egy krimi­bohózat volt, akkor tévedni tetszik, mert a kfimi csak kerete volt az életérzésnek. Mert a gyilkos is, meg a detektív is folyton bele­ütközött a valóság színes világába. Hogy egyebet ne mondjak, szedték fel az utcán a kövezetei, az autói}, meg a gyalogosok sűrű folyamban bukdácsoltak, és akkor a gyilkos két bucka között megfojtott egy férfit, mert mindegy volt neki, hogy kit fojt meg, köz­ben szánalmasan dadogta, hogy ma rossz kedve van, mert frontátvonulás kínozza az idegeit. Ja igaz, és mindenki látta, de hagyta őt gyilkolni, mert a saját életére vigyázott, hogy el ne gázolják, illetve, hogy ne karam­bolozzon, csak egy taxis szólt ki, hogy nem tud máshol fojtogatni apuskám, itt feltartja a forgalmat. Azzal ráhajtott és a tettes el is ugrott. Az áldozat persze nem menekült meg, csak a fojtogatástól, mert úgy elgázolta a taxis, mint a pinty. Hát ez igen vicces volt. Egyébként miért ne említsek mást is? Ott volt például az a táncdalénekesnő, akit nyílt színpadon fojtott meg a tettes és min­denki tapsolt neki, mert azt hitték, csak belé akarja szorítani a hangot, meg hogy ez így van kicsinálva, csak a rendező szaladgált ha­ját tépve fel-alá, de mire megértette, hogy a gyilkos mit dadog, addigra már bebicegett a ’detektív és a zene ütemére kilőtte a golyó­kat. de azok, akárhová lőtt, csak a mikrofont találták el, mert az egy mágneses mikrofon volt. Ja. igaz, és közben a nő tovább énekelt, mert kiderült, hogy előzőleg torokgyulladást kapott és itt csak tátogott, a hangot egy magnó adta. A torokgyulladás folytán nem is sikerült megfojtani őt, mert a magas nyakú pulóver alatt prizníckötést hordott. Dehát, mondom, mindez mintegy csak szolgálta egy életérzés megnyilvánulását, hogy is mondjam el, ezt valahogy nehezebb. Mert például véletlenül összetalálkozik csak­úgy kettesben a gyilkos, meg a detektív. Na­GOMBO PÁL; ...ZAT Bohózat Q) mármost a detektívnél nincs revolver, de a tettes sem tud fellépni ellene, mert a sánta dzsudót, azt tud. Hát mit tegyenek egyebet, elbeszélgetnek. A gyilkos az rosszkedvű, mint mindig, ha nincs jelen áldozat és azt dadog­ja, hogy szszoszomorú az élet, mert mimi- mindig csak várni kell, hol a KÖZÉRT-ben, hol az áldozatra, aztán meg roro... szalad a tempó. Szóval, hogy mindnyájan csakúgy szenvedünk a modern m ... mmetropolis élet­ritmusától. A detektív pedig arról beszél, hogy ő teljesen el van idegenedve, és nem tudja magát megvalósítani, mert ha itt-ott el is fog egy gyilkost, otthon nagy gondok vár­ják, a gyereket nem veszik fel az egyetemre, a felesége meg folyvást csalja. Futókkal, mert azokra specializálta magát, hogy ő is rekompenzáljon, ha már a férje lába ilyen. Együtt szomorkodnak hát, jól meg is értik egymást, két rokoniélek, áldozata ennek a ci­vilizációnak. De az ember nem tudja őket hosszasan sajnálni, mert mindig történik va­lami röhejes. Például ahogy így beszélgetnek egy csöndes mellékutcában, éjjel, arra jön egy falka hippi. A detektív mondja nekik, hogy az ott egy gyilkos, fogják el. A gyilkos meg azt dadogja nekik, hogy az ott egy zsa- zsazsarú, azt fogják el. De a hippik csak kör­betáncolják őket, énekelnek valami beateset, és közben mindkettőnek be-be húznak egyet. Aztán ott hagyják őket, és akkor nem is tu­dom miért, de a gazdagságról, meg a sze­génységről értenek egyet, közben rongy a ru­hájuk és kapkodnak ide-oda, hogy itt fáj, ott fáj. Mondom, az egy rettentő jó bohózat volt, csak a végét nem egészen értettem, mert fák voltak, meg virágok, meg meztelen nők, de azt nem lehetett tudni, hogy angyalok-e vagy örömlányok, mert csak egy-egy harisnyatartó volt rajtuk, de a hátukon piciny szárnyak, és a madarak csiripeltek, a virágok felfeslet­tek, és a gyilkos folyékonyan elszavalta a Hamlet-monológot, a detektív pedig eldobta a botját és délcegen körbefutott egy sóderes úton. Szóval a vége valamiféle szimbólum lehetett, és csak azon mulathatott a néző. hogy az egyik kismadár megfojtotta a mási­kat, az egyik bizonytalan kilétű hölgy pedif elkezdett sántítva repülni, mert a bal szárnya rövidebb lett, mint a jobb. Akkor hazamentem és elolvastam az újsá­got. A második oldalon arról volt szó, hogy elítéltek egy gálád gyilkost. A harmadikon szembe ötlött egy értekezés arról, hogy az embernek joga van az önmegvalósításhoz. A negyediken aztán ott állt a film kritikája amelyben mindent elmagyaráztak. De abból semmit sem értettem. Illetve annyit igen, hogy ez egy jó ötvözet, mert egyrészt közön­ségsiker, mert mulatságos, másrészt sokkolva lerántja a leplet a tőkés viszonyokról. Mert azt elfelejtettem mondani, hogy a film nem itt játszódik, mert mi nem rontjuk a közön­ség ízlését.

Next

/
Thumbnails
Contents