Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-16 / 87. szám
PEST MEGYEI tUBLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás es CESLED XVIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1974. Április 14., vasárnap A VAROS LEGFIATALABB ÜZEME Folytatják az építkezést a Fűrész- és Hordóipari Vállalatnál 79 ezer köbméter rönkfát dolgoznak fel Tágas üzemcsarnok, szilárd burkolatú, hatalmas alapterületű tárolótér, megmunkálásra váró rönkfapiramisok, s nemrég elkészült irodaépület: ez látszik a vonatról és a város mellett elhaladó főútvonal-szakaszról is Cegléd új gyárából, a Fűrész és Hordó- ipari Vállalat ceglédi üzeméből- Az utóbbi időben az iparvágányra gyakran gördül fával megrakott vasúti kocsi. A fűrészüzem március eleje óta már a vállalati terv szerint, önállóan munkálkodik, tervszámaik adottak, s ezen belül maguk gazdálkodnak. A? év eleje óta két műszakban folyik a munka. Több mint kilencven fizikai dolgozója van az üzemnek, s a betanított munkások közül szinte minden harmadik leány, vagy asszony. A faiparban munkalehetőséget kaptak a ceglédi nők is, s mint az az első hónapok értékelése után igazolódott, feladataikat jól ellátják és számításukat megtalálják. A tervek szerint a fűrészüzem évi 19 ezer köbméter tölgy-, akác- és bükkrönköt dolgoz fel. A budapesti hordógyár részére készítenek elsősorban dongót, a faanyag többi részét pedig a bútoripar és a TÜZÉP hasznosítja. Faanyag az ország összes erdő- gazdaságából érkezik. Naponta 70 köbméter lombos gömbfát dolgoznak fel, ebből 8 köbméternyi hordódonga készül, a többi pedig a fűrészüzem egyéb terméke lesz. Ezek közé az egyéb termékek közé tartozik a fűrészpor és a darabos hulladék. A fűrészpor egy részét füstöléshez a húsipar szállítja el, a nagyját pedig tüzelésre, gőzfejlesztéshez maguk hasznosítják. A darabos hulladékot igen méltányos áron értékesítik, lehetőség van arra, hogy a város lakói is vásárolhassanak belőle olcsó nyári fűtőanyagnak valót. A gyárfejlesztés második üteme meg ebben az évben megkezdődik. A keretszerződést már megkötötték a kivitelezővel, a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalattal, s a hordógyár is megépül a fűrészüzem után. A szakembergárda neveléséről időben gondoskodnak. Egy hordóipari szakmunkás osztály tavaly végzett, öli most Budapesten, a hordógyárban dolgoznak, s begyakorlott kezű szakemberként térhetnek majd ide vissza. Egy másik csoport ebben az évben fog végezni. A gazdasági vezetőség természetesen később is segíti abban a szakmunkásokat, hogy szakmai ismereteiket közép- és felsőfokon ^bővíthessék. Az irodaépületet az év elején adták át a rendeltetésének a ceglédi gyárban. Az irodahelyiségeken kívül étterem, melegítő konyha és szociális helyiségek kaptak benne helyet — ebédről a ceglédi ÁFÉSZ gondoskodik. Az öltözőket, zuhanyozókat úgy tervezték, hogy jusson benne bőven hely a majdani hordóüzem munkásainak is. A kollektív szellem már kialakulóban van a fiatal gyárban. Pártalapszervezete megalakult, s mivel az itt dolgozók több mint a fele harminc éven aluli fiatal, előkészítették a KISZ-aiapszerVezet megalakítását is. A szakszervezet már önálló műhelybizottsággal működik, a szocialista brigádmozgalom pedig szintén kialakulóban van. Szeretnénk, ha minél előbb megalakulnának és vállalásaik alapján munkához látnának a brigádok, hogy lendülettel, kedvvel, tenniakarással alapozzák meg a város legfiatalabb üzemének fejlődését. E. K. A dénszentmiklósi faiskolában Időt nyertek a nemesítéssel Kézben okolták, cserépben nevelték Szemet-szívet gyönyörködtető a kora reggeli határ képe. Az ember, ha a munka hívja is, észre kell hogy vegye a szépet. Csípősen friss a levegő, a harmat még ott csillog az út menti kisze-kusza fűcsomókon. A közeli akácos szálén vadnyulak csapata hancúrozik, s ott, ahol a Dánszentmiklós- ról kanyargó földút elér a Wekerle-majorba, sárga porfelhő rejti el a dohogó vontatót, csak a hangja hallatszik messzire a csöndes határban. A távolban a napsugár hatására ezernyi vízcseppével szivárványt karikásak a föld fölött a locsolóberendezés forgó vízsugara. Tízezer számra A major közelében, ott, ahol a tsz faiskolája kapott helyet néhány évvel ezelőtt, mesziről tarka virágos mező látszik. Az ember csak közel érve veszi észre, hogy a mező virágai az itt serénykedő lányok, asszonyok, s amit színes szirmoknak nézett, az kendőjük, ruhájuk. Az egyik napról a másikra beköszöntött tavasz any- nyi munkát adott a faiskolának, hogy szinte alig győzik. A napsugarakat nem lehet eltitkolni a pattanó rügyektől, az éledő természettől, a csapadékszegénység,pedig még jobban nehezíti a munkájukat. Díszcserjék, fenyő és gyümölcsfacsemeték ezrei nevelődnek a Micsurin Termelő- szövetkezet faiskolájában, az igen lelkes, fiatal kertészmérnök, Bagoly László útmutatásával, 35 itt dolgozó ember keze nyomán. A fenyőfacsemeték egy-két hete kerültek az „óvodából” a faiskolába, ahonnét, majd ha felcseperednek, megvásárolhatják és rendeltetési helyükre szállíthatják valameny- nyit. Facsemetét, örökzöldet tízezer számra vásárolnak a tsz faiskolájából, még exportra is sok jut belőle Suhángújdonság A díszcserjék, bokrok és az almafacsemeték kiültetését ezekben a napokban végzik. A hagyományosan neveltek mellett a szabadba kerülnek az új módszerrel nemesítettek is. Az üvegházban a tél folyamán oltással nemesítették az almafaalanyokat. Ezt az új módszert, melyet az amerikai kontinensen és több, gyümlöcskultúrával rendelkező nyugati országban már eredményre vittek, tavaly kezdték alkalmazni a ddn- szentmiklósi faiskolában. Az alanyokat télen kézben oltották, a kiültetésig tőzegcserépben nevelték, meggyorsítva így a nemesítés folyamatát. A fő célt, hogy időt nyerjenek, ezzel sikerült elérni, s egyúttal azt is, hogy további nevelésre a fejlődőképes, nemes gyülmöcsöt termő csemetéből minél több kerüljön ki a szabadba, adott területre. A csemetéket így, suhángként értékesítik. A módszer előfeltétéle természetesen az, hogy a gyümölcstermesztéssel foglakozók megbarátkozzanak az újjal, elfogadják azt. A keresletet felmérve ennek nincsen akadálya, a tsz a tavalyi oltásból maga is telepített ilyet, kiegészítve a már híres mintagyümölcsösét. M—9-es törpealany A télen a meleg üvegházban két hónapon át 30 embernek adott munkát a csemeteoltás. Kiültetésre mintegy 100 ezer facsemetét készítettek elő. A hagyományos nemesítőmódszerhez, a szemzéshez nem könnyű jól képzett szakembereket találni. Az oltást mint betanult munkát az emberek könnyen elsajátították. A csemeteoltás igen alkalmas az új, keresett fajták el- szaporítására. Mivel a népszerű törpealanyok beszerzése országos probléma, és a Micsurin Termelőszövetkezet almatermesztő gazdaság, saját faiskolájának olyan eljárást kellett kidolgoznia, hogy az új telepítésekhez önmaga megoldhassa a szaporítás gondjait. Természetesen emellett arra is kell gondolniuk, hogy az M—4-es szelektált fajta mellett a most még hiánycikknek számító M—9-es törpealanyból megfelelő készletük legyen. Eszes Katalin Korsók, tálak, butellák Formáló, teremtő gyönyörűség A forrás: a népművészet Ma már inkább csak családnevek őrzik a fazekas, más néven a gerencsér foglalkozást. Egykori művelői elhaltak, kiöregedtek. A piacokon, vásárokon alig látni közülük, mutatóban, azok előtt is csak virágcserép, csibeitató szerénykedik. A fiatalság meg régiségek után kutat az öreg padlások, kamrák pókhálós zugaiban. A régi fazekak, korsók, tálak, butellák és bokályok megbecsült tárgyként bevonulnak és derűs otthonossággal telepednek meg a variabútoros, szönyegpadlós házgyári lakásokban. Letűnőben az agyagművesség, az egyik magyar mesterség, s emelkedőben a népművészet Jobb munkaeszközök, higiénikus gépsk Parkot is építenek a tőzegki termelők Huszonöt éve alakult a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat ceglédi üzeme. Tevékenységi körük és munkaeszközeik sokat fejlődtek az elmúlt időszakban. A kezdeti lófogatos járműveket korszerű, higiénikus gépek váltották fel. Ma már öt Zetor vontatású szippantós tisztítógépük van. A ceglédi üzemhez tartozik a Nagykőrös, Abony, Tápióság és Vccsés közötti terület. Sok az új ház, egyre több a munkájuk, ezért idén két Prága szippantóval bővítik gépparkjukat A múlt évben létrehozott parképítő részlegük készítette el a Fáy lakótelep parkját. Idén ők építik a ceglédi járdák betonalapjait. A munkát nemrégen kezdték meg a Szép utcában. A vállalat szerves részlege csatornák és biológiai derítők építését, tisztítását is vállalja. A kirendeltségnek 1973 óta két. tolólapos markológépe van, amellyel árokásást, tereprendezést és egyéb földmunkákat vállalnak. A vállalat gázolaitároiók földbe süllyesztésével és beépítésével is foglalkozik. Jelentős fejlesztést hajtottak végre a tmk-műhelyben, ezzel biztosítva a gépek gyors javítását, üzembiztonságát. A kapacitástól függően mezőgazdásági munkagépek javítását is elvégzik. Tevékenységi körük bővítését, helyességét és jó munkájuk eredményét bizonyítja, a közelmúltban kiosztott nyereség, ami az egyhónapi bérnek felelt meg. Emellett a kimagaslóan jól dolgozók között huszonötezer forintot osztottak szét jutalomként. Az eredményeknek köszönhető, hogy a vállalat a ceglédi városi óvoda építéséhez ötvenezer forintot ajánlott fel a nyereségből. (k. d.) Utcák, virággal Abonyban és Kocséron is hozzáláttak az utcák parkosításához a település lakói. Hasonlóan tavaszt jelez már Ceg- lédbercel főutcája is, ahol a járdák mentén széles virágágyások mutatják, hogy az itt élők szeretik a szépet, nagy gondot fordítanak környezetükre. AZ ELSŐ FÜRDÖZŐK: a napsütés kicsalogatta az első fecskékét, a fiatalokat a ceglédi strandra. Nemcsak úszók, hanem labdázók és napfürdő- zők is kimerészkedtek a szabadba. A strand hivatalos megnyitását a nyár elejére tervezik, de természetesen a verőfényes napokon addig sem fogad ia zárt kapu a bekéredz- kedőket. legősibb csillaga. Lány a korongnál A kutatók szerint az őskori keramikus nő volt, az ő feladata volt az edénykészítés. Nem lehetett könnyű dolga, hiszen ez a munka szívósságot, erős fizikumot kíván. Az elmúlt századokban férfiak léptek a korong mellé, az asszonyok inkább író- káztak, a formához illő motívumokkal díszítették a cserépedényt. A minap az abonyi kultúr- házban a szakkörök kiállításán mutatós kerámiákra lettem figyelmes. Alkotóik: a ceglédi Új Györgyi és a mezőtúri Varga Gábor, mindketten fiatalok. Lám, korai a ke- sergés, mégis csak van folytatója a tisztes iparnak! Az első „műremek” Üj Györgyi így emlékezik: — Amikor kislány voltam, az udvaron játszadozva agyagkupacra leltem. Egy darabkát felmarkoltam, és a tenyerembe formálgatfam. Bábú lett belőle. Nevet is adtam neki: Anya gyermekével. Anélkül, hogy bárki mondta volna, ösztönösen éreztem, hogy ki kell égetni, ha meg akarom őrizni. Rátettem a szeneslapátra, úgy dugtam be a kályhába. A figura az évek során eltört, de még ma is őrzöm darabjait. Akkor tizenkét éves lehettem, s azóta mindig fazekas akartam lenni, de ez eddig nem sikerűit. — 1971-ben érettségiztem. Azóta több helyen dolgoztam, nyugtalanul kére.rím a helyem. Változatlanul vonzott az agyag, a korong, a formáló-teremtő gyönyörűség. Itt. Cegléden GergelyH János bácsi műhelyében kezdtem korongozni. Kínlódva, nehezen magam jöttem rá, amire tudtam. Egy rokonom Mezőtúron szerzett helyet. Segédmunkás voltam, s munka után jártam a fazekasokhoz. Ott csak megerősödött bennem az elhatározás. Jelenleg az egyik abonyi iskolában képesítés nélkül helyettesként tanítok és a kultúrház fazekasszakkörét vezetem. Elhagyta a zsengelést — Tányérokkal, tükrössel, fűszertartó készlettel készültem a kiállításra. Vázlatokat készítettem, formát, színt, díszítést próbálgattam. A felszerelés még hiányos, ezért munkámhoz egy jó öreg po- gácsaszaggatónak is nagy hasznát vettem. Sürgetett az idő. Kétszer kellett volna égetni, közben mázazni. Fejest ugrottam a dologba, elhagyva a zsengelést, nyomban mázazni kezdtem. Egy tószegi fazekas égette ki a kemencéjében a munkáimat. Ugrálni tudtam volna örömömben, amikor elkészültek. Örömet és megelégedés*: jelent, ha a műhelyben dolgozhatok, kárpótlást érzek a korábbi évekért. Nagy igyekezettel próbálom elsajátítani a mesterség fortélyait. Országjáró tervek Varga Gábor, a népművészet ifjú mestere Györgyi vőlegényjelöltje. Mezőtúri fiatalember, jelenleg katona. Tőle is sokat tanul a jövendő fazekas. Sok szép közös tervük van. Györgyi a nyári szünetben vonatra ül, és az ország különböző részeiben a még munkálkodó fazekasokhoz kopogtat be. Sokat olvas, rajzol, kiállításokra jár. A népi kerámiák gazdag motívumkincseit, színvilágát szeretné beolvasztani saját munkáiba. Az a tervük, ha majd együtt dolgozhatnak, hogy Györgyi végzi a cserepek díszítését. Reméljük, a népművészet sok kedvelőjét megörvendeztetik majd korsóikkal, tálaikkal, butykosaikk.il. Tamasi Tamás ^ Határ, üvegbe zárva Cegléden az ünnep előtti napokban olyan volt az illatszereket árusító üzletek környéke, mintha törökszegfűt, rózsát, jázmint, ibolyát, gyöngyvirágot, akácvirágot hordtak volna halomba. Nagy keletje volt a kölniknek, parfümöknek, mivel a húsvéti népszokás, a locsolkodás még erősen él ezen a vidéken, sőt, most mintha épp reneszánszát élné. Az illatos cseppeket ajándéknak szánva is sokan vásárolták. A hazai választék mellett — sokak örömére — a német, a francia és a híres szovjet illatszergyárak számtalan termékét is kínálták az üzletekben. A HAXTYŰS BOLTOT, a napokban megnyílt ceglédi gyorstisztító szalont már sokan felkeresték. Az ügyfelek véleménye igen jó a szolgáltatásokról és a szalon alkalmazottainak udvariasságáról egyaránt. Fektetik a csöveket fm&Wsmtä Cegléden, a Rákóczi úton épül az új középiskolai kollégium. A Széchenyi úti fővezetékről a gázt most vezetik az épületbe. A képen: fektetik a 300 milliméteres csővezetéket. Apátl-Tótb Sándor felvétele
