Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

1974. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT MS » utc ^Mírlap Felmentések — választások A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat pártbizottsága érdemei elismerésével fel­mentette pártbizottsági titkári funkciójából Jólesz Sándort, s köszönettel emlékezett meg ar­ról a két évtizedes munkásság­ról, amelyet e tisztségben ki­fejtett. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy ez alkalommal nyújtották át számára a ki­váló dolgozó kitüntető jel­vényt és oklevelet. A vállalati pártbizottság tit­kárául választották meg Barna Mártont, a Dunakeszi Jármű­javító Vállalat pártbizottságá­nak eddigi titkárát. A Dunakeszi Járműjavító Vállalat üzemi pártbizottsága ülésén érdemei elismerésével mentette fel funkciójából Bar­na Mártont, s titkárul válasz­totta Dobrovits Istvánt, a vál­lalat munkását. Az MSZMP monori nagy­községi pártbizottsága ülést tartott. Az ülésen egyhangúan a pártbizottság titkárául vá­lasztották meg Jólesz Sándort. A magyar ellenállók történelmét kutatják Választmányi ülés a Magyar Partizán Szövetségben A múlt esztendőben végzett munkát értékelték és az idei feladatokat tárgyalták meg a Magyar Partizán Szövetség péntek délelőtti választmányi ülésén a szövetség Szabadság téri székházában. Az országos bizottság beszámolójából egye­bek közt kitűnt, hogy a szö­vetség 1973. évi tevékenységé­ben jelentős helyet foglalt el a magyar antifasiszta ellenál­lók és partizánharcok törté­netének kutatása. Értékes visszaemlékezéseket gyűjtöt­tek olyan partizánokról, akik a Szovjetunióban, illetve on­nan elindulva — különböző országokban — küzdöttek a II. világháború idején a fasiz­mus ellen. Az országos vá­lasztmány megvitatta és jó­váhagyta az idei munkaprog­ramot is. Ez évben a partizán­szövetség — illetékes intézmé­nyekkel közösen — vándor- gyűlés rendezését tervezi, ahol az antifasiszta- és partizánte­vékenység történetének kuta­tási és feldolgozási lehetősé­geiről tanácskoznak majd. Tisztelet és megbecsülés a dolgozó nőknek Kállai Gyula mondott beszédet a rádióban és a televízióban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a nemzet­közi nőnap alkalmából péntek este a rádióban és a televízió­ban köszöntőt mondott. Beve­zetőjében utalt arra a nagy történelmi vívmányra, amely­nek nyomán a nők jogaiért, emberi, békés életéért folyta­tott harc az egész munkás- mozgalom, az egész társada­lom ügye lett. — Hazánkban sok minden tör­tént, ami a nők teljes egyenjo­gúságát szolgálja — mondotta a továbbiakban. — A munlcahe- lyek fele a nőké. E nagy erő mindennap munkába indul, hogy szebbé tegye az otthont, gyarapítsa a hazát. Ma mái nemcsak a gyermekek neve­lésében, valamint az úgyneve­zett hagyományosan női szak­mákban tűnnek ki az asszo­nyok és a lányok. — Élet- és munkakörülmé­nyeik javítására legutóbb is fontos párt- és kormányhatá­rozatok születtek — folytatta Kállai Gyula. — Ismeretes, hogy a tavalyi központi bér­emelésből az állami iparban dolgozó szakmunkásnők mint­egy 2 százalékkal nagyobb arányban részesültek-, mint férfi kollégáik. Ebben az év­ben a gyermekgondozási és anyasági segély, a családi pót­lék felemelésére több mint másfél milliárd forintot irá­nyoztunk elő. Ezután méltatta a népfront elnöke a nők közéleti szere­pét, majd így folytatta: Mérlegen a megye kereskedelme Az idén tovább javul az ellátás A mérlegkészítés időszaká­ban vagyunk, Számba vesszük elért eredményeinket, melyek kiindulási alapját képezik ter­veinknek. Hogyan alakult Pest megye kereskedelmi forgalma 1973- ban? A cél: helyben vásárolni A megyében működő csak­nem ötezer kereskedelmi egy­ség — áruház, üzlet, vendég­látó üzem — tavaly 42 mil­liárd forinttal nagyobb for­galmat bonyolított le, mint a megelőző évben, s 11,1 száza­lékkal költött el többet a la­kosság a megye kereskedelmi hálózatában. A forgalom emelkedése meghaladja az or­szágos szintet. Az országos átlagot jelentős mértékben meghaladó fejlő­dés azt igazolja, hogy megva­lósulóban van az a terv, hogy a megye lakossága helyben szerezze be az árucikkeket. Ne kényszerüljön lakóhelyétől távol vásárolni, a zsúfolt tö­megközlekedési eszközökön cipekedni, vagy a nagyobb terjedelmű árukat drágán szállítani. Az elért eredményekben tükröződik a szocialista ipar és mezőgazdaság árutermelé­sének növekedése, a külke­reskedelem választékot bőví­tő importtevékenysége. Ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri forgalmunk emelkedése igazolja a párt életszínvonal- politikáját. Új boltok várják a vevőt Pest megye kiskereskedel­mi és vendéglátóipari hálóza­ta tavaly új boltok és ven­déglátó helyek megnyitásával és a meglévő hálózat korsze­rűsítésével fejlődött. Az év során 18 700 négyzetméter Ö6szalapterület épült meg — az összes terület 5 százaléka — a boltok száma mégsem növekedett. Egy-egy korszerű és nagy alapterületű áruház megnyitásával egyidejűleg ugyanis mód nyílt arra, hogy a környező kicsi és elavult szatócsboltok megszűnjenek. Tavaly készült el a váci Naszály Áruház, melynek alapterülete 2400 négyzetmé­ter, ÁBC-áruházak épültek Aszódon, Dunaharasztin, Isa- szegen, kisáruház Ű jharty ón­ban, élelmiszerboltok Foton, Gödön, Vecsésen és Monoron. Újjáépítve megnyílt Százha­lombatta dunafüredi részén a Halászkert vendéglő, Galga- hévízen kisvendéglő és presz- szó. A megyében befejeződött számos vendéglátóegység re­konstrukciója is. A tüzelőolaj iránti igény növekedése szükségessé tette az árusítóhelyek gyorsabb ütemű fejlesztését. Jelentős állami támogatással a TÜ- ZÉP vállalat 16, az ÁFÉSZ- ek 19 tüzelőolajkutat nyitot­tak. Mit kínáltak, mi fogyott? Élelmiszeri cfrgalmunk 12 százalékkal haladta meg az előző évit. Tőkehúsból és húskészítményből az ismert problémák (száj- és körömfá­jás) ellenére 8 százalékkal több került forgalomba, s ez az arány is meghaladja az or­szágos átlagot, de mégsem biztosította a megye sajátos­ságainak megfelelő színvo­nalú ellátást. A tőkehús hiá­nyát, de a táplálkozás korsze­rűsödését is jelzi, hogy a ba­romfihús forgalma 35 száza­lékkal növekedett. Nem volt kielégítő a hal­ellátás. A zsiradékforgalom — zsír, olaj, margarin vaj — 12 százalékos növekedést mutat, ezen belül az érdeklődés az étolaj és a margarin felé irá­nyul. Sajnos, az ipar nem mindig képes a keresletnek megfelelően termelni, illetve szállítani. A tejforgalom az árrende­zést követő \ rövid megtorpa­nás után kedvezően alakult, s az év folyamán 12 százalékkal több fogyott e termékből mint az azt megelőző évben. A háztartási-vegyi árucik­kekből az ellátás kiváló volt, s rendkívül pozitív jelenség, hogy a forgalom forintban számolva 15 százalékkal nö­vekedett. A zöldség-gyümölcs ellátás viszont nem kielégítő. A vegyes iparcikkek forgal­ma hiányok ellenére is dina­mikusan emelkedett, s 12 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1972-ben. Visszatetsző volt viszont a hűtőgépek árcsökke­nése után a választék időle­ges szűkülése. Az áruellátás többségében egyenletes volt, de szerelvényekből, alkatré­szekből, olcsó bútorokból és kétkerekű járművekből a ke­resletet nem sikerült kielégí­teni. A ruházati cikkek forgal­ma kiegyensúlyozott volt. Különösen nagy gondot fordí­tott az ipar és a kereskede­lem a gyermekruha-ellátás javítására. Az idén is jelentős fejlesztés Pest megye vendéglátóipari forgalma, bár meghaladja az országos fejlődést, nem ki­elégítő. A melegétel-fogyasz- tás növekedett az év során, de még nagyok a ki nem elégí­tett igények. Gondot kell for­dítani a tej- és tejterméknek, mint alapanyagnak felhasz­nálására, az üdítő italok je­lentősebb kínálatára, a kor­szerű kiszolgálásra, a színvo­nal emelésére. Az elért eredmények min­den kereskedelmi szakmában egyaránt biztatók. Az idén várható hálózatfejlesztés újabb áruházakkal, modern üzletekkel és vendéglá­tó üzemekkel gazdagítja Pest megye kereskedelmét. Ter­veink a tavalyihoz hasonló fejlődést irányoznak elő, tel­jesítésükre reális lehetőség van, a lakosság ellátásának további javulása várható. Előrelépés az idegenforgalomban Pest megye idegenforgalmi lehetőségei is növekedtek. Is­meretes, hogy Visegrádon a Silvanus, Dobogókőn a Nim­ród szálloda az elmúlt két évben épült meg, tavaly bő­vült a leányfalui kemping és jövőre színvonalas motel nyí­lik a szentendrei Papszigeten. Az év folyamán 202 ezer vendég szállt meg a me­gyénkben, küzülük 41 ezer volt külföldi. A belföldi turizmus fejlesz­téséről szóló kormányhatáro­zat nyomán az országban lé­tesülő 6 kirándulóközpont kö­zül egy Visegrádon létesül, az elkészült tanulmányterv sze­rint 168 millió forintért. A munkálatok megkezdődtek. LÁNYI PÄL a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében sok szeretettel és mély tisztelettel köszöntőm hazánk asszonyait, leányait a nemzetközi nőna­pon. Azokat, akik munkájuk­kal hozzájárulnak nagy nem­zeti célunk megvalósításához, a szocializmus teljes felépíté­séhez. Azokat, akik a jól vég­zett munka után megérdemelt nyugalmukat élvezik, s azokat, akik ügyünk továbbfolytatásá­ra készülnek. Tisztelet és be­csület a nők meggyőződéssel és hozzáértéssel végzett mun­kájáért! Tisztelet és becsület a béke építésében való fárad­hatatlan tevékenységükért, és tisztelet, becsület azért, amit ifjúságunk, gyermekeink, jö­vőnk formálásáért vállalnak és tesznek! Kitüntetések Ünnepség színhelye volt pén­teken a Parlament kupolacsar­noka.' A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a nemzet­közi nőnap alkalmából a nők gazdasági és szociális helyze­tének megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett ered­ményes munka elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Az ünnepségen jelen volt Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Ma- koldi Mihályné, a Magyar Nőik Országos Tanácsának alelnöke. Losonczi Pál az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a vendégeket, majd átnyújtotta a kitünteté­seket A Munka Érdemrend arany fokozatát nyolcán, ezüst foko­zatát negyvennégyen, bronz fokozatát huszonheten kapták meg. Erdős Lászióné, a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat késztermékátvevője a Munka Érdemrend ezüst, Do­bos Alajosné, a kocséri Petőfi Tsz tejkezelője a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést vette át. A SZOT elnöksége a szak- szervezeti munkában élenjáró 61 tisztségviselőnek, dolgozó­nak a Szakszervezeti Mun­káért elismerő jelvényt ado­mányozta. A SZOT székházé­ban pénteken megtartott ün­nepségen Földvári Aladár, a SZOT elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára átadta az elismerés 33 arany és 28 ezüst fokozatát. Az ünnepségen megjelent Ba­ranyai Tibor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettese is. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát kapta Varga Imréné, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság dolgozója, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának tagja is. A nők ünnepén a társadal­mi és tömegszervezetek kül­döttségei felkeresték a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak Népköztársaság úti szék­házát. Kedves színfolt volt, amikor a reggeli órákban a Fóti Gyermekváros óvodásai­nak öttagú küldöttsége érke­zett meg. Dr. Garai Józsefné óvodai otthonvezetővel az élen rögtönzött műsorral kívántak minden jót a nőmozgalom ve­zető testületének, amely tár­sadalmi összefogással segítet­te felépíteni a Fóti Gyermek- várost. Ünnepségek Pest megyében Pest megye üzemeiben, mun­kahelyein már a múlt hét vé­gén megkezdődtek az ünnep­ségek. Ezeken a munkahelyek vezetői áttekintették, hogy mit tett az üzem, az intézmény a nők helyzetének javításáért, és a munkában példamutató nődolgozókat kitüntették. A Csepel Autógyár munkás­gárdájának mintegy egyhar- mada, több mint három és fél ezer dolgozó — nő. A gyár művelődési házában tegnap tartott ünnepségen F röschl Gusztáv vezérigazgató köszön­tötte a nőket, majd 22-en vet­tek át elismeréseket. Húsz asszony és lány kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, egy a KGM kiváló dolgozója oklevelet és jel­vényt, egy pedig miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Tegnap emlékeztek meg a többi között a nemzetközi nő­napról a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában és a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában is. Bu- dakalászon szovjet asszonyo­kat láttak vendégül. Szentend­rén pedig a nőknek KISZ-fia- talok nyújtottak át ajándéko­kat és virágcsokrokat. Gazda­sági és társadalmi munkájuk elismeréseként 5 nő vette át a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt, illetve a vállalat ki­váló dolgozója oklevelet és jelvényt. Már gyártják Pest megyei tervezők sikere A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében pénteken megkezdték a Pest megyei Tanács Tervező Vál­lalata által kidolgozott új épí­tési szerkezetek próbagyártá­sát. Ezekből az előre gyártott elemekből a mai igényeknek megfelelő bölcsődék, óvodák és iskolák a házgyári laká­sokhoz hasonlóan szerelhetők össze. A vasbeton vázból a kü­lönböző típusú létesítmények gyorsan építhetők. A födém- és falszerkezet vakolást nem igényel, és az előre gyártott elemekbe a nyílászárók, vala­mint az elektromos vezetékek könnyen elhelyezhetők. r A körön belül H ízzuk meg a nagy kört: a megye ipará­ban jelentős szerepet játszik a gépipari vállala­tok, gyáregységek tevé­kenysége. Termelésnöveke­désük, termelékenységük, értékesítésük alakulása erőteljesen befolyásolja a kirajzolható összképet. Hat önálló vállalat és tizenegy gyáregység tartozik a ko­hó- és gépipari tárcához Pest megyében, több mint harmincezer ember. Jelöl­jük most újra a kör középponját, fölidézve a párt Központi Bizott­sága 1962. június 28— 29-i ülésén hozott ha­tározatot, amely egyebek között kimondotta: „A gép­iparnak és az egész népgaz­daságnak elsőrendű érdeke, hogy folytassuk tovább és gyorsítsuk meg a gépipar ágazatai közötti arányok helyes irányú megváltozta­tására és a gépipari terme­lés belső (technológiai) szerkezetének fejlesztésére irányuló már megkezdett munkát”. A több mint tizenegy esztendeje hozott határozat — s néhány korábbi állás- foglalás — alapján széles körű munka kezdődött. A nagy körön belül, azaz a megye egész gépiparán be­lül is szemtanúi lehettünk e folyamatnak, ami ma sem ért véget. Nem felada­tunk most e folyamat állo­másainak vizsgálata, de azok ismeretében bátran megállapíthatjuk, hogy hosszú és kanyargós az út. A hatvanas években a me­gyei gépipari egységek te­kintélyes csoportja egészen más feladatokra készült fel, mint amiket ma végre kell hajtania, s ebben a döntő szerepet azok a köz­ponti elhatározások ját­szották, amelyek később nem bizonyultak megalapo­zottnak. Elég itt utalni ar­ra hogy a Csepel Autógyár 1965-ben megkezdett mo­torgyártási beruházását máig sem lehetett lezárni, mert hasznosításának le­hetőségeit keresik, mivel időközben a fejlesztés téves iránya kiderült. E gy másik csoportja a vállalatoknak — első­sorban a híradás- és vákuumtechnikai iparhoz tartozó üzemek — a folya­matos termékcserélődéssel kényszerül szembenézni. E változások erősen próbára teszik a vállalati szerveze­tet, s a talpraállás nem megy könnyen. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. váci gyárában a fény­cső- és izzólámpa-termelés megindítása, az izzóalkat­részek, például a spirál elektróda előállításának ugrásszerű fokozása nem­csak azért akadozott, mert mind a nagyvállalatnál, mind a gyárban történtek hibák, előkészítési, áttele­pítési mulasztások, hanem azért is, mert a dolgozók egy tetemes csoportja in­kább kilépett, mintsem hogy vállalja az átcsopor­tosítások kálváriáját, az új munkaműveletek, fogások elsajátítását Kézenfekvő tanulság, hogy a gépipari vállalatok­nál — a váci és a hasonló példákból okulva — a ko­rábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a gyártmány- fejlesztés, a gyártástökéle­tesítés emberi kihatásaira. Mivel ez a folyamat a kö­vetkező években még in­kább jellemzővé válik, az egész vállalati szervezet­nek igazodnia szükséges az állandó „készültséghez”. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a gépipari egységek többségéhez ezekben az években jut el először, de rögtön nagy erővel a piac igénye. A tárcához tartozó vállalatok igazgatóinak ta­valy november 20-án tar­tott értekezletén ezt a mi­niszter úgy jelölte meg, mint természetes követel­ményt arra, hogy a gyárak bármely piacon értékesít­hető árut kínáljanak, olyasmit tehát, amit bel­földön, a baráti és a tőkés­országokban egyaránt ke­resnek, megvesznek. Ezek­nek az ún. konvertálható árualapoknak azonban nem vagyunk bőviben. T öbb gépipari vállalat ugyanakkor értékesí­tési gondokkal küzd, mert termékei iránt hirte­len megcsappant a keres­let. Az következnék ebből, hogy mégsem szabad a piac igényeit komolyan venni? Szó sincs erről! Ar­ról inkább, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem lehet véglegesnek, hosszú időn át változatlan­nak ítélni konjunkturális jelenségeket. Mindezek, amiket elsoroltunk, lénye­ges elemei annak, hogy a gépipari termelés növeke­désének üteme — a tava­lyihoz hasonlóan — idén mérséklődik. Föllelni eb­ben biztató mozzanatokat is, például azt, hogy ta­valy meghaladta a három- milliárd forintot a nem gazdaságos s ezért fölszá­molt termelés értéke, a vállalatok többleteredmé­nye fölötte van az egymil- liárd forintnak stb. E moz­zanatok mellett azonban nem hagyhatjuk elsikkadni a kedvezőtleneket, a ter­melékenységnek a terve­zettől elmaradó emelkedé­sét, az állóeszközök ki­használtságának alacsony fokát, az élőmunka pazar­lását. A körön belül tehát na­gyok a különbségek, a szükségesnél is tekintélye­sebbek. E különbségek okainak vizsgálata részben megkezdődött, sőt már bi­zonyos intézkedések is születtek Az átrendeződés elkerülhetetlen, ám annak lassú üteme korántsem az! A gépipar súlya, kulcssze­repe aligha szorul bizonyí­tásra. Éppen ezért indo­kolt az átrendeződést se­gítő intézkedések meghoza­talának, végrehajtásának meggyorsítása, a kedvezőt­len hatások és kísérő jelen­ségek megelőzése. A körön belül ugyanis több mint harmincezer ember van. Mészáros Ottó _______y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents