Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
>VP,£ St M P GYEI HÍRl A P' K Ü I Ö N K I A D A S A xvi. Évfolyam, 54. szám 1974. március 6., szerda Termelési tanácskozáson vitatták meg Kevesebb gépkocsit kellett javítaniuk Közös telephely a MÁVAUT-taI Járdaépítés - hat utcában Monoron az idén a Balassi, a Kölcsey, a Széchenyi, a Landler Jenő, a Kállai Éva és a Hámán Kató utcában építenek járdát. Orvosi rendelő és lakás - a tsz támogatásával A mendei községi tanács az idén orvosi rendelőt és lakást épít, amelyhez 100 ezer forinttal a Lenin Tsz is hozzájárul: ebben a hónapban elvégzi az alapozási munkálatokat, majd felépíti a melléképületeket, a garázst, mosókonyhát és kamrát, továbbá az építkezéshez fuvart is biztosít Növenyváchlembő! vizsgáztak A tél folyamán a járásból három tsz-dolgozó vett részt növényvédelmi tanfolyamon, és mindhárom eredményes vizsgát tetű. A már vizsgázott növényvédő szakemberek közül kilencen további egyhetes továbbképzésen vettek részt. ötvenezer forint — az ifjúsági klub fejlesztésére A mendei művelődési ház ifjúsági klubja az idén 50 ezer forintért vásárolhat felszerelést, játékot: az állami támogatás összege 30 ezer, a helyi támogatásé pedig 20 ezer forint. Termelési tanácskozást tartottak a Volán 1. számú Vállalat 11-es üzemegysége monoin főnökségének dolgozói. Várkonyi Sándor, a főnökség vezetője számolt be a tavalyi eredményekről, az idei tennivalókról. Elmondotta, hogy a monori főnökség 1973. évi tervét túlteljesítette: 178 ezer tonna áru helyett 183 ezret szállított, járművei egymillió 401 ezer kilométer helyett egymillió 422 ezer kilométert tettek meg. Gyarapodott bevételük is: 10 millió 200 ezer forintot értek el, 93 ezerrel többet a tervezettnél. Jelentős a megtakarításuk a rezsikilométer felhasználásában is: a megengedett 15 ezer rezsikilométer helyett csak 13 ezret használtak fel. A monori főnökség 41 gépkocsival rendelkezik. Kedvezően alakult a munkabér: az évi átlagkereset 30 ezer 800 forint. A műszaki dolgozók jó munkáját dicséri: tavaly javítás miatt kevesebb gépkocsi állt, mint 1972-ben. hónapokiban hárul nagy faladat, akkor a megnövekedett igényeket csak részben tudják kielégíteni. A monori főnökség gépkocsijai a maguk hibájából 12 közúti balesetet okoztak, még mindig gyakori a fekete fuvar, s a visszaélés a kilométerórával. A jövőben mindent meg kell tenni e nem kívánt jelen' ségek megszüntetéséért. Állandó a segédmunkás- hiány, a vagonok állása folytán több ezer forint álláspénzt kellett fizetniük. Az idén célul tűzték ki partnereik jobb kiszolgálását és a vagonkirakodás meggyorsítását. Hosszú évek óta elintézetlen az új telephely ügye. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy közös telephely épül a MÁVAUT-tal a vásártéren. Az idén 2 millió forintot fordítanak csatornázási munkálatokra,, s remény van rá, hogy néhány éven belül tető alá kerül a korszerű műszaki telep. 1 Továbbra is fontos feladatnak tekintik a kitelepülő üzemek fuvarozási igényeinek kielégítését. ígéretet kaptak, hogy Ceglédről korszerű rakodógépet küldenek nekik, ami meggyorsítja majd a vagonkirakást. Várkonyi Sándor végül bejelentette, hogy a vállalati eredmények 17 munkanapi nyereségrészesedés kifizetését teszik lehetővé. A nyereségrészesedést a dolgozók a hónap közepén kapják meg. <—é—) Jubileumi ünnepség és tűzoitoverseny Az üllői önkéntes tűzoltótestület ebben a hónapban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A járási tűzoltóversenyt is — június első hetében — Üllőn bonyolítják le. Az ünepség és a verseny meg- ' rendezésére a nagyközségi tanács előkészítő bizottságot alakított Bevált — gyártják A Monori Kefegyár újabban jelentős mennyiségű játék- keretet gyárt. Képünkön: Szabó Dezsöné és Fehér Károlyné lakkozza a játékkereteket Mutnéfalvy Adorján felvétele Kihasználták az enyhe telet Ősszel már kombájn szüretel Korszerűsítik A Monori Állami Gazdaság csévharaszti szakosított sertéstelepét, mely 1970-ben épült, az idén korszerűsítik. A telep tavaly 567 ezer forint nyereséget ért el. A gépkocsivezető brigádok versenyében az Egység brigád amelynek vezetője Rádi Lász ló, 3., a Lendület (B. Szabó Sándor), 6., a Barátság (Roik Lajos) a 10. helyen végzett üzemegység! szinten. Az Apolló elnevezésű műszaki brigád (Ficsur Ferenc) 2. helyezett lett. Szó esett arról is, hogy a Volánra különösen ßz őszi Mit javasol a fodrász? Divat — egyéniség szerint A frizurák — különösen az ifjúság körében — megváltoztak, s a változásokhoz a férfifodrászatnak is igazodnia kell. Vajon a férfi- vagy a női részleg készült fel az új frizurák készítésére? Béky Péterné, a gyömrői' szolgáltató ktsz üllői fodrászrészlegének vezetője válaszol: — A hosszú hajú fiatalok a férfirészleget látogatják. Az új frizurák készítését utóképzéseken már megtanultuk. A hullámokat is mi rakjuk be. — A lányok tudják, hogy milyen frizura illik nekik, de a fiúk közül kevesebben. Meg kell nézni, hány olyan fiatal akad, akinek arcához nem előnyös a hosszú haj, de látja, hogy a másik hosszút visel, hát ő is megnöveszti, pedig mi gyakran másfajta frizurát javaslunk. Azt tanácsoljuk nekik, semmiképpen se utánozzák egymást, legyenek divatosak, de a divatot egyéniségükhöz kell igazítaniuk. (em) MŰSOR MOZIK Maglód: Csendesek a hajnalok I—II. Monor: Hét tonna dollár. Nyáregyháza: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall. Űri: Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres. Ve- csés: Harmadik nekifutás. MŰVELŐDÉSI HÁZ Monor: Kirándulás Firenzébe címmel diavetítés az ifjúsági klubban. LABDARÚGÁS Kiesett a monori csapat Gödi TK—Monor 1:0 (0:0) Az első percekben a hazai csapat lendült támadásba, egymás után vezette támadásait Kalocsa kapujára, de a védelem, Gergellyel, Lászlóval, Si- monoviccsal az élen, sikeresen verte vissza a meg-megújuló rohamokat A 10. perc után a monori csapat vette át az irányítást, a 12. percben László S. viharzott el a balszélen, s tiszta helyzetből, köze’.'ől a kapus kezébe rúgta a labdát (nagy gólhelyzet volt!). Továbbra is sokat támadtak a monoriak, de a góllövés nem sikerült nekik. Szünet után is a monori csapat maradt támadásban, a mezőnyben szépen játszott, de kapura nem volt veszélyes. A 70. per ;ben a hazaiak szögletrúgását a középcsatár rálőtte, Kalocsa a labdát ugyan kiütötte, de a berobbanó hazai jobbösszekötő nem hibázott, 1:0 (súlyos védelmi hiba!). A monori csapat nagyon küzdött a győzelemért, de a hazai védelem jól rombolt. A 85. percben Szabó, a 87. percben László S. hagyott ki biztos gólhelyzetet. A Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzéseinek további sorozatából ezzel kiesett a monori csapat. (vitéz) METSZENEK, KÖTÖZNEK A homlokán kék folt. A haja csapzott, az arcán látszik: egy hete nem borotválkozott. — Jaj, de jó, hogy találkozunk! — nyújtja felém egyszerre mind a két kezét, miközben majdnem hanyatt esik. Üllőn vagyunk, a Marx téri kisvendéglő előtt. — Ugye maga írt egyszer valamikor arról, hogy ittas embert ne szolgáljanak ki? — dadogja, és sehogy sem akarja elengedni a kezemet. — Én — felelem, csakhogy már szabaduljak tőle. — Na, ugye — és üveges szem- altja amikor leülünk. — Egy málnát és egy korsó sört! A pincér odajön és udvariasan, de határozottan közli, hogy ittas embert nem szolgálnak ki. — Esetleg, ha az úr kér valamit? — és rám tekint. — No, ugye, hogy megmondtam! — dohog mérgesen az illető, feltápászkodva székéről. — Mert egyesek mindenbe beleütik az orrukat! Kitámolyog. Én pedig egy pohár jaffa. mellett elmélázom: — Lám, csak, hát mégis érdemes volt megírnom a figyelmeztető soZoli! — ki- rókát, el magát, (k. gy.) A Monori Állami Gazdaság szárazhegyi üzemegységében, a már híressé vált magaskordon művelésű szőlőgazdaságban serény munka folyik. Szűcs István telepvezető tájékoztatása szerint még soha nem álltak ilyen jól a szőlészet téli előkészítésével: kihasználták - az enyhe telet, a metszést már február első felében csaknem befejezték. ' Szívesen emlékezik vissza a telepvezető az őszi, rendkívüli jó szüretre: hektáronként 119 mázsa termést adott a kiváló szőlőgazdaság, az olasz- rizling 19—22 cukorfokos volt. A néhány évvel ezelőtt még tőkeművelésű gazdaság szakemberei tanulmányúton vettek részt a Balaton környéki mintagazdaságokban. Akkor csodálták az ottani eredményeket, de tehetséges és lelkes fiatal szakemberük, Gervald László főkertész irányításával, ma már hasonló eredmények elérésére képesek. Az. idén újabb 50 hold tőkeszőlőből válik magaskordonú, 30 hold ezerjóból és 20 hold kékfrankosból, mivel a teljes területen be szeretnék vezetni a gépi szüretelést. Januárban megérkezett, és jelenleg a dánszentmiklósi üzemegység gépszínében áll az amerikai Cisholm—Ryder típusú szüre- telőkombájn, melyet az idén kipróbálnak: ez a különleges gép kétszáz ember napi munkáját képes elvégezni, alkalmazni azonban csak a célra létesített kiváló szőlőkultúrákban lehet. Ilyen lesz például a 240 holdas szárazhegyi szőlő is. Jelenleg hetven ember dolgozik a lugasrengetegben: metszenek, kötözik a szálvesz- szőket, gondoskodnak a tápanyag-utánpótlásról, a szerves és műtrágyázásról. Ki kell használni a jó időt, mert korai tavasz várható. Hát mégis! mel néz rám. — Akkor jöjjön, nézze meg, hogy mit ért el vele. És suta mozdulattal húzni kezd a bejárat felé. — Én nem iszom — csillapítom emberemet. — Tudom — bólogat —, de maga is tudja. — Mit? — húzom az időt, és megkísérlem, hogy a kezemet kiszabadítsam az övéből. — Hogy én meg iszom! — és ellentmondást nem túrón tovább vonszol. Ősz hajú emberek emlékeznek Hajdani farsangi víg napok Áfa már csak hajlott hátú, ősz hajú emberek emlegetik járásunkban a hajdani mókás farsangokat, melyeknek megannyi népszokása megmaradt emlékezetükben. A Vízkereszttől hamvazószerdáig tartó víg napokon zajlott le a sok-sok bál, de a legtöbb lakodalom is. Ám az igazi farsang mégis a három utolsó nap volt: ezt az időszakot úgy nevezték, hogy farsangfarka. Várták nagyon az iskolás fiúk: sípokat, kereplőket faragtak. A lányok, legények pedig, mert ők sem maradhattak ki a mulatságokból, különböző ijesztő maskarákat öltöttek alkonyattájt maguk„ e A kilencvenkét esztendős Pólyák Dezső nyugalmazott monori tanár elbeszélése szerint, a századforduló táján, tehát mintegy háromnegyed évszázaddal ezelőtt, a Strázsa- hjgy szőlősgazdái közül az egyik, az, akire a választás esett, borospincéje környékén cöveket ásott a földbe, ahhoz odakötözött egy kakast, aztán felgurított a pincéből egy kisebb hordó finom bort. A hordó és a kakas között legalább tíz katonalépés távolságnak kellett lennie. A gazda ekkor sebtiben előkerített egy legényt valamelyik szomszédból, de már akkor ott bámészkodott vagy harminc-negyven ember. A legényt a gazda odaállította a hordóhoz, s vastag kendővel bekötötte a szemét, majd a kezébe nyomott egy furkósbo- tot: az volt a fiatalember feladata, hogy kimért léptekkel megközelítse és suhintsa agyon a kakast. Ha rögtön, az első alkalommal eltalálta, ő volt a nap hőse, megnyerte a hordó bort. Ez a művelet általában tökéletesen senkinek sem sikerült. A második ütéstől a tizedikig, persze, csakis siker esetén, ö* litert kapott a legény a hordó tartalmából, de ha a tizedik suhintásra sem kedvezett. neki a szerencse, csupán egyetlen liter bor járt hiábavaló fáradozásáért. tj'zt meg a nyolcvankilenc esztendős Toldi József pilisi kovácsmester mesélte a minap: — Az első világháború előtt az volt a faluban a népszokás, hogy farsang végén két szalmabábot öltöztettek fel, s a fejükbe keménypapírból készült koronát nyomtak. Egyikük volt a Csontkirály, a másik pedig a Ciberefejedelem. Már a nevük is elárulja, hogy a húsos farsang és a sovány nagyböjt megszemélyesítői voltak. Mindkettőt külön menet hordozta végig a falun, és amikor összetalálkoztak, tréfás veszekedést rendeztek. Ciberefejedelem hívei Csontkirályt szidták, a pokolba kívánták, elégették vagy a Gerje patakba dobták, ha éppen nem volt befagyva, hogy vigye el a víz a környékről a telet minél messzebbre, de ha tűzön pusztult el a Csontkirály, a felcsapó lángokat szilaj énekszó kíséretében körültáncolták, fgy ért véget a farsang. Bár Gombán, Káván és Bényén az ugyancsak nyolcvan éven felüliek elbeszélése szerint, a „zabáid csütörtököt” is szokás volt megtartani, amikor a maradék zsíros falatokat jó étvággyal elfogyasztották. Rakovszky József A bénye-újtanyai sertéstelepen Petes László telepvezető irányítja a fajtenyészetet. A mintegy 120 koca évi szaporulata 2550 malac. Országszerte változatlanul keresett az ott tenyésztett észt-lapály sertésfajta. A múlt évben 550 hathónapos tenyészállatot értékesített a gazdaság. F. J. Továbbképzés A Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által szervezett továbbképzésen három biztonsági megbízott vett részt a járás termelőszövetkezeteiből. Növekedett a tejhozara Uj istállót építenek A Monori Állami Gazdaság gombai, 540 férőhelyes szakosított tehenészeti telepét az idén 600 férőhelyesre bővítik, százötven vemhes üsző részére pedig új istállót építenek. Tavaly növekedett az egy tehénre eső tejhozam: csaknem elérte a 3 ezer litert.
