Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

1974. MÁRCIUS 5., KEDD rest 0ECYEI ''kJCMop Társadalmi munkában segített a szocialista brigád Egy nap alatt orvosolták a gödöllői gimnázium panaszát Nehéz helyzetbe kerültek a minap a gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulói, pedagógu­sai és az ellátó személyzet. Zárlat következtében elrom­lott az iskola kútjának búvár- szivattyúja. Helyzetük — amint azt Heltai Miklós igaz­gató és Fejéregyházi Csilla KlSZ-titkár írják — kétségbe­ejtő volt, mert egyes tantermek, a konyha és a mosdók egy csapásra víz nélkül maradtak, ráadásul szerződéses karban­tartójuk közölte, hogy a szi­vattyú motorja leégett, soká fog tartani a javítás. Probléma volt az is, hogy kik és hogyan emelik ki a szivattyút a kút- bóL A helyzet még reménytele­nebbnek látszott, amikor egy gödöllői vállalat, amelyhez fo­lyamodtak, közölte: sajnos nem tud segíteni, mert nin­csenek megfelelő eszközei és szakemberei. Akkor kezdtek remény­kedni, amikor a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gödöllői üzemfőnöksége segítséget ígért. A folytatás pedig minden vá­rakozásukat felülmúlta. Már másnap reggel megjelent a helyszínen a vállalat egyik szocialista brigádja, amely tör­ténetesen ugyanúgy Török Ig­nác nevét viseli, mint a gim­názium. A brigád nekigyűrkőzött, és a szerződéses karbantartó sze­rint hosszadalmas javítást még aznap befejezte. Közölte azt is, hogy társadalmi mun­kában dolgoztak. Ez az iskolá­nak több ezer forint költség­megtakarítást jelentett. A gimnáziumban hálásan gondolnak a Dunamenti Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat Török Ignác szocialista brigádjának tagjai­ra, Hegedűs Jánosra, Juhos Ti­borra, Koczka Ferencre, Nagy Bélára, Nagy Sándorra és bri­gádvezetőjükre, Nagy István­ra, valamint Gyimesi Bélára, az üzemfőnökség főmérnökére és Fiel László KISZ-titkárra. A folytatás is szép: a vállalat és az iskola KISZ- szervezetei elhatározták; ezen­túl állandóan tartják a kap­csolatot, a két intézmény pe­dig rövidesen hosszú lejáratú szocialista szerződésben rögzí­ti a spontán született barátsá­got. Megnyílt a Gödöllői tavasz Hétfőn délután Gödöllpn, a megyei tanács járási hivatalá­nak dísztermében Mihályi Ist­ván rendőr alezredes, a járási és városi kapitányság vezetője megnyitotta a Belügyminiszté­rium anyagából rendezett „Hi­vatása rendőr” című kiállításit. Az ünnepélyes megnyitó első eseménye volt a Gödöllői ta­vasz idei rendezvénysoroza­tának. Cs J. Vevő a földekről A vállalatok feladata az ágazati kapcsolatokban A vezérlőpult olyan, mint a fantasztikus filmek kedvelt kelléke. Kigyulladó, kihúnyó lámpácskák, kapcsológombok, műszerek mozgó nyelvecskéi, titokzatosnak tűnő ábrák tö­mege. Erről a vezérlőpultról irányítják a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság takarmányke­verő üzemét, amely évente mintegy harmincezer tonna árut bocsát ki. A tények tanú­sága szerint jó áruit, mert hisz etetése mind a sertéseknél, mind a szarvasmarhánál gyor­sította a súlygyarapodást, s ugyanakkor mérsékelte az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmány mennyi­ségét. Némi szójátékot megenged­ve: az a különös ebben az automatákkal, műszerekkel te­lerakott berendezés együttes­ben — mert forrólevegős lu­cernaszárító, meg kukoricaszá­rító is kapcsolódik hozzá —, hogy nem különös. Semmi rendkívüli nincs benne, termé­szetes tartozéka az iparszerű mezőgazdasági termelésnek. Hátország: az ipar Ma a mezőgazdaság anyagi ráfordításainak több mint a feléit ipari eredetű anyagok és eszközök alkotják. Egy to­vábbi adalék, szemlélődésünk látóhatárát tágítva: a megye mezőgazdaságában tíz év alatt a szakmunkások száma meg­háromszorozódott, s most meg­haladja a 12 ezret. A földek megművelői egyre inkább arra támaszkodnak, amit az ipar előállít. Törvény­szem folyamat ez, elősegíti, sietteti mind a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak számá­nak csökkenése, mind a mező- gazdasággal szemben támasz­tott társadalmi követelmények erőteljes növekedése. Az ipar sok területének legtekintélye­sebb vevői között ott találjuk a mezőgazdaságot — se vevő nélkül nagy bajba kerülne jó néhány gyár, vállalat —, il­letve: a mezőgazdasági terme­lés folyamatos bővítése, a ter­méseredmények növelése, az állattenyésztés fejlesztése egy­re inkább függ az ipari hát­országtól. Kölcsönös üzlet! Egy további, a kérdéskör nagyságát érzékeltető mozza­nat. Gödöllőn, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben a közelmúltban összegezték azo­kat a kedvező tapasztalatokat, amelyeket az intézet munka­társai szereztek az új, SZK—5- ös szovjet kombájn kipróbálá­sakor. A korszerűbb változat — mert az SZK—4-esek sikere megérdemelt volt — szemát­eresztő képessége nagyobb, vá­A Vóc és Vidéke ÁFÉSZ beton- és lakatosáru üzeme betontermékeit gyártására FELVESZ férfi munkásokat. Könnyűgépkezeloi vizsgával rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezés: ÁFÉSZ-üzem Vác. Derecske-dűlő (a gumigyár mellett) Telefon; 10-782. A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK VÁCI GYÁRA (DCM) FELVÉTELRE KERES:- vizsgázott kazánfűtőt (lehet nyugdíjas is),- lakatos, villanyszerelő, esztergályos szakmunkásokat,- férfi, női gépkezelőket, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet / a gyár munkaügyi csoportjánál, 7 órától 14 óráig. i Levélcím: Cement- és Mészművek Váci Gyára, munkaügyi csoport. 2601 Vác, Pf. 94. Bérezés a kollektiv szerződés szerint. Férfiaknak I. osztályú munkásszállást biztosítunk. gószerkezete szélesebb, hogy a két leglényegesebb módosításit említsük. Az aratásig 700 ilyen berendezés érkezik, majd még ezer az év folyamán. Ugyan­csak a Szovjetunióból 4400 MTZ—50-es traktort vásáro­lunk idén. Ez csak két tétel arról a terjedelmes importlis­táról, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztésének techni­kai kellékeit tartalmazza, s amelyhez természetesen kap­csolnunk kell a hazai ipari termékeket. így egyebek kö­zött azt az ötvenezer féle al­katrészt, amelyet a Mezőgép Tröszt vállalatai állítanak elő... Végül! is arra a következtetés­re kell jutnunk, hogy koránt­sem elég a mezőgazdaság igé­nyeit egy népgazdasági terü­let kívánságaiként felfogni. Az ágazati kapcsolatok bonyolult területéről van itt szó, aminek javítása nem korlátozódik a népgazdaság felső szintjeire. Vállalati feladatok legalább ennyire léteznek. S kétségte­len, ez egyike a gyenge pon­toknak. Mert ugyan elenged­hetetlen az ágazati kapcsola­tok tervezésének tökéletesíté­se, de az ipari és a mezőgaz­dasági üzemek viszonya sem kisebb gond. Ez a viszony ugyanis még mindig terhes rossz örökséggel. Az ipari vál­lalatok sűrűn szinte hatóság­ként próbálnak meg föllépni, diktálni kívánják a feltétele­ket, úgy tüntetik fel a kölcsö­nös üzletet, mintha humánus meggondolásoknak engedve teljesítenék a mezőgazdasági rendeléseket. Az elveknek megfelelő gyakorlatot Persze, a korábbi összképen némileg változtatott a terme­lőszövetkezetek területi szö­vetségeinek létrejötte, mind eredményesebb működése, de tény, ma még inkább a már kirobbant viták tisztázása, az élessé vált ellentétek elsimí­tása folyik, mintsem a partne­ri, azaz egyenrangú társi kap­csolatok elmélyítése. Meg­hökkentően szegényesek az in­formációk mindkét oldalon a keresletről és a kínálatról, a jövőbeni igényekről és kielé­gítési lehetőségeiről, márpe­dig ez mind az eladónak, mind a vevőnek alapvető ér­dekeit szolgálná. Érdeke ez ugyanakkor a népgazdaságnak is, azaz akadnak itt az ágazati irányítás felső szintjére tar­tozó feladatok úgyszintén tisztes mennyiségben,' mert ma még az esetlegesség, az ötletszerűség jellemzi a hely­zetet s távolról sem az átgon­dolt tervszerűség. Nehéz, sőt szinte lehetetlen elfogadtatni napjainkban azt az igazságot, hogy a tárcaközi együttműködést a vállalatok- I nak kell aprópénzre válta- I niűk, úrért bármennyire jók az elvek, ha a gyakorlat sán­tít, akkor az eredmény is a remélhetőnél kisebb lesz. En­nek az igazságnak az érvé­nyesítését azonban nem sza­bad pusztán a meggyőző szó­ra bízni! Nyersebben fogal­mazva: nagyon ritkán hallani, tapasztalni ftz egyenrangúság megsértésének megtorlását, er­kölcsiekkel, anyagiakkal. Azaz valamiféle bocsánatos bűn megszegni a szerződést akár az egyik, akár a másik oldalon, s mivel nincs, vagy szinte semmi a penitencia, új­ra meg újra elkövetik a vét­ket. Legfeljebb a következő, fogadkozásokkal teli tanács­kozáson meggyónják... M. O. Visszaesés után több megrendelés A munka legutolsó fázisa: lakkozzak a sa kik figurákat. Koppány György felvétele A korábbiaknál rosszabb gazdasági évet zárt tavaly a zsámbéki Vegyesipari Szövet­kezet:. 16 millió forintos ter­melési tervüket csak 12 mil­lióra teljesítették. A vissza­esést különböző nehézségek okozták; például a tekercselő­üzem, ahol a Rába—Man mo­torokhoz a légszűrőbetéteket készítik, egy hónapig munka nélkül állt, mert ' kifogyott a Jugoszláviából importált fémtextil alapanyag. Ez viszont nélkü­lözhetetlen a gyártáshoz. A szövetkezet vezetői az idén — szaknyelven szólva — nagy felfutást remélnek, már­is több a megrendelés, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Légszűrőbetétekből — amelye­ket egyébként egyedül csak Zsámbékon gyártanak az or­szágban — 3 millió forint ér­tékben szállítanak Győrbe. Még tovább is növelhetnék a Beszélik, hogy... ...a sorbaállás veszekedéssel jár VELEM .EGYÜTT sokan megdörzsölték a szemüket a közepesen zsúfolt autóbuszon, amely éppen kiindült a megállóból. Azt lát­tuk ugyanis, hogy az utcán, amely egyébként a szokásos reggeli képet nyújtotta, az egyik üzlet előtt ménikü hosszú sor áll. Mi történ­hetett? A busz akkor már eléggé gyorsan ment, nem lehetett pontosan megállapítani, hogy voltaképpen melyik üzlet \előfct gyűlt össze ekkora tömeg, de némelyik utas arckifejezése nemcsak ezért tükrözött hirtelen bizonytalan­ságot. Főleg az idősebbeké, akik sok mindent átéltek már és erről nemcsak szívderítő em­lékeket őriznek. Magam is tudnék egyet s mást mesélni a fiatalabbaknak, jóllehet még nem szoktak az öregek közé sorolni, de ha az emberre mind gyakrabban mondják, hogy olyan fiatalosan néz ki, akkor ezen már ér­demes elgondolkozni. Csakúgy, mint minden máson, ami szokatlan, ami indokolatlannak tűnik. Mint például ez a sorbanállás ezer- kilencszázhetvennégy februárjának második felében. A következő megállónál leszálltam és elin­dultam visszafelé, amerre azt a sok embert láttam. Nem volt nagy út, de amíg a tett- helyre értem, váratlan élességgel felidéződ- tek bennem emlékek, amelyekről már-már megfeledkeztem, vagy inkább azt hittem, hogy időközben a feledés homályába merül­tek. Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy az ember memóriája lehetne célszerűbben szerkesztett is. Mások panaszkodnak, hogy a rossz emlékek minduntalan eszükbe jutnak, a jókat meg úgy elfelejtik egy idő után, mintha fekete táblát hordanának belül a fejükben, amelyről a szépet könnyű letörölni, a csú­nya viszont megmarad. Hogy miért így van és miért nem máskéop, erre nem tudok tudo­mányos magyarázattal szolgálni, mindeneset­re a jót nemcsak elfelejteni könnyebb, ha­nem megszokni is, eü entetben a rosszal. Én például soha nem tudtam megbarátkozni a sorbaállással, pedig volt benne elég részem. (Nem arra gondolok, hogy mindjárt • az ele­jén, amikor észért keúett sorbaállni.) Gye­rekfejjel éltem a háborús időket, képtelen va­gyok elfelejteni a mogorva téli hajnalokat, amelyeken félig alva elindultam a „községi” — a mai közértek őse — elé, hogy „sort fo?iak” anyámnak, aki felváltott, hogy reggel időben beérjek az iskolába. Volt úgy, hogy hajnali kettőkor odaálltam a bolt elé, ke­nyérért vagy húsért, mikor mit osztottak, s reggelre részint a hidegtől, részint a várako­zástól teljesen elgémberedtem. A legrosszabb mégis az volt, hogy amint ki világosod ott, megkezdődtek a végeérhetetlen veszekedé­sek. s a nyitás ideiéhez közeledve mind in­gerültedé véltek ez emberek, ptv*ó­ság miatt összezördültek, nemegyszer még tettlegesen is. És soha nem felejtem el a szüntelen rettegést sem amiatt, hogy elfogy a kenyér, mielőtt bejutnék a pulthoz, ami egyébként eléggé gyakran megesett. TALÄN ENNYIBŐL IS MEGÉRTIK, hogy miért fogott el a nyugtalanság, amint köze­ledtem most, harminc év után a szokatlanul hosszú embersor felé. Messziről úgy látszott, mintha a tej boltot ostromolnák, amit vég­képp nem értettem, mert igaz, hogy mostaná­ban rengeteg reklámmá] győzködnek bennün­ket tejivásra, meg gomolyatúró-vásárlásra, de cseppet sem valószínű, hogy éppen ezen a reggelen szakadt volna át a gát és mindenki egyszerre különféle tejterméktől kívánna egészségesebb lenni. Kiderült, hogy tényleg nem erről van szó. Hanem arról, hogy új bolt nyílt, babake- lengye-szaküzlet. S hogy ezt miért kellett megrohanni? Amikor megkérdeztem, a sor végén álló fiatalasszony ingerülten azt fe­lelte, látszik, hogy nincs kisbabám, mert akkor tudnám. Mert a kismamák hol ezt, hol azt nem kapnak, összejárják a fél várost, amíg minden szükséges holmit meg tudnak vásárolni. Az új üzletben viszont feltehetőleg még van minden, mert nyitáskor feltöltöttek a készleteket. Elől közben kirobbant a vesze­kedés, mert valaki azt állította, hogy már ko­rábban ott állt, de közben elment megvenni a csecsemőtejet, ám erre senki sem akart emlékezni. Egy másik asszony karonülő gyer­mekével soron kívül próbált bemenni, mire többen kiáltozni kezdtek, hogy itt mindenki gyerekes vagy terhes, álljon csak be a sor végére. Valaki elhíresztelte, hogy bent az üzletben egy asszony hat francia rugdalózót vett, holott nyilván nincsenek hatos ikrei. A kint állók mind hangosabban zúgolódtak, kiabáltak, lökdösődtek. Ennyit láttam, mielőtt visszászállt.am vol­na a buszra. Tanulságként könnyű volna ki­jelenteni, hogy sose légyen nagyobb gondunk annál, mint hogy csak sorbaállással lehet hozzájutni francia importrugdalózóhoz, an­nak idején mi egészen jól megvoltunk enél- kül is. Csakhogy ma nem „annak idején” van. Szerencsére nincs háború, nincs hiány- gazdálkodás, általában nincs baj az ellátás­sal. Babaholmiból azonban a jelek szerint nincs megfelelő készlet és választék, ami viszont határozottan baj. Már csak azért is, mert a sorbaállás rendszerint veszekedéssel jár együtt, s ez pedig nem hat előnyösen a népesség szaporodására. EGYÁLTALÁN: nem ártana most már valamivel kevesebb ünnepi beszéd a népese­déspolitikai céljainkról, s minél több csendes intézkedés, minden különösebb szónoklat nél­kül. Árkus József termelékenységet, ha a fém- textilrács szövéséhez legalább két új gépet tudnának vásá­rolni. Az asztalosrészleg koope­rál a kocséri Üj Élet Ter­melőszövetkezet bútorüze­mével, ' az első negyedévben gyermek­ágy favázakait, majd az év hátralevő részében 25—30 ezer bútorlábat készítenek szá­mukra. A faeszitergályos-mű- hely ügyes kezű emberei, az ARTEX és a TRIAL megren­delésére sakk-készleteket állí­tanak elő, helyesebben csak a figurákat, a táblák máshol ké­szülnek. Háromféle típust gyártanak: hagyományos for­májút, versenysakkot, és fél­automata esztergagépen ké­szült egyszerűbb kivitelűt. A szövetkezet vezetői ezt az üzemrészt is szeretnék fejlesz­teni, arra törekszenek, hogy megszüntessék a kézi eszter- gálást. Erre az évre mintegy 16 ezer sakk-készlet elkészíté­sére érkezett megrendelés. Most tárgyalnak egy osztrák ,céggel is, amely 1500 garnitú­ra különleges formájú sakkot szeretne elkészíttetni Zsámbé­kon. Űj terméke a szövetkezet­nek a zárakhoz való, úgy­nevezett drótmotolla, ennek gyártását a PEMÜ he­lyi gváregységétől vették át. Az idén 1 millió 200 ezer fo­rint értékben készítenek mo­tollát a budapesti ELZETT- gyár részére. F. B. A DUNÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI VÁLLALAT MEGYEI IRODÁJA (Cegléd, Pesti út 76.) FELVÉTELRE KERES C 100 AS GÉPVEZETŐKET Azoknak a jelentkezőknek, akiknek nincs meg a kellő szakképzettségük, 1 éven belül biztosítjuk a gépvezetői vizsga letételét, a- vállalat költségén. Kereseti lehetőség a kollektív szerződés szerint. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ VONTATÓVEZETŐKET ÉS KOTRÓGÉP-ALSQKENŐKET Jelentkezni lehet szombat kivételével mindennap, Cegléd, Pesti út 76. szám alatt /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents