Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

Megszűnik a balesetveszély Útjavítás — társadalmi összefogással A 62-es számú tanácsi vá­lasztókörzet választói azzal a kéréssel fordultak a városi tanácshoz, hogy a Pálfái út és a Csikvári út találkozásánál — mintegy 200 méter hosszú­ságban javítsák ki az immár járhatatlan utat. A városi tanács Illetékesei a Hunyadi és a Dózsa terme­lőszövetkezeteket, a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat veze­tőit és a termelőszövetkezetek erdőgazdaságának igazgatóját kérték fel. hogy nyújtsanak segítséget az út rendbehoza­talához. Február végén a gaz­dasági vezetők és a tanácsi képviselők megtekintették a Csikvári út azon szakaszát, amelyen — mély fekvése miatt — állandóan összegyű­lik a csapadékvíz. Megállapították, hogy az út melletti kitaposott gya- logúton sok kisgyermek jár iskolába, s a gépjár­művek vezetői az út rossz állapota miatt gyakran a gyalogúira hajtanak fel, és különösen az esti órákban veszélyeztetik a kisiskolások épségét A szemlebizottság megálla­podott abban, hogy a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat dol­gozói társadalmi munkában március 11—15 között elvégzik | az út és csapadékvíz elvezető ' árok szintezését. Árokásó gép segítségével több száz köbméter földet termelnek ki és felszíni-vízelvezető árkot építenek az út jobb oldalán. Az út bal oldalán levő árok­ban összegyűlő csapadékvizet 50 centis betongyűrűkből ké­szített áteresz segítségével ve­zetik át az új árokba, mely a Kürti-lapos csatornába torkol­lik. A Hunyadi és a Dózsa ter­melőszövetkezetek, továb­bá a termelőszövetkezetek erdőgazdaságának dolgo­zói szintén társadalmi munkában végzik el a földút egyengetését, tö­mörítését. Az útra homokot hordanak és agyagos földdel való össze­keverése után kialakítják a 7 méter széles útkoronát. A Pál- fáji szilárd burkolatú út előtt 30 méter hosszúságú sárrázót építenek ki. A munkálatokhoz szükséges anyagot a városi ta­nács biztosítja. A munkálatokat a tervek szerint március végéig befe­jezik. Tarnavölgyi Sándor VASÄRNAP megtartják vá­rosunkban a tavaszi állat- és kirakodóvásárt. MOZIMŰSOR Fogják el Oichit élve vagy holtan! Színes, japán kaland­film. Kísérőműsor: Pillantás a számítógépbe. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Hatan hetedhét országon át Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐ Jelszó: a puszták angyala. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. Kísérőműsor: Az elviselhe­tetlen zenész. Híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub Este 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁ­BAN Tüzes íjász. Olasz—spanyol —francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. A PESTME&YEI HÍRLAP; KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÄM 1974. MÁRCIUS 3., VASÄRNAP A KISZ tömegbefolyásának növeléséért Javult az alapszervezetek munkája A tagösszetétel még mindig nem kielégítő Igen fontos témáról esett szó a KISZ városi végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén: az ifjúsági szervezet tö­megbefolyásáról és szervezett­ségéről. Egy korábbi, e témá­ban végzett felmérés nyomán tavaly megállapították, hogy a konzervgyárban, a 21-es Vo­lán és az Irodagéptechnikai Vállalat helyi telepén, vala­mint a Gépjavító és Faipari Szövetkezetben kevesebb a KISZ-tag — főleg a munkás- fiatalok körében — a kívána­tosnál. Az azóta eltelt idő figye­lemre méltó változásokat ho­zott. A konzervgyár KISZ-bi- zottságának beszámolója pél­dául arról tanúskodott, hogy a város és egyben az ország legnagyobb élelmiszeripari üzemében javult az alapszervezetek munkája, erősödött a szervezet politikai jellege, bár a tagösszetélel még mindig nem kielégítő. A legutóbbi vezetőségvá­lasztások során az új tisztség- viselők beiktatásakor minde­nütt vitatéma volt, miként le­het elérni azt. hogy a fiatal munkások közül mind többen lépjenek a KISZ-tagok sorá­ba. Arra az álláspontra jutot­tak, hogy ezt elsősorban rá­termett, a célkitűzéseket he­lyesen. pontosan értő, aktív vezetők kiválasztásával, tar­talmas, a gondokat feltáró taggyűlések rendezésével le­het elérni, A tennivalók tisztázásá­nak időszerűségét az is aláhúzza, hogy a KISZ városi bizottságának idei intézkedési terve a jelen­legi taglétszám 10 száza­lékos növelését tűzte ki célul. Pontos statisztikai kimuta­tás tanúskodik arról, hogyan alakult az elmúlt időszakban a KISZ-tagok aránya a dolgo­zó fiatalok körében. Míg 1973 elején összesen 820 fia­tal volt tagja valamelyik alapszervezetnek, addig idén januárban már 932 fiatal sze­repelt a tagok sorában. A nö­vekedés 13,9 százalék, ami 3,9 százalékkal haladja mega tervezettet. Figyelembe véve a fiatalok életkor szerinti megoszlását az egyes munkahelyeken igen eltérő a szervezettség. A kon­zervgyárban például 57 száza­lék a huszonhat éven aluli fiatalok között a KISZ-tagok aránya, a Városgazdálkodási Vállalatnál 24, a Gépjavító és Faipari Szövetkezetben 16 szá­zalék. Akadnak kiemelkedő alapszervezetek is: a pedagó­gus II., III. és IV-es alapszer­vezetének például igen sok 26 éven felüli tagja is van. El­érik vagy meghaladják a 100 százalékos arányt a posta, a TRAKIS, és a városi tanács .alapszervezetei is. A létszámnövekedés, az alapszervezetek munkája nagy hatással van a KISZ-en kí­vüli fiatalokra is. Nem egy politikai, kulturális rendezvé­nyen ők is részt vettek. A tavaly novemberi szoli­daritási nagygyűlésen és fáklyás felvonuláson a mintegy 2 ezer fiatal kö­zött igen sok KISZ-en kí­vüli is ott volt. Amint a KISZ városi vég­rehajtó bizottsága megálla­pítja, a 10 százalékos terve­zett létszámnövelés reális cél. Ennek érdekében munkálkod­ni elsőrendű feladata vala­mennyi alapszervezetnek, hi­szen a taglétszám fejlődése egyik fontos feltétele annak, hogy tovább növekedjék a KISZ tömegbefolyása. K. A. Kutatómunka a levéltárban Méltó helyet kaptak a múlt dokumentumai A ceglédi járás iratanyaga is a polcokra kerül Csaknem egy év telt már el a városi levéltár meg­nyitása óta, melynek kutatótermét — ahol nagy gond­dal és hozzáértéssel válogatott történettudományi szakkönyvtár is helyet kapott — mind gyakrabban ke­resik fel érdeklődők. Az elmúlt hónapokban jelentősen gyarapodott az egykori hivatalos iratokból, levelekből álló gyűjtemény. További bővítése, az anyag feldolgo­zása a következő hónapok feladata. Erről a szép, iz­galmas, de korántsem könnyű munkáról Böőr László­val, a városi levéltár igazgatójával és Lakatos Ernővel, a Pest megyei Levéltár igazgatójával beszélgettünk. Korábban Kecskeméten őrizték — Milyen céllal hozták lét­re az önálló nagykőrösi levél­tárat? — A város hivatalos ira­tait, jegyzőkönyveit, megannyi múltját idéző dokumentumot hosszú évek óta a kecskeméti levéltárban őrizték. A nehe­zen hozzáférhető, feldolgozat­lan gyűjteményt kutatásra alig lehetett felhasználni. El­szállítása — az egyébként is zsúfolt Pest megyei Levéltár­ba — nem könnyített volna a nehézségeken. így figyelembe véve Nagykőrös városának hosszú évszázadokon át meg­őrzött sajátos önállóságát, fel­merült annak a gondolata, hogy a jelentős, gazdag gyűj­teményt itt helyben dolgozzuk fel, és tároljuk. Ebben a vá­rosi tanács is igen sokat se­gített, szép új levéltárat ka­pott Nagykőrös, melyhez ha­sonló, jellegét tekintve, nincs több az országban. Tekintve, hogy az egykori mezőváros múltja szorosan kapcsolódik a környező települések históriá­jához, ezért Cegléd város és a ceglédi járás elmúlt évszá­zadainak dokumentumai is he­lyet kapnak polcainkon — mondta Böőr László. Ezeknek a polcoknak a hossza összesen 2 ezer 430 mé­ter. Jelenleg már több mint a felén, ezerháromszáz méternyi hosszan, az egykori polgár- mesteri hivatal 1945—50 kö­zött íródott feljegyzései, az árvaszék és a nagykőrösi er­dőközbirtokosság dokumentu­mai sorakoznak szép rendben. A levéltár munkatársai befe­jezték a hajdani városi adó­hivatal iratanyagának rende­zését is. Önálló feldolgozás — Milyen feladatot jelentett az új levéltár munkájának megszervezése? — kérdeztük Lakatos Ernőtől, a Pest me­gyei Levéltár igazgatójától. — Hazánkban a nagy váro­si levéltárak mellett megyei levéltárakban gyűjtik és dol­gozzák fel az egyes tájegysé­gek iratanyagát. A nagykőrösi ebből a szempontból egyedi, mert bár több helyütt van az országban fióklevéltár, önálló gyűjtő és feldolgozó munkát, mint a megyei központi levél­tárakban és itt, Nagykörö­sön, sehol sem végeznek. Az itteni levéltárosok átgondol­tan, tervszerűen munkálkod­nak. Feladatuk, hogy az em­lített két település, Nagykőrös és Cegléd, valamint a ceglédi járás történelmének adatai a rendelkezésre álló iratgyűjte­ményből, egyelőre alapfokú feldolgozás révén, a kutatók számára hozzáférhetők legye­nek. Fontos módszertani fel­adatnak tekintjük a kutatás megkönnyítése mellett az ok­tató-nevelő munka támogatá­sát is. Ezért például a közel­jövőben egy levéltárosunk az úrbéri kérdésről tart majd előadást középiskolásoknak és történelemtanáraiknak. Régi tapasztalat, hogy a történet- tudomány elsajátítását segíti, ha a diákok eredeti forrás­anyaggal ismerkedhetnek meg. Cegléd város XVIII. és XIX. századi iratgyűjteménye már az új levéltár munkatár­sainak keze nyomát őrzi: sár­guló lapjaik gondosan válo­gatva simulnak egymáshoz, kíváncsi, kutató kezekre vár­va. A még hiányzó ceglédi és Cegléd járási anyag a követ­kező hónapokban érkezik fo­lyamatosan, feldolgozása után a levéltár összes állományá­nak mintegy a felét teszi majd ki. Sokan érdeklődnek — A megnyitás óta nem ke­vés kutató járt nálunk, és so­kan fordultak meg olyanok is, alak számára mi kerestük ki a szükséges adatokat, például sok évvel ezelőtti munkavi­szonyról szóló bejegyzéseket. Gyakran tartunk ismeretter­jesztő alőadásokat, és nem egy levéltárral ismerkedő csopor­tot is fogadtunk. Rendszere­sen jönnek ide az Arany Já­nos Gimnázium történelem­szakkörének diákjai, ők önál­ló kutatást is végeznek. A közeljövőben a XVIII. századi településviszonyokról keresnek majd adatokat, gyűjtenek hasznos információkat. Ta­vasszal kiállításon mutatjuk be a Tanácsköztársaság nagy­kőrösi vonatkozású iratait, hi­vatalos dokumentumait, és ter­mészetesen továbbra is szere­tettel várjuk az érdeklődő­ket, az általános és középis­kolákban tanító történelemta­nárokat. A letűnt századok minden­napjairól valló papírok, leve­lek híven elégítik ki a kései utódok kíváncsiságát. Sok irat már megsárgult, széleik sza­kadozottak, helyenként az írás is elhalványodott, ezért nem egy resturálásra szorul. A szultán rendeleté Az országos levéltárban nagy hozzáértéssel mentik meg az utókornak ezeket az értékes papírokat. A nagykő­rösi levéltár gyűjteményének legértékesebb darabjait, a tö­rökkor iratait is laminizálták: ügyes gépek kellő előkészítés után vékony hártyát préseltek a IV. Muhamed szultán 1644- ben keit fermánjára, Oszmán vezérpasa szolgáltatások ügyé­ben írt rendeletére. K. A. KRESZ-tanfoiyam Március 16-án KRESZ-tan- folyam indul fogatosok, segéd­motorvezetők és motorkerék­párosok részére. A tanfolyam­ra március 15-ig lehet jelent­kezni az Arany János Műve­lődési Központ irodájában. Ugyancsak folyamatosan lehet jelentkezni gépkocsivezetői tanfolyamra is. A nemzetközi nőnapra készülnek Az üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, kis- és nagy­diákok készülnek a nemzet­közi nőnapra, hogy felköszönt- sék az édesanyákat, lányokat, nagymamákat. A konzervgyárban, az Iroda- géptechnikai Vállalatnál, a TRAKIS-nál és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolában hagyományosan, vi­rággal köszöntik a nőket. A központi ünnepséget a művelődési otthon dísztermé­ben tartják március 8-án, este 7 órakor. Patay Dezsőnének, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága mellett működő nő­bizottság titkárának megnyitó­ja után Hegedűs László, a vá­rosi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Az ünnepségen az állami zeneiskola tanárai adnak mű­sort. Majd a hagyományoknak megfelelően a vendégek a központi étteremben közös va­csorán vesznek részt. Pihenőkre, kirándulókra várva Közeledik a tavasz. A vá­rosi tanács máris intézkedett, hogy a lakosságnak kellemes kiránduló és pihenőhelyet ta­láljon a Pálfája erdőben, a Cif­rakertben, és a város többi parkjaiban. Még a múlt évben 150 ezer forint költséggel rendbehoz­ták a pálfájai arénát. A me­gyei tanács anyagi támogatá­sával kutat fúrtak az erdőköz­pontban, hogy az öntözést is lehetővé tegyék. Megkezdték az utak építését, pihenőpa­dokat helyeztek el a kirándu­lóknak és parkolóhelyet ké­szítettek az autóknak. A munkálatokat, mint dr. Hanny Vilmos, a városi ta­nács jogügyi előadója elmon­dotta, az idén tavasszal to­vább folytatják. Az erdő fái­nak és tisztaságának védel­mére erdőgondnokot alkal­maztak, s külön parkőr vi­gyáz a Pálfája és a Cifrakert nyugalmára. SPORT A tanácsi sakkozók sikere A Magyar Hírlap szerkesz­tősége a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó dol­gozók részére hatezer embert megmozgató sakktömegver- senyt rendezett. A 19 megyei győztes és 9 fővárosi csapat 12 fordulós svájci rendszerben mérkőzött a kétnapos, buda­pesti, országos döntőben. Az Nk. Városi Tanács (dr. Balogh József, Karai Ambrus, Szűcs János) csapata 18,5 pontot gyűjtött és a második legjobb vidékiként a 11. helyen vég­zett a szoros mezőnyben. A fővárosiak döntő többsége szá­mítógéppel készült a vetélke­dőre, ezért a körösiek teljesít­ménye elismerést érdemei. Kis szerencsével előbb is végez­hettek volna. Tíz új minősített versenyző Heti két-három játéknappal két hónapig tartott a KIOSZ- székházban az újabb IV. osz­Jelfogók Tormásról A telefonközpontok hívásszámláló jelfogóihoz JET—2-es automata gépekkel készítik a tekercseket a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet tormási részlegében. A készülékeket a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár megrendelésére gyártják. Apáti-T6th Sándor felvétele tályú minősítő egyéni sakk- verseny, amelynek 18 induló­ja volt Kis Sándor és a gim­nazista Katona Lajos végzett a. élen, 15—15 ponttal, s még további 8 fő: Jeszenszky, Ko­vács S., Deák, Thiringer, Kis- prumik, Járvás L., Péczeli és a hetedikes általános iskolás Zöldi érte el a minősítéshez szükséges teljesítményt. VASÁRNAPI műsor Atlétika Múzeum előtti térség, 10,30: járási mezei futóbajnokság. Birkózás Dabas: serdülő verseny dr. Nagv Zoltán emlékére. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 8,30: Nk. Kinizsi I.—Nk. Kinizsi II., 9,30: Bem SE (Cegléd)—Kecskeméti MFSC, 10,30: Lajosmizsei VÍZ­GÉP—Ceglédi KÖZGÉP férfi Kinizsi Kupa-mérkőzés. Labdarúgás Tápióbicske: T. KSK—Nk. Kinizsi, Magyar Népköztársa­sági Kupa-mérkőzés. Múzeumi pálya, 10,00: Nk. Kinizsi II.—Mezőfi SE (Kecs­kemét) Téli Kupa-mérkőzés. Sportlövészet Arany János általános isko­la, 8,30: városi úttörő légpus­kás Mészáros Kupa 4. (befeje­ző) fordulója. Természetjárás Mátra-hegység: az Nk. Kini­zsi túrája. HÉTFŐI MŰSOR Sakk KlOSZ-székház, 18.00: az újabb III. osztályú minősítő verseny 6. játéknapja. S. Z. Hél főn kezdődik az eboltás Hétfőn — március 4-én meg­kezdődik az ebek veszettség elleni védőoltása. Az első kerületiek ebeit az állatorvosi rendelőben, a Dó­zsa Termelőszövetkezet ta­nyáiban lévő ebeket a Jakab­házi tanyában oltják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents