Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Levelek, Attilának XVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP 1975-ben Alhertirsán új bölcsőde épül Felmérés készült 640 nagy családról A népesedéspolitika kérdé­seiről tárgyalt legutóbbi ülé­sén az MSZMP járási végre­hajtó bizottsága. Az írásbeli jelentéshez Nagy Imre, a já­rási pártbizottság titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Mint a jelentés rámutat, a párthatározatból adódó teen­dők alapos . és körültekintő végrehajtását a többi között a járás lélekszámának csökke­nése is indokolja. A mezőgaz­daság átszervezése, az iparte­lepítés, Cegléd, Szolnok és Nagykőrös vonzó hatása egy­aránt oka a községekből való elvándorlásnak. A természetes szaporodás csökken. Amíg a megyében 1,81, addig a járás­ban csupán 1,08 az átlagosan egy családra jutó gyermekek száma. Ahhoz, hogy a lakos­ság száma ne csökkenjen, or­szágos viszonylatban el kelle­ne érni a családonkénti 2,16-os gyermekszaporulatot. Ez ma­gyarázza, hogy a határozat a háromgyermekes családmo- dellt tartja megfelelőnek, kö­vetendőnek. A népesedéspolitikai hatá­rozattal már korábban tag­gyűléseken foglalkoztak a já­rás kommunistái, szabad párt­napokon tárgyalták meg és több helyen politikai vitakör előadásaként dolgozták fel. Felmérést készítettek 640 j nagy család helyzetéről. A j tapasztalatokat elemezni fogják és javaslatokat dol­goznak ki a községi taná­csok számára, fontossági sorrendben hogyan segíthetnek minél többet a sok gyermeket nevelő szülők­nek. A közelmúltban az egész­ségpolitikai aktívaértekezlet is ezzel a témával foglalko­zott. Az 1974 januárja óta műkö­dő terhességmegszakítást en­gedélyező bizottság eddigi ta­pasztalatai szerint az új tör­vény érvényesül a gyakorlat­ban: eddig 40 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik művi abortuszra jelent­keztek. A jelentés feletti vita rész­vevői elmondották, hogy a községekben már eddig is so­kat segítettek a termelőszö­vetkezetek az óvodák bővíté­sében, létesítésében. Erre a közreműködésre a jövőben egyre nagyobb szükség van, hiszen a járási adatok szerint minden száz gyerek közül csak háromnak jut bölcsődei és harminchatnak óvodai hely. A két albertirsai közös gazda­ságról elismeréssel szóltak, hi­szen összesen ötven férőhely- lyel növelték meg a községi óvodát. 1975-ben a nagyközség 40 gyermek elhelyezésére al­kalmas bölcsödét kap a jelenlegi húszszemélyes helyett. Dánszentmiklóson a Micsurin Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlése jóváhagyta negyedmillió forint felajánlá­sát, óvoda céljára. Jelenleg még gondokkal küzdenek Abonyban, ahol az utóbbi évek gyors ütemű ipartelepítése nyomán csupán felét tudják kielégíteni az el­helyezési igényeknek. Azok a fiatal anyák, akiknek kisgyer­mekük van. á helyhiány miatt nem tudnak munkát vállalni, ugyanakkor csak annak a gyermekét vehetik fel a gyer­mekintézményekbe, akinek igazolt munkahelye van. A fejlesztési törekvéseket a járás községeiben álta­lában megértéssel, segítő­készséggel támogatják a gazdasági vezetők, ám egyes helyeken még na­gyobb figyelmet kell for­dítani erre a kérdésre, hiszen a termelőüzemek érdé­Tavasz a parkban SZEZONKEZDETI BOSSZÚSÁGOK A szép idő beköszöntővel mind többen kapnak kedvet egy kis vacsora utáni sétához. Jólesik a langyos esti levegő­ben járni egyet, megnézni az épülő óvodát, az új házakat, és a toronydarut, ahogy ját­szi könnyedséggel emel a ma­gasba egész szobafalakat. A séta után a legkelleme­sebb dolog lenne egy kicsit le­ülni a Lenin parki padokra és elgyönyörködni a rügyező fák­ban, a tavaszt hirdető virá­gokban. Itt azonban csalódás éri a pihenni vágyót. A pado­kat ugyanis még nem szerel­ték fel. No, de sebaj! Hiszen a közelben van az ifjúsági park és a Vigadó. Ott majd le lehet öblíteni az út porát egy jaffával, vagy frissen csapolt hideg sörrel, ami különösen jólesik a tavaszi levegőn, a te­rebélyes, rügyező fák alatti asztaloknál. Csakhogy itt újabb csalódás éri a fáradt, de még bizakodó sétálót. Ugyanis a parkban nincsenek székek, asztalok, csak a ven­dégek kerékpárjai is sok-sok tavaszi falevél. Pedig van itt jó néhány asztal és ülőalkal­matosság is, ám, azokat a ven­déglő bejárata mellett helyez­ték el, egymás tetejére, ku­pacba rakva. Aki ezután még bemegy a helyiségbe az ugyancsak meg­lepődik. Benn, a falak mellett számtalan alumínium sörös­hordó és egy kerékpár ékte­lenkedik. Van még ott egy fehérre mázolt, ismeretlen rendeltetésű valami és egy szürke vászonnal leterített szerkezet. Rajta a felirat: nem működik. A maradék helyen asztalok, széliek vannak és egy pult. A falon tábla, nagy kék és piros betűkkel: „A po­harakat kérjük vissza.” Nem sokan olvashatják, mert még a vaskályhán is üres korsók állnak. A padlón csikkek és papírdarabok. Napközben nem sokat takaríthatnak. Aki nem törzsvendég, csak véletlenül téved be, nem valószínű, hogy egyhamar betér ide ismét. Jó volna, ha a Vendéglátó­ipari Vállalat kulturáltabb kö­rülményeket teremtene a Vi­gadóban, annál is inkább, mert hamarosan megnyitja kapuit az ifjúsági park, és a fiataloknak a jelenlegi állapot nem mutat példát sem a ren­dezett, sem az egészséges szó­rakozáshoz. K. D. Cegléden szerepel Koncz Zsuzsa és a Fonográf együttes Április 4-én, este fél 8 órai kezdettel a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermé­ben Koncz Zsuzsa önálló est­jén szórakozhatnak a fiata­lok. Közreműködik a Fonográf (volt Illés) együttes. ke is, hogy az ott dolgozók megfelelő körülmények közt tudják gyermekeiket, amíg munkában vannak. Ma már a szülők közül is egyre többen látják, hogy az óvoda nem pusztán gyermekmegőrző hely, hanem fontos pedagógiai sze­repe van az apróságok sze­mélyiségének sok irányú for­málásában és az iskolai tanul­mányokra való felkészítésben. A hozzászólók felhívták a figyelmet a terhes anyák fog­lalkoztatásának megoldására. A termelőszövetkezetekben megfelelő, könnyebb munkát kell találni számukra. Kocsé- ron, a Petőfi Termelőszövet­kezetben például a műanyag­üzemben tizenöt kismama kü­lön munkacsoportban dolgo­zik. A végrehajtó bizottság fon­tosnak ítélte, hogy mindenhol elterjedjen a helyes szemlélet, a különböző munkakörök be­töltésénél ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe azok a nők, akik gyermekáldás elé néznek. A munkahelyi pártszerve­zetek figyelemmel kísérik a népesedéspolitikai hatá­rozat elveinek érvényesü­lését. A Hazafias Népfront, a KISZ, a Vöröskereszt és a többi tár­sadalmi és tömegszervezet is részt vállal az intézkedési terv végrehajtásából. A munka összehangolására és irányítá­sára járási operatív bizottság alakult. T. T. Előadás az átöröklésről Kedden, április 2-án, dél­után hat órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ értelmiségi klubjában Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem embertani tanszékének tudományos mun­katársa előadást tart az át­öröklésről. Az előadásra szíve­sen látnak — a klubtagokon kívül is — minden érdeklődőt. Napfény csillan a Rákóczi úti ABC-kisáruház kirakat­üvegein. A meleg sugarak kedvet adnak a közelben te­vékenykedő gyerekcsoport­nak, akik reggel szorgos mun­kába fogtak, rendet teremte­nek a néhai kézilabdapálya területén, az áruház melletti senki földjén. A város főút­vonalán jó ideje nem valami szép látvány volt ez a terü­let. Itt szorgoskodik, lám, a ceglédi kisegítő iskola Munka őrse. Igyekvő, dologszerető gyerekek, nem kell noszogat­ni őket. A munkára nevelés órán sok hasznos dolgot mű­veltek már, ez a tereprende­zés is ide tartozik. A szorgos- kodók közül kitűnik egy sző­ke fiú. Itt bizonyítja, amit az iskolában hallottam róla: na­gyon szeret dolgozni. Sokféle szeretet Attilát nevelőszülők neve­lik, saját fiukkal és két má­sik állami gondozottal a kül­ső Budai út menti tágas, nagy, kertes, gondozott ház­ban. A fiú reggel korán kel. Fél hétkor indul a vonat, ami Ceglédre hozza. Az állomás­tól jókora séta az iskola. Ta­nítás után napközibe jár, este hét óra tájban indul az a vo­nat, ami nap mint nap haza­viszi. Akárhogy is nézzük, nem lenne ez könnyű dolog még egy borotvaéles eszű, eminens tanuló számára sem. Ö közepes tanuló. Munkára azért könnyebben kapható, mint a tanulásra. Gyakran önként vállalkozik. Jó fantá­ziája. kézügyessége van, s ha irányítják, úgy dolgozik, hogy a dicsérettel nem kell fukarkodni. A szépet nagyon szereti, éppúsv igényli, mint a szeretetet. Tizenhárom éves kis életének már annyiféle szeretetben volt része. Ahány nevelőszülő, annyi érzés. At­tilát nevelték Táviósápon. Tá- niósülyben, Tóalmáson. Cen- léden és egy kicsit Nagykő­rösön is, de Ceglédre vissza kívánkozott ide. ebbe az is­kolába. S°<zítetiék, s két éve. bo«v Budai úti nevelőszülei­hez került. Anyura várva A ház valóban otthona a fiúnak, a négy gyerek úgy él együtt, rendezett körülmé­nyek közt, jó környezetben, mintha igazi testvérek vol­nának. De amikor az értelem nyílni kezd felnőttesen is egy tizenéves kobakjában, hogy ne érdeklődne, hogy ne ter­vezgetne! A Mama, Hanesz Jözsefné jó gondviselő, enni ad, tiszta ruhát ad, a ciróga­tásból is éppúgy jut Atti- láék arcára, mint saját kisfia nevető képére, de az mégsem olyan, mintha egyszer, iga­zán egyszer, a saját édesany­jától kaphatna hasonló ciró­gatást. Az ősszel történt, Kossuth asztala hogy egy vendég aki a ház­nál járt, felvetette: talán le­velet kene írni az édesanyjá­nak. Kiskönyvében ott olvas­ható a név és egy cím is. Az ötletért Attila nem egymaga lelkesedett, hanem először a gyerekek valamennyien. A három fiú összedugta a fe­jét, közösen fogalmazódtak meg a sorok, s vitte a posta a levelet Budapestre, a XV. kerületbe. Próba — szeren­cse: hétszámra lesték a pos­tást. Később azután hónap­számra is. Az első levelet egy másik asszony, a nagynéni küldte. Nem kertelő, inkább könyörtelenül emberi volt az üzenet. Édesanya van is, nincs is. Azért nincs, mert épp bün­tetését tölti. De, ha Attila meg akarja keresni levél­ben, tessék, itt a címe. Hát, persze, hogy megke­reste. Érkezett a válasz is. Szépen csengtek a szavak, ahogy Marha, a nevelő olvas­ta. „Drága kicsi fiam, na­gyon örülök, hogy megtalál~ tűk egymást. Nagyon szeret­nélek látni. Édesapád nem él. Majd találkozni fogunk és mindent el fogok mondani.” Egy másik levélben később kétszáz forint érkezett, a kö­vetkezőben, ami láthatóan más kézírással íródott, ez állt: „nagyon szeret anyu té­ged”. Alig egv év múltán örömteli hírt hozott a posta. ar igazi édesanya jöttét. A fiúcska aznan engedélvt ka­pott. hogy távol maradjon az iskolai foglalkozásról, helye­sebben a szüretről, ahová se­gíteni vonult az egész osz­tály. Gondosan öltözött, s ke­rékpárra pattanva száguldott ki minden. Budai útnál meg­álló pesti vonathoz. Titokban vele reménykedtek a nevelő­szülők is. Másnap vasárnap volt. Attila akkor már csak minden második vonathoz ment ki, de hétfőn is vára­kozva otthon maradt — hiá­ba. Az iskolában tanárai min­dennel megpróbálkoztak, hogy a gyerek gondolatai ne ka­landozzanak el, visszatérjen a rési kerékvágásba. Nevelő­szülei segítettek, hogy mint eddig, ezután is feltalálja ma«át. A leveleket gondosan el tették, őrzik azért. Előre, tovább Attila őszre a csepeli ipari és mezőgazdasági jellegű ki­segítő iskola tanulója lesz, kollégiumba kerül, új közös­ségbe. Ha igyekszik, és ki­tartóan tanul, elvégzi majd az általános iskolát, és akár majd szakmunkás is lehet, hasznos, dolgos kezű tagja a társadalomnak. Segítő szán­dékú, gyakorlott nevelők, ok­tatók foglalkoznak vele, hogy megállja a helyét társaival együtt ez a nyurga, szőke, ke­vés szavú fiú. S ha majd oda is levelet visz neki a posta Ceglédről, a külső Budai út­ról, nem kell félnie, hogy nem szívből íródnak a papír­ra vetett sorok. Hiszen most sem gépiesen peregnek ezek a szavak, hol kedvesek, hol nedig dorgálóak. a Mama aj­káról: ejnye, Attila! Jól van, Attilám! Eszes Katalin ENEKLO RAJOK A ceglédi Kossuth Múzeum országos emlékhely, itt található a név­adóhoz fűződő tárgyi és írásos emlékek legteljesebb gyűjteménye. Az intézmény feladatának tekinti a még hozzáférhető relikviák megvásár­lását. A közelmúltban Kossuth asztalával gyarapodott a múzeum. Apáti-Tóth Sándor felvétele Elsők lettek a megyében Szentesen szerepelnek a Táncsics iskola ú'törői A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnöksége Szen­tesen az idén második alka­lommal rendezi meg a megyei bemutatókon legeredménye­sebben szerepelt éneklő ra­jok országos fesztiválját. A legjobb Pest megyeiek nem­rég Érden találkoztak, s kö­zülük választotta ki a zsűri azt, amelyik produkciója alap­ján a legméltóbban képviseli Szentesen Pest megyét. Kur- dics Máriának, a Táncsics iskola 8. osztályos tanulójá­nak még mindig fáj a szíve, ha Érdről beszélgetnek. — Valóban, hiszen nem le­hettem ott a szereplésen, hangszalaggyulladásom volt. Talán ezért is fogadtam hitet­lenkedve, majd velük együtt örülve és ujjongva az Érdről megérkező pajtásaimat: kó­rusunk első lett Pest megyé­ben. — Tíz együttes szerepelt Er-- den — mondja Csordás Klá­ra —, s a zsűri elnöke, érté­kelte a teljesítményeket. Már a hetedik, a nyolcadik rajról is szólt, s mi még nem hallot­tuk a nevünket. A kilencedik után következett a számunkra csodálatos bejelentés: a ceg­lédi Táncsics iskola úttörő- csapatának Kodály Zoltán raja első lett a megyében. A rajvezető és ének-zene tanár, Garas Kálmánná örö­me nem kisebb a gyermekeké­nél, azonban az elmúlt hetek­re a még több, még felelős­ségteljesebb munka volt jel­lemző. Sok-sok próbával ké­szülnek a kiírás szerinti 20 dal előadására, hogy a 30 ta­gú kórus vezénylés nélkül, az eddiginél is szebben, tisztáb­ban mutassa be a legszebb népdalokat, úttörő- és mun­kásmozgalmi dalokat. Tanul­mányozzák Csongrád megye, különösen Szentes nevezetes­ségeit, mert nemcsak az ének­lésben, hanem a vetélkedőn is szeretnének helytállni. A rajnapló, rajzászló a most ké­szülő- benevezési emlék is vár­ja az utazás napját, április 3-át. A Táncsics iskola Ko­dály Zoltán raját megérdemelt, emlékezetes 4 nap várja Szen­tesen. (sz. a.) KISZ hét ’74 Hétfőn: költészet és zene Hétfőn, április 1-én, reggel 8 órakor népszokás szerinti élcelődéssel kezdik a napot a ceglédi Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskola diákjai. Délután folytatódnak a KISZ- hét rendezvényei. Délután 15 órakor kezdődik a Költészet és zene című műsor, melynek vezetője Baranyi Ferenc köl­tő lesz. A műsorban Kovács P. József és Merényi Judit lép fel, közreműködik ifjú Fasang Árpád zongoraművész. A ren­dezvény színhelye a zeneisko­la hangversenyterme lesz. Bábelőadás, gyerekeknek A Kossuth Művelődési Köz­pont bábszakköre április 4_én, délelőtt 10 órakor báb- és ámyjátékokat mutat be a gye­rekeknek. A kétórás műsor megtekintése díjtalan. Piros topánban Csacsifogat áll a Kossuth Ferenc utcában, egy ház előtt. Gazda nél­kül, türelmesen várakozik a kis jószág — hát még, ha foglalkoznak is vele! A kocsit két fia­talember kerülge­ti. Munkásruhá­ban vannak, be­szélgetnek, nevet­gélnek, csevegnek egymással s a sza­márral. Ügy lát­szik, a csacsinak tetszenek az ér­vek, mert nem harap, nem rúg és futásnak sem ered, mikor a két ifjú megveregeti a hátát, oldalát. A beszéd, úgy lát­szik, meggyőző volt. Az egyik fia­talember leguggol, — lám csak, fes- tékes ibrik és ecset van a kezé­ben —, nagy igye­kezettel festi a csacsipatákat szép sötét cinóberpiros- ra. Nevetnek a já­rókelők, a kis szamár felkapja a fejét és roppant csodálkozva kö­rülnéz. Hirtelen lett piros cipőjé­ben türelmetlenül toppant. Vajon mit szólt „szerze­ményéhez” a gaz­dája, mikor meg­látta? ...-es

Next

/
Thumbnails
Contents