Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Levelek, Attilának XVIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP 1975-ben Alhertirsán új bölcsőde épül Felmérés készült 640 nagy családról A népesedéspolitika kérdéseiről tárgyalt legutóbbi ülésén az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. Az írásbeli jelentéshez Nagy Imre, a járási pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mint a jelentés rámutat, a párthatározatból adódó teendők alapos . és körültekintő végrehajtását a többi között a járás lélekszámának csökkenése is indokolja. A mezőgazdaság átszervezése, az ipartelepítés, Cegléd, Szolnok és Nagykőrös vonzó hatása egyaránt oka a községekből való elvándorlásnak. A természetes szaporodás csökken. Amíg a megyében 1,81, addig a járásban csupán 1,08 az átlagosan egy családra jutó gyermekek száma. Ahhoz, hogy a lakosság száma ne csökkenjen, országos viszonylatban el kellene érni a családonkénti 2,16-os gyermekszaporulatot. Ez magyarázza, hogy a határozat a háromgyermekes családmo- dellt tartja megfelelőnek, követendőnek. A népesedéspolitikai határozattal már korábban taggyűléseken foglalkoztak a járás kommunistái, szabad pártnapokon tárgyalták meg és több helyen politikai vitakör előadásaként dolgozták fel. Felmérést készítettek 640 j nagy család helyzetéről. A j tapasztalatokat elemezni fogják és javaslatokat dolgoznak ki a községi tanácsok számára, fontossági sorrendben hogyan segíthetnek minél többet a sok gyermeket nevelő szülőknek. A közelmúltban az egészségpolitikai aktívaértekezlet is ezzel a témával foglalkozott. Az 1974 januárja óta működő terhességmegszakítást engedélyező bizottság eddigi tapasztalatai szerint az új törvény érvényesül a gyakorlatban: eddig 40 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik művi abortuszra jelentkeztek. A jelentés feletti vita részvevői elmondották, hogy a községekben már eddig is sokat segítettek a termelőszövetkezetek az óvodák bővítésében, létesítésében. Erre a közreműködésre a jövőben egyre nagyobb szükség van, hiszen a járási adatok szerint minden száz gyerek közül csak háromnak jut bölcsődei és harminchatnak óvodai hely. A két albertirsai közös gazdaságról elismeréssel szóltak, hiszen összesen ötven férőhely- lyel növelték meg a községi óvodát. 1975-ben a nagyközség 40 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsödét kap a jelenlegi húszszemélyes helyett. Dánszentmiklóson a Micsurin Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése jóváhagyta negyedmillió forint felajánlását, óvoda céljára. Jelenleg még gondokkal küzdenek Abonyban, ahol az utóbbi évek gyors ütemű ipartelepítése nyomán csupán felét tudják kielégíteni az elhelyezési igényeknek. Azok a fiatal anyák, akiknek kisgyermekük van. á helyhiány miatt nem tudnak munkát vállalni, ugyanakkor csak annak a gyermekét vehetik fel a gyermekintézményekbe, akinek igazolt munkahelye van. A fejlesztési törekvéseket a járás községeiben általában megértéssel, segítőkészséggel támogatják a gazdasági vezetők, ám egyes helyeken még nagyobb figyelmet kell fordítani erre a kérdésre, hiszen a termelőüzemek érdéTavasz a parkban SZEZONKEZDETI BOSSZÚSÁGOK A szép idő beköszöntővel mind többen kapnak kedvet egy kis vacsora utáni sétához. Jólesik a langyos esti levegőben járni egyet, megnézni az épülő óvodát, az új házakat, és a toronydarut, ahogy játszi könnyedséggel emel a magasba egész szobafalakat. A séta után a legkellemesebb dolog lenne egy kicsit leülni a Lenin parki padokra és elgyönyörködni a rügyező fákban, a tavaszt hirdető virágokban. Itt azonban csalódás éri a pihenni vágyót. A padokat ugyanis még nem szerelték fel. No, de sebaj! Hiszen a közelben van az ifjúsági park és a Vigadó. Ott majd le lehet öblíteni az út porát egy jaffával, vagy frissen csapolt hideg sörrel, ami különösen jólesik a tavaszi levegőn, a terebélyes, rügyező fák alatti asztaloknál. Csakhogy itt újabb csalódás éri a fáradt, de még bizakodó sétálót. Ugyanis a parkban nincsenek székek, asztalok, csak a vendégek kerékpárjai is sok-sok tavaszi falevél. Pedig van itt jó néhány asztal és ülőalkalmatosság is, ám, azokat a vendéglő bejárata mellett helyezték el, egymás tetejére, kupacba rakva. Aki ezután még bemegy a helyiségbe az ugyancsak meglepődik. Benn, a falak mellett számtalan alumínium söröshordó és egy kerékpár éktelenkedik. Van még ott egy fehérre mázolt, ismeretlen rendeltetésű valami és egy szürke vászonnal leterített szerkezet. Rajta a felirat: nem működik. A maradék helyen asztalok, széliek vannak és egy pult. A falon tábla, nagy kék és piros betűkkel: „A poharakat kérjük vissza.” Nem sokan olvashatják, mert még a vaskályhán is üres korsók állnak. A padlón csikkek és papírdarabok. Napközben nem sokat takaríthatnak. Aki nem törzsvendég, csak véletlenül téved be, nem valószínű, hogy egyhamar betér ide ismét. Jó volna, ha a Vendéglátóipari Vállalat kulturáltabb körülményeket teremtene a Vigadóban, annál is inkább, mert hamarosan megnyitja kapuit az ifjúsági park, és a fiataloknak a jelenlegi állapot nem mutat példát sem a rendezett, sem az egészséges szórakozáshoz. K. D. Cegléden szerepel Koncz Zsuzsa és a Fonográf együttes Április 4-én, este fél 8 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Központ színháztermében Koncz Zsuzsa önálló estjén szórakozhatnak a fiatalok. Közreműködik a Fonográf (volt Illés) együttes. ke is, hogy az ott dolgozók megfelelő körülmények közt tudják gyermekeiket, amíg munkában vannak. Ma már a szülők közül is egyre többen látják, hogy az óvoda nem pusztán gyermekmegőrző hely, hanem fontos pedagógiai szerepe van az apróságok személyiségének sok irányú formálásában és az iskolai tanulmányokra való felkészítésben. A hozzászólók felhívták a figyelmet a terhes anyák foglalkoztatásának megoldására. A termelőszövetkezetekben megfelelő, könnyebb munkát kell találni számukra. Kocsé- ron, a Petőfi Termelőszövetkezetben például a műanyagüzemben tizenöt kismama külön munkacsoportban dolgozik. A végrehajtó bizottság fontosnak ítélte, hogy mindenhol elterjedjen a helyes szemlélet, a különböző munkakörök betöltésénél ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe azok a nők, akik gyermekáldás elé néznek. A munkahelyi pártszervezetek figyelemmel kísérik a népesedéspolitikai határozat elveinek érvényesülését. A Hazafias Népfront, a KISZ, a Vöröskereszt és a többi társadalmi és tömegszervezet is részt vállal az intézkedési terv végrehajtásából. A munka összehangolására és irányítására járási operatív bizottság alakult. T. T. Előadás az átöröklésről Kedden, április 2-án, délután hat órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ értelmiségi klubjában Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének tudományos munkatársa előadást tart az átöröklésről. Az előadásra szívesen látnak — a klubtagokon kívül is — minden érdeklődőt. Napfény csillan a Rákóczi úti ABC-kisáruház kirakatüvegein. A meleg sugarak kedvet adnak a közelben tevékenykedő gyerekcsoportnak, akik reggel szorgos munkába fogtak, rendet teremtenek a néhai kézilabdapálya területén, az áruház melletti senki földjén. A város főútvonalán jó ideje nem valami szép látvány volt ez a terület. Itt szorgoskodik, lám, a ceglédi kisegítő iskola Munka őrse. Igyekvő, dologszerető gyerekek, nem kell noszogatni őket. A munkára nevelés órán sok hasznos dolgot műveltek már, ez a tereprendezés is ide tartozik. A szorgos- kodók közül kitűnik egy szőke fiú. Itt bizonyítja, amit az iskolában hallottam róla: nagyon szeret dolgozni. Sokféle szeretet Attilát nevelőszülők nevelik, saját fiukkal és két másik állami gondozottal a külső Budai út menti tágas, nagy, kertes, gondozott házban. A fiú reggel korán kel. Fél hétkor indul a vonat, ami Ceglédre hozza. Az állomástól jókora séta az iskola. Tanítás után napközibe jár, este hét óra tájban indul az a vonat, ami nap mint nap hazaviszi. Akárhogy is nézzük, nem lenne ez könnyű dolog még egy borotvaéles eszű, eminens tanuló számára sem. Ö közepes tanuló. Munkára azért könnyebben kapható, mint a tanulásra. Gyakran önként vállalkozik. Jó fantáziája. kézügyessége van, s ha irányítják, úgy dolgozik, hogy a dicsérettel nem kell fukarkodni. A szépet nagyon szereti, éppúsv igényli, mint a szeretetet. Tizenhárom éves kis életének már annyiféle szeretetben volt része. Ahány nevelőszülő, annyi érzés. Attilát nevelték Táviósápon. Tá- niósülyben, Tóalmáson. Cen- léden és egy kicsit Nagykőrösön is, de Ceglédre vissza kívánkozott ide. ebbe az iskolába. S°<zítetiék, s két éve. bo«v Budai úti nevelőszüleihez került. Anyura várva A ház valóban otthona a fiúnak, a négy gyerek úgy él együtt, rendezett körülmények közt, jó környezetben, mintha igazi testvérek volnának. De amikor az értelem nyílni kezd felnőttesen is egy tizenéves kobakjában, hogy ne érdeklődne, hogy ne tervezgetne! A Mama, Hanesz Jözsefné jó gondviselő, enni ad, tiszta ruhát ad, a cirógatásból is éppúgy jut Atti- láék arcára, mint saját kisfia nevető képére, de az mégsem olyan, mintha egyszer, igazán egyszer, a saját édesanyjától kaphatna hasonló cirógatást. Az ősszel történt, Kossuth asztala hogy egy vendég aki a háznál járt, felvetette: talán levelet kene írni az édesanyjának. Kiskönyvében ott olvasható a név és egy cím is. Az ötletért Attila nem egymaga lelkesedett, hanem először a gyerekek valamennyien. A három fiú összedugta a fejét, közösen fogalmazódtak meg a sorok, s vitte a posta a levelet Budapestre, a XV. kerületbe. Próba — szerencse: hétszámra lesték a postást. Később azután hónapszámra is. Az első levelet egy másik asszony, a nagynéni küldte. Nem kertelő, inkább könyörtelenül emberi volt az üzenet. Édesanya van is, nincs is. Azért nincs, mert épp büntetését tölti. De, ha Attila meg akarja keresni levélben, tessék, itt a címe. Hát, persze, hogy megkereste. Érkezett a válasz is. Szépen csengtek a szavak, ahogy Marha, a nevelő olvasta. „Drága kicsi fiam, nagyon örülök, hogy megtalál~ tűk egymást. Nagyon szeretnélek látni. Édesapád nem él. Majd találkozni fogunk és mindent el fogok mondani.” Egy másik levélben később kétszáz forint érkezett, a következőben, ami láthatóan más kézírással íródott, ez állt: „nagyon szeret anyu téged”. Alig egv év múltán örömteli hírt hozott a posta. ar igazi édesanya jöttét. A fiúcska aznan engedélvt kapott. hogy távol maradjon az iskolai foglalkozásról, helyesebben a szüretről, ahová segíteni vonult az egész osztály. Gondosan öltözött, s kerékpárra pattanva száguldott ki minden. Budai útnál megálló pesti vonathoz. Titokban vele reménykedtek a nevelőszülők is. Másnap vasárnap volt. Attila akkor már csak minden második vonathoz ment ki, de hétfőn is várakozva otthon maradt — hiába. Az iskolában tanárai mindennel megpróbálkoztak, hogy a gyerek gondolatai ne kalandozzanak el, visszatérjen a rési kerékvágásba. Nevelőszülei segítettek, hogy mint eddig, ezután is feltalálja ma«át. A leveleket gondosan el tették, őrzik azért. Előre, tovább Attila őszre a csepeli ipari és mezőgazdasági jellegű kisegítő iskola tanulója lesz, kollégiumba kerül, új közösségbe. Ha igyekszik, és kitartóan tanul, elvégzi majd az általános iskolát, és akár majd szakmunkás is lehet, hasznos, dolgos kezű tagja a társadalomnak. Segítő szándékú, gyakorlott nevelők, oktatók foglalkoznak vele, hogy megállja a helyét társaival együtt ez a nyurga, szőke, kevés szavú fiú. S ha majd oda is levelet visz neki a posta Ceglédről, a külső Budai útról, nem kell félnie, hogy nem szívből íródnak a papírra vetett sorok. Hiszen most sem gépiesen peregnek ezek a szavak, hol kedvesek, hol nedig dorgálóak. a Mama ajkáról: ejnye, Attila! Jól van, Attilám! Eszes Katalin ENEKLO RAJOK A ceglédi Kossuth Múzeum országos emlékhely, itt található a névadóhoz fűződő tárgyi és írásos emlékek legteljesebb gyűjteménye. Az intézmény feladatának tekinti a még hozzáférhető relikviák megvásárlását. A közelmúltban Kossuth asztalával gyarapodott a múzeum. Apáti-Tóth Sándor felvétele Elsők lettek a megyében Szentesen szerepelnek a Táncsics iskola ú'törői A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége Szentesen az idén második alkalommal rendezi meg a megyei bemutatókon legeredményesebben szerepelt éneklő rajok országos fesztiválját. A legjobb Pest megyeiek nemrég Érden találkoztak, s közülük választotta ki a zsűri azt, amelyik produkciója alapján a legméltóbban képviseli Szentesen Pest megyét. Kur- dics Máriának, a Táncsics iskola 8. osztályos tanulójának még mindig fáj a szíve, ha Érdről beszélgetnek. — Valóban, hiszen nem lehettem ott a szereplésen, hangszalaggyulladásom volt. Talán ezért is fogadtam hitetlenkedve, majd velük együtt örülve és ujjongva az Érdről megérkező pajtásaimat: kórusunk első lett Pest megyében. — Tíz együttes szerepelt Er-- den — mondja Csordás Klára —, s a zsűri elnöke, értékelte a teljesítményeket. Már a hetedik, a nyolcadik rajról is szólt, s mi még nem hallottuk a nevünket. A kilencedik után következett a számunkra csodálatos bejelentés: a ceglédi Táncsics iskola úttörő- csapatának Kodály Zoltán raja első lett a megyében. A rajvezető és ének-zene tanár, Garas Kálmánná öröme nem kisebb a gyermekekénél, azonban az elmúlt hetekre a még több, még felelősségteljesebb munka volt jellemző. Sok-sok próbával készülnek a kiírás szerinti 20 dal előadására, hogy a 30 tagú kórus vezénylés nélkül, az eddiginél is szebben, tisztábban mutassa be a legszebb népdalokat, úttörő- és munkásmozgalmi dalokat. Tanulmányozzák Csongrád megye, különösen Szentes nevezetességeit, mert nemcsak az éneklésben, hanem a vetélkedőn is szeretnének helytállni. A rajnapló, rajzászló a most készülő- benevezési emlék is várja az utazás napját, április 3-át. A Táncsics iskola Kodály Zoltán raját megérdemelt, emlékezetes 4 nap várja Szentesen. (sz. a.) KISZ hét ’74 Hétfőn: költészet és zene Hétfőn, április 1-én, reggel 8 órakor népszokás szerinti élcelődéssel kezdik a napot a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Délután folytatódnak a KISZ- hét rendezvényei. Délután 15 órakor kezdődik a Költészet és zene című műsor, melynek vezetője Baranyi Ferenc költő lesz. A műsorban Kovács P. József és Merényi Judit lép fel, közreműködik ifjú Fasang Árpád zongoraművész. A rendezvény színhelye a zeneiskola hangversenyterme lesz. Bábelőadás, gyerekeknek A Kossuth Művelődési Központ bábszakköre április 4_én, délelőtt 10 órakor báb- és ámyjátékokat mutat be a gyerekeknek. A kétórás műsor megtekintése díjtalan. Piros topánban Csacsifogat áll a Kossuth Ferenc utcában, egy ház előtt. Gazda nélkül, türelmesen várakozik a kis jószág — hát még, ha foglalkoznak is vele! A kocsit két fiatalember kerülgeti. Munkásruhában vannak, beszélgetnek, nevetgélnek, csevegnek egymással s a szamárral. Ügy látszik, a csacsinak tetszenek az érvek, mert nem harap, nem rúg és futásnak sem ered, mikor a két ifjú megveregeti a hátát, oldalát. A beszéd, úgy látszik, meggyőző volt. Az egyik fiatalember leguggol, — lám csak, fes- tékes ibrik és ecset van a kezében —, nagy igyekezettel festi a csacsipatákat szép sötét cinóberpiros- ra. Nevetnek a járókelők, a kis szamár felkapja a fejét és roppant csodálkozva körülnéz. Hirtelen lett piros cipőjében türelmetlenül toppant. Vajon mit szólt „szerzeményéhez” a gazdája, mikor meglátta? ...-es
