Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

1974. MÁRCIUS 31., VASÁRNAP PEST HEGYEI ^JCirlav AMI TEGNAP MÉG GYORSNAK TŰNT, AZ MA MAR LASSÚNAK SZÁMIT A HÍRKÖZLÉSBEN, AZ ÜZE­NETEK, ESEMÉNYEK TO­VÁBBÍTÁSÁBAN. E HETI TUDOMÁNY-TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN a hírközlés EGYRE GYORSABB ÜTEMŰ FEJLŐDÉSÉRŐL SZÁMO­LUNK BE OLVASŐINKNAK. Vác után Crossbar-központ Cegléden Elektronikus vezérlésű, mellékutas-rendszerű A Budapestvidéki Postaigazgatóság a megyében Vác után Cegléden is létesített Crossbar távbeszélő-központot, melynek műszaki átadása tavaly december 20-án megtörtént, s 1974. január 5-én üzembe helyezték a berendezést. A Crossbar-rendszert a svéd Ericsson cég fejlesztette ki je­lenlegi formájára, s licence- vásárlás alapján hazánkban a Beloiannisz . Híradástechnikai Gyár állította elő. A BHG- nek ez az első ilyen automa­tikus telefonközpontja. Két típusból Cegléden, a postaépületben elhelyezett berendezés két ti­Liliputi tv-kamerák Francia szakemberek^ hor­dozható miniatűr tv-kamerál terveztek. A kamera átmérő­je 35 milliméter, hossza 20 milliméter. A külön tokban elhelyezett erősítőberendezés valamivel nagyobb. Egy angol cég is gyárt miniatűr tv-ka- merát. Ezt azonban nem lehet összehasonlítani a francia ké­szülékkel, mivel nincs benne vákuum-adócső. A képet 10 000 félvezető elemből álló lemez alakítja át elektromos jelzésekké. A továbbított kép kevésbé éles, mint a hagyo­mányos ikonoszkóp-cső hasz­nálata esetében, de a kamera ipari televízió céljaira nagyon megfelelő. pusból tevődik össze: az ARF 102-esből, mely a helyi hívá­sokat bonyolítja le, az ARM 201-es pedig az automatikus távbeszélgetések kapcsolására alkalmas. Huszonnyolcmillió forint beruházási összeget igé­nyelt a kétezres kapacitású központ, amely egyidejűleg harminchat érkező és induló távhívást tud fogadni. Két tár­csahangos rendszerrel műkö­dik, vagyis Cegléd esetében a 06-os számcsoport hívásával bejövő búgó hang után a 20-as körzetkijelölő számot, majd az előfizető öt számje­gyét kell tárcsázni. Az elekt­ronikus vezérlésű Crossbar­gépekből álló berendezés mel­lékutas rendszerű, markerek segítségével keres vonalat, az­az szabad utat a hívó és a hí­vott összekapcsolásához. A markerekkel tehát sok beszéd- utat lehet nyerni. Speciális töltőberendezés látja el árammal a központot, melynek elektronikája nagyon érzékeny a túlfeszültségre, maximális áramerőssége ezen Új feladatot kap Lakihegy Épül az új Kossuth-adó A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976- ban: új adóállomás épül a Kossuth rádió műsorának su­gárzására, amelynek adását az ország minden pontján jól lehet majd venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az teszi szükséges­sé, hogy a Kossuth rádió vételi lehetősége évről évre romlik, és ma már csak az ország te­rületének 55 százalékában le­het jól venni, hallaná az adást. A vételi lehetőségek romlá­sát részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek során több olyan adóállomást állítot­tak üzembe Európában, ame­lyek a Kossuth-adóéval azo­nos, vagy közel azonos hullám­sávon sugároznak. Másrészt a technikai fejlődés következté­ben egyre több zavaró hatás árasztja el az étert, amelyek mind gyengítik a vevőkészülé­kek felé „igyekvő” rádióhullá­mokat. (A Petőfi-adó műsorá­nak vételével kapcsolatban mind itthon, mind külföldön sokkal kevesebb panasz hang­zik el, egyszerűen azért, mivel rövidebb hullámhosszon sugá­roz, amire kevésbé hatnak a zavaró tényezők.) A dicsőséges előd A Kossuth rádió műsorát ma a Pest megye Csepel-szigeti részén levő lakihegyi nagyadó sugározza. Talán kevesen tud­ják, hogy 40 esztendővel ez­előtt, amikor megkezdte a .Budapest I” műsor szórását, Európa legnagyobb rádiótor­nya volt. Az óriás „szivar” magassága 314 méter, acélszer­kezetének súlya 230 tonna. A tornyot nyolc acélsodrony hor­gonyozza ki, amelyek mind­egyike egy-egy 80 tonnás, föld­be ásott betontömbbe kapasz­kodik. A toronyhoz derékban csatlakozó sodronyok egyen­kénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezet sú­lyát, a sodronykötelek terhét, valamint azt a feszítőerőt, ami a toronyra hat, kiderül, hogy 410 tonna nehezedik arra a porcelán szigetelőtömbre, ame­lyen a torony áll. Mindezt annak érzékeltetésére mond­tuk el, hogy milyen nagy mű­szaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas toronynak a megépí­tése. A lakihegyi nagyadó 1944- ben történt felrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménnyel sugárzott műsort. A felszaba­dulást követő újjáépítéskor 135 Ilyen hatalmas betontömbhöz horgonyozzák ki az acél­ból készült toronykolosszusokat. kilowattra növelték a teljesít­ményét. 1968-ban felújították a tornyot, és ezzel egyidejűleg 300 kilowattra emelték az adó­teljesítményt. (Ugyanakkor a környező külföldi adóállomá­sok között már szép számmal akadnak ezer kilowattosak is.) Romlik a vétel A mérések bizonysága sze­rint a Kossuth-adó műsorait 1949-ben az ország területének 89, a felújítást megelőzően 64, a teljesítménynövelést köve­tően 77 százalékán lehetett él­vezhetőén fogni. Napjainkban — mint említettük — Magyar- ország területének alig több mint a felén hallgatható za­varmentesen a program,. Kü­lönösen éjjel, a Nyugat-Du- nántúlon, az ország déli és keleti részén rosszak a vételi lehetőségek. Bebizonyosodott, hogy az or­szág területén középhullámon csak minden eddiginél na­gyobb teljesítményű adóállo­más üzemben tartásával lehet a jelenlegi hatásfokromlást megállapítani.'' így határozták el az új 2000 kilowattos (2 me­gawattos) adó építését. Ehhez azonban új antennatorony is kell. Ennek helyét egy földraj­zilag megfelelőbb helyen, a Bács-Kiskun megyei Solt nagyközség határában, a tele­püléstől mintegy négy kilomé­terre jelölték ki. Szovjet segítséggel A jelentős beruházás szovjet segítséggel valósul meg. Ha­zánkban ugyanis még sohasem gyártottak 150—300 kilowatt­nál nagyobb teljesítményű adót. Igaz, hogy ilyen külön­leges méretű berendezést ed­dig még a Szovjetunióban sem készítettek, de a szovjet szak­emberek mégis elvállalták a speciális adóállomás terveinek elkészítését és berendezéseinek leszállítását. A 300 méter magas acéltorony alkatelemei is a Szovjetunióból érkeznek majd, s a Ganz-MÁVAG szak­emberei fogják összeszerelni azokat. A torony — a lakihe- gyitőll eltérően — nem szivar alakú lesz, hanem egyenletes keresztmetszetű. A 2000 kilowattos rádió­adóállomás létesítéséről szóló kormányközi megállapodást az elmúlt év derekán írták alá. Solt térségében máris folyik a rádióállomás építésének hely­színi előkészítése, a terepren­dezés, valamint az úthálózat, a víz- és elektromosenergia-ellá- tás létesítményeinek kiépítése. Az adó energiaellátását 120 kilovoltos vezetéken — több­szörös biztosítással — oldják meg. A jövő év végéig két, egyenként 1000 kilowattos be­rendezést szállítanak a Szov­jetunióból, így külön-külön, a főidőben pedig párhuzamosan kapcsolva lehet majd sugároz­ni a programot 1976-tól, az or­szág minden pontján jól fog- hatóan. A Solt közelében épülő nagyadó mellett egy kisebb adótornyot is építenek, ultra­rövidhullámú műsor sugárzá­sára. A régi lakihegyi „szivar” pedig valami új feladatot Imp, más középhullámú adást sugá­roz majd. Érdekes, hogy Lengyelország is hasonló gondokkal küzd a rádióműsor szórása terén. Ne­kik is új adótornyot kell épí­teniük az ország centrumában. Az ebben az évben elkészülő 644 méteres óriás a világ íe- magasabb rádióadó-tornya lesz. amper. Negyven kategóriát különböztet meg a Crossbar­központ, többek között megfi­gyelő szervizasztalának segít­ségével műszerek regisztrál­ják a berendezés működését, A feljegyzett rögzített jelek­ből leolvasható, hogy hány eredményes, illetve hibás hí­vás ment végbe egy bizonyos idő alatt. A műszerészek a mennyiségből már következ­tetni tudnak arra, hol kell beavatkozniuk, ha elakad választás vagy ha nem megy ki a csengetés stb. Ez a sta­tisztikai karbantartás kisszá­mú műszerészgárdával meg oldható annál is inkább, mi­vel a berendezés hibaszázalé­ka jóval egy ezrelék alatt van. A budai járásba is A gépek többszörös, a helyi hívásoknál három- és hatper­cenkénti számlálásra képesek, ezenkívül a távhívásoknál a háromféle díjövezetnek meg­felelően a nappali és éjszakai hívások időtartamát is megál­lapítják, díjazzák. Cegléd jelenlegi 1200 tele­fontulajdonosának nagy előnyt jelent az automata központ létrejötte, mivel az előfizetők közvetlen részt tudnak venni az ország távhívásában, ugyanígy a Crossbar-hálózat­ba bekapcsolt megyékből s Budapest lágymányosi körze­téből is hívhatók. Pest megyé­ben közvetlenül elérhető szá­mukra Vác, Érd, Tárnok és Sóskút is. A ceglédi Crossbar­központ a környék távközlési forgalmát is gyorsítja. Segít­ségével Nagykáta, Manor, Nagykörös postahivatalaiban a kezelők közvetlen tárcsázással hívhatják az országos auto­mata rendszerbe kapcsolt ál­lomásokat. Arra azonban vi­gyázni kell a posták, illetve a vállalatok, intézmények tele­fonkezelőinek, hogy a Cross­bar-rendszerben irtesfél perc a csengetési idő, s letelte után a készülék automatikusan bont, tehát sietniük kell a te­lefonkagylók felvevésével. A közeljövőben még több Cegléd környéki falut vonnak be a Crossbar távbeszélő-hálózat­ba — köztük Csemőt, Albert- irsát, Nyársapátot —, a kör­zetesítés kiterjesztésével való­sággal fellélegeznek az eddig rossz telefon-összeköttetéssel rendelkező községek. Az idén: bővíiés Amíg tavaly hálózat-rekonst­rukcióra összpontosította anya­gi erőit a Budapest-vidéki Postaigazgatóság, addig most, az idén kétmillió forintot ter­vezett hálózatbővítésre, mely az új lakótelepeket is kedve­zően érinti. II. A. Gépesített postahivatalok A postai munka nemcsak hazánkban, de a világ sok más országában is korszerűsödött. A gépesítés alapja mindenütt a mienkhez hasonló irányítószám-rendszer. Naponta 5 millió levelet, 600 ezer újságot és folyóiratot, valamint 75 ezer csomagot képes feldolgozni a moszkvai Ka- zanyi pályaudvar mellett nemrég átadott új postahivatal. A hivatal helyiségeiben 15 félautomata levélosztályozó be­rendezés, több mint 20 szállítószalag és több félautomata cso­magosztályozó működik. A szállítószalagok hosszúsága eléri a 3,5 kilométert. A diszpécserszolgálatot ellátták televíziós ka­merákkal, ahonnan a levelek és csomagok osztályozásának minden fázisa kényelmesen nyomon követhető. A képen látható automatikus szelektáló és osztályozó gép­sort a norvég posta állította üzembe. Ez az „okos” berendezés mindenekelőtt szétválogatja a gépi feldolgozásra alkalmas, szabványos méretű küldeményeket és az ezektől eltérőket. A következő lépésben a gép azt ellenőrzi, hogy a súly és méret szerint osztályozott leveleken van-e, illetőleg a megfelelő he­lyen van-e a bélyeg. Az automatasor következő feladata az, hogy a levelekre kézzel írt irányítási számokat géppel érzékelhető jelekké ala­kítsa át, és az első számjegynek megfelelő jel szerint szétosz- sza őket. Az elsőt a kódoló, a második feladatot az előzetes szétosztó gépegység végzi. Az írógéphez hasonló külsejű kódolóban a levelek egyen­ként egy ablak elé kerülnek. A kezelő a billentyűkön leko­pogtatja a levélre írt irányítószámot, ezt a gép rögtön jelrend­szerré alakítja, és lumineszkáló festékkel rányomja a borí­tékra, Az előzetes szétosztó berendezés azután az első szám­jegynek megfelelő gépi jel — kódjel — alapján osztályoz. Természetesen a további számjegyek szerinti osztályozást is elvégezheti a gép. Fotoeljárásos szedőgép Gyorsabban készül az újság Hasonló módon a dobosi nyomdában is A nyomdatechnikának a szedés a „szűk ke­resztmetszete”. A nyomdai előkészítés sok­szorosan több időt vesz igénybe, mint maga a nyomtatás. Ma a mélynyomással vagy ofszetnyomás­sal kiadott sajtótermékek elkészítésekor a szöveget betűzve szedik ki, majd fotorepro- dukciót készítenek róla. A legújabb fotoeljá­rásos szedőgépek viszont közvetlenül filmsza­lagon adják meg a szükséges szöveget. A Szovjetunióban sorozatgyártásra előké­szített fotoszedögép olyan üvegkoronggal van ellátva, amelyen a betűk negatív fotografikus képe látható. Szedés közben a korong forog, a szükséges betű az optikai rendszer objek- tívja elé kerül, amely azt a kívánt nagyság­ban lefényképezi. A berendezés olyan sebes­séggel dolgozik, amelyre a legkiválóbb szedő sem képes a hagyományos mechanikus mód­szerrel. Az automatika működését bonyolult elektronikus rendszer biztosítja. Hasonló eljárással dolgoznak a még jelen­leg is épülő dabasi nyomdában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents