Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
2 POLGAR! VEDELEM Módszertani bemutató ma Az idén a polgári védelmi kiképzéseken az eddig elméletben tanultak gyakorlása került sorra. Az alegységek parancsnokainak felkészítését módszertani bemutat jgyakor- latokkal segíti a megyei parancsnokság. A napalm és társai A görögtűztől a gyújtóbombáig Görögtűz (kén, szurok, gyanta, olaj, salétrom és oltatlan mészből állló keverék) alkalmazása az időszámítás előtti IV. század óta, a többi fegyvertípushoz hasonlóan, a gyúj- tóanyagok alkalmazási eszközei is nagy fejlődést mutatnak. A puskapor feltalálásával és a tüzérség kialkauilásával egy időben az ágyút is beállított ták a katonai gyújtogatás szolgálatába. Majd a légierő, mint fegyvernem megjelenésével, valamint az első világháború állóharcai révén megjelenítek az új eszközök, a lángszórók és a gyújtóbombák. Ennek az időszaknak a jellemzője, hogy a gyújitóanyagok és eszközök igen széles skáláját fejlesztették ki, a legegyszerűbb fosz- fordairabtól a termitbombái g. A gyújlóanyagok fajtái. Ma a gyújtóanyagok eszközeit alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • gyújtólövedékek — repeszaknák, kézigránátok és kézi lőfegyverek gyújtólövedékei, • tüzérségi gyújtólövedékek, • kézi- és önjáró lángszórók, • gyújtólapok, szelencék, kazetták, különböző méretű gyújtóbombák, gyújtóhasábok és tartályok. A hátország ellen elsősorban a légi úton eljuttatható eszközök alkalmazása valószínűsíthető. A gyújtóbombák súlyuk szerint lehetnek kis (5 kg-ig), közepes (50 kg-ig) és nagyméretűek (50 kg felett). Hatóanyaguk fajtája szerint folyadéktöltetű, vegyes töltetű és termitbombák. A folyadéktöltetű bombák hatóanyaga lehet különböző sűrűségű napalm, benzin, gazolin és nyers kaucsukba kevert foszfor. A vegyes töltetűek napalm, egyéb keverékek és termitkeverékek, valamint kombinált napaílmke- verékek. Ezek közül a „solid” A nagykőrösi példa Lélektani felkészítéssel, korszerű ismeretekkel PV-KISLEXIKON SUGÁRSZENNYEZETTSÉG-MÉRÖ A sugárszennyezett felületek (személyek, felszerelések, eszközök) és a víz szennyezettségének gyors megállapítására és mérésére szolgáló műszer. A műszer érzékelő része általában a Geiger—Müller-számlálócső elvén működik. SUGARSZINT A sugárszennyezett felületek veszélyességének kifejezésére szolgáló fogalom. A sugárszint értékét röntgenórában (r/ő) fejezik ki. SUGÁRSZINTMÉRŐ A szennyezett területen való tartózkodás lehetőségének, illetve veszélyességének meghatározására szolgáló hordozható és járműbe szerelhető, sugárzást mérő műszer, mérési tartománya általában 0,1—500 r/ó között biztosít pontos mérést. SUGÁRZÁSI HELYZET Az atomfegyver alkalmazásakor keletkező radioaktív sugárzás következtében a terepen és a légrétegekben 10 km magasságig (troposzférában) kialakult helyzet. A sugárzási helyzetet, a sugárszennyezett terület nagysága,, a légtömeg méretei és a sugárzás erőssége jellemzi. SUGÁRZÁSI HELYZET ÉRTEKELESE A terepen és a légrétegekben 10 km magassági (troposzféra) a sugárzási viszonyok és várható hatásuk tanulmányozása. Az értékelés magába foglalja a terep és a troposzféra sugár- szennyezettségének a megállapítását, a szennyezett területen levő lakosság várható sugáradagjának meghatározását és a sugárzásból eredő veszteségek kiszámítását. SUGÁRZASMÉRÖ MŰSZEREK A radioaktív sugárzások mérésére szolgáló készülékek. A mérések célja szerint van sugár jelző, sugárszintmérő, sugár- szermyezettségmérő, sugáradagmérő. SZENNYEZETT TEREP A sugárzó, mérgező és biológiai harcanyagokkal szennyezett, illetve fertőzött terület közös megnevezése. A terepnek olyan része, amelyen hatékony töménységű mérgező, sugárzó vagy biológiai harcanyag van. SZEMÉLYI VEGYIMENTESÍTÖ CSOMAG Mérgező anyagokkal szennyezett bőrfelület és ruházat mentesítésére, a torok- és a mellkasi fájdalmak' csillapítására szolgál. A csomagban idegméreg típusú mérgező anyagok hatástalanítására, valamint hólyaghúzó típusú szennyeződés mentesítését szolgáló anyagok vannak. SZÜRÖ-SZELLÖZTETÖ BERENDEZÉS \ Óvóhelyeken, hermetikusan zárt építményekben a beszívott levegő mérgező, sugárzó és biológiai anyagoktól való megtisztításárai szolgáló berendezés. SZAKSZOLGÁLATOK A polgári védelem szervezetei, melyeket a lakosság, az állatállomány, ivóvíz, élelmiszer és a takarmány védelmében, a mentő-mentesítő és halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkákban betöltött rendeltetése szerint különböző szakalegységekre tagozódnak. SZEMÉLY- ÉS ANYAGMENTESÍTÖ ÁLLOMÁS A radioaktív, vegyi és biológiai anyagokkal szennyezett személyek, ruházat, felszerelési tárgyak teljes mentesítésére, fertőtlenítésére létrehozott bázis. SZEMÉLYT ÖNAMPULLA Gyógyszert tartalmazó műanyag fólia, melynek végébe in- Ä jekciós tű van beépítve. Vegyi harcanyagokkal történt sérülés esetén az ampulla tartalmát a bőr alá kell befecskendezni. Az atropint tartalmazó fiola elsősorban az idegmérgek hatására fellépő görcsök oldását szolgálja. SZEMÉLYI VEGYIMENTESÍTÖ CSOMAG Vegyi harcanyagokkal szennyezett bőrfelület és ruházat mentesítésére, valamint torok- és mellkasi fájdalmak csillapítására szolgáló csomag. SZENNYEZETT TERÜLET Az a terület, amely radioaktív, vegyi, biológiai fegyverek alkalmazása következtében szennyeződött és az élőlényekre veszélyessé vált. A jogszabályok tükrében A tanácsok védelmi szerepéről Az UJ tanácstörvény bevezetésével ténylegesen megkezdődött az államigazgatási munka formáinak és tartalmának továbbfejlesztése, megkezdődött az államigazgatási szervek — ideértve a honvédelmi (polgári védelmi) igazgatás szerveit is — munkájának egyszerűsítése, az állampolgárok ügyei intézésének gyorsítása. A hatályos polgári védelmi szakjoganyag alapján megállapítható, hogy a polgári védelmi igazgatás (alágazat) jelenlegi jogi alapjait a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény (XI—XIH. fejezet) teremtette meg, és részletes szabályait meglehetősen nagy számú polgári védelmi rendelkezés tartalmazza. Alapvetőnek kell nyilvánítani ezek között a honvédelmi törvénynek azt a rendelkezését, amely tartalmilag a tanácsszervek — mint polgári szervek — az általános polgári védelmi jog- és hatáskörnek, illetőleg feladatkörnek meghatározását (79. §) jelenti. E törvényi rendelkezés szerint a tanácsnál (a törvény szövege szerint a tanács végrehajtó bizottságnál) működő polgári védelmi szerv feladata... az államigazgatási terület, a lakóházak, valamint a tanács végrehajtó bizottsága alá rendelt üzemek, intézmények, hivatalok polgári védelmének szervezése, irányítása és ellenőrzése, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága alá nem tartozó üzemek polgári védelmének közvetlen ellenőrzése. Hasonló rendelkezést tartalmaz az állam- igazgatási területi egységek tanácsszervének vezetőjét (tanácselnököt) illetően a polgári védelemről szóló 2002/1966./I. 23,/Korm. sz. határozat és több más jogszabály is. Az 1971. évi I. törvény _ a megalkotásának idejét tekintve — mintegy a korábban keletkezett, tehát külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket summázza a tanács mint választott testületi szerv tekintetében akkor, amikor a tanács általános feladatairól és hatásköréről szólva (tanácstörvény 9. § /l./ bek.) többek között kimondja, hogy a tanács tevékenysége során „részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában”. E kifejezetten honvédelmi — és ezáltal polgári védelmi — tartalmú rendelkezésen felül azonban más rendelkezések is tartalmaznak közvetve a tanácsra mint testületi szervre általános honvédelmi (polgári védelmi) feladat-, illetőleg hatáskört. A jogszabáyi rendelkezés ugyanis — többek között — kimondja azt is, hogy a tanács tevékenysége során gondoskodik a központi állami célkitűzések megvalósításáról, biztosítja az államigazgatási feladatok (Ilyenek a polgári védelmi feladatok is) végrehajtását, szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában (a hatályos ügykörjegyzékek szerint a polgári védelmi feladatok több tanácsi szakigazgatási területen részleteződnek). A tanácsnak mint választott testületi szervnek további kapcsolatát jelenti a polgári védelemmel, hogy egyes megyékben, városokban és nagyon sok községben saját kezdeményezésben d tanács testületi ülésen is foglalkozott a terület, illetőlég a település időszerű polgári védelmi kérdéseivel. Választott testületként a tanácsnak egyik alapvető jogaként rögzíti a tanács- törvény, hogy a tanácstagok töbségének szavazatával — a magasabb szintű jogszabályok keretei között — tanácsrendeletet alkothat, tehát jogszabályt hozhat létre. Ez a jogosultság — bár ez ideig a polgári védelem megvalósítására még nem került sor — a polgári védelem szempontjából mégis mind békeviszonyok között (árvíz, földrengés stb.), mind háború esetén (atomcsapás) bekövetkező rendkívüli helyzetben jelentős lehet. A polgári védelemnek ugyanis a védekezés, mentés, mentesítés ellátása érdekében számos olyan feladata lehet, amely csakis a tanács mint testületi szerv említett jogkörében szabályozható a működési (illetékességi) terület sajátosságai figyelembevételével megfelelően. A tanács mint testületi sz^rv tevékenységének teljesen újszerű és különleges megnyilvánulását ieremtette meg az új tanácstörvény a falugyűlés intézményével. A tanácstörvény szerint a községi tanács (más tanácsszintre ez nem vonatkozik) a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett falugyűlés elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A közös tanácsú községekben pedig a közös tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falugyűlést keŰ összehívni. A falugyűlés intézménye a polgári védelem tekintetében is jelentős szerepet tölthet be. Ez a tanácstörvény életbelépése óta eltelt — viszonylag rövid — időszak alapján is megállapítható. Az elmúlt években ugyanis több községben (pl.: a dabasi járás több községében) falugyűlés keretében tájékoztatták a lakosságot a kötelező polgári védelmi kiképzés bevezetéséről, a kiképzés szervezeti kérdéseiről, a kiképzéssel kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról és az azokkal kapcsolatos esetleges következményekről, illetőleg igényekről. Az eddigiekből — bár azok korántsem felelnek meg a honvédelmi (polgári védelmi) szempontból a teljesség igényének — egyértelműen megállapítható, hogy a tanácsok a békés szocialista építőmunka mellett a védelmi funkció ellátásában is fontos szerepet töltenek be, és ez a szerepük — ha a szükség úgy kívánja — a kiépült jogi alapokon továbbfokozható. Ez a helyzet és lehetőség a védelmi funkciót, illetőleg ennek keretében a polgári védelmet tekintve egyértelműen igazolja a tanácsok alapintézmény voltát állami, gazdasági és társadalmi rendszerünkben Dr. Szalai László sítése. Emellett nemcsak a hatalmas gyár számos közvetlenül termelő üzemépületeinek és konzervgyártó gépsorainak megvédésére készültek fel, hanem arra is, hogy veszélyeztetés, illetve támadás esetén hogyan óvják meg például a lemez-, lakkozó-, dobozüzem, nyomda és más fontos kiegészítő üzemrészeket. Vonzó előadások, fórumok iiaixiet Ißvi/okti n»vFi mos j, A konzervgyárban is nagy a szerepük a riasztó, elsötétítő és más önvédelmi alegységeknek, amelyek egyébként kitűnően szervezettek, a többi nagykőrösi üzemben is, például a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság helyi ládagyárában, a Gépjavító és Faipari Ksz-nél, a Középmagyarországi Tejipari Vállalatnál, vagy az Irodagéptech- nikai Vállalatnál. A szolgálatukra beosztottak szinte hiánytalanul részt vettek a foglalkozásokon. Akadtak azonban igazolatlanul távolmaradók, ellenük megindul a szabálysértési eljárás. Túl sokakat azonban nem kell megbüntetni, mert a városban már az első kiképzések után elterjedt, hogy az előadások érdekesek, tartalmasak és gyakorlatiasak. Növelte a vonzásit, hogy az ismertetések helyeit igen jól választották ki, a riasztó szolgálatosokat a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál, az állategészségügyieket a Szabadság Tsz-ben, az óvóhelyi szakszolgálatosokat a Városgazdálkodási Vállalatnál, a vegyvédelmieket az általános iskolákban oktatták. A legnagyobb figyelem az egészségügyi szakelőadásokat kísérte, mert filmvetítésekkel már a foglalkozások elején felkeltették az érdeklődést az egyes különleges tömegpusztító fegyverek hatásai iránt, másrészt pedig a vetítést, a hallgatók kérdései alapján színvonalas, Fórum szerű formában folytatták. Az „Egészségügyi szakszolgálati alakulat működése biológiai kárhelyen’’ című film után például nemegyszer másfél-két órán át ostromolták a jelenlevők a jelenlevők a kiképzőt kérdéseikkel. A hagyományok hasznosításával Lassan öt éve, hogy 1069 augusztusában — zajlott le Nagykőrösön az a nagyszabású gyakorlat, amelyen több ezer helyi és mintegy 800—1000 ceglédi vett részt. Az akkori törzsgárda ma is az alegységek gerince, és a továbbfejlesztésnek is hajtóereje. Akkor több ezer támadóeszköz nyomán keletkezett kár helyreállítását, sugármentesítési, biológiai, vegyi és befogadási gyakorlatokat hajtottak végre, melyeknek tapasztalatait — magasabb fokon — ma is hasznosítják. A folytatás kézzelfogható jelei még a szervezeti erősödés mellett, hogy saját anyagokból építhettek személy-, anyag- és gép j fí.rm ű - men te sí tő, könnyen felállítható, acélszerkezetű állomást. A feekte fóliával behúzott, szemre is mutatós építmény, tavaly Cegléden a fegyveres erők napja alkalmából rendezett kiállításon igen nagy sikert aratott. Idén a megyei támogatásból vásárolt komplett mentesítővei tovább gyarapodott a felsorolás. P. V. Több mint három éve kezdődött Nagykőrösön — más városokhoz hasonlóan — a polgári védelem korszerűsítése. Hónapokon át a parancsnokok részesültek különféle kiképzésekben, tavaly pedig egységeik átszervezése után, megkezdték frissen szerzett ismereteik átadásiát az alakulatok tagjainak. A folyamatnak ez a szakasza jövő év végéig tart, akkor a parancsnokok. Vizsgákkal 'mérik' fel a kiköp* "Vések eredményeit. Maráz eddigi munkának is bőségesen vannak olyan tapasztalatai, amelyeket Nagykőrösön és másutt ezután hasznosíthatnak. A téves nézetek ellen Nagykőrös városában és környékén az átszervezés során a korábbinál szélesebb alapokra helyezték és megerősítették a szakszolgálatokat, a szakszolgálati alakulatokat és az önvédelmi alegységeket. A kiképzés során ismét bebizonyosodott, hogy változatlanul szükséges a lakosság lélektani felkészítése is. A különféle foglalkozásokon ugyanis még mindig akadtak téves nézetek. (Például, hogy nincs sok értelme t a védekezésnek, mert az atomfegyverek mindent elpusztítanak, vagy hogy egészen egyszerű védekezés is elegendő az atomeszközök pusztító hatásai ellen.) Az ilyen vélemények azonban Nagykőrösön a tanfolyamok előrehaladtával egyre csökkentek, majd teljesen megszűntek. Az előadók ugyanis a legkorszerűbb ismeretekre hivatkozva világították meg reálisan a veszélyek várható nagyságát és azt is, hogy technikailag jól felszerelt, szerteágazó és hatalmas szervezetté fejlesztett polgári védelem révén — a fegyveres erőkkel együttműködve —hatásosan lehet védekezni, illetve egy modern háborúban Is lehet a károkat jelentősen csökkenteni. Fő bázisok az üzemek Nagykőrösön megerősítették — a többi között — a riasztó, elsötétítő, műszaki-mentő, óvóhely, vegyvédelmi, élelmezési, állat- és növényvédelmi, egészségügyi, rendfenntartó és tűzvédelmi szakszolgálatokat. Az üzemi alakulatok közül kiemelkednek, az európai viszonylatban is jelentős, konzervgyár vegyvédelmi és egy egészségügyi alegységei. Feladatuk a gyár nagy létszámú dolgozójának védelme mellett, adott esetben a gyümölcs- 's zöldség , nyersanyagok és termékek, továbbá a hús nyersn-nun nnrn.lf Tn.PTí.t.P RP PR WlPUffi» oil (szilárd olaj keverek, amely aszfaltot, foszfort, alumíniumot és perklorátot is tartalmaz) égéshője eléri az 1900— 2000 fokot. A gyújtóanyagok elleni védelem a tűz kialakulását megakadályozó, az oltóanyagok és a tűzoltás módszerének kiválasztását magukban foglaló rendszabályok összessége. Ha az égés három feltétele közül bármelyik (éghető anyag, oxigén, gyújtóhő) hiányzik, égés nem jöhet létre. A tűz oltásakor tehát az égő anyag oxigéntől való elválasztása, vagy a már égő anyag gyulladási hőmérséklet alá hűtése a feladat. A tűzoltóeszközök típusai: • Kézi eszközök: olyan szerszámok, amelyekkel elsősorban ' a tűz tovaterjedése akadályozható meg. Ásó, lapát, csákány, balta, szikracsapó. • Kézi tűzoltóeszközök: gáz-, hab- és poroltó készülékek a különböző típusú tüzek oltására. A gáz halmazállapotú oltóanyagok, főleg zárt helyiségben keletkezett tüzek oltására alkalmasak. Hatóanyaguk; fe- non—12, metilbromid, széntet- raklorid, széndioxid, melyek a levegőnél nagyobb fej súlyuk miatt szinte betakarják az égő anyag felületét, ezzel megakadályozzák az oxigén felvételét a levegőből. A hab alakú oltóanyagok olyan égő anyagok oltására alkamasak, amelyek fajsúlya a vízénél kisebb. Hatásuk szintén az oxigén elzárásán alapul. A habnak hűtőhatása nincs, ezért tűz eloltása után vizes locsolással a kialudt éghető anyagot, vagy tárol óedényét hűteni kell. Poroltó anyagként elterljed- tebb a szódabikarbóna használata. Viszonylagos olcsósága és kedvező oltó hatása miatt szinte teljesen kiszorította az egyéb poroltó anyagokat. Vízzel nem olható szilárd anyagok és elektromos berendezések oltására célszerű a fel- használása. A vegyület hő hatására részben elbomlik szódára, szénsavgózra és vízgőzre, ezért bizonyos mértékű hót is elvon az égéstől. Hatása oxigénfölvételt megakadályozó porrétegben érvényesül. Kovács Ferenc
