Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

1974. MÁRCIUS 26., KEDD i-tíl UEGÍEI kJCii'Icip Elgurult forintok Nem lehet a számok tudatta igazsággal perbe szállni. Tavaly 98 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe az országban, a befejezetlen állo­mány ugyanakkor nyolc miilliárddal növekedett, s meg­haladta a százmilliárd forintot! A megyében, a sze­münk előtt zajlik több ipari létesítmény késedelmes építése, szerelése... Cegléden, mint hallom, még min­dig kétséges p. Budapesti és Pest megyei Gabonafel. vásárló és Feldolgozó Vállalat kétezer vagon befogadó képességű tárolójának idei befejezése, holott ennek 1972 decemberében meg kellett volna történnie. Vastag szorzó jel A ceglédi siló mindössze hatszáz vagon árut fogadhat be addig, míg teljesen el nem készül. A vállalatnak ez jelen­tős többletköltségeket okoz, mert a fölvásárolt szemester­ményeket másutt kell tárol­nia, növekednek a szállítási költségek, az áru kezelésének, megmozgatásának kiadásai... gurulnak a forintok. A beruházási késedelmek anyagilag, erkölcsileg terhe- j gondolkoznak. Ebben a nap- lik a népgazdaságot, azaz tárban egy hónap egy hétté mindannyiunkat. S e késede- í zsugorodik, s persze, hason- lem, az alacsony hatékonysá-1 l >an töppednek a költségek. len volt a beruházás, részle­teiben felületes a tervezés ... Nem folytatom. A kórisme szinte mindenütt azonos. Nem létező naptár Sűrűn úgy tűnik az újságíró számára, hogy az egy-egy be­ruházásban érintettek valami csodálatos, csak számukra lé­tező naptár alapján terveznek, gú beruházási munka azért középpontja a gazdasági tevé­kenységnek, mert vastag szor­zójellel látja el a veszteségek számláját, megtöbbszörözi azokat. Hiszen az új ipari üzem termékeire a felhaszná­lók, fogyasztók serege számí­tott, a késedelmes munkakez­dés tucatnyi helyen borította fel a beszerzési terveket, költ­ségeket. A Dunamenti Hőerő mű Vállalat késve próbaüzem­re bocsátott első 215 mega­wattos gépegységének áram- termelése hiányzott az ország energiahálózatából; máshon- nét kellett azt előteremteni, s persze, drágábban, mint amennyiért Százhalombattán előállították volna. Ha a ka­zánszerelésben az összes érintett hibátlanul dolgozik... Hullámok sodra Nincs olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra ér­vényes lehetne. Mások a kö­vetelmények a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat benzinreformáló üzemének beruházásánál, mint a viszonylag egyszerűbb technológiájú útépítésnél a 4. számú főközlekedési úton, bár esetleg a forint értéke mind­kettőnek egyforma. Ám pusz­tán a technikai, technológiai igények eltérősége okozná, in­dokolná, hogy a kereskede­lemben, a szállításban és a hírközlésben, az építőiparban az üzembe helyezett beruhá­zások értéke évek óta megha­ladja az üzembe nem helye­zettekét, ugyanakkor az ipar­ban, a mező-, erdő- és vízgaz­dálkodásban ennek éppen a fordítottja érvényesül? Hullámok sodra taszítja egy-egy beruházás ladikját; az összecsapott előkészítés, az elnagyolt tervezés, a helyszíni kivitelezési munka szervezet­lenségének hullámai ezek. A tervezői felületesség miatt há­rom hét vész el, az anyagellá­tás akadozása miatt többször egy-egy nap, a szerelőket másfél hónapra máshová ve­zénylik ... Summa, summá- rum, máris kikerekedik fél esztendő! Meredek lépcső Természetes, hogy a gazda­sági növekedés bővíti a beru­házások mennyiségét, s vele — arányosan! — a folyamat­ban levő, még be nem fejezett fejlesztések pénzben számított értékét ugyancsak. S nem is ezt, hanem a túl meredek lép­csőfokokat kárhoztatjuk, a gyors kezdést, lassú kivitele­zés, kései átadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléle­tet, amelynek vallói úgy tart­ják: kezdjük csak el a mun­kát, azután majd lesz vala­hogy. Pedig ez közpénzekre menő „nagyvonalúság”! Vajon a sokféle magyarázat közül, amiket volt alkalmam végighallgatni, csak én nem találnék egyetlen elfogadhatót sem arra, hogy két esztendő­vel az eredeti határidő után Solymár határában még min­dig nem termel a cserépgyár? Vagy egész egyszerűen nincs is elfogadható indok erre? Ha csak az nem, hogy elökészítet­De csakis ebben a naptárban, ebben a költségvetésben. Mert miként békéljek meg azzal a ténnyel, hogy — egy másik, de szintén ceglédi esetet említve — a város vágóhídjának re­konstrukciója az eredetileg tervezett költségnek a kétsze­resébe került?! Nem borítja ez fel a beru­házó, azaz a Pest-Nógrád me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat fejlesztési terveinek pénzügyi oldalát? Lehet-e tervszerűséget, szi­lárd pénzügyi gazdálkodást feltételezni a fejlesztésben ott, ahol sokmilliós a különbség az eredeti meg a tényleges beru­házási kiadás között? Vagy in­kább arról van szó, hogy sok­szor az alacsonyabbra terve­zett beruházási összegek segít­ségével vélik a zöld jelzést megkapni elképzeléseikhez a javaslattevők? Inkább erről van szó, a szakmai berkekben alátervezésnek nevezett mód­szerről, ami azonban örökös feszültségek újratermelője a beruházási munkában. Hivatalos megbeszéléseken, iratokon olyasfajta illedelmes megfogalmazások mögé búj­nak a bajok, mint a „kivite­lezés közbeni tervmódosítás”; „az eredeti költségelőirányzat kiigazítása” s így tovább. Ám mit szóljunk ml, nyersen fo­galmazó állampolgárok ahhoz, hogy például a Dunamenti Hőerőmű Vállalat második és harmadik építési szakaszánál a kivitelezők — az építést akadályozó körülményekre hi­vatkozva — a jogosnál maga­sabb pótl ékkulcsokat alkal­maztak? E több mint 7,7 mil­liárd forint értékű beruházás­nál a költségek egy százaléka 77 millió forintra rúg, s a nagyvonalú kivitelezők ennek a kétszeresét szerették volna zsebre vágni, jogtalanul! Kérdezzük meg: a forintok ilyesfajta gurítgatása nem meríti ki azt a fogalmat, hogy csalás? Miért illedelmeske- dünk akkor, amikor mások a köz pénzét szemérmetlenül, munka nélkül akarják bese­perni? Mégha vállalati cég­nevek fedezékébe is húzód­nak meg? Engedelmes áldozatok Ismétlődő s egyre türelmet­lenebb kérdéseimre mindenütt azonos választ kaptam. Azt kérdeztem: mint beruházók, miért tűrik a pocsék munkát, a minőségi kikötések felrúgá­sát, a nyilvánvaló jogtalan számlázásokat? Ügy néztek rám, mint alá nem e világból érkezett. Még csak az kelle­ne, hogy összeakaszkodjanak a kivitelezőkkel, a fő- és al­vállalkozók kusza seregével! Sorolták az indokokat: elvin­nék az embereiket, örökös akadályközléssel élnének, nem kötnének szerződést a további munkára ... Kiszolgáltatott áldozatok? Lehet-e sajnálni, megérteni azokat, akik mindent bólintva vesznek tudomásul, akik a küzdés helyett a belenyugvást választják, akiknek mindent megmagyarázhatnak úgy, hogy maguk egy pillanatra sem veszik a fáradságot a gondolkodásra? Miért ne számlázzon újra meg újra so­ha el nem végzett földmun­kákat, szállításokat a kivitele­ző, ha azt tapasztalja, hogy a beruházó megbízottja min­denre ráüti a bélyegzőt? Majd a rendeletek? Előkészítés alatt áll a beru­házási munkát szabályozó rendelkezések szigorítása, az ellenőrzések hatékonyabbá té­tele, az ösztönző és felelősségi rendszer feszesebbre igazítása. Jó, megjelennek ezek a ren­delkezések, s attól kezdve már minden simán megy? Nem ott a baj, hogy a jelen­leg érvényes beruházási elő­írások rosszak! Hanem ott, hogy ezeket sem tartják be, sorozatosan megsértik, félre­tolják, áthágják. Szükség van tökéletesebb jogszabályokra? Bizonyára igen. Ennél is nagyobb szük­ség van azonban arra, hogy a közgondolkozás belássa: a be­ruházási tevékenység nem egy valami gazdasági feladataink sorában, hanem sarokkő, amelyre ezer más dolog tá­maszkodik. Ha a sarokkő si­lány, támasztóereje sem lehet nagy, azaz, amit hozzákötnek, minden szélfúvásra meginog. Sokan látják a guruló fo­rintokat, de kevesen szólnak miatta. Ügy hiszik, nem az ő dolguk. Cselekedni meg vég­képp nem az övék. Holott az ő forintjuk is az, ami elgurul. Mészáros Ottó Népesedéspolitika Cegléden Exportra viszik a spárgát A „Mi családunk” Beszélgetés Kürti Andrással, a városi tanács elnökével A népesség gyarapodásá­nak elősegítését célzó gaz­dasági, szociális és egészség- ügyi intézkedésekkel egyide­jűleg erőfeszítéseket kell ten­ni a tudatformálás, a felvilá­gosítás, a nevelés minden igénybevehető eszközének fölhasználásával az ország né­pesedési helyzetének javítá­sára. Így szól a határozat, melyből számtalan várospo­litikai feladat ered. Ezeket a feladatokat dolgozta ki, s tár­gyalta meg nemrégiben Ceg­léd város tanácsának végre­hajtó bizottsága. Ezért kér­deztük meg Kürti András ta­nácselnöktől : • Hogyan láttak munkához, mit tekintenek elsőrendű fel­adatnak? — A feladatok megszabá­sára fölmértük a város né­pesedésének jelenlegi hely­zetét, s a népesség-fejlődéséi befolyásoló gazdasági, szo­ciális, egészségügyi és etikai tényezőket. Cegléd népese­désének alakulásában 1960— 65 között csökkenő tenden­ciát észlelhettünk, ez 1965-től szűnt csak meg. A város lé- lekszáma jelenleg 38 ezer 300, a lakosságnak körülbelül 18,7 százaléka viszont külterüle­ten él. • Mi emeli a Cegléden élők számát? — Részben a végleg itt le­telepedők, részben a termé­szetes szaporodás. A város­ban a szülések száma az 1970. évi 0,7 ezrelékről 1972-ben 2,5 ezrelékre emelkedett, de ez még mindig alacsony a me­gyei 5,4 ezrelékhez viszo­nyítva. Az ezer lakosra jutó élve születési arány városi szinten 15,4 ezrelék, Pest me­gyében 16,3 ezrelék. • Érdekes adat lehet a csa­ládák gyermekszerinti meg­oszlásának aránya városi, megyei és országos szinten... — Készítettünk erről is statisztikát. Cegléden a csalá­doknak mindössze 15,2 száza­léka nem nevel gyereket, míg a megyében ez a százalék 33,1, az országban pedig 33,7 százalék. A városban általá­ban kedvezőbb a helyzet a megyei, vagy az országos ada­tokhoz viszonyítva mind a gyermektelen családok, mind a több gyerekes családok te­kintetében. Mégis rosszabb a város természetes szaporodá­sának aránya. Ez abból kö­vetkezik, hogy a ceglédiek át­lagos életkora igen magas. Jelenleg a város 18,3 száza­léka hatvan éven felüli. • Az adatok birtokában milyen intézkedési terv szü­letett, mik a legsürgősebb tennivalók? — A nő- és anyavédelem, továbbá a családtervezés az egészségügyi ellátásnak olyan része, amely viszonylag új feladat a szakemberek szá­mára. Cegléden azonban min­den feltétel adva van ahhoz, hogy e kettőt kellő színvo­nalon biztosítsuk. A végre­hajtás megszervezésénél a már meglévő gondozóháló­zatra építünk, azt fejlesztjük tovább. Központi intézmény­ként a kórház szülészeti osz­tályának alárendelt, de a rendelőintézet részlegeként már egy esztendeje működő terhes szakrendelést nő- és családvédelmi gondozóvá szerveztük át. A munkát két jól képzett szakorvos látja el — házasságkötés előtti ta­nácsadást, általános család- tervezést segítő tanácsadást heti hat órában, a terhes anyák vizsgálatát pedig heti harminc órában. Mit tükröznek a gyer­mekgondozási segély igénybe- vételének adatai? Az ország egyik legnagyobb spárgatermesztő gazdasága az Örkényi Béke szakszövetke­zet. Az idén 40 hektár a termőterület. Rövidesen befejezik 20 hektáron a spárga telepítését. Az elmúlt években hektáronként mintegy 30 mázsa termett, de azt teljes egészében expor­tálták. \ — Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyt Cegléden a kereső nők hat­van százaléka veszi igénybe, de társadalmi rétegenként erősen differenciáltan. A többség alacsony keresetű és fizikai munkát végző. Persze, ezt nemcsak az anyagi hely­zet, hanem a bölcsődei elhe­lyezés lehetősége is meghatá­rozza. A város bölcsődei el­látottsága a megye városai közül a legrosszabb. Ezer böl- csődéskorú gyerekre mind­össze hatvan hely jut — az országos adat erre nézve száz hely. Cegléd két bölcsődéjé­ben mindössze 88 csecsemőt lehet fölvenni, míg Vácott 260-at, Gödöllőn 125-öt, Száz­halombattán 240-et. Cegléden nincs üzemi bölcsőde, viszont a Köztársaság utcában épülő hatvanhelyes bölcsődéhez és százhelyes óvodához a válla­latok mintegy tízmillió forint értékű felajánlást tettek. Azonban, sajnos, ezidáig eb­ből az összegből mindössze 1,5 mülió realizálódott. Az óvo­dáskorú gyermekek elhelye­zésénél valamivel kedvezőbb a helyzet, de így is el kell utasítani sok jelentkezést. A városban üzemi óvoda sincs. Három év alatt összesen 22- vel növeltük az óvodai helye­ket, s ezzel összesen csak­nem ezer kisgyereket vehe­tünk fel. • Hogyan vált be a házas­ságkötés elOttá tanácsadás? — Az első négy alkalom­mal összesen 16 pár jelent meg. A felénél a gyermek már útban volt, egy asszony pedig szült is még a meny- nyegző előtt. Ezért kicsit fe­lemásnak tűnik a tanácsadás. A terhességmegszakítás enge­délyezését kérők száma emel­kedett, a bizottság legutóbbi ülésén huszonkilencen jelen­tek meg. A kérelmek döntő többsége indokolt. A nő- és családvédelmi tanácsadáso­kon a gondozó szakorvos megállapítása szerint mind több az általános tanácsot kérők száma. Ez arra mutat, hogy kezdik az emberek föl­ismerni a családtervezés je­lentőségét és igénylik a gon­dozói tevékenységet. A nyil­vántartásban lévő terhes anyák száma mintegy negy­vennel meghaladja az éve­ken keresztül tapasztalt átla­got, óvatos becslések szerint 1974 harmadik negyedétől kezdve a születések számá­nak 15—20 százalékos emel­kedésével lehet számolni. ■ A legfőbb gond Cegléden i a lakás . . . * • — A népesedéspolitikai ha­tározat hosszú távra jelöli ki a tennivalókat, amelynek so­rán a közvetlen fejlesztés mel­lett sokirányú gazdasági, szo­ciális és egészségügyi intéz­kedéseket kell foganatosíta­ni. A határozat végrehajtása érdekében a városi tanács ötödik ötéves tervének készí­tésekor törekednünk kell ar­ra, hogy az állami erőből épü­lő lakásokból a népesebb családok nagyobb alapterü­letű lakásokhoz jussanak. A jelenleg épülők közül 90 más­fél szobás, 541 kétszobás, és mindössze 5 a háromszobás. Az ilyen kis méretű lakások nem alkalmasak a népesebb családok kényelmes életvite­léhez. Az eddigieknél sokkal több áldozatot kell hozni a város gyermekintézményeinek fejlesztésére, korszerűsítésé­re is. A lakások elosztásánál messzemenően figyelembe vesszük a társadalmi bizott­ság véleményét. 1973. de­cember 31-ig 1180 lakásigény­lés futott be hozzánk, ebből nagycsaládos igénylő: 83. Év végéig 208 lakást utalunk lei, a tulajdonosok közül 37-en nagycsaládosok. A jelenlegi nyilvántartásban már csak 46 három-, vagy több gyer­mekes lakásigénylő kérelme nincs kielégítve. Terveink szerint 1976-ig mindannyian új otthonhoz jutnak. Célszerű lenne az üzemi és vállalati munkáslakások építése, a vá­ros üzemeinek, vállalatainak nagyobb támogatása. • A felvilágosító, propagan­damunka? — Ennek érdekében idén a városi tanács egészségügyi osztálya megszervezi az „anyák iskoláját”, az óvodai és iskolai egészségnevelésben előadásokat, filmvetítéseket tartanak a szülőknek, a tanu­lóknak. A nyolcadikosok ré­szére pályázatokat hirdetnek a „Mi családunk” címmel. Az egyik általános iskolában megindítják a csecsemőgon­dozási és -ápolási tanfolya­mot, a szakmunkásképző is­kolában és a többi középis­kolában a „nagylányok isko­láját”. A város különböző ifíúsági klubjában előadáso­kat rendeznek, s röplapokkal, plakátokkal igyekeznek segí­teni a felvilágosító munkát. A városi tanács megnyitotta a családi ünnepségeket ren­dező irodát. Ezen a területen azonban még sok a tennivaló. Tavaly például a bejegyzett születések száma 557 volt, azonban csak 90 névadó ün­nepséget tartottak. T. E. Népfronttanácskozás A család, az anyaság társadalmi elismeréséért Hétfőn a Hazafias Népfront székházában tartotta ülését a népfront országos nőbizottsá­ga. Megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának 1970. évi nőpolitikái határozatából adódó feladatokat, a népfront­mozgalom tavalyi munkáját és idei feladatait. Baranyai Ti­bor, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese — a többi között — elmondta, hogy a pártszerve­zetekben, a tömegszervezetek­ben és a társadalmi mozgal­makban dolgozó aktivisták számára továbbra is a legfon­tosabb feladat a szocialista tu­dat fejlesztése. Tudatosan ar­ra kell törekedni, hogy a tár­sadalmi és tömegszervezetek tervszerűen munkálkodjanak a szocialista család, az anyaság társadalmi elismeréséért. Szóba került a tanácskozá­son a családjogi rendelkezé­sek módosításának további népszerűsítése. Számba vették a népfrontmunka tavalyi ta­pasztalatéit, a nőpolitikái ha­tározat végrehajtásában. A teendők között pedig első helyen említették a dolgozó nők — különösen a munkások — továbbtanulását, a háztar­tással járó elfoglaltságok könnyítését. Az országos nőbizottság el­határozta, hogy az idén tüze­tesen megvizsgálja a körzete- sített iskolákba járó gyerekek körülményeit, és ankétet szer­vez — egyebek között — a cigánylakosság helyzetéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents