Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-24 / 70. szám
EGY RENDELET NYOMÁBAN Gyermekholmik rögzített áron Ha kell, a föld alól is előteremtik A múlt év őszén a belke- resKedeimi miniszter rendeletet adott ki több gyermeK- ruházati cikK árrögzítésével kapcsolatban. Fiú- és leánykaholmik, a többi közt a Budapesti Harisnyagyár, a Váci Kötöttárugyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Szegedi Ruhagyár, a Duna és a Tisza Cipőgyár összesen mintegy 29 féle gyártmányáról volt szó. A miniszteri rendelet a szülök gondján igyekezett enyhíteni az árstoppal. Célja az volt, hogy a gyorsan növekedő és bizony sok ruhaneműt elhasználó gyerekek öltöztetése ne kerüljön olyan sokba. Legyen egységes áruk ezeknek a kis ruhadaraboknak, a pamutból készült lánykanadrágoknak, vállas ingeknek, fiúknak való pamut atlétá- trikónak, a pamutból gyártott gyermek-harisnyanadrágoknak, az óvodáskorúak tréning- és kertésznadrágjainak. Az árusító üzletek a rendelet hatálybalépését követően természetesen figyelemfelkeltő akciót kellett, hogy indítsanak, informálniuk kellett a vásárlóközönséget. Tájékoztató táblák Cegléden a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság feladatai közé sorolta, hogy SZAKKÉPZETT VIRÁGKERTÉSZT (estleg nyugdíjast) PVCSV ceglédi üzemmérnöksége, Cegléd, Pesti út 65. nyomon kíséri: hogyan valósul meg a gyakorlatban ez a miniszteri rendelet? Mit tesznek elterjesztése érdekében az árusítók és mit tudnak róla maguk a vásárlók? Az ellenőrök a város és a járás legforgalmasabb ruházati cikkeket árusító boltkomplexumát, az ÁFÉSZ-áruházat látogatták meg. Tapasztalatokat gyűjtöttek arról, hogy mi minden történt tavaly március elejétől napjainkig a rögzített árú gyermekholmikat forgalomba hozó osztályokon. Nemcsak az áruházát keresték fel. hanem ellátogattak a város négy, legtöbb kisgyermekes anyát foglalkoztató munkahelyére, hogy meghallgassák és összegezzék az ő véleményeiket is. A ceglédi áruházban a cipőosztály, a férfikonfekciót, női konfekciót és kötöttárut árusító osztályok foglalkoznak a rögzített árú holmi eladásával. A figyelemkeltés, a propaganda nem maradt el, de látványosabb, közérthetőbb is lehetne. A népi ellenőrök, akik maguk is vásárlók, családanyák, úgy találták, nem tűnt ki a feliratokból, hogy az árrögzítés valójában melyik ruhadarabra, cipőre, fehérneműre vonatkozik. A cipőosztályon a felirat olyan helyre került, amely arra engedett következtetni, hogy minden kiscipő rögzített áru. Emiatt az eladóknak sokszor kellett felvilágosítást adniuk a vásárlóknak, akik persze, nem értettek egyet az eljárással. A női konfekcióosztályon nem volt látható a tábla és az iskolás köpenyek, melyekre az árrögzítés vonatkozott, a többi ruhafélével vegyesen kerültek fogasra, polcra. Hasonló volt a helyzet a férfikonfekció-osztályon is. Viszont ott. ahol a kötött holmit kínálták, két tábla is felVásároljon a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi szaküzleteiben! KÉRJEN TÖRZSVEVŐ-VÁSÁRLÁSI KÖNYVET! Kedves vevőnk részére az alábbi kedvezményt biztosítjuk: ha 1974. március 1-től december 31-ig ceglédi boltjainkban összesen 8000 Ft-ot meghaladóan vásárol, a vásárlási érték 2 %-ának megfelelő összegű árut ajándékozunk. A vásárlás nyilvántartását a törzsvevő-vásárlási könyv szolgálja, amelyet boltvezetőinktől lehet kérni. Az ajándék bármely ceglédi boltunkban 1975. január 2-a és 20-a között választható ki. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat hívta a vevők figyelmét a változásokra. Megrendelés, személyesen Ami az áruház készletét és kellő anyagbeszerzését illeti, a népi ellenőrök megállapíthatták : folyamatosan küldik a megrendeléseket és a válasz, vagy a kívánt áru rövidesen meg is érkezik. A cipőosztálynak jó a kapcsolata a nagykereskedelmi vállalattal. Pontosan, folyamatosan vezeti az osztály a hiánylistát. A női és a férfikonfekciót árusító osztályon a megrendelést több ízben személyesen juttatják el az illetékeseknek. A hiány oka, legtöbbször maga az ipar — legalábbis a nagykereskedelmi vállalattól áru helyett kapott válaszokból ez tűnik ki. Kötött holmiból tavaly év vége felé nem volt összhangban a megrendelés és a szállítás — ezt a vevők is tapasztalhatták. Most, tavasszal a bakfisméretű tréningruhát és az óvodás korúak kertésznadrágját vennék sokan. Az áruház mindent megtesz, hogy „ég alól, föld alól” előteremtse a polcokra szánt készletet. Hivalkodóbb propagandát! A népi ellenőrök Cegléden a Cipőipari Vállalat, a KÖZGÉP, az ÉVIG és a Május 1. Ruhagyár szakszervezeti bizottságától kértek segítséget, hogy megállapíthassák, md az asszonyok véleménye az árrögzített gyermekholmikról, mennyire ismerik ezeket. Megkérdezték azt is: milyennek találják az ellátást és a választékot, a minőséget? A Cipőipari Vállalattól érkezett válaszokból kitűnt, hogy a nők ismerik a rendeletet és élnek is a ked vező lehetőséggel. A belkereskedelmi miniszter rendeletével annak megjelenése idején párt- csoport-értekezlete n foglalkoztak. Több asszony a pamutból készült harisnyanadrágok minőségét kifogásolta, mondván, hogy szívesebben veszik a drágább, műszálas árut, a tartóssága miatt A KÖZGÉP-nél kitűnt: a rendeletet különösebben nem ismerik az asszonyok, nem is foglalkoztak vele külön, de természetesen örömmel fogadják a könnyítéseket. A Május 1. Ruhagyáriak a propaganda felszínességét bírálták. A rendeletet kevesen ismerték közülük, de mint mondták, a propaganda nem volt különösen hivalkodó, ha elkerülte a figyelmünket. Az EVIG- ben dolgozók véleménye is hasonló volt. összességében eredményes, igen alapos munkát végeztek a népi ellenőrök. Tevékenységüket mindenképp dicséret illeti, hiszen nemcsak a vásárlóknak, hanem az áruház osztályainak is nagy segítséget nyújtottak ezzel a felméréssel. Ezután talán még szívesebb szóval ajánlják majd a vevőknek ezeket az áruféleségeket. E. K. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1974. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP A törteli orsózóban Két műszak lesz a háromból Még több nőt tudnak foglalkoztatni A Törteit Aranykalász Tsz központi majorját az országúhoz íuzo „ekoto utón keréK- páros asszonycsapat tűnik fel. Közeleób érve egymáshoz sorra ismerőssé válnak az arcok. Az orsózóüzem Filimonov brigádja részére vége a hivatalos munkanapnak, kezdődhet a második, az otthoni műszak. ★ Az üzem vezetőjét, Nagy Dénesi Rátóti Tibor és Var- ga Dénes lakatosok társaságában találom. — Az orsózó valamennyi dolgozójával együtt a gépészeket is érinti a május elsejével kezdődő új, kclműszakos munkarend. A cérnázóüzem ötéves működése alatt javultak a munkakörülmények. Tavaly óta a délutáni váltáskor helyben igénybe vehető az orvosi ellátás: mindenki örömmel fogadja az éjszakázás megszűnését, de különösen az idősebbek helytállását könnyíti meg az új munkarend — tájékoztat az üzemvezető. — Hogyan pótolják az éjszakai nyolc óra alatt előállított termelési értéket? — Űjabb gépsort állítottunk fel. Tavaly év végén felszerelt negyedik gép a termelés meny- nyiségének növelését Volt hivatott szolgálni (sajnos, a nem várt, gyengébb minőségű fonal megakadályozta felemelt tervünk teljesítését), a most felállítottál a kétharmadára csökkent munkaidőt kívánjuk ellensúlyozni. Ehhez természetesen növelni kell a dolgozók létszámát, a jelenleg foglalkoztatott 52 asszony mellé további 12-re lesz szükség. Szeretnénk a községből verbuválódott gárdát munkába állítani. — Milyenek a kereseti lehetőségek az üzemben? — Az alapbér évente — ha csak néhány fillérrel is — növekszik. Most 6,95 forint a dolgozók átlagbére. A szorgalom és a gyakorlat függvénye, hogy 1500 vagy 2500 forint kerül fizetéskor a borítékba. A 100 százalékos teljesítményt nyújtók tíz százalék prémiumot kapnak a hónap végén. — A termelőszövetkezet fél évet vagy gazdasági évet értékelő közgyűlésein szinte mindig elismerően szóltak az orsóüzem asszonyairól, így volt a legutóbbi zárszámadáson is? CSAK APRÓÉRT! Keserű fagylalt Itt a tavasz. A szekrényed« mélyére kerültek a bundák. A napsütésben kacéran villog a sétáló lányok térde és a bátrabbak már kiskabátban vagy ingujjban járnak az utcákon. A visszavonhatalanul megérkezett jó idő abból is látható, hogy mind többen vásárolnak fagylaltot. A legközkedveltebb minden valószínűség szerint a Délibáb cukrászda krémfagyija, amiért délben már sorba is kellett állni. De ez nem baj, hiszen néhány perc alatt sor kerül az emberre és a finom csemege megéri a kis várakozást. Csakhogy, akinek nincs aprója, az rosszul jár. mert visszaadni, azt nem tudnak. Mit lehet ilyenkor tenni? Ki kell állni a sorból, és megpróbálni a pénz felváltását. A közeli boltok délben legtöbbször zárva vannak. Akkor pedig át kell menni az újságárushoz vagy a fizetőpincérhez, esetleg a cukorkaárus nénihez. Ha eredménnyel jártunk, újra sorba állhatunk, és végre megkapjuk a várva várt fagylaltot — csakhogy ez így már kicsit keserű. Pedig a vendéglátó vállalatnak is megérné, ha az elárusító elegendő váltópénzt kapna, mert úgy egy vásárlóval csak egyszer kellene foglalkoznia és a fagylalt is mentesülne a „mellékíztől”. (kőhalmi) — Igen, az asszonyok igyekezetét ezúttal is honorálta a vezetőség, 43 ezer forint jutalmat osztott szét az 52 brigádtag között. A három brigád mindegyike szocialista, céljuk idén is megvédeni e megtisztelő címet. A Filimonov, a Hámán Kató, és a Dobó Katalin asszonybrigád évente versenyre hívja egymást. Növeli ez az egyéni teljesítményt, emellett mélyíti az egyes brigádok jónak mondható közszellemét. ★ Zakatolnak a gépek a munkateremben. Hartyányi Fe- rencné, a Dobó Katalin brigád tagja az elsők között került az orsózóba. — Különös ritmusú a „tánc” — mondja felszabadult jókedvvel — amit naponta eljárunk a hengerek előtt. De nemcsak a lábnak, a kéznek is és a szemnek is fürgének kell lenni, hogy időben fel- és lekerüljenek az orsópárok. A téli hónapokban hosszabb ideig ágyhoz kötött a betegség, így még nagyobb örömmel fogom búcsúztatni május elsején a hai'madik műszakot. Farkas Ferencné is törzstag, ötödik éve kenyéradója a cérnázóüzem. Két év óta Kató lánya is vele együtt érkezik munkakezdéskor. — Régebben megtette egy ember keresete a háznál, de jó az, ha az asszony sem otthonülő — vallja, s mondja Farkasné. — Két idősebb lányom már férjhez ment, de hál’ istennek van kiért iparkodni: négy unoka várja jelesebb alkalmakkor az ajándékokat. így válik örömmé a napi munkám. Kamocsai Kálmánné ma kicsit szerencsésebb helyzetben van társainál. A 40/2 jelzésű pamutfonalából gyorsabban telnek aj-orsók, mint a szomszédos gépsorokon futó 50/1- esből. Fiatal létére negyedik éve vezérli az orsókat, ö is lelkes támogatója a leendő két műszaknak, nem kevésbé örül az eseménynek hatéves kislánya is. Gy. M. „Zöldül” a piac Cegléden Primőrök, kóstolóba Napsütéses piacnapi reggelen sok vásárló megfordult a ceglédi piactér árussorai és tsz- pavilonjai között. Főként a friss zöld árut keresték, a főzeléknek való sóskát, spenótot, a tojásos galuskához való tojást és a friss salátát. Aki korán jött és számolt a primőr árakkal, az teli táskával térhetett haza. A fejes saláta darabját 4 forintért adták, a zöldhagyma csomója a legtöbb helyen 2 forint volt. A tavalyi káposztát 4—5 forintért mérték kilónként, kevés volt a levesbe való zöldség, sóskát, parajt borsos áron csak egy-egy magánárus kínált. Piros szemű retket elvétve sem lehetett találni az árusoknál és sajnos, a tsz-ek sem éreztetik a vevőkkel a tavasz beköszöntését, sem pedig azt, hogy a tavalyinál jobb kínálatot várhatunk. A tejtermékpiacon a tejföl literje 35 forint volt, 30 forintért adták a friss túrót és 1,20-ért a tojás darabját. TANÁCSTAGI BESZÁMOLOK: március 26-án délután 5 órai kezdettel Cegléden a Szűcstelepi iskolában a 12. és a 13. körzet lakói számára Egervári Györgyné és Anka Imréné tanácstag tart beszámolót. Ekkor választják meg az utcabizottságokat is. KÖNYVEK KOZOTT Az olvasás közügy Cegléd hivatalos lapja, a Népakarat 1919. április 20-án a könyvtárak államosításáról közölt beszámolót. Egy hét múlva már arról tudósított, hogy a városiján hamarosan megnyílhat a tanácshatalom vívmányaként a városi közkönyvtár. Sajnos, aikkor az elképzelést mégsem tudták teljesen megvalósítani. Dr. Hübner Emil, a könyvtár akkori igazgatója javaslatára elhatározták 1920. szeptemberében a városi könyvtár felállítását, mely egy ideig a ceglédi Kossuth Múzeummal közös vezetés alatt működőit. Gyarapodásra csekély lehetősége volt- kölcsönzésre és tárolásra alkalmatlan helyiségei miatt a könyvállományt állandóan költöztetni kellett. A ceglédi munkások olvasóköre — hogy a kötetek számát gyarapítani lehessen — táncvigalmat rendezett, s ennek bevételét könyvek vásárlására fordították Fél évszázaddal ezelőtt az akkori ceglédi közkönyvtárnak mintegy 1500 kötete volt, — az olvasnivaló összetételéről dokumentáció nem készült. A ceglédi városi-járási könyvtár 25 éve, 3 ezer kötettel nyílt meg, s azóta a kölcsönzéshez és a kutató munkához használható köteteinek száma 100 ezer. Sok jó kis helyen is elfér: jobb lehetőség híján így van ez egyelőre a ceglédi könyvtárban is. Száz kötet áll ott, ahol tizenötnek lenne helye és bizony, megfelelő kölcsönző- és olvasóterme sincsen a népes városnak, ahol minden száz ember közül 17 olvasója a könyvtárnak. A könyvek és a könyvtárba beiratkozok száma továbbra is szaporodik. A népfront felkarolta az Olvasó népért mozgalmat. A könyvtár könyvállománya olyan érték, melyet ennek a mozgalomnak a szolgálatába állítottak. Szellemi érték lesz az olvasmányokból, melyek akkor kamatoznak igazán, ha minél több ember kezébe kerülnek. M. T. NEVES FRANCIA MESTEREK. Cegléden a Kossuth Művelődési Központban március 25-én, hétfőn délután hat órakor kezdődik a képzőművészeti szabadegyetem előadása, melyen dr. Török Gyöngyi művészettörténészt hallhatják az érdeklődők. A Világ nagy mesterei sorozatban most a francia festőkről.tart a művészettörténész diavetítéssel illusztrált ismertetőt.
