Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

1974. MÄRCIUS 33., SZOMBAT nsr MEGYEI 'zfCSrhm Kiinduló pont: a vállalati kollektív szerződés Új határozatot hoz a Post megyei Munkaügyi Bíróság Egy Pest megyei vállalat SZTK-ügyintézője arra hivat­kozva, hogy ránézve sérel­mes bérkategóriába sorolták, a Pest megyei Munkaügyi Bí­rósághoz fordult. Törvényes­ségi óvásra az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság döntött, és határozatában a következő iránymutatóul szolgáló állás­pontot foglalta el: — Munkaügyi miniszteri rendelet értelmében a kollek­tív szerződésben meg kell ál­lapítani az alkalmazottak munkaköri besorolásához szükséges képesítésre, gyakorlati időre és egyéb feltételek­re vonatkozó előírásokat, s korlátokat. A rendeletnek a besorolási feltételeket tartalmazó mel­léklete az ügyintézői munka­köröket tüzetesen nem részle­tezi, hanem csak általános­ságban határozza meg, hogy ide azok tartoznak, akik mun­kájukat a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, a gazdasági irá­nyítás és végrehajtás, vala­mint. az ellenőrzés területén önállóan és felelősséggel vég­zik. — Erre figyelemmel — hangzik tovább a határozat — a munkaügyi bíróság ak­kor járt volna el helye­sen, ha a vállalat kollek­tív szerződését beszerzi, mert vita esetén elsősorban ennek rendelkezéseiből kell kiindulni. Ezt elmulasztotta, emiatt ítélete megalapozat­lan. Amennyiben a kollektív szerződés az SZTK-ügyintézői munkakör besorolása felől nem rendelkezne, úgy a mi­niszteri rendelet mellékleté­ben foglaltak irányadók. A melléklet — az ügyintézői munkakörök általános megje­lölése mellett — azt a to­vábbi iránymutatást is tar­talmazza, hogy ügyintézői, te­hát C-munkaköri csoportba kell besorolni az ügyviteli csoportok vezetőit, a könyve­lési ellenőrt és az ezzel egyen­értékű munkakörben foglal­koztatottakat. Az ügyviteli al­kalmazottak D-megjelölésű csoportjába pedig — egyebek között — a könyvelőket, bér­elszámolókat, pénztárosokat és az ezzel egyenértékű mun­kaitört betöltőket. A megfelelő munkaköri cso­port megállapítása után le­het határozni a bércsoportba sorolás kérdésében — muta­tott rá a Legfelsőbb Bíróság. Ilyenkor ügyintézőnél szak­mai gyakorlati időként az azonos, illetve a szakmába vágó munkakörben eltöltött időt figyelembe kell venni. Ügyviteli alkalmazottnál a munkaviszonyban, il­letve szövetkezeti tagsági viszonyban eltöltött min­den év gyakorlati időnek számít. Ügyintézőknél húsz éven fe­lüli gyakorlati idő, ügyviteli alkalmazottaknál pedig 15 éven felüli munka- vagy tag­sági viszonyban eltöltött idő előfeltétel a legmagasabb bér­csoportba történő besorolás­hoz. Az érdemi döntést nem érinti, hogy az illető ezen fe lül mennyi gyakorlattal, il­letve hány, munkaviszony­ban eltöltött évvel rendelke­zik. Mindezek tisztázására a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Munkaügyi Bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. H. E. Már több víz tör fel A népszerű Parádi vizet, a gyomor- és légutak bántal- mainak természetes gyógy­szerét, gyakran hiába keresik a boltokban. Ennek oka jó­részt az, hogy a forrás hoza ma az évek óta csapadék- szegény időjárás következté­ben erősen megcsappant. A Parádi víz fogyasztói szá mára örvendetes hír, hogy márciusban már kedvezőbb a helyzet: több víz tör fel a pá­ráéi forrásokból. A napi víz hozam azonban most sem éri el a korábbi évek hasonló idő­szakának átlagát. Szükség törvényt bont? Rosszul felfogott csoportérdek Hiba József 1971 tavaszán, mint a gyah Uozsa ‘ász so- aeroányajanak üzemvezető­je, enynneni akart az anyag- szaUítas gondjain. Ezért ja­vasolta a saját termelőszö­vetkezetével szerződésben ál­ló nagymagócsi Viharsarok Tsz vezetőinek: az egyik na­gyobb vállalkozás gyorsabb lebonyolítása érdekében ve­gyék igénybe a pilisi útépít­kezéseknél dolgozó zalaeger­szegi Volán 16. számú Válla­lat gépkocsivezetőinek „ma­gánszorgalmát”. Vagyis kü­lön fuvarban velük szállíttas­sák a kavicsot a gyáli és a vecsési vasútállomásra, vala­mint a meddőanyagot a bekö­tő út építéséhez. Javaslata úgy hangzott, hogy a Vihar­sarok Tsz a gépkocsivezetők­nek az állományon kívüli béralap terhére minden fu­var után fizessen ki 100 fo­rintot. Hiba József, miután ellen­vetéssel nem találkozott, a rendkívüli fuvarok dotálására előleget is felvett a tsz köz­pontjában, majd megállapo­dott a gépkocsivezetőkkel a külön munkában, és a fizet­ségben. Megnyugtatásul kö­zölte velük: menetlevelet nem kell kiállítaniok és a mun­kát szabad idejükben végez­hetik el. A fuvarokról csupán szállí­tólevelek készüljek, több pél­dányban. Ezen aláírt bizony­A Halértékesítő Vállalat nagykereskedelmi telepére SZÁLLÍTÓ­ÉS RAKODÓMUNKÁST, RAKTÁRI MUNKÁST ÉS ADMINISZTRÁTORT keres felvételre. Jelentkezés: Budapest IX., Csarnok tér 5. sz. alatt. latok alapján Hiba József va&y megbízottja, minőén eseioen Kiuzette a gépkocsi- vezetősínek a megaiiapodás szerinti UK) forintot. Kása Vince főkönyvelő tudtával e bizonylatokkal igazolták a váüaiKozás anyagi részét. Minderről a Volán 16. szá­mú Vállalat vezetőinek nem volt, nem is lehetett tudomá­sa, hiszen nem a Viharsarok Tsz-szel, hanem a Betonút­építő Vállalattal álltak szer­ződésben. A külön fuvarok valójában a Volán kasszáját terhelték. S bár a termelő­szövetkezeteknek kára nem származott, a nyáron mégis szemetszúrt a vezetőségnek az állományon kívüli béralap erős „megterhelése”, kivizs­gálták az ügyet, s rögtön le­állították a 100 forintok to­vábbi „folyósítását”. A Dabasi Járásbíróság ta­valy október 17—31 között több napon át tárgyalta Hiba József budapesti, Kosa Vince nagymágócsi lakos és a tiz gépkocsivezető ügyét. A já­rásbíróság Hiba Józsefet és Kosa Vincét hűtlen kezelés bűntette miatt 5 ezer, illetve 3 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Hűtlen kezelés vét­sége miatt 800—1500 forint pénzbüntetést rótt ki a külön fuvarokra vállalkozó gépjár­művezetőkre is. A Pest megyei Bíróság dr. Várady Béla tanácsa másod­fokú ítéletében — az első fo­kú ítélettel szemben — csu­pán Kósa Vince elkövetői mi­nőségén változtatott: felbuj­tói minőségben mondta ki bű­nösnek őt Is, csakúgy, mint a iárásbíróság korábban Hiba Józsefet. Az ítélet egvéb ré­szét jóváhagyták. A fellebb- vitell tanács egyben leszö­gezte, hogy Hiba József és Kósa Vince rosszul felfogott csovortérdekhől cselekedett, mivel szabálytalanul. bűn­cselekménnyel akarták biz­tosítani a két termelőszövet­kezet folyamatos m"ok<iát. P. Zs. Családi tanácsok A JOVO SZAZAD SZAKEMBEREI Együtt döntsön a gyerek, a szülő és az iskola HA EGY CSALÁDBAN a gyermek számára egy öltöny, nagykabát vagy akár egy pár cipő vásárlására kerül sor, el­képzelhetetlen, hogy a szülő vagy a szülők ne legyenek je­len, ne segítsenek a választás­ban. Mennyivel nagyobb, úgy­szólván életreszólóbb esemény ennél a pályaválasztás; annak eldöntése, hogy az általános iskola vagy a középiskola el­végzése után hogyan, hol és mit tanuljon tovább a gyerek? Mégis, ez utóbbiról, a hivatás helyes megtalálásának segíté­séről hány esetben lemarad­nak a szülők, mondván: „Te tudod, mit akarsz”. A másik véglet ezzel szem­ben a szülői tekintély elvén alapuló „beavatkozás”, ami­kor a szülő, a legjobb szán­dékkal ugyan, de mégis csak a saját ismeretei és ismeretsé­ge alapján maga dönt gyer­meke helyett, maga választ pályát, vagy iskolatípust szá­mára. A fenti végletek egyike sem járható út, annál kevés­bé, mert nagyon nehéz száz- százalékos biztonsággal meg­találni az „igazit” még abban az esetben is, amikor a ta- nuló-szülő-iskola együttesen dönt. A gyerek önismerete és ismerete elengedhetetlen a pályaválasztáshoz, s még ha e feltételek adottak, akkor is nagy figyelmet és törődést igényel a gyermek további ta­nulásának egyengetése, ér­deklődésének helyes irányítá­sa. A képesség, tehetség és al­kalmasság megfigyelése és számbavétele a szüiői ház, az iskola és a tanuló együttes feladata. A cél, hogy egy fia­tal se kallódjon el, s váljon szakképzettség nélküli, pálya- tévesztett vagy sorsával elége­detlen felnőtté. A TOVÁBBTANULÁS le­hetőségei ma rendkívül széles körűek, és sokkal in­kább beszélhetünk a bőség za­varáról, mint a választás szű­kösségéről. A szakmunkáskép­ző intézetekben 62 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait az 1974/75-ös tanévben, 185 szak­macsoportban, s az üzemek, vállalatok szinte két kézzel kapnak minden szakképzett fiatal után. A tanulóévek alatt, a tanulmányi eredmény­től függően 90 forinttól 750 forintig terjedő ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanulók, napi egy forintért ebédelhet­nek, havi 70 forintot fizetnek a diákotthoni elhelyezésért. Mindezeken felül 20 kiemelt szakmában — a kovács, öntő, esztergályos stb. — 200 forint plusz ösztöndíjhoz is jutnak. A szakmunkáspályát választók tanulmányaikat korszerű tan­tervek, jól felszerelt tanműhe­lyek és képzett szaktanárok segítségével végezhetik. Kor­mányunk évről évre többet, milliárdokat fordít a szakkép­zésre, miután nem kevesebb­ről van szó, mint hogy a jelen pályaválasztói négy-öt évtize­den át dolgoznak, 2014-ben mennek nyugdíjba, tehát a jö­vő század szakmunkásai is közülük kerülnek ki. A vég­zett szakmunkások számára is biztosított a munka melletti továbbtanulás, három esztendő alatt levelező vagy esti tago­zaton elvégezhetik a közép­iskolát, érettségi vizsgát tehet­nek. Nem zsákutca tehát a szakmunkáspálya, amiből nincs kivezető út, hanem el­lenkezőleg, olyan alapokat ad, amelyek megkönnyítik a to­vábbképzésre később megérők, illetve azt később igénylők boldogulását. A SZAKKÖZÉPISKOLÁK az elmúlt esztendőkben köz­kedvelt iskolatípussá váltak. Különleges szerepük van pél­dául a lányok szakképzési hátrányainak ellensúlyozásá­ra, ezért döntenek egyre töb­ben emellett az iskolatípus mellett. A gimnáziumok első­sorban felsőfokú oktatásra ké­szítenek elő. A műszaki és természettudományos pályák iránt — a népgazdasági igé­nyekhez mérten — kisebb az érdeklődés. Ugyanakkor a hu­mán pályákon túljelentkezés­sel kell megküzdenie a pályá­zónak. Magyar-történelem szakon például 15-szörös a túljelentkezés, a jogi egyete­mekre négyszeres, az orvosi egyetemekre két és félszeres. Ezek a tények arra figyel­meztetnek, hogy a körültekin­tés, az alkalmasság és lehető­ségek egybevetése minden esetben nélkülözhetetlen. Kocsis Éva Import kisgépek, szerszámok a tavaszi kerti munkákhoz Tetőzik a tavaszi csúcsforga­lom a Hermész ÁFÉSZ nagy­kereskedelmi telepén, ahol a vetőmagvakat csomagolják, továbbítják a budapesti szak­boltok és szerte az országban lévő több mint 5000 ÁFÉSZ- bolt címére. A Hermész Fo­gyasztási Szövetkezet mint a háztájik és a házikertek mű­velőinek egyik legfontosabb eszközellátó kereskedelmi szer­vezete, különféle kertészeti eszközökkel is jól felkészült az idei tavaszra. Egyebek mel­lett import útián is bővítette a gyümölcsfa- és szőlőápoló szerszámok választékát To­vábbra is nagy számmal hoz­nak be már közismert, a ha­zai vásárlók körében osztrák gyártmányú stubai-szerszámo- kat. Mivel azonban meglehe­tősen drágák, ennek ellensú­lyozására az idén már az NDK-ból is vásárolnak ha­sonló célú, versenyképes mi­nőségű, de lényegesen olcsóbb kertiszerszámokat. Sokan keresnek kiskert­művelésre alkalmas egytenge­lyes kerti traktort, s ennek a Hermész már két éve árusítja a csehszlovák—magyar koo­perációban. NSZK-beli licenc alapján gyártott Mepolterra nevű kerti traktort. Ehhez különféle ekék. talajmarók, fű­kaszák és kapák kaohatók, s eav közúti közlekedésre is en­gedélyezett, 350 kg teherbírá­Szabad időt sú pótkocsi is kapcsolható utá­na. Az ügyes, sokféle módon használható gép alkatrész- és szervizellátását már megszer­vezte a szövetkezet. Egyéb­ként ennek a gépnek az érté­kesítésével elsősorban az V. kerület Alkotmány utcai me­zőgazdasági szakbolt foglalko­zik. Több kiállításon mutatták már be az SPS-típusú, japán gyártmányú, hordozható mo­toros permetezőgépet, azonban jelenleg nehezen lehet kapni. A Hermész ugyan ma is im­portál ilyet, de sokkal keve­sebb érkezik, mint amennyire szükség lenne. A beszerzési lehetőségeket tovább szűkítet­te, hogy a japán cég felemel­te a gép árát. Ennek ellenére a Hermész felvesz megren­deléseket, s azokat a beérke­zés sorrendjében elégíti ki. Tárgyalásokat kezdtek egy újabb típusú hátimotoros per­metezőgép importálásáról is, az első szállítmányok várha­tóan április elején érkeznek meg. Különféle kerti öntözőbe­rendezésekből meglehetősen nagy a választék, mint a Her­mész boltjaiban, mint pedig a legtöbb vidéki ÁFÉSZ-üzlet- ben. Csupán szórófejekből legalább tízféle különböző szerkezetű és teljesítményű kapható. 35 forinttól 500 fo­rintig terjedő áron. Virágtartók házilag Villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, kőműves, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" KS2 munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. A cserepes virágok elhelye­zése mindig gondot okoz. Nincs hozzá elég helyünk és virágtartónk se? Virágtartó­kat házilag is készíthetünk. A növényeinket lehetőleg igé­nyeik szerint csoportosítsuk, és természetesen olyan elhe­lyezést alakítsunk ki a ré­szükre, amely a szoba bútorai­hoz, a környezet hangulatához is alkalmazkodik. A kevés fénynél is jól dísz­lő növényeket az ablak köze­lében levő szabad falfelület­re akaszthatjuk fel. Ehhez száraz, egészséges felületű ku- koricaszár letisztított darab­jaiból szép virágcserépkö- penyt készíthetünk. Az egy­formára vágott kórószárakat 2 —3 helyen dróttal átszúrjuk, s így egymás mellé fűzzük. Amikor körbeér, a drótokat összekötjük és elvágjuk. A felső szálból egyúttal fel­akasztó hurkot is csavarunk. A cseréptartó alján két szál drótot keresztbe kötünk, így nemcsak a cserepet, de az el­maradhatatlan alátétet is megtartja. A másik változat, amikor a virágcseréppel összhangban hosszabb kórószárakat (eset­leg nád vagy bambusz is le­het) díszítésül akasztunk a falra. A felhasznált kukorica- szár-felületeket gondosan má­zoljuk be színtelen lakkal. A fényigényes növényekből lábakon álló virágtálat ké­szítsünk. Nagyméretű zomán- cos fém- vagy műanyag tálat veszünk, erre csavarozással vagy szögeléssel, esetleg ra­gasztással négy tv-lábat vagy házilag készített lábat erősí­tünk. Ha ablakot nyitunk, a tálat két kézzel könnyen el­mozdíthatjuk a helyéből, s így az apró cserepekkel való bajlódás felesleges. Nagyobb növényeinket cso­portosítsuk közös, erre a cél­ra kiválasztott virágládába, amelyet természetesen ablak­közeli jól megvilágított helyre állítunk. A láda belsejét léc­darabokkal úgy hálózzuk be, hogy a kisebb, helykitöltésre szánt futók és más növények magasabb elhelyezést nyerje­nek benne. Erre a célra bár­milyen egyszerű deszkaláda is megfelel. Felületéről a na­gyobb szálkákat dörzspapírral eltávolítjuk, s utána az egé­szet ön ragasztó tapétapapírral vonjuk be. A megfelelően ki­választott tapétapapír segít­ségével elérjük, hogy virág­tartó ládánk — a környezet­hez alkalmazkodva — felér egy szép bútordarabbal. Fekete Ilona A hadkötelezettséget teljesí­tők érdekvédelméről (a családi segély módosított összegéről) ugyanitt található az 1/1974. (II. 15.) HM. rendelet. A képzőművészeti, iparmű­vészeti és művészifénykép­kiállítások rendezésének egyes kérdéseiről a 8/1974. (III. 20.) MT. rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 20. száma.) Egyes élelmiszereknek kül­földre küldéséről, illetve kivi­telezéséről a Pénzügyi Köz­löny 7. számában (megjelent március 16.) találjuk a Magyar Nemzeti Bank közleményét. A mesterséges megterméke- nyítési és fedeztetési díjak megállapításáról a 8/1974. MÉM—ÁH. rendelet rendelke­zik, amelyet a Tanácsok Köz­lönye 13. száma közöl. Az ingatlannyilvántartás ve­zetésének egyes kérdéseiről — amely a járási földhivatalokat érdekli elsősorban — és az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályairól ugyanitt találunk fontos utasítást, illetve közle­ményt A lakosság részére végzett építési szerelési munkákra vo­natkozó árszabályozási rendel­kezések értelmezéséről az ÉVM. 8/1974. szám alatt közle­ményt adott ki, amely szintén a Tanácsok Közlönye 13. szá­mában található. A kereskedelmi és vendég­látóipari szakmunkásképzésről szóló 8/1970. (VI. 12.) Bk. M. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 3/1974. (II. 15.) Bk. M. rendelet rendelke­zik. (Munkaügyi Közlöny már­cius 18-án megjelent 4. szá­ma.) tíz nap rendeletéiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents