Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

2 1974. MÁRCIUS 22., PÉNTEK Első plenáris ülés a Hofburgban HELSINKI Megalakult a chilei junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizstiság FÓKUSZ Forró francia tavasz NYUGAT-EURÓPA raga­dós betegsége a sztrájk. Olasz­országból már Franciaorszug- ba is átcsapott a munkabe­szüntetések „járványa”: csü­törtökön 24 órás sztrájkba lép­tek az elektromos és a gáz­művek dolgozói. Több nagy­városban a fémipari üzpmek- ben is leállt a munka, s a bankalkalmazottak folytatták napok óta tartó sztrájkjukat. Az Air France alkalmazottai­nak egy része is a munkabe­szüntetés mellett döntött, úgy­hogy a belföldi légiforgalom­ban zavarok támadtak. A SZTRÁJKOK OKA: a ro­hamosan növekvő infláció és a munkáltatók elzárkózása a bérek emelése, a dolgozók kö­vetelései elől. Szerdán ugyan tanácskozott a kabinet, de a gazdaságpolitikai intézkedések nem nyugtatták meg a köz­véleményt Annál is inkább, mert több tarifa drágulása mellett döntöttek, így például emelkedik a fém, a gáz és a vasúti jegyek ára. VISSZATETSZÉST KEL­TETT az is, hogy a kormány vezetői inflációellenes intéz­kedések helyett felhívással for­dultak a lakossághoz. Ebben azt kérték, hogy csökkentsék a fogyasztást, vásároljanak kevesebbet és „polgári önfe­gyelemmel” vessenek gátat az inflációnak. Nos, ennél hatásosabb el­lenszerre lenne szükség — ál­lapították meg a fancia balol­dali pártok, amelyek konkrét intézkedéseket is javasoltak. A bérek vásárlóerejének biz­tosítására és a munkahelyek védelmére tett javaslataikat azonban a kabinet nem vette figyelembe. EGYES SZAKÉRTŐK sze­rint Franciaországban az idén legalább 15 százalékos ár­emelkedéssel lehet számolni. (Összehasonlításképpen Bonn­ban közzétett adatok szerint az elmúlt évben az NSZK-ban 7, Belgiumban 8,3, Hollandiában 8,5, Svájcban 10, Japánban 24,8 százalékkal növekedtek az árak. Ausztriában az inf­láció emelkedésének üteme 8, Svédországban 8,4, Norvégiá­ban 8,5, Kanadában 9,1, az USÁ-ban 9,4 és Franciaor­szágban 10,3 százalék volt.) PÁRIZSI MEGFIGYELŐK szerint a szerdai miniszterta­nács ülésén csak félmegoldá­sok születtek. A csütörtöki sztrájkok alkalmából rende­zett nagygyűléseken a szóno­kok rámutattak: a kormány a vásárlóerő lecsapolásával kí­vánja fékezni az inflációt, ez­zel párhuzamosan azonban szabad kezet kapnak a nagy- vállalatok újabb áremelések­hez. A KÖZELI NAPOKBAN eldől, hogy a munkáltatók és a dolgozók képviseletében tár­gyaló szakszervezetek állás­pontja közeledik-e egymás­hoz. Ha nem, akkor „forró ta­vasz” köszönt Fanciaországra. CaiLay Saigon képviselői nem vet­tek részt a kétoldalú katonai vegyes bizottság csütörtökre kitűzött ülésén, amelyen a Cai Lay-i elemi iskola ágyúzásá­nak kivizsgálását kellett vol­na előkészíteni. Mint ismere­tes, a saigoni tüzérség már­cius 9-én belőtt az iskola ud­varára és a lövedék több mint húsz gyermeket megölt. .Ugyanakkor Saigon a DIFK elleni rágalomhadjárata kere­tében a felszabadító erőket vádolja a támadás végrehaj­tásával. A Saigon hibájából elmaradt csütörtöki vegyes bizottsági ülés megtartása már csak azért is igen fontos lett volna, mert a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság ennek eredményétől függően kívánt volna dönteni a ki­vizsgálás formájáról. RICHARD NIXON, az Egye­sült Államok elnöke felkereste a houstoni űrrepülési közpon­tot és megismerkedett a „Szo- júz—Apolló” együttes szov­jet—amerikai űrrepülési prog­ram előkészületeivel. Az osztrák kormány tízmil­lió schilling költséggel új nem­zetközi konferenciatermet ala­kított ki a Hofburg épületében a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások céljaira. A törté­nelmi múltú épület Redoutocn- Saljában hatalmas kerek asztalt építettek és szink­rontolmácsolásokra alkal­mas berendezéseket szerel­tek. Csütörtökön már ebben az új teremben rendezték meg a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó tanácskozások soron következő plenáris ülé­sét. A tanácskozás megkezdése előtt a Josefsplaztra néző fő­bejárat előtt felvonták a részt vevő 19 nemzet lobogóját. A A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság népi gyű­lésének szerdai ülésén Li Gün Mo miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatot terjesztett elő az adózás valamennyi for­májának eltörléséről. A népi gyűlés most megnyílt tavaszi ülésszaka első napirendi pont­jának előadója a többi között rámutatott: az adózás felszá­molása szorosain összefügg a Koreai Munkapárt életszín­vonal-politikájával, egyszer­smind a koreai nép régi vá­gyát váltja valóra. Li Gün Mo hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány a háború befeje­zése óta időről-időre radiká­lisan csökkentette az adóter­heket, olyannyira, hogy a je­megnyitáskor filmesek és fotó­riporterek megörökítették az új termet. Az érdemi tanács­kozásit zárt ajtók mögött tar­tották. Ezúttal Wolfgang Beh­ren ds nagykövet, a Német Szö­vetségi Köztársaság küldöttsé­gének vezetője elnökölt. Há­rom felszólalás hangzott: a Szovjetunió, Románia és Ang­lia küldöttségének vezetője fejtette ki állásfoglalását. A bizalmas jellegű tárgyalásról nem adtak ki záróközleményt. A külföldi tudósítók székhá­zában rendezett tájékoztatón bejelentették, hogy a 19 tár­gyaló küldöttség legközelebb a jövő héten tartja újabb plená­ris ülését. Ennek napját és időpontját később határozzák meg. lenleg még meglévő jövede­lemadók szerepe az állami be­vételek terén jobbára elha- nyagolhatóvá vált. így az adók eltörléséről szóló törvény fon­tossága nem is annyira köz­vetlen gazdasági kihatásaira, mint inkább strukturális és politikai jelentőségén mérhető fel. A miniszterelnök-helyettes arra is rámutatott, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a KNDK lesz az első állam a világon, ahol nincse­nek adók. A Népi Gyűlés csütörtöki ülésén elfogadta az adók el­törléséről szóló törvényt A törvény április 1-én lép ha­tályba. Helsinkiben csütörtök este megalakult, majd meg­kezdte munkáját a chilei ka­tonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság, A testü­let első ülésszakára szerdán a finn fővárosba érkezett Hor­tensia Bussi de Allende asz- szony, a meggyilkolt chilei el­nök özvegye is. A neves jogászokból, politi­kusokból, szakszervezeti veze­tőkből és a kulturális élet képviselőiből összetevődő bi­zottság tanúvallomásokkal és tárgyi bizonyítékokkal kíván­ja mozgósítani a haladó de­mokratikus érzelmű emberek millióit szerte a világon a chi­lei junta kegyetlenkedései el­len. A bizottság nem bíróság, nem ítéletet hoz, hanem poli­tikai következtetéseket von le. A tragikus események 1974. január 21-e és 31-e között zaj­lottak le. Eredetük abban a tarthatatlan gazdasági hely­zetben keresendő, amelyet az 1972. évi 66,5 százalékos pénz­leértékelés, valamint olyan törvények kibocsátása okozott, amelyek tovább csökkentették a parasztság vásárlóerejét. Január elején a parasztok panasszal fordultak Hugo Banzer elnökhöz, és személye­sen kívántak vele tárgyalni, de mivel választ nem kaptak, sztrájkolni kezdtek és „jobb golyó által meghalni, mint éhenhalni” jelszóval, megta­gadták a mezőgazdasági ter­mékeknek a városokba szállí­tását. Január 24-én már a felkelés állapotában voltak a Cocha- bamba-völgy parasztjai, de a szemtanúk szerint mindez va­lamiféle ünnepi hangulatban történt, provokációk és fegy­verhasználat nélkül. Olyan testület, amely tevé­kenységében az igazságtalansá­got és a kegyetlenséget gyűlö­lők, a terrort visszautasítok százmillióinak tekintélyére tá­maszkodik. Vasárnapig tartó első ülés­szakán a bizottság különféle nemzetiségű tanúkat hallgat meg. A pénteki ülés napirend­jén az alapvető emberi jogok megsértése szerepelt, a szom­batin a politikai foglyok és a menekültek, valamint hozzá­tartozóik helyzete szerepel, a vasárnapin pedig olyan tanú­kat hallgatnak meg, akik a chilei nép ellen irányuló bel­ső és külső összeesküvésről, Chile törvényes kormányának megdöntéséről szolgáltatnak majd bizonyítékokat. A fegyveres erők január 26- án, viszonylagos nyugalom el­lenére, páncélos egységeket mozgósítottak. A parasztok er­re túszokat szedtek, elzárták az utakat és újra azt kérték, hogy Banzer elnök folytasson velük párbeszédet. A kormány ezek után hírül adta, hogy „külföldről sugal­mazott felforgató terv nyomá­ra bukkant”. Ennek ellenére Perez Tapia tábornokot el­küldte tárgyalni a parasztok­kal. Január 29-én Tapia alkut kötött a parasztokkal, mégis ugyanaznap egy harckocsik­kal támogatott egység tört rá a tüntetők barikádjaira. A beszámoló szerint a pa­rasztok először azt hitték, hogy Banzer elnök érkezik, de az­után eldördültek a fegyverek és a parasztok pánikszerűen menekülni kezdtek, magukkal vive 15—30 halottat. A tanúk vallomása szerint további ha­lottakat a katonák raktak fel teherautóikra. Ugyanazon az éjszakán a hadsereg ellenőrzé­se alatt álló völgyből legkeve­sebb 30-an tűntek el. Röviddel a véres összecsapás után hivatalosan azt jelentet­ték, hogy „a parasztok túszul ejtették Perez Tapia táborno­kot”. A tábornok maga cáfol­ta ezt az információt és elítél­te a páncélos egységek pa­rancsnokát azért, hogy a pa­rasztokra tüzet nyitott. Az aprusi arab csúcs — ősszel? Kairói sajtóértesülések sze­rint bizonyosra vehető, hog szeptemberre vagy októberr halasztják az arab államfők és uralkodók áprilisra terve­zett csúcsértekezletét, amely­nek színhelyéül II Hasszán király Marokkót javasolta és amelynek elsődleges feladata az lenne, hogy az ENSZ-köz- gyűlés őszi ülésszaka előtt összehangolja az arab orszá­gok álláspontját. Az arab ál­lamok többsége egyetért a ta­lálkozó elhalasztásával. Az arab csúcsértekezlet el­halasztásában — kairói meg­figyelők szerint — döntő ré­sze lehet annak is, hogy az algiri csúcsértekezlet óta nem teljes az összhang és az együttműködés a két frontál­lam, Egyiptom és Szíria kö­zött. A nézetkülönbség leg­élesebben az olaj ügyi minisz­terek értekezletén nyilvánul' meg, amikor Egyiptom a po­zitív amerikai erőfeszítések el­ismeréseként az olajembargf feloldása mellett szállt síkra, míg Szíria korainak, indoko­latlannak minősítette ezt a lé­pést. A szíriai fronton tovább­ra is késlekedik a szemben­álló erők szétválasztása, mert az Egyesült Államok mind­eddig nem tudta rávenni Iz­raelt arra, hogy összekösse a csapatszétválasztást az átfogó rendezéssel, illetve lemondjon az 1967-ben megszállt Golan- fennsík annektálásáról. Kö­vetkezésképpen Szíria a szá­mára elfogadható csapatszét­választás megvalósításáig nem kapcsolódik be a genfi béke­értekezlet munkájába. Az Egyesült Államokkal szemben fennálló bizalmat­lanság az olajembargó felol­dásának ellenzése mellett ab­ban is kifejezésre jut, hogy Szíria nem állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal. Kétségtelen előrehaladásként könyvelhető el azonban, hogy Szíria átadta Kissingernek az izraeli hadi­foglyok névsorát, és hozzájá­rult ahhoz, hogy az amerikai fővárosban közvetett tárgya­lásokat kezdjen Izraellel a csapatszétválasztási megálla­podás előkészítéséről. Mivel a soron következő csúcsértekezletnek elkerülhe­tetlenül állást kell foglalnia a közel-keleti rendezés folyta­tását illetően, ennek elenged­hetetlen előfeltétele a teljes egyetértés Egyiptom és Szíria között. ALGÍRBAN csütörtökön befe­jezte munkáját az el nem köte­lezett országok állandó koordi­nációs bizottságának kedden kezdődött ülésszaka. A szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztésének világ] elentőségéről Kissinger amerikai külügyminiszter csü- | törtökön — jövő hétfőn kezdődő moszkvai í látogatását megelőző sajt őérte kezele ten — f: rendkívüli nyomatékkai húzta alá a szovjet— le amerikai kapcsolatok továbbfejlesztésének | világjelentőségét, félreérthetetlenül utalva l arra, hogy Nixon elnök tervezett moszkvai látogatását nem lehet alárendelni az atlanti tömbön belül dúló ^nézeteltérések előzetes rendezésének. „Olyan mértéktartó nemzetközi irányvonal kialakításán fáradozunk Moszkvával, amely­nek érvényesülésétől az egész emberiség fennmaradása függhet” — hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter. Ugyanebben az összefüggésben válaszolt arra a kérdésre is, vajon az elnök ellen folyamatban lévő alkot­mányos vádemelési vizsgálat, illetve a vád­emelés eshetősége nem befolyásolja-e Nixon moszkvai útitervét. Kissinger megjegyezte, hogy várakozása szerint ez az ügy még az elnök moszkvai látogatása előtt lezárul. Bizonyos amerikai körök enyhülésellenes kampányára utalva Kissinger ezeket mon­dotta: „Moszkvai látogatásomra nagyon fon­tos időpontban kerül sor. Bizonyos értelem­ben még az enyhülési politikával szemben emelt kifogások is a szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődésében elért haladás mértékét mutatják. Nem is olyan régen a két nagyha­talom kapcsolatainak enyhülését és konfron­tációjuk csökkenését már önmagában nagy eredménynek tekintettük. Ezt az eredményt egyesek most már hajlamosak magától érte­tődőnek tekinteni, és az enyhülési politika eredményességét különböző feltételek eléré­sén kívánják mérni”. A szovjet—amerikai kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok rendezése elé állított tör­vényhozási akadályokról szólva megjegyezte: kormánya olyan kompromisszumos megol­dásra törekszik a kongresszussal, ami lehető­vé tenné a törvényhozók bizonyos igényei­nek kielégítését és egyszersmind azt is, hogy a kormány teljesíthesse a szovjet—amerikai viszony lényeges elemét alkotó kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok rendezésére vállalt amerikai kötelezettségeket Arra a kérdésre válaszolva, vajon megva­lósítható-e a tavalyi Brezsnyev—Nixon csúcs- találkozónak az a célkitűzése, hogy 1974 fo­lyamán megállapodást kössenek a SALT má­sodik szakaszában napirenden lévő fegyver­korlátozási problémákról, Kissinger kifejtet­te, hogy korábbi tapasztalatok szerint a fegy­verkorlátozási tárgyalások általában három fázison mentek át. Az első szakaszt a techni­kai problémák tisztázása jellemezte. A má­sodik szakaszban a „felfogásbeli frontáttö­rés”, vagyis az elérendő célok meghatározá­sában való elvi megállapodás volt a feladat. Végül, a harmadik szakaszban kerülhetett sor az érdemi megállapodás tételes kidolgo­zására és megkötésére. Mint mondotta, a SALT—II. tekintetében „eljutottunk az első fázis végéhez, és most a felfogásbeli frontát­törés elérése kerül napirendre”. A szovjet—amerikai enyhülési politika egyik kézzelfogható eredményeként említette, hogy a közel-keleti háborús válság során si­került elhárítani a nagyhatalmi konfrontáció veszélyét és közös erőfeszítéseket tenni egy tartós békerendezés érdekében. Megjegyezte, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokat rész­ben együttműködés, részben versengés jel­lemzi, s „elkerülhetetlen, hogy olyan fontos térségben, mint a Közel-Kelet, súrlódás le­gyen az USA és a Szovjetunió politikája kö­zött”. Hangsúlyozta azonban, hogy „a Közel- Keleten nem lehet tartós békerendezést el­érni a Szovjetunió ellenére, s ezért együtt­működésre törekszünk a Szovjetunióval, ami­lyen mértékben csak lehetséges”. Kissinger egyébként úgy vélekedett, hogy az arab olajembargó felújítása „nem való­színű”, és reményét fejezte ki. hogy haladást érnek el a szíriai—izraeli haderő-szétválasz­tást célzó közvetett megbeszéléseken. A sajtóértekezlet során a figyelem gyújtó­pontjába került az atlanti viszálykodás egész problémaköre. Az amerikai külügyminiszter nagy erőfeszítéseket tett, hogy tompítsa az ellentétek élét. Kissinger világosan a közös piaci kilencek értésére adta, hogy a következő' lépést nekik kell megtenniük és ettől függ, hogy sor kerül-e Nixon elnök tervezett brüsszeli látogatására. Ismételten tagadta, hogy az USA valaha is dominációra töreke­dett volna Európában, de hozzátette: az ame­rikai kormány továbbra is igényt tart arra. hogy „érdemi konzultáció és véleménynyilvá­nítás céljából” olyan ponton kapcsolódhasson be a közös piaci döntéshozatali folyamatba amikor a szóban forgó kérdésről még nem hoztak végleges döntést. A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT az 1974—75-ös tanévre FIATALOKAT VESZ FEL- kőműves- bádogos ■ épületburkoló- tetőfedő- műkőkészitő ■ vosbetonkészítő- ács-állványozó ■ épületasztalos- fapadlózó-műanyagburkoló- villanyszerelő- víz-gázszerelő- vas- és femszerkezet-lakatos- szobafestő-mázoló- ta petázó- épitőgep-szerelő szakmunkástanulónak A vidéki szakmunkástanulókat tanulóotthonban helyezzük el. ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, védőfelszerelesen kívül kulturális és sportolási lehetőseget is biztosítunk. A kőműves-, ács-állványozó, tetőfedő­tanulók o fenti juttotáson kívül havi 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést is kapnak. Külön szerződés alapján társadalmi ösztöndíjat is fizetünk, havi 250 Ft-tól 500 Ft-lg. Jelentkezhetnek: jelenleg Vili. osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni lehet: Levélben: vállalatunk személyzeti és oktatási osztályán, 1450 Budapest Pf. 34. Személyesen: vállalatunk tanulóotthonában, Budapest Vili., Bláthy Ottó u. 6—8. KNDK: eltörölték az adókat BíOLÍVIA Vérfürdő — Cochabamb völgyiben Párizsba eljutott egyik másolata annak a dokumentum­nak, amelyet az „Igazság és Béke" elnevezésű katolikus moz­galom római központjához címeztek és amely a bolíviai Cochabamba völgyében januárban lezajlott vérengzésre vo­natkozik. A 38 oldalas dokumentum 70 szemtanú (parasztok, kato­nák, tisztviselők, orvosok és újságírók) vallomásai alapján készült a bolíviai parasztok százainak a létfenntartási költ­ségek emelkedése elleni tüntetésről és annak véres megtor­lásáról. Mint emlékezetes, a parasztok közül a hadsereg több tucatnyit megölt és sokakat „eltűntnek” nyilvánítottak. A Cochabamba völgyében lezajlott vérfürdőről a doku­mentum fgy fr:

Next

/
Thumbnails
Contents