Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
* 1974. MÁRCIUS 20.. SZERDA rKST mer» hírlap Az időskorúak élete Számok a szeretetről Ne érzelegjünk. A kettő, a számok vélt ridegsége, s a legnemesebb emberi tulajdonságok egyike, a szeretet, összefér, sőt, bizonyos esetekben összetartozik. A véletlen hozta úgy, hogy egyazon napon jártam Szobon, a váci járás nagyközségében, s hallgattam, mennyi gonddal, szaladgálással, segítség-kéréssel jár az öregek napközi otthonának létesítése, este meg a szerkesztőségben kézhez vehettem a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának tartalmas összefoglalóját „Az időskorúak helyzete Pest megyében” címmel. A cselekvés indokai A jelentést elolvasva, nőtt meg igazán szemeimben a szobiak törekvése, a különböző gazdasági egységek támogatásának elnyerését célzó igyekezete. Mert nem elég a helyiség, berendezés is kell... és étkeztetésre mód, orvosi felügyeletre lehetőség. A nagyKözségben sok az egyedül élő öreg. Akiknek olykor nemcsak a létfenntartás eszközei hiányoznak — mert, sajnos, vannak, akiknek még ez is hiányzik —, hanem az is, hogy egyáltalán emberek között élhessenek, szót válthassanak valakivel, a társadalomhoz tartozónak érezhessék magukat. Pest megyében több mint 140 ezerre rúg azok száma, akik hatvan évnél idősebbek. Nagy dolog, hogy túlnyomó részük nem szorul rá semmiféle szociális intézményre, fenntartja, ellátja magát, segítséget kap a családtól. Ugyanakkor nyolc-tízezer olyan idős korú van, aki a társadalmi gondoskodást nem nélkülözheti, életének ez az egyetlen alapja. A megyében 1960-ban a lakosság 13,5 százalékát tették ki a hatvan évnél idősebbek, előreszámítások szerint arányuk 1986-ra 16,7 százalékra növekszik. A szükséges s mind sürgetőbb cselekvésnek ez az adat a legnyomósabb bizonyítéka. Közös figyelem Némi szemrehányással írtam levelet Érd Nagyközség Tanácsa elnökének, s kértem segítségét egy teljesen elhagyatott, önmaga ellátására képtelen idős asszony ügyében. A válasz szinte postafordultával érkezett, rendkívüli szociális segélyről, majd soron kívüli szociális otthoni elhelyezéséről, s az elnök a szemrehányó hangra csupán any- nyiban utalt, hogy „nevezett helyzetét a környezete nem jelezte”. Azaz a tanács nem tudott, nem tudhatott róla, mert a városnyi kiterjedésű s közepes nagyságú városnak megfelelő népességű nagyközségben egész egyszerűen képtelen a tanács egymaga fölkutatni a gondozásra szoruló öregeket. Elröstelltem magam. Milyen igaza van az elnöknek! Végül is a társadalmi, a közös figyelem lehet csak a biztosítéka annak, hogy egyetlen rászoruló se nélkülözze a meleg ételt, a tüzelőt; a legkevesebbet. A megye a felnőttvédelmi szociális gondoskodás feladataira a költségvetésből 1970-ben 35,7, tavaly mór 52,8 millió forintot fordított, de a pénz mellett nélkülözhetetlen a közfigyelem. Ami, sajnos, sokszor hiányzik. Az elmaradás súlya Lássuk csak megint a KSH megyei igazgatóságának ösz- szefoglalóját. Az áll benne: „A felnőttvédelmi szociális gondoskodás keretében — országosan — évről évre több lehetőséget biztosítanak arra, hogy könnyítsenek a támogatásra szoruló idős korúak helyzetén. Pest megyében — hasonlóan az infrastrukturális ellátottság sok más vonatkozásához — ezen a területen is lemaradást kell pótolni, ugyanakkor az idős korúak számának és arányának emelkedése folytán a szükségletek növekedésével is számolni kell.” Az elmaradás szembetűnő. Tízezer hatvan éven felüli lakosra országosan kétszer any- nyi öregek napközi otthona- beli hely jut, mint a megyében. A házi szociális gondozást végző, főfoglalkozású gondozónők száma a megyében fele az országos átlagnak. A tízezer 60 éven felüli lakosra jutó szociális otthoni helyek kilencvenhatot tesznek ki a megyében, 140-et az országban ... A számok tükre nem azt mutatja, hogy nincs haladás, hiszen két és félszeresére nőtt a rendszeres szociális segélyben részesülők javadalmazása, az 1965-ös hárommal szemben ma már 24 öregek napközije található a megyében, s így tovább, hanem arra figyelmeztet ez a tükör, hogy a haladás lassú, egyenetlen. .Változó életmód Bármilyen furcsán hangzik is: az öregek egy részének sorsát az nehezíti meg, hogy változik az életmód, a társadalmi haladás fölgyorsul. Jászkara jenőn hallom, hogy egyik legnagyobb gondjuk a tanyákon magukra maradó öregek sorsa Márpedig a hat és .fél ezer hektár határú község népességéből több mint ezerhét- száz lélek külterületen, tanyákon él. A fiatalok elköltöznek, s ottmarad a két vagy egy öreg, aki ha megbetegszik, ha a fájós lábára nem tud ráállni, a vakszerencse kiszolgáltatottja lesz. Hasonló gonddal nemcsak Jászkarajenőn, hanem a ceglédi járás más községeiben szintén szembe kell nézni, ahogy a nagykátai, a dabasi járásban — a népesség összetételénél, a településszerkezetnél fogva — ugyanúgy. A létbizonytalanság ezeknél az öregeknél nem vagy elsősorban nem az anyagiakra vonatkozik, hanem a gondozás, ellátás más feltételeire. Többségük sorsa megnyugtatóan akkor oldható meg, ha szociális otthonba kerülnek, ám egy részük hallani sem akar erről, más részük, aki hajlana rá, nem vehető fel, csak hosz- szú előjegyzés után, mert kevés a hely. Ügy vélem, a megyei — nem kevésbé a helyi! — szociálpolitikai munkának most már az ilyen tényezőkről sem szabad megfeledkeznie, azaz differenciáltabbá kell válnia e tevékenységnek. Több mint 120 ezer nyugdíjas él a megyében, a mező- gazdasági nyugdíjasok, járadékosok száma 25 ezer körül van. Ez utóbbiak közül sokan, de az előbbieknek is egy kisebb csoportja nyugdíja, járadéka mellett rászorul a társadalmi szociális gondoskodás egyik vagy néhány formájára, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sűrűn Műszerek mérhetik Tiszta-e a levegő? A vizek védelme után a gyárak. üzemek, valamint kutató- intézetek egyre nagyobb gondot fordítanak a levegő tisztaságának védelmére is. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben elsősorban azt kutatják, hogy a vegyipari üzemekben, a munka- csarnokokban miként állapíthatják meg a szennyezés fokát és milyen módszerekkel lehet csökkenteni az ott levő és az üzemekből kikerülő szennyező gázok mennyiségét. Két új műszert konstruáltak. A Szul- fodat elnevezésű megbízhatóan kimutatja a levegő kéntartalmát, a Carbodat pedig a szer- vesanyag-mennyiséget határozza meg. Az új műszereket a Chinoin Gyógyszergyár műszergyártó 'üzemében állítják elő és rövidesen üzemi méretekben alkalmazzák. ugyanis a legszegényebbek a legcsöndesebbek, s mások a hangosak. A tanácsok ne féljenek a különbségtevés jogával élni, adjanak bátrabban azoknak, akiknek minden forint kétszeresen számít, akik a társadalmon kívül senkibe, semmibe nem kapaszkodhatnak megfáradt kezükkel. A kormányhatározatokon alapuló irányelvek következetes végrehajtása, így a többi közötit 1975 végére a teljes összegű rendszeres segélyek összegének 500 forintra való emelése, a megyében nem kis erőfeszítéseket követel. A kétségtelenül sürgős másfajta teendők ellenére is megfontolásra érdemes, vajon a többletbevételekből nem lehetne, nem kellene-e nagyobb összeget kiszakítani ilyen célokra, mert hiszen az öregek napközi otthonjainak egy része eléggé mostoha körülmények között működik, nagyon lassan bővül a szociális otthonokban elhelyezhetők száma stb. Azaz ilyen értelemben is különbséget kell tenni feladat és feladat között, ugyanis aligha hihető például, hogy megoldhatatlan a naoközi otthonok vasárnapi nyitva tartása, mint állítják a legtöbb helyen, az étkeztetés nehézségeire hivat- k-zva. Megosztott feladatok Cegléden a termelőszövetkezetek terményjuttatást, já- radókkiegészítést adnak tagjaiknak, ingyen hazaszállítják tüzelőjüket, s mint a városi tanácsnál mondják, ennek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi jelentősége is tetemes. A volt munkahelyeknek kétségtelenül nagy lehet a szerepe az öregek támogatásában, ahogy tiszteletet érdemelnek azok a társadalmi munkások is, akik — mintegy 350-en — részt vesznek a házi szociális gondozásban, a megye városaiban és községeiben. Sok mindenben segíthet, s kell hogy segítsen a társadalmi önzetlenség, az áldozat- vállalás — mert a megkopott épületeket néhány szocialista brigád pár hét alatt kicsinosíthatja —, ám ügyelni szükséges arra, hogy a feladatok megosztása egészséges legyen. A szociális otthoni elhelyezésre várók népes csoportja, az öregek napközi otthonának reményét melengető öregek tekintélyes száma csakis akkor apasztható, ha az ötödik ötéves tervben a jelenleginél nagyobb forrásokat teremtenek a megyei költségvetésben. A szeretet, a társadalmi tisztelet és gondoskodás bizonyságát mutató számadatokon nincs mit röstellni. Sok az, ami történt. S még több az, amiről tudni kell: elvégzésre vár. Mészáros Ottó Gépek 63 millióért A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetben az idén 63 millió forint értékben állítanak elő konzerv- és élelmiszeripari gépeket. Képünkön lúgoshámozó berendezést szerelnek. Koppámy György felvétel« Maglód, ÁFÉSZ Gazdagabb választék - nagyobb forgalom A 133 milliós összforgalomból 105 milliót tett ki a mag- lódi ÁFÉSZ negyven boltjának forgalma. Az itt vásárlók több mint 45 milliót költöttek élelmiszerekre, 60 milliót pedig különböző iparcikkekre, illetve tüzelőre. Figyelemre méltó, hogy a zöldségüzletek és a húsboltok 16 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le tavaly, mint egy évvel korábban. Ez annak eredménye, hogy lényegesen javul» a szövetkezet áru- beszerzése. Utasellátás a pályaudvarokon Ingázók „reggeliző asztala" A külső vágányok irányából özönlik a sok utas: 6 óra 9 perckor a hatvani, 6 óra 13 perckor a törökbálint—budaörsi vonalról, majd 6.14- kor Űjszász—Nagykáta felől érkezik vonat. Mindenki rohan, szótlanul. A hatalmas csarnokban dübörgéssé erősödnek a váltott ritmusú léptek. Alvajáró légió... Gyűrt arcok, álomtól duzzadt szemhéjak, az aktatáskát mereven szorító ujjak. Az ébredés majd a gyárkapun túl kezdődik, amikor a munkás a szerszámért lehajol. Már kinyitották a Keleti pályaudvar csamokpavilon- jait. Vonz a fűszeres forralt bor illata, az emberek csoportosan állnak az ablakok előtt. Bő a választék: szalámi, húspogácsa, bécsi szelet, a kettévágott zsemlyék között és sós-, édessütemény-halmok a polcokon. Ropogós, friss pékárut adnak a virsli mellé. Lépcsőzetesen nyissanak! — Lehetne még egy kanál mustárt? — néz esengően egy vállas férfi az elárusítónőre, aztán félrehúzódik a sorból, és a mellette kávézó nőnek magyarázza: — Kell a kalória, nem szeretem, ha üres a gyomrom. Buga doktor is megmondta: reggelizz úgy, mint egy király ... — Minden reggel így kezdik a napot? — lépek hozzájuk. — Törzsvásárlók vagyunk a Keletiben. Ha gyenge az üzemi koszt, akkor hazafelé itt eszem meg a kolbász párját — zsíros ujjával a pavilonra bök. Többen körénk állnak, fél mondatokat fűznek beszélgetésünkhöz. Elégedett vélemények az utasellátóról... elfogadhatók az árak, megfelelő a választék ... gyors a kiszolgálás. Dicsérik az egy éve nvitott bisztrót: — Tiszta, szép környezet, frissek a hidegkonyhai készítmények. a kocsonya, a saláták. a kaszinótojások. Jól esik leülni a fehér márvány asztalhoz. a piros műbőrhuzatú padokra. Nincs szétdobált üzletünkből, ahol a legszebb divatékszerek, órák és ajándéktárgyak közül válogathat. Cegléd, Szabadság tér 1. Vác, Széchenyi út 4. csirkecsont a padlón, szemét a sarkokban. Kár, hogy fél hattól nyit, s ezért a korán kelőket csak az automata szolgálja ki. A pavilonok nyitását is a lépcsőzetes munkakezdéshez kellene igazítani. — Nem hiányzik a „zokogó majom?” — célzok a megszüntetett sörözőre, ahol naponta 30 hektó fogyott ebből az italbóL — A pályaudvar nem kocsma! Állomáson féldecizni, piálni ? Egy vérbeli ingázó ilyet nem tesz — adja a sértődöttet a micisapkás, a többiek derülnek pálinkagőzös társukon. Rosszak az automaták Együtt sodródom velük az aluljáró lépcsőjéig, ott eltűnnek, a metró irányában. A pénztáraikkal szemközti automata sor előtt legalább húszán lehetnek a „bzezám tárulj” játékosok: diákok, munkások, katonák. A háromforintos forró presszókávéért bedobott 2x2 forintból nem ad vissza a gép. Tóth Istvánná kis fintorral nyeli le a gyűszűnyi italt: — Méregerős, de csak egy korty. A második automata előtt Kulcsár Tibor szakközépiskolás bejáró tanuló áll tanácstalanul : — Bedobtam két forintot, a pohár nem jött le, a kakaó meg kifolyt — Mert a berendezés külföldi gyártmányú, a műanyag pohár meg hazai termék, rossz a mértéke, ezért akad fenn — mondja a hátam mögött valaki, jólértesültek fölényével. Űjabb meglepetés: Gellert Zsigmond és társa erőlevest inna, a gép forró vizet kínál — két forintért — Megbomlottak ezek az automaták. — Ugyanígy jártam egy héttel ezelőtt is. Kőbányán dolgozunk, Isaszegről járunk be, rendszeresen Itt reggelizünk, azaz reggeliznénk — panaszolja. Közben előkerül az automaták kezelője. Reklamálnak. Válóban fennakadtak a poharak, s az adagoló is elcsúszott a műszerész gyorsan megigazítja a gépeket. Vonatok a Józsefvárosba Az étteremben majdnem minden vendég idegen nyelven rendel. Ez a külföldi utasok reggeliző helye. Itt találkozom dr. Vadász Pállal, a Keleti pályaudvar Utasellátó üzemvezetőjével. — Nem érnek rá leülni a Pest megyéből érkező utasok. A bejárók „reggeliző asztalát” képletesen a csarnok 22 pavilonja és az automaták „terítik” — tájékoztat a vezető. — Vendéglátó részlegünk havonta 5 millió forintot forgalmaz, ebből 600 ezer forintos bevételt hoz az új bisztró. Népszerűek az automaták, 350 ezer forint értékű ételt és italt adtak el februárban. Naponta 220 vonat érkezik és hagyja el a Keletit, mintegy 130 ezer utast hoznak, visznek. Az utazók kétharmada bejáró. Csúcsidőszakban — a hajnali és a délutáni órákban — zsúfolt a pályaudvar. A MÁV igyekszik feloldani: a telítettséget: átszervezi, a Józsefvárosba irányítja a helyi járatokat. 15 munkásvonatot máris áthelyeztek. Tervbe vették, hogy a Nyugati pályaudvart is mentesítik egyes vonatoktól. A belváros szívében lévő öreg pályaudvar — a metró építésével párhuzamosan — rekonstrukció előtt áll. Bár kisebb forgalmat bonyolít le a Nyugati pályaudvar — 70 ezren fordulnak meg itt naponta —, viszont Cegléd, Lajosmizse, Albertirsa, Szob, Vác és még más településeket érintő, Budapesttel összekötő vaspályákon hétköznap 55 ezer bejáró érkezik fővárosi munkahelyére. A kora délelőtti órákban üres a csarnok. Unalmas, kopott falait, fakó üzletpavilonjait csak elvétve élénkíti egykét utasellátó pavilon, guru- lópul't. Az érkezési és indulási oldalakon szűk a járda, a MÁV ezért nem engedélyezi itt a „kirakodó vásárt”. — Télen felére csökken a forgalmunk — tájékoztat Pos- gai Gábor, az Utasellátó Nyugati pályaudvari üzemének vezetője, amikor az indulási oldalon lévő irodájában felkerestem. Nyáron az étterem forgalma eléri az egymillió forintot. Tíz pavilonunk van, jó forgalommal működnek. Diákok, a Dunakanyarba kirándulók árasztják el hétvégeken a pályaudvart, munkanapokon a bejárók a reggeli vendégeink. Alig győzzük a 14 automatánk utántöltését. A rekonstrukció megkezdéséig nem sok fejlesztésre számíthatunk. Valószínű még az idén a MÁV megszüntet a csarnokban egy vágányt, helyére szigetet épít, s akkor felállíthatunk mi is egy pavilont. Piackutatás a helyi járatokon Tóth Lászlótól, az Utasellátó Vállalat főigazgatójától hallottam ezt a kijelentést: „Az Utasellátó nem szociális intézmény”. Az étkezőkocsikban kapható ételek és italok 1. osztályú, magas árait boncolgattuk akkor. Most viszont a Pest megyei bejárók jó ellátásáról két pályaudvaron is meggyőződhettem, a pavilonokban harmadosztályú árakon vásárolhatunk, s az automaták 2—4 forintért friss ételeket adnak: ha nem is „szociális kedvezménnyel”, de a kispénzű emberek zsebéhez mérten kalkulálták az árakat. Az ingázók ellátásával kapcsolatosan a főigazgató elmondta: — A helyi járatokkal közlekedő, munkahelyükre vagy otthonukba igyekvő utasok kiszolgálására az automaták a legalkalmasabbak, mert a nap 24 órájában rendelkezésükre állnak. Nemrég 30 dán berendezést vásároltunk, pár nappal ezelőtt szereltünk fel a Déli pályaudvaron is egy nagy teljesítményű gépsort. Létrehoztuk az automaták szervizhálózatát. A Keleti pályaudvaron a túlzott igényibevétel okozhatja az üzemzavart; felülvizsgáltatom. Nagy forgalmú állomásokon előfordult már, hogy a berendezések motorjai kiégtek. Tudomásom van a Józsefvárosba irányított vonatokról. Piackutatóink hamarosan felmérik a keresletet, s a már meglévő két utasellátó pavilon mellé automatasort is építünk az ingázók pályaudvarán. H. A.
