Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

1974. MÁRCIUS 19., KEDD

PEST

«ccr»

sJúwiap

r

EpúI a csarnok

A maglód! Univerzál Tsz gépkocsijavitó és szolgáltató szervize az idén újabb egységgel bővül, a megnövekedett személygépkocsi-állomány országszerte egyre több javítóüzem létrehozását igényli. A maglódi, már meglevő „autórepass” mellett ez az új üzem kizárólag a lakossági szolgáltatást látja el. A kétszintes csarnok felső szintjén egy 544 négyzetméter alapterületű fényező műhely és alul pedig boxos rendszerben a különböző javító részlegek kapnak helyet. A több mint 6 miiülő forintos beruházást a termelőszövetkezet saját kivitelező brigádja építi — s még e félévben átadja.

Gárdos Katalin felvétele

Szolidaritás a kambodzsai hazafiakkal

Megkezdődött hazánkban a kambodzsai nemzeti egység- kormány iránti szolidaritás nemzetközi akcióhetének eseménysorozata és az előkészület az Indokína népeivel vállait szolidaritás napjára. A megmozdulások a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére bontakoztak ki. Az akcióhét során népfront- és szolidaritási mozgalmunk vezető testületéi táviratban köszöntik Kambodzsa felszabadító erőit a nemzeti egységfront és a népi felszabadító fegyveres erők megalakulásának 4. évfordulója alkalmából.

A Kambodzsa iránti szolidaritás jegyében hétfőn elsőként Gyöngy ösorosziban nemzetközi fórumot rendeztek.

Műszaki fejlesztés az MM-ben

A megtakarítás: 28 millió forint

Szűkülő kooperáció — Új termékek Abonyban

Több mint egymilliárdos termelés közhasználati és fontos ipari pikkekből. Mechanikai Művek, Törökbálint. Pest megye egyik nagy gyára, amelyik mindig szolgál újdonsággal. Nemcsak a munka- és üzemszervezés példaadó itt, nemcsak a gazdaságtalan termékek gazdaságossá tétele, hanem az az átgondolt tervezés és műszaki fejlesztés is, aminek köszönhető a termelés és a termelékenység állandóan emelkedő grafikonja. Heinrich János műszaki igazgatótól a műszaki fejlesztés kérdéseiről kértünk információt.

— Kimutatott adat, hogy tavaly a műszaki fejlesztésnek több mint 28 millió forint megtakarítást köszönhettünk. Az újításoknak pedig 3,3 milliót. Mit jelent ez? Részben új termékek, új technológiák meghonosítását, részben pedig a kooperációk szűkítését Ez a megtakarítás sakkal több, mint 1972-ben volt — akkor ennek az Ösz- szegnek körülbelül hatvan- hetven százalékát köszönhettük a műszaki fejlesztésnek.

• A kooperációk koráról beszélhetünk a világ iparában. A közgazdászok azonban kimutatták — nem mindegyik kooperáció gazdaságos. Mit jelentett a Mechanikai Művekben a kooperáció szűkítése?

— Mi maximált áras termékeket gyártunk, kooperációink jelentős része szabadáras — azaz veszteséges volt. Az is nagy előny, hogyha mi a különböző cikkek alkatrészeit magunk állítjuk elő, kevesebb az átfutási idő, zök- kenőmentesebb a termelés. Ezek a meggondolások vezettek minket akkor, amikor megszüntettük néhány külső kooperátorral a kapcsolatunkat, ék a gyártás feltételeit helyben teremtettük meg. Például a kondenzátorok serlegeinek készítését: tavaly ebből 25 millió darabot állítottunk elő. Az alumíniumáru gyártól régi gépeket vettünk, felújítottuk. Az egész körülbelül 1 millió forintba került, s vizsgálataink szerint így a serlegek készítése 25 százalékkal olcsóbb lett számunkra. A Lampart Zo- mánciDari Művek zománcozta eddig kályháinkat. Ma már jelentős részét Törökbálinton vonjuk be zománccal. Nyolcmillió forintért épült zománcozóüzemünk. a költségmegtakarítás körülbelül 15 százalékos. 1974 első félévében már teljesen megszűnik a Lampart-koooeráció.

• És a külföldi együttműködés?

— Négy éve tartják a kapcsolatot az NSZK-beli Yega- céggel. A kooperáció azt jelentette, hogy 1972-től 1973-ig a tőkés exportunk ötszörösére nőtt. Most kezdjük velük közösen gyártani a für- dőszobakályha-alátéteket, s az újabb típusú konyhai légtisztítókat. A Mechanikai Művek újabb partnereket is keres a

tőkés országok nagyobb vállalatai közül. A tárgyalások még folynak, de mindenesetre szeretnénk olyan háztartási készülékeket gyártani, melyeket eddig hazánkban még nem forgalmaztak. A műszaki fejlesztés idei célja: oz elektromos termékek fejlesztésé, gyártásának kibővítése. A napi piaci helyzetnek megfelelően — különösen az elektrolit kondenzátorok választékát, mennyiségét kívánjuk növelni — idén hatmillióval gyártunk belőlük többet, mint tavaly. Ehhez az adathoz pedig az is hozzátartozik, hogy az elmúlt esztendőben ugyanilyen arányban fejlesztettük e cikkünk gyártását. A fázisjavító kondenzátorok iránt a jugoszlávok érdeklődnek, a metálpapír- kondenzátorból 600 ezer darabbal készítünk többet, mint 1973-ban. Egyébként külföldi kooperációink sorában fontos szerepet tölt be egy NDK-beli céggel kötött együttműködési szerződésünk, mely szerint az automatikus vezérlésű fázisjavító kondenzátor berendezéseket egvütt készítjük. Idén a számítógépiparnak is gyártunk különleges, nagy kapacitású kondenzátorokat.

• Szó esett az új termékek szerepéről. Milyen „vérfrissítést”, lökést, lendületet adhat egy új cikk gyártása a Mechanikai Művekben?

— Műszaki szakembereink, közgazdászaink elemzései előzik meg egy-egy új termék bevezetését. Természetesen ezek olyan feladatok, melyeket dolgozóink szívesen oldanak meg, hiszen érdekes, látványos munka. Amellett pedig ez is záloga annak, hogy az MM lépést tartson a korral, a piaci igényekkel. Számos új termék viseli majd gyárunk emblémáját ebben az esztendőben is. Abonyi gyáregységünkben kettős falú, tűzrendészetileg jóváhagyott hatszáz literes olajtárolók készítését kezdjük meg egy hónapon belül — idén tízezer darabot adunk el ebből a belkereskedelemnek. Szintén Abonyban, a Merce- des-cég igényére gépkocsifelfutók gyártásába fogunk. Ez a termék „háziszerelésre” alkalmas — körülbelül tízezer darabot szállítunk NSZK-ba. Törökbálinton az Ózon légtisztító mellett még két új típust állítunk elő. Marcaliban pedig mintegy 20 milliós beruházással fejlesztjük az elektrolitkondenzátorok gyártását — az olasz DUCATI- gyártősor 1975-ben lép be a termelésbe. Abonyban a félig kész éoületeket befejezzük, s a m-el.álpanír kondenzátorok készítése Törökbálintról oda kerül.

T. E.

A pártirányítás új módszereiből

Munkában a teriile tfelelősök

Az apparátus szervezeti fel-építésétől függetlenül biztosítani kell, hogy minden politikai munkát ácshoz megbatározott számú és reszortjának megfelelő jellegű páxtszerv, illetve alapszervezet tartozzék. A munkatársak felelősek a hozzájuk tartozó pártszervek, alapszervezetek rendszeres helyszíni segítéséért. (Az MSZMP Politikai Bizottságának 1973. július 31-i határozatából.)

A Városi pártbizottságok helyzetére, munkájuk fejlesztésére vonatkozik az MSZMP Politikai Bizottságának idézett határozata. Megszabja a határozat egésze — amelyből idéztünk — a gazdaságpolitikai, társadalompolitikai tennivalókat, s mindezzel kapcsolatban a pártirányítás alapvető tartalmi és szervezeti tennivalóit. A városi pártbizottságok eddigi munkastílusának gondos felmérését és átértékelését tette szükségessé a határozatban foglaltak eredményes végrehajtása. Az eddig alkalmazott pártirányító munka mellett ugyanis több új vezetési módra hívta fel a figyelmet. Ilyen például a területfelelősi rendszer, amelyre az idézett rész vonatkozik.

Élénk vitát váltott ki a városi pártbizottság apparátusában a határozatnak e pontja. Voltak, akik attól tartottak, hogy a területfelelősi rendszer bevezetésével háttérbe szorul az eddig jól bevált reszortfelelősi munka, s nem lesz lehetőség a reszort- és területfelelősi munka ösz- szehangolására. A munkatársak hogyan lesznek képesek a két területen párhuzamosan dolgozni ? — vetették fel. Ügy megnövekszik az apparátus megterhelése, hogy azt senki nem fogja hosszabb ideig elbírni; az apparátus tagjai felkészültségükben annyira differenciáltak, hogy képtelenek minden vonatkozásban a szükséges segítséget a pártszervezeteknek megadni — ilyen aggályok hangzottak el. Túlzott nézetek jelentkeztek éppen ellenkezőleg is. Voltak, akik úgy vélték, hogy a területfelelősi rendszer bevezetése már önmagában is megoldja a pártirányítás bonyolult feladatát, s nincs is szükség re- szorfcmunkára, mert azt a területfelelősök ellátják. így tehát — gondolták —, köny- nyebb lesz a pártmunka, mert csak azokkal a pártszervezetekkel kell törődni, foglalkozni, amelyek a területfelelőshöz tartoznak stb.

legfontosabb feladatunk

volt, hogy e nézeteket tisztázzuk, s minden munkatársunk megértse a területfelelősi rendszer szerepét, jelentőségét a pártmunkában. Abból indultunk ki, hogy csak

1944. március 19.

H

arminc évvel ezelőtt német páncélkocsik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-ról 19-re virradó éjjel a náci Németország megszállta Magyarországot.

Történelmi tény, hogy Kállay Miklós miniszterelnök, amikor környezetében javasolták, valamiképpen az országhoz kellene fordulni, valahogy legalábbis tájékoztatni kellene a nemzetet a keserű valóságról, így utasította el a gondolatot: „Nem lehet az embereket éjszakai álmukból felverni”.

Szinte jelképesnek lehet tekinteni a Horthy- rendszer e jellegzetes vezetőjének állásfoglalását és egyben búcsúszavát a magyar történelem e gyászos napján. Amint a hatalmon levőknek ez a magatartása magyarázatul szolgál arra is: miért tudták Hitlerék olyan könnyen megszállni az országot, miért nem bontakozott ki erős, széles, hatékony ellenállás hazánkban.

Horthy és ügyvivői ekkor már tisztában voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi beavatkozást kikerülve, előkészíteni a kiugrást, — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették — járni kezdték' a „kállai kettőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapja, hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges helyzetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az lehet, ha a németek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az -antifasiszta koalíció többi tagjával.

Horthyék néptől való félelmét, a haladástól és a közvélemény elaltatásának, illúziókban ringatásának taktikáját használták ki

Hitlerék. 1944. március 19-ével megszűnt

ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyamatot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védjegyezte” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai apparátusával hajtotta végre. Ilyen módon, viszonylag jelentéktelen személycserék után, a német megszállók minden terrorintézkedésükben számíthattak a magyar közigazgatásra és hatóságokra, nem is beszélve a hadseregről, amely tovább harcolt a németek' oldalán.

Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, fnegkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen németellenes ember letartóztatását, megkínzását, koncentrációs táborba hur- colását, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának, hadszíntérré változtatásának .folyamata Is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisabb eszközökkel — annak, amit 1919-től ők maguk, minden külső kényszer nélkül tettek.

M

égis, 1944: március 19-e nemcsak a szégyen, a vereség napja. Horthyék gyávasága és nemzetárulása, a német fasiszták gátlástalansága és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésre ösztönzött. A német megszállás idején kezdtek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportosulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei között, az az osztály- és pártszövetségi rendszer, amely alapja veit az ellenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot, a forradalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormányzási rend.

(nj)

akkor lehet ez irányú munkánk sikeres, ha a pártbizottság munkatársai meggyőződésből értenek egyet ezzel a munkamódszerrel. E célt azóta sikerült elérni, sikerült tisztázni, hogy a területfelelő- si munka nem mond ellent a reszortmunkának sem. Sőt, a kettő együttes gyakorlása nagyszerűen kiegészíti egymást. Kölcsönösen hat egyik a másikra. Együttes alkalmazásuk ez irányító munka hatékonyságát szolgálja,' és emeli a pártszervezetek munkájának színvonalát. Kidolgoztuk a területfelelősi munka feladatait az apparátus ezirá- nyú munkájának segítése érdekében. Kötelességévé tettük például minden területfelelősnek a hozzátartozó pártszervezetek rendszeres helyszíni segítő, ellenőrző^ munkáját. \ Felelősséggel tartoznak a tartalmi és szervezeti tevékenységükért, a rendszeres vezetőségi ülésekért és taggyűlésekért, a munkater- vefc elkészítéséért, a helyes és jó határozathozatalért, a pártépítő munkáért, a politikai oktatásért, a határozatok végrehajtásáért.

Vác városban közigazgatásilag a pártszervezetek nem határolhatok el, így jelleg szerint csoportosítottuk azokat. Egy csoportba hoztuk össze a pedagógus, a hivatali, az ellátás és szolgáltatás, a könnyűipari pártszervezeteket. Összesen hat csoportot alakítottunk. Mindegyikért a pártbizottság egy-egy politikai munkatársa felel, teljes kötelezettséggel csoportjának munkájáért. Egy területfelelőshöz 8—10 pártszervezet tartozik.

A havonként rendszeresen megtartott titkári értekezleteken a pártszervezetek titkárait beszámoltatjuk egy-egy párthatározat végrehajtásáról, vagy más aktuális kérdésről. Ezeket a beszámoltatásokat a területfelelösök vezetik. A beszámoltatások során értékelik munkájukat, összegezik a tapasztalatokat. Minden beszámoló alkalmából emlékeztető készül, s ezeket a témáktól függően eljuttatják az illetékes reszortfelelőshöz, aki azokat összesíti és a vezetés számára feldolgozza, az irányító munkában felhasználja. így a területfelelősök munkája összekapcsolódik a reszortosok munkájával. Közkinccsé válik az alanszervezetek számára. E módszer tehát hasznos a területté1 elősök, a reszortfelelősök és a vezetés számára egyaránt.

A helyszínen végzett munka a területfelelősök jó és eredményes tevékenységének nélkülözhetetlen feltétele. Minden területfelelős köteles havonta legalább egyszer a hozzá tartozó pártszervezetet meglátogatni és a részükre tanácsot, segítséget nyújtani. Egyúttal ellenőrzik a városi pártbizottság által meghatározott feladatokat. Kötelesek részt venni minél több pártvezetőségi ülésen és párttaggyűlésen. Nagyon fontos, hogy ez a helyszíni tevékenység ne legyen formális. Alapvető, hoCTy a területfelelős tartalmi segítséget nyújtson a hozzá tartozó pártszervezetek számára. Ez viszont Csak akkor érhető el, ha a területfelelős céltudatosan látja el ezt a munkát, ha előre felkészül arra, hogy melyik pártszervezethez, milyen célból megy.

Tapasztalataink szerint amióta e gyakorlatot folytatjuk, munkatársaink összehasonlíthatatlanul többet tartózkodnak a területen, mint régebben. Rendszeresen látogatták a pártszervezeteket. részt vesznek a pártvezetőséei és nárttaggyűléseken. s egvre lobban azonosulnak területük pártszervezeteinek gond- ia.ival. problémáival. Ugyanakkor a pártszervezetek vezetői mind többször felkeresik őket, hogy tanácsot kérjenek tőlük. Egészséges, a kölcsönös együttműködésen alapuló kontaktus alakul ki, melynek eredményeként élőbbé válik a városi pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervezetek kapcsolata. Élénkebbé, életszerűbbé vált az információ áramlása: örömök és gondok, problémák gyorsabban, pontosabban jutnak el a városi pártvezetéshez.

Nem egyedül végzik a területíelelősök ezt a fontos munkát. E rendszer bevezetése előtt a jól működő társadalmi aktívahálózatot összevontan irányítottuk, most minden területfelelős mellett aktívacsoport működik. Minden párt- szervezetnek van társadalmi instruktora. Ezeket a társadalmi munkatársakat a területfelelősök irányítják, meghatározzák feladataikat, és beszámoltatják őket a munkáról, tapasztalataikról. Nagyon fontos, hogy ezek az aktívák a jövőben minden esetben megfelelő irányítást kapjanak.

A városi pártvezetés alapvető feladata a területfelelösök irányítása. Ezért rendszeresen kéthetenként területfelelősi értekezleten átfogó beszámolót kapnak a hozzájuk tartozó pártszervezetek munkájáról és ezzel kapcsolatos tapasztalataikról. A problémák kapcsán megállapodunk a megoldás módjaiban. E rendszeres területfelelősi értekezleteknek rendkívül sokirányú haszna van. Többek között: tapasztalatul szolgál minden munkatársnak, és alkalmas az álláspontok egyeztetésére, a tapasztalatok megoldására, a vezetés átfogó informálására, nem utolsósorban a területfelelősi és reszortmunka összehangolására.

Felhasználjuk természetesen a reszortmupka tapasztalatait is. Egy-egy területhez tartozó, de valamennyi pártszervezet munkáját érintő feladatot ismertetünk a területfelelősökkel. így azok a hozzájuk tartozó pártszervek részére eljuttatják és felhasználják a pártélet fejlesztésében, a pártmunka színvonalának növelésében. Ez a gyakorlat például a tagfelvételi munka, a kádermunka, a pártoktatás, a havi információ esetében is. .

Kutatjuk tovább _ a területfelelősi munka kezdő tapasztalatai alapján — azokat a lehetőségeket, amelyek e tevékenységet még teljesebbé, hasznosabbá teszik. Célszerűnek tartjuk javítani a párt- bizottság munkatársainak tájékozottságát, s el akarjuk érni, hogy jártassá váljanak a párt belső életének kérdései mellett a gazdaság, a kultúra, a társadalompolitika kérdéseiben is. Csak így lesznek ugyanis képesek eligazodni a sokoldalú, bonyolult problémákban, s útmutatást, segítséget nyújtani a rájuk bízott pártszervezeteknek. Ehhez a vezetésnek maximális segítséget kell adnia, és biztosítani hozzá a feltételeket is. Ezzel együtt keli járnia természetesen a vezetés által meghatározott feladatok és saját tapasztalataik összehangolásának és hasznosításának.

örvendetes jelenség, hogy amióta a területfelelősi rendszert bevezettük, nincs visszaesés a reszortfelelősi munkában sem, holott az igazsághoz tartozik: e kétirányú feladat nehezebbé, felelősségteljesebbé tette a pártbizottság munkatársainak feladatkörét.

Nem sok idő telt még el a határozat megjelenése óta. így a területfelelősi munka gyakorlata még nem bontakozhatott ki teljes egészében. Csak a kezdeti lépéseket tettük, meg. Ezek eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a pártirányításnak ez a módja gyakorlattá válva, nagymértékben növeli majd a városi pártbizottságok irányító munkájának színvonalát.

PAPP JÓZSEF, az MSZMP Vác Városi Bizottságának .slső titkára