Pest Megyi Hírlap, 1974. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

1914. MÁRCIUS 16.. SZOMBAT PEST MEG 'kJCívIüP A MÉM és a MEDOSZ vezetőinek értekezlete Bérek, nö- és ifjúságpolitika A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a MEDOSZ vezetői pénteken dr. Dimény Imre miniszter és Kovács István főtitkár vezetésével a szak- szervezet Jókai utcai székhá­zéban értekezleten vitatták meg a közös munka tapaszta­latait és a mezőgazdaság 1974. évi fejlesztésével kapcsolatos együttes feladatokat. Megál­lapították, hogy a tavalyi kedvező termelési eredmé­nyek lehetővé tették, hogy ál­talában megvalósuljanak a vállalati bérfejlesztési tervek: ezzel kapcsolatban előrehala­dásként értékelték, hogy a vállalati bérfejlesztésen túl központi bérintézkedésekre is sor került. S ezek összesen 110 ezer dolgozó jövedelmét kedvezően érintették. Megállapították, hogy csök­kent az üzemi balesetek szá­ma, s az elmúlt évekhez ké­pest kevesebb a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is. Az értekezleten meghatá­rozták azokat a feladatokat, amelyek megvalósításáért kö­zösen dolgoznak majd a mi­nisztérium és a szakszervezet vezetői; a MÉM és a ME­DOSZ vezetősége továbbra is együttműködik a nőpolitikái határozatok és az ifjúsági tör­vény végrehajtása érdeliében. Felmentések és kinevezések A Minisztertanács Pesti Er­nő könnyűipari miniszterhe­lyettest — érdemei elismeré­se mellett — miniszterhelyet­tesi tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács Pesti Er­nőnek a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kormány Dobrotka Lászlót könnyűipari miniszterhelyettessé nevezte ki. A Minisztertanács dr. Tóth Béla egészségügyi miniszter- helyettest — működésének el­ismerése mellett — miniszter­helyettesi tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg dr. Aczél Györgyöt és dr. Medve Lász­lót egészségügyi miniszterhe­lyettesekké; Trethön Ferencet és dr. Villányi Miklóst pénz­ügyminiszter-helyettesekké, Pesti Lajost pedig a Központi Statisztikai, Hivatal elnökhe­lyettesévé nevezte ki. Káderpolitikánk alapelveiről © A hármas kö A ma forradalmisága Szoboravatás Gyomron (Folytatás az 1. oldalról) ban is méltón őrzi a nagy­község ifjúsága. A beszéd után a honvédtábornok ne­vét viselő általános iskola úttörő énekkara a Szózat el- éneklésével zárta be az ün­nepséget. Dabason 700 ünneplő gyűlt össze a járási pártbizottság épülete előtt lévő Kossuth- szobomál. Az ünnepségen részt vett Ihászi József, a já­rási pártbizottság első titká­ra és Aranyosi László, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa is. Méhész Jánosnak, a já­rási KlSZ-bizottság titkárá­nak megnyitója után Viták Ferenc, a dabasi nagyközségi tanács dolgozója mondott ün­nepi beszédet, majd megko­szorúzták a Kossuth-szobrot. Az ünnepséget követően a já­rási hivatal nagytermében Varga Lászlónak, a járási pártbizottság munkatársának vezetésével hetven járási KISZ-vezető foglalta össze a ma forradalmiságáról folyta­tott alapszervezeti viták ta­pasztalatait. Aszódon is megkoszorúzták a Petőfi-emlékhelyeket, majd a nagygyűlésen Logodi Kata­lin, a KISZ járása bizottságá­nak titkára mondott beszédet. Részt vett az ünnepségen Jár- japka József, a járási pártbi­zottság titkára is. Az ünnepi beszéd után a KISZ-szervezetek képviselői FIN-szalagokat tűztek két dí­szesen faragott kopjafára, amelyeket március 31-én el­küldenek az isaszegi ifjúsági nagygyűlésre, majd a Petőfi Sándor Gimnázium és Szak- középiskola irodalmi színpada és énekkara adott műsort. A gödöllői járás FIN-prog- ramja ma folytatódik, az aszódi ifjúsági házban kerül sor a Forradalmiság 184S— 1974 járási politikai vetélke­dősorozat döntőjére. Petőfi-szobrot avattak Gyomron, á monori járás ki­emelt ünnepségén, ifj. Pál Mihály szobrászművész alko­tását. A tanácsháza előtti parkban rendezett ünnepsé­gen részt vett Várszegi György, a járási pártbizott­ság osztályvezetője és Bata János országgyűlési képvise­lő is. Garamvölgyi István ta­nácselnök megnyitójában a többi között elmondotta, hogy az ünnepséggel 'egyben a 700 éves fennállását ünneplő Gyömrö jubileumi esemény- sorozata is megkezdődik. Je­néi Jenőnek, a TIT orszá­gos központja főtitkár-helyet­tesének ünnepi megemlékező- je után Varga Jenő, a KISZ bizottságának járási titkára megnyitotta a forradalmi if­júsági napok járási program- sorozatát. Az ünnepség része­ként a nagy múltú helyi Er­kel Ferenc munkáskórus adott sikeres hangversenyt. Este a KISZ Központi Mű­vészegyüttese - lépett fel a mű­velődési házban. Nagykátán hatszázan gyűl­tek össze a művelődési köz­pontban. Kovács János, a KISZ nagykátai járási bi­A gödöllői városi Petőfi Sándor szavalóverseny egyik résztvevője, Nagy Mariann. 8. osztályos tanuló. zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A Ráckevei járás ünnepsé­gét a Petrovics-család egyko­ri lakóhelyéin, Dömsödön, a Petőfi-szobor előtt rendezték meg. Az ünnepségen megje­lent Engelbrecht Imre, a já­rási pártbizottság munkatár­sa is. Decsov Lajosnak, a döm- södi általános iskola igazga­tójának ünnepi megemléke­zése után megkoszorúzták a Petőfi-szobrot, majd, az álta­lános iskola úttörőcsapata iro­dalmi műsort adott. Külön-külön indítottak em- iékmenetet a szentendrei já­rás és a város fiataljai a kő­hegyi 48-as emlékműhöz. A menetben részt vett Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára és Löfler József, a városi párt- bizottság titkára is. A koszo­rúzás után az ünneplők az izbégi Petőfi Sándor ifjúsági klubban, illetve a Kossuth La­jos Katonai Főiskolán emlé­keztek 1848-ra, és a főiskola udvarán megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. Ezután a fia­talok részt vettek a város fő­terén, a népfront és a KISZ- bizottság által rendezett gyű­lésen. ahol Bernáth Tibor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepségen je­len volt Simon János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Csécsi János, a megyei pártbizottság munkatársa. A forradalmi ifjúsági napok váci járási megnyitóját tegnap délután a dunakeszi József At­tila művelődési központban tartották. Az ünnepségen részt vett Baráth Endre, a váci já­rási pártbizottság első titká­ra, valamint a nagyközség párt- és állami vezetői is. Ka­nalas Jánosnak, a Mechanikai Labor párttitkárának megnyi­tója után Ipoly Ferenc, a KISZ Központi Bizottsága iskolájá­nak tanára mondott ünnepi beszédet, majd Brandt János, a KISZ járási bizottságának titkára két KISZ-tagnak és egy KISZ-szervezetnek nyúj­tott át kitüntetést. Kiváló if­júsági vezető jelvényt és ok­levelet kapott Veres Gábor és Andor József, a KISZ KB elismerő oklevelét a Dunakeszi 3-as számú Házgyár KISZ- szervezetének adta át. Az ünnepség záróakkord­jaként 40 új KISZ-tág tett fogadalmat. Ünnepségeket rendeztek me­gyénk városaiban is a nép­front- és KISZ-bizottságok. A ceglédi Szabadság téren Ko- váts Zoltán, a KISZ városi bi­zottságának titkára méltatta március 15-e jelentőségét, majd megkoszorúzták a Kossuth- szobrot, a város Kossuth La­jos nevét viselő intézményei­nek és a társadalmi szerveze­tek képviselői. Az 1848-as hő­sökre emlékezve koszorút he­lyeztek el Táncsics Mihály, Földvári Károly és Dembinsky tábornok emléktábláján és a Kossuth-örökmécsesnél. Gödöllőn mintegy 1500-an gyűltek össze a Petöfi-szobor- nál rendezett ünnepségen, amelyen részt vett dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Benedek Já­nos tanácselnök is. Ünnepi beszédet Lukács László, a KSZ városi bizottságának tit­kára mondott, majd a mint­egy 200 tagú úttörőkórus for­radalmi dalokat énekelt. Az ünnepség koszorúzással feje­ződött be. Kora délután a Pe­tőfi Sándor Általános Iskolá­ban 200 tanuló részvételével rendezték meg a városi Petőfi Sándor szavalóverseny döntő.- jét. Vácott, a 2-es főútvonal melletti 1848-as honvédemlék­műnél tartottak megemléke­zést. Az Egyesült Izzó váci gyára irodalmi színpadának és a Hámán Kató Általános Is­kola énekkarának műsora után Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke mondott ünne­pi beszédet. A koszorúzás után az ünneplők a Báthory utcai Pető/i-házhoz vonultak, ahol Perczéder Tibor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára emlékezett meg a 126 évvel ezelőtti eseményekről. A nagykőrösi ünneplők Kossuth Lajos szobránál gyűltek össze. Ünnepi be­szédet Kótzián Lászióné, a vá­rosi pártbizottság munkatársa mondott, majd a város veze­tői, az intézmények képviselői megkoszorúzták a szobrot. A politikai alkalmasság az egyik köve_ telmény.1 Meglehetősen összetett és sokrétű. Felöleli a világnézetet, politikai képzettséget, szocialista rendszerünkhöz való , viszonyt, a munkahelyen, a társadalmi életben kifejtett tevékenységet, -magatartást és valamennyi cselekedetet. A vezetők politikai alkalmassá­gának főbb követelményei a következők: Mindenekelőtt a szocializmus ügye iránti, tettekben is kifejezésre jutó hűséget érjük ezen. Minden vezetővel szemben alapvető kö­vetelmény, hogy a szocialista világnézet ta­laján álljon, teljes mértékben egyetértsen a párt és az állam politikájával, a szocializmus építésének célkitűzéseivel és szívvel-lélekkel dolgozzék megvalósításáért. A Központi Bi­zottság tavaly novemberi határozata kiemeli — miközben politikai téren is fokozottabb követelményeket állít —, hogy nálunk min­den vezető elsősorban politikai vezető, akár gazdasági, akár kulturális, akár államigaz­gatási területen dolgozik. Munkaterületén felelős a párt politikájának végrehajtásáért, döntéséinél köteles számolni politikai követ­kezményeivel. Minden esetben a szocializmus építése, az össz-társadalom érdekeiből kell kiindulnia, a csoport, a kisebb kollektíva ér­deke csak másodlagos lehet. A politikai meg­bízhatóságot fejezi ki aktív részvétele a poli­tikai, közéleti tevékenységben. Mivel minden vezető funkció, amit szocialista államunk­ban az egyén betölt, politikai funkció, ezért ez nem mentesíti egyéb társadalmi, közéleti tevékenységtől. Nem mellékes az sem, hogy a vezetők politikai magatartása, példamutatá­sa meghatározó egész környezetükre. A politikai alkalmasság fontos eleme: az adott munkakörnek megfelelő marxista—le­ninista elméleti és politikai felkészültség. Az irányító munkában a párt politikáját kell érvényesíteni, ez elméleti megalapozottságot, politikai tisztánlátást, a politikai helyzet és az események ismeretét követeli. Kedvező Pest megyében a vezetők politikai képzett­sége, hiszen a pártapparátus 81 százaléka, az állami vezetők 45 százaléka, a gazdasági ve­zetők 55 százaléka, a szövetkezeti vezetők 24 százaléka rendelkezik politikai iskolai végzettséggel. Ez az arány, — a szövetkezeti vezetőket kivéve — valamivel az országos át­lag felett , van. Nem vonhatja el azonban a figyelmünket a részadatokról, hogy a gazda­sági vezetőknek csak közel három százaléka rendelkezik felsőfokú és 16 százaléka közép­fokú politikai végzettséggel. Igaz, közülük többen rendelkeznek állami doplomával, ami azonban csak részben fogadható el szük­séges politikai felkészültségnek. A politikai alkalmasság feladatkörébe tar­tozik a szocialista erkölcsi normák, megfe­lelő életmód, magatartás és a jellembeli tu­lajdonságok. A vezetőknek, akik emberek ez­reinek munkáját irányítják, sokan milliós értékekkel gazdálkodnak, olyan erkölcsi tu­lajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek megóvják őket a hatalommal való vissza­éléstől, a durvaságtól, a baráti vagy családi érdek előtérbe állításától a társadalom rová­sára. Egyéni érdeküket mindenkor tudják alá­rendelni a közösség érdekeinek és tekintsék szívügyüknek mások problémáit. Erkölcsi tu­lajdonságuk közé kelf tartoznia a közösség ügyét előrevivő kezdeményezésnek. Terv­szerűen és tudatos türelemmel foglalkozza­nak az alsóbb szinten dolgozó vezetők neve­lésével és fejlődésével. A szocialista erkölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága fe­letti őrködés, a becsületesség, az igazsá­gosság, a szerénység, a harácsolók, a közös vagyon hérdálói, a szocializmus ellenségei el­leni harc, a közösség ügye ellen vétők szi­gorú megbüntetése. Pártunk a szocialista er­kölcsi normák betartását politikai követel­ménynek tekinti, mert megsértésük súlyos politikai kihatással jár. A szakmai felkészültség a hármas kö­vetelmény második eleme. A szakmai hozzá­értés területenként és vejető szintenként differenciáltan jelentkezik. A szakmai fel- készültség is sok tényezőből tévődik össze. Tartalmazza azokat az ismereteket, szaktu­dást, amelyeket a vezetők tanulmányaik és gyakorlati munkájuk során megszereztek. A szakmai felkészültséget mindig konkrétan a munkaterületnek megfelelően kell megha­tározni és elbírálni. A vezetővel szemben olyan és annyi szakismereti igényt kell tá­masztani, amelyet az adott munkakör tény­legesen megkövetel. A tudomány, a technika rohamosan fejlődik, ami együtt jár a gyors specializálódással. A szakmai alkalmasság fontos eleme a munkaterületnek megfelelő szakmai iskolai végzettség. Az iskolai vég­zettség fontos tényező, mert az irányító mun­kához meghatározott szakismeretet és általá­nos műveltséget nyújt. Az iskolai végzettség azonban csak egyik formája az ismeretszer­zésnek. Feltétel ahhoz, hogy az illető az adott munkakör ellátására kellőképpen fel­készüljön. A gyakorlati élet bizonyítja be, hogy mennyiben tudja a megszerzett ismeret- anyagot alkalmazni. Ezért a szakmai alkal­masság eldöntésénél figyelembe veendő a hosszú évek során szerzett gyakorlati tapasz­talat, a munkában elért- eredmény, a munka- terület ismerete, valamint a szaktudás nö­velésére való törekvés. A szakképzettség nem egyszer és minden­korra adott. A szükséges iskolai végzettség mellett az ismereteket mindig meg kell újí­tani, A vezetőkészség a káderekkel szemben támasztott harmadik követelmény. A veze­tőkészség is a követelmények egész sorát fog­lalja magában, melyek nélkülözhetetlenek az irányító munkában. A vezetői rátermettségen olyan adottságokat, képességeket és készsé­get értünk, melyek birtokában a vezető ké­pes felismerni a fejlődés követelményeit, s annak alapján irányítani, összefogni munka­társainak tevékenységét. A novemberi ha­tározat szerint a vezetőkészség szerepe a szo­cialista társadalom magasabb szinten való építésével és a szocialista demokratizmus fejlesztésével egyetemben növekszik. Csak az a vezető tud eredményesen irányítani, aki meg tudja szervezni az általa vezetett kollektíva munkáját. Ki tudja választani azokat a fő kérdéseket, me­lyek megoldása az egész terület munkáját előbbre viszi. A vezetői alkalmasság körébe tartozik az emberekkel való bánás, a kedvező munka­légkör megteremtése. A feladatok, célkitűzé­sek megvalósításának lényeges feltétele az emberek megnyerése az ügy érdekében, Mindig legyen idejük a vezetőknek foglal­kozni az emberek ügyeivel, gondjaival, s problémáival. A vezetőkészség sem örök ér­vényű. Állandóan fejleszteni kell az új kö­vetelményeknek megfelelően. Követelmény, hogy a vezetők ismerjék a korszerű irányí­táshoz nélkülözhetetlen tudományok — köz­gazdaságtudomány, a szociológia, munkalé­lektan — legfrissebb eredményeit. Mélyebb értelmezést, magasabb szintű, következetesebb megvalósítást követel meg a KB novemberi határozata a hármas köve­telmény érvényre juttatásában. A következe­tes végrehajtást mindenütt az arra illetékes állami, gazdasági szervek elsőszámú vezetői­től várja el. A hatáskörileg illetékes párt­szerveknek viszont az eddigieknél követke­zetesebben és céltudatosabban kell ellen­őrizniük megvalósulását. Ismételten felveti a határozat az átgondolt, ésszerű stabilitást a kádermunkában, különö­sen hangsúlyozza, hogy gazdasági területen indokolt a vezetők hosszabb távú működése egy adott beosztásban, míg más területeken szükségesnek tartja a megáilapodottság mel­lett a különböző területek közötti átgondolt, tervszerű kádercserét. Azokat a vezető beosztásban levő munkáskádereket, akik becsülettel teljesítették kötelességüket, de el­fáradtak, munkájuk megbecsüléseként ked­vezményes nyugdíjban lehet részesíteni, mi­közben gondoskodni kell, hogy aktív szerepet vállalhassanak társadalmi funkciókban és a közéletben. A kádercseréket nagy türelemmel, körültekintéssel, megalapozottsággal és terv­szerűen kell végrehajtani. Az illetékes ál­lami, gazdasági szervek cfcak a hatáskörileg működő pártbizottság, pártszejrv egyetérté­sét, döntését követően kezdeményezhetnek kádercseréket. A káderutánpótlás nevelését is fei. adatul állítja a határozat. Külön szere­pet kap ebben a munkások vezetővé kép­zése. A pártszervezetek a jövőben fordítsa­nak nagyobb figyelmet az üzemek, intézmé­nyek által alapított továbbtanulási ösztön­díjak odaítélésébe. Az eddiginél is nagyobb számban kerüljenek vezető testületekbe fi­zikai munkások, mert ez lehetőséget ad szá­mukra a politika megismerésén túl hatáskör gyakorlására is, mely az adott területen a politikai hatalom gyakorlását jelenti. Meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a nők vezetésbe állítására. Meg kell teremteni en­nek feltételeit, mert bár Pest megyében az országos átlagnál nagyobb számban van­nak a vezetésben nők, de számuk a magasabb vezető funkciókban — az elmúlt három év­ben — nem sokat változott. A kádermunka demokratizmusát a határozat értelmében to­vább kell erősíteni. Azt jelenti ez, hogy to­vább kell növelni a pártszervek és tömeg­szervezetek vezető testületéinek szerepét. A javaslatokat minden esetben az eddiginél szélesebb körű információ alapján kell elő­készíteni döntésre. Minden beosztás ese­tén ki kell kérni az alapszervezetek vélemé­nyét is "az illető munkájáról. A minősítést készítő szerveknek meg kell ismerniök a politikai munkatársak, a beosztottak véle­ményét is. Az üzemi demokrácia fejleszté­sével egyetemben kapjanak nagyobb szere­pet az üzemi kollektívák a vezetők munká­jának megítélésében. Megfelelő szerep juthat ebben a szocialista brigádok vezetőinek, a törzsgárda tagjainak. A partszervek liatasköret 32 alapszerve­zetek véleményezési jogát is növeli a KB- határozat. Tovább erősíti a pártellenőrzés rendszerességét és ebben elsősorban a tes­tületek kapnak az eddiginél nagyobb szere­pet. E feladat megfelelő szintű ellátását szol­gálja, hogy csökkenteni kell valamennyi fo­kon a hatáskörbe tartozók számát. Megnövekszik a pártalapszervezetek fele­lőssége a kádermunkában, mivel az eddig gyakorolt véleményezési joguk a jövőben, egyet nem értésük esetén, halasztó hatállyal bír. Ez azt jelenti, hogy a véleményezési jog­körbe tartozó személy kinevezése, leváltása, illetve a személyével kapcsolatos bármi­lyen hatásköri intézkedés az állami vagy gazdasági szerv részéről mindaddig nem te­hető meg, míg a halasztó hatállyal bíró dön­tést a felsőbb pártszerv gl nem bírálja, vagy az alapszervezet meg nem változtatja. A ha­tározatnak megfelelően tovább nö a vezetők felelőssége, a kádermunkában. A párt káderpolitikai alapelveit, a Központi Bizottság novemberi határozatát akkor tud­juk maradéktalanul megvalósítani, ha Pest megye kommunistái, felelős gazdasági, hi­vatali, intézményi • vezetői és pártszervei egységesen cselekednek végrehajtása érde­kében. ARATÖ ANDRAS, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents